Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-11 / 35. szám

1^51 FEBffCAR 11. TASARNAP

s

fi kínai és a magyar nip barátsága jegyélien

Ünnepélyes hereiek közölt megnyitották ns ,d j Kinn“ kiállítási

Budapesten

Szómba Ion délben a Szépmövé- ?zct- Múzeumban ünnepélyes ke- retek között ny tolták meg az „Uj- Kína*’ kiállítást.

A megnyitóünnepségen megjelentek: Révai József elvtárs és Kádár János elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettesei. Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Horváth Márton elvtárs. Szabó István elvtárs, altábornagy, a Magyar Dolgozók Pártja Pol ílka'l B'zottságának tagjai, Dobi István, a minisztertanács elnöke és mások,

Megjelentek a leállítás megnyitásán J. D. K szeijov eivtárs, a Szovjetunió nagyköveié. Huan-Cen eivtárs, a Kínai Népköztársaság nagykövete, valamint a több. baráti államok képviseletének veze- tűi.

Majláth Jolán, a Ku’túrkapcsola- tok Intézetének főtitkára üdvözölte a megjelenteket, majd Révai József elvtárs népművelési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkárhelyettes«' mondott beszédet.

Többet akarunk tudni az Uj Kínáról

— -Engedjék meg, hogy az „Uj- Ivína” kiállítás megnyitása a'kalmá- ból örömömnek adjak kifejezést afölött, hogy ez a k állítás létrejött és népünk tömegeinek alkalmuk lesz közelebbről megismerkedn. a nagy kínai ncp életéve! és harca - vak

—- A Magyar Népköztársaságot a Kínai Népköztársasággal, a magyar dolgozó népet a kínai dolgozó néppel a legmélyebb rokonszenv és szoí'dar tás szálai íiíz.k egybe. De mi azt akarjuk, hogy az egymásról váló m nd gazdagabb ismeretek iámasszák alá ezt a kölcsönös rokonién vet és szolidaritás1. Magyar nyelven megVentek már kinn. regények, megjelentek a kínai forradalom és a felszabadító harc nagy vezérének. Mao-Ce-Tung elvtársinak írásai, és a magyar dolgozók nagy érdek'ődéssel olvassák ezeket

A kommuu'slák a ísíisai szabssdságlsai-c élén

a beszámolókat a nagy kínai nép küzdelmeiről.

— Do amit az Uj-Kínáról edd g tudunk,- az mégis kevés. Többet, sokkal többet akarunk megtudni a kínai nép országáról, történelméről és kultúrájáról. A'Jg tudunk meg valami, — hogy csak egy pé" említsek — a kínai kultűrforradalom vezetőjének, Lu Szülnek munkásságáról. Voltaire!, Lessnget nein ismerni — egy félig-meddig műveit ember számára szégyen ' számba megy, de hányán nem hallottak Lu- Sz'nrő', anélkül, hegy szegyeinek magukat. Ez a k állítás —- ha nem

ad teljes képet az Uj-Kínárói, komolyan s-egüségünkre lesz abban, hogy meg snieriessük népünkkel azt a mélyreható, világtörténelmi jelentőségű forradalmi átalakulást, amely a .nagy kínai nemzetet a békéért és a haladásért küzdő népek élvonalába emelte fel.

| gazdasági és társadalmi viszonyai annyira különböznek amseinktől, hogyan birkózik — ha nem is azonos — de sokban hascn'ó feladatokkal, mint a mi népünk. A kulturális kölcsönhatás. az eszme: rokonság, az

egymástól való tanulás fe léje.élt

épp azzal teremtettük meg, hogy & társadalmi fejlődésnek, a szabadságért és függetlenségért való harcnak, a békéért való küzdelemnek, az imperialista elnyomással való szembsszá’Lásnak ugyanarra az út- jára léptünk.

Tan ultink cjrjmástól

— A mi népünk, amely egyben- másban — az ipa r; színvonal, az ipari is mezőgazdasági termelés arányú. a technika tekin'etésben — talán fejlettebb viszonyok között él, mint a kina: nép, sokat tanulhat és akar is tanulni a kínai néptől- a ki- nai kultúrától. Nem u'.olsó sorban tanulni akar és fog tőle: abban a tekintetben, hogyaci kell a kultúrát a nép nevelése eszközének tek'nleni. fegyvernek, amely az e'lcnség mellének van szