Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-11 / 35. szám

1031 FEBRUAR 11. VASÁRNAP 7 A VILXGMINDENSEG TITKAI Lakóhelyünk, a Fühl IV, A3 előbb ek ben fog’cikáztunk a } ti felszínét alakító erőkkel, a h gyek és földrészek keletkezésé­v. !. A hatalmas, pusztító erejű, jelvn- sígelzhez tartóz k az .árvíz is, amely 0 Fold fiatalabb korában földré­szeké! is élberl:ott s nemrégen is megtör‘.ént, hogy a Föli felszíné­nek egyes ré'zei lesüliy.d.ek s he. h. tikét v:z foa'clta cl. De nemcsak a folyékony víz, hanem a szilárd jég is elboríthat világrészeket. Azt az időszakot, amikor a jég egy vagy több világrészt is elborít, jégkor­szaknak nevezzük. .4 iöUl jeUile inch mászása A Földet sokáig mozdulatlannak 1 ári ott ál-c> a változz Janráj szimbó­lumának gondolták. A Föld felülete azonban állandóan — ha gyengén. is — rétig és rázkódik. Ezek a rez­gések a legtöbb esetben nem fogha­tók fel emberi érzékszervekkel, csak igen finom műszerekkel. Oly- kor ^olykor azonban igen erősen rr: eg rázkódik a Föld. Ez a földren­gés. A Föld felszínén különféle vál­tozások következnek be, repeditek, szakadékok, földem számlát ok ke­letkeznek, beomlanak az épületek, romjaik alá embereket temetnek. A tudomány uéilziiíi kor ént h erei küld féle 'termesze'.fölötti erőknek tud'áik be a földrengés kele.kezé. sél. A régi görögök Neptun isten büntetésének Uúajdonííották, »aki haragjában háromágú szigonyával megmozdította a Földet“. A japánok szerint akkor van földrengés, ha a Földet tarló cethala!: megmozdul­nak. A perzsák, akik bika szarván tudták a Földet, úgy hitték> hogy földrengés idején a bika egyik szarváról a másikra dobja a Föl­det. Ma már tudjuk, hogy a földrengés főleg törések'öl szaggatott, hegyes vidékeken fordul elő. A kontinen­sek magját alkotó tömbök, táblák viszont nagyjából mozdulatlanok. A /» drengés okainak kutatásánál tudnunk kell, hegy a földfelszín kü­lönféle rétegekből áll. Ezek a réte­gek az eltelt évmilliók alatt emel­kedtek. vagy süllyedtek. hullámok, redők, vagy szakadékok keletkeztek, a földfelszín rétegeiben. A Föld kemény kérge tehát mozgásban van. Ezeket a mozgásokat a geológusok tektonikus mozgásoknak nevezik. I.yen mozgás napjainkban is végbe­megy. Például Hollandia évenként teljes két millimétert süllyed, a Balti-tenger partja viszont egyes helyeken minden évben centimétert is emelkedik. A kutatások folyamán teljesen világossá vált, hogy a föld­rengés kapcsolatban van a talaj váratlan és hirtelen eltolódásával, a tektonikus változásokkal. A föld­tömegek meghasadásakor és gyors eltolódásakor hatalmas földalatti lö­kés keletkezik, amely minden irány­ban nagy távolságra terjed ki. A földrengés fészkének nevezzük azt a pontot, ahonnan az energikus földmozgás kiindul. Ez legtöbbször közel van a felszínhez, rendszerint nem mélyebben, mint 10 kilométer. A legmélyebb fészek azonban, ame­lyet a tudomány megismert, 800 km-re feküdt a földfelszín íla'.t. A földkéreg mozgásait azzal okol. jak meg a tudósok, hogy az örege, dö földkéreg állandóan ossz ehúzó­dik. hullámokat vet. De arra. is le. hét gondolni, hogy a Föld mélyében más erők is működnek, amelyek más fizikai és kémiai jelenségekkel vannak összefüggésben. Ezekről Léke íl lm színház Tel.: 33-22 Február G—14-ig Csüt.—szerdáig. Szovjet film. Vihar Síúziíhsn!. Előadások kezdete hétköznap: fél 5. fél 7, fél 9 órakor. Vasárnap és ünnepnap: fél 3. fél 5. fél.7. fél 9 órakor Vasárnap d. e. fél 1-kor: matiné előadás. íölfí rengéseit Mfi«vnr<ir*5iío«H Tudnunk kell, hogy a földrengé­sek gyakorisága a.apján háromféle területet különböztetünk meg, szeiz­mikus, pn'.szeizm kus és aszelzmi­l.us részeket. Az első területen gya- kori, a másodikon eléggé ritka. a. harmad kon szinte nem is fordul elő földrengés. Hazánk a második zóná­ba' azaz a gyengén földlökéses te­rűiéi ek közé lariozik. A Ke Zip Tisza két oldalán északkclet.déínyusQt irányban végighúzódó rögöt kuta­tóink fö'.drengésmentes területnek tartják. Nagyobb földrengések 'csaJc igen ri'tkán. jelen.keznek az ország területén. 1763 ban Komárom, 1810­ben Mór,. 1911-ben Kecskemét. 1925- ben Eger, 1927-ben pedig Várpalota környékén volt nagyobb földrengés. Népi demokratikus kormányzatunk gondot fordít a földmozgás tanulmá­nyozására, hegy a tudományos isme­retek birtokában a jövőben meg­előzhesse, vagy legalább is csökkent- hesse a károkat. . A földrengéseken kívül igen 'ne­vezetes esemény még a Földön darabok repülnek ki, hamu- és por- cső hull a földre. végit olvad\ tii• zes, fehéren izzó láva tör elő• afneiy tűzfolyókénl ömlik lefelé a tü’M- nyéhegy lej őln és áljában éget, pusztíi. Mint ahogy a földrengés! • a vu l- kánkKöi ést is földön’úli hatalmak­nak tulajdon'to:ták az ősidők em­berei és a légvilószLnűt'lenebb le- gendák kel ek róla szárnyra. A tűz- hányóhegvet holt szellemek tűzhe­lyének tartották. A régi görögök úgy gondol!áh, hogy a vulkánikus terület Hefaiszloszna-k. a tűz iste­nének birodalma. A vulkánossággal foglalkozó küU.n tudomány igen filial, még csak a múlt Század vé­gén alckuV, ki. A vuíkanológ'.ai ál- lomásokon tudósok tanulmányozzák a vulkánok tevékenységét és visel­kedésé h A Föld működő vulkánjai közül legismertebbek az olaszországi Ve- :.uv, a kamcsalkai Kljucsevszkája- Szopka• a Hawai szigeteken lévő Mauna Len és Kilauea és ez Acon- cagiiú az Andokban. Vulkánikus ki­törési a Vezuvon I94i.ben észlellek utoljára. A Kljucsevszkája Szopka 1049-be.i js működőit. Igen érdekes Vulkánok o Háwai tűzhányói. Alakjuk lapos, kráterük hatalmas, olvadt lávató. Működésük nyugodt. Folyékony lávájuk mozgékony és ragyogó szökőkutakat alkot. A Ki- iavca kráterének közelében turista, szálló van,' amely lehetőségei nyújt bárkinek, hogy megismerkedjék a vulkánnal. Tudjuk azt, hegy Földünk felszí­ninél: csaknem háromnegyed részéi víz borítja, tengerek és óceánok. A vulkánikus jelenség nemcsak a szá­razföldre jellemző. a vulkánok kitörése Az egész világon mintegy 430 vul­kánt ismerünk. A kialudt vulkánok szám-, jóval nagyobb. A tűzhányók leginkább tengerpartokon és sz Pe­teken fordulnak elő. A vulkán ki­törése szörnyű természeti jelenség. Már a kitörés előtt néhány nappal erősebben kezd “füstölni a vulkán- csúcsa. felett éjjel szivárvány vilá­gít: Azuán a vulkán kráteréből hír- leien sűrű, fekete fiis'osziop tör ki, homályba borítva környezetét.. Nagy távolságban is hallható föld- alatti dübörgés kíséri a kitörést, a Föld reszket, a kráterból robbaná­sok és dörejek közepette olvadt kő­A víz alatti ruHiiín kitöréséit ugyanolyan gyakoriak és eresek le­lte nck- min1! a szárazföldiek. A ten­geri utasok néha váratlanul újonnan képződött szigetekre bukkannak, amelyek idővel eltűnnek. Ilyen je­lenséget figyeltek meg a Földközi­tengerben. A vulkánikus erők va­lahol a tenger fenekén találnak ki­utat.. A kitörés termékei kúpot ké­peznek. amely a víz felszínéig ér. A vulkán a víz felett is folytai ja működését és állandóan növekszik. Ilyen vulkán például a Stromboli. Érdekes története van egy Föld­közi-tengeri szigetü k. Néhány hó­napig lé esek mindössze, de heten is ..felfedezték“ és hét különböző nevet kapott. Leginkább Fcrdir.ánd sziget néven ismeretes. Az angolok és a franciák majdcsak hrjbr,kaptak azen. hogy kit illet az új ,,gyar. mal“, de mire Összeverekedtek vol­na, a Ferdinánd sziget nyomtalanul eltűnt. Ez a sziget is ilyen vulkáni kitörés eredménye veit. A magyarországi vulkánokról A Duna -medencében a vulkánikus hegyképző folyamatok a földtörténet igen régi korszakában játszódra.!: le. Emléküket csak az egyes vulkános hegyek alakja, a vulkánok által ki­ön ött anyagok és talajféleségek őr­zik. A földtörténet második nagy sza­kaszában, a geológiai középkorban a Kárpátokon belül fekvő terület már megmerevedett lomb volt. Ez a tömb később lesüllyedt s benyo. múlt ide a tenger. A középkor vé­gén hatalmas hegyképződési folya­mat indult meg, amely fe’^yürte a■ Pireneusokat, az Alpokat, a Kárpá­tokat, a Balkánt, a Kaukázust. A belső tömb úgy viselkedem, mint egy hatalmas kaptafa: a keret re- dözetei szépen hozzáidomultak. A Kárpátok belső koszorújának hatá­rán hatalmas tűzhányó tevékenység indult meg. Önási kőzetlömeg ke­rült a felszínre és felépítette a Bör­zsönyt, a Cterháíot. a Mátrát, a Biikköt, a Tolz-ji hegyeket. Újabb vulkános jelenség hozta lé re a dü­nn».: üli hetweke’ Tíz új termelőcsoport megkapta műköclési engedélyét Nincs olyan hét, amikor ne alakulna tíz, vagy ennél is több íermelőcsoport megyénkben. Az egyénileg gazdálkodó parasztok egyre többen ismerik fel a szövetkezeti gazdálko­dás előnyét és vagy a meglévő csoportokba lépnek. vagy pe­dig új csoportot alakítanak. Az elmúlt két héten 35 új terme­lőcsoport alakult. Az újonnan alakult termelőcsoportok közül a földműve­lésügyi minisztériumtól tíz csoport megkapta a működési en­gedélyt. Megkapta az ömbölvi ,,Béke‘‘ I. típusú, a nyírpilisi Bergen ve-tanyai Virágzó élet“ III. típusú, a nyírlugosi I. tí­pusú „Haladás“, a nyírlugosi III. típusú „Sztálin“, a nyírbá" tori I. típusú „Lenin”, a nyírpjlisi I. típusú „Lenin“, az öm- bölyi III. típusú „Uj élet‘‘, az anarcsi I. típusú „Szabadság”, a geszterédi III. típusú „Vörös Csillag“ és a jékei III. típusú „Vörös Csillag“. Hogyan szilárd tjiű meg iskolánkban a fegyelmei Révai elvtárs beszéde óla ? Tantestületünk rendkívüli ülés keretében alaposan és behatóan megtárgyalta az iskolai fegyelem kérdését. örömmel állapítjuk meg-, hogy iskoláinkban a tanév megkezdése óta különösebb jelle­gű fegyelmezetlenségek vannak s természeteden ez hatással van a tanú'mányi eredmények*« 's. Ezt szeretnénk a lehetőségekhez ké­pest minél jobban megszüntetni i ezért az alábbi határozatot hoztuk: 1. Minden nevelő pontosan háromnegyed nyolc órakor már az iskolában van, ha már az első órán tanítania kell. így megszű­nik az órák előtti rendetlenke- dés és a tanulók ezt az éra előt­ti időt is nagy’óbb fegyelemben töltik és arra fogják használni, hogy előkészíti jenek még jobban az első óra anyagára, leckéjére. 2. Még komolyabban vesszük az óraközi szünetekben a fel­ügyeletet s ettől várjuk a na­gyobb hancúrozások, civórlások, csúfolódások megszüntetését. 3. Minden órán meggyőződünk arról, hogy tanítványaink a házi feladatokat pontosan és. rendesen elkészítették-e ? Rászoktat jtik eket az e'ienőrzéssel, a gyakori, illetve az állandó számonkéréssel: a kötelésség'teljesíteste! 4. Úgynevezett villám kérdések­kel is meggyőződünk arr61, hogy készültelt-e valamennyien és h - teaként legalább egyszer Írásbeli feleleteken keresztül kérjük szá­mon és győződünk meg tanuló­ink készüléséről, tudásáról, hala- dá.sáről. 5. Egységes e’. jár ást fogunk követni a fegyelmezésben a kö­vetkezetesség elve alapján. 6. Minden héten feltüntetjük a faliújságon azoknak a tanulók­nak a névsorát, akik a legna- gyob szorgalmat, a legjobb elő­menetelt és a legpéldásabb maga­tartást tanúsították a hét folya­mán. Reméljük, hogy a fentebb le­írtak következetes betartása hoz­zásegíti nevelőtestületünket az is- ko'ai fegyelem megszilárdításá­hoz cs a tanulmányi színvonal emeléséhez. Albert Antal igazgató, Magv. Polonvi Szűcs Lajos igazságügyin iriiszter- helyettes tart előadást Nyíregyházán „Igaz hazafiság, proletár nemzetköziség“ címmel Egykori vulkánjainkat azonban a bontó erők anrrirra szétrombolták már, hogy a kráterek helyét sem lehet felismerni. 1 nshúnyó hitöróéeh runs égitesteken is bekövetkezhetnek, A Hold.n táv­csővel többízben kialudt ■ vulkánt láthatunk. Hatalmas vulkánok mű­ködnek a Napon, amelyekről volt már szó. Ezek a teljes napfogyatko. zásker megfigyelhető protuberan­ciák. A Nap vulkánikus gázkitöré­seinek ereje mellett a földi vulká­nikus erők teljesen eltörpülnek. De figyeljük meg a világűr millió csil­lagát Vannak olyanok köztük, ame­lyek néha erősebben, néha gyen­gébben világítanak. Ezek is vulká­nikus jelenségek. Igen bonyolultak a világegyetem vulkánikus jelensé­gei. Tanulmányozásuk bővíti isme­reteinket. mind nagyobb erőt ad ahhoz, hogy a természet a világ urává váljék az ember, [ A feszült nemzetközi hely­zet, a szocializmus gyorsított ütemű építése megköveteli azt, hogv pártszervezeteink mind­inkább elmélyítsék dolgozóink­ban az igaz hazafiság. a prole­tár nemzetköziség szellemét. Ez a hazaszeretet, a proletárszoli­daritás segítette győzelemre először a Szovjetunióban a szocializmust, ez a szellem acé­lozta a szovjet hősöket a Nagy Honvédő Háborúban és ez a szellem viszi győzelemre a vi­lág népeinek békéért, szabad­ságért vívott küzdelmét. Sa­ját népünk iránti forró szeretet, ?. más népek iránti szeretet s az ellenség elleni kérlelhetet­len gyűlölet teszi legyőzhetet- lenné a dolgozókat. A nemzetközi előadássoro- zátban az „Igaz hazafiság. pro­letár nemzetköziség*’ címmel tart előadást Polonyi Szűcs Lajos elvtárs, igazságügymi­niszterhelyettes szerdán dél­után 5 órai kezdettel a nyír­egyházi Pártoktátás Házában. Ezen az előadáson megjelen­nek a nyíregyházi járási, üze­mi, városi funkcionáriusok, propagandisták népnevslőfo- lelősök és békebizottsági tagok. Az előadás nagy segítséget nyújt a kongresszusi felvilágo­sító munkához. Előadás a területi agiiáciős munka Sormáiról és módszereiről Pártunk Politikai Bizottságá­nak határozata az agitációs munkáról rámutatott a területi agitáció gyengeségeire. Párt- szervezeteink, népnevelőink le­becsülték ezt a fontos felada­tot, az üzemben, vállalatnál nem dolgozók, háziasszonyok között folytatott népnevelő­munkát. A PB határozat vég­rehajtásában segít a Megyei Pártbizottság a Pártoktalás Háza keddi előadásával. A vá­rosi népnevelőfelelősök és nép­nevelők szánjára tart kedden délután 6 órai kezdetfel Ko­vács Sándor elvtárs előadást: A Irkosség lakóhelyén foly­tait): ; gPácics im." ' • l >.'i lói C.% .i.éd jzVi . bv. . i'or..Ci, 1 az, hogy a népnevelőíelelősök és népnevelők alaposan íe.ké- szüijenek erre az előadásra, gyűjtsék össze tapasztalataikat. Az előadáson tapasztalatcsere formájában ismertessék a nép­nevelők saját módszereiket és azokat az agiíációs formákat, amelyekkel sikereket értek cl felvilágosító munkájuk során. A nyíregyházi Pedagógus Szak- szervezet bábjátszói legutóbb Ke- mecsén szerepeltek a Szabad Föld Téli Esték keretében. — Ugyanakkor a nyíregyházi peda­gógusok rok jó tanáccsal is el- V.tíák n 1' yi játszó csopor­tot. mind . többe’ és többet tudunk meg és Idővel a földrengések okait is sokkal részletesebben, ponlpsabban fórjuk ismerni. Men le'sef-e jó olvii a (iiidreugré/it ? Mivel a földrengés igen gyakran n'tgy pusz'i ásókkal j'r. a tudósok- kan felvetődön a kérdés: weg le­het-e jósolni megközelítő pontosság, gat a földrengés bekövetkezését, éppúgy, ahogy előre megállapítják. m'kor lesz nap és holdfogyntlzczás, milyen lesz a következő napokban clz időjárás? A földrengés megjóso- lási igen nehéz fel&dcit’ azonban o szovjet tudósok nem riadnak visz- tza az akadályok!ól. Remény van arra, hogy te'jesen megismerjük a földrengések természetét, bekövetke­zésük idejét. Nagyszabású kísérte- tek folynak a Szovjetunióban azért, hogy kidetí'sék: mikorra várhaló az ousáfli különböző részein föld­rengés. A csillagászat igen sek meg- eldba'atlannak lA szó rejié.ye meg­oldódott az elmúlt évszázadokban. Eljön tehát az az idő is, amikor tel­jes pontossággal meg fogják álla­pítani előre a földi erí'és idejét. Addig is a Szovjetunióban a föld. rengéses vidékeken úgy építik a házoka', hogy azok kibírják az erő­sebb földlökéseket is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom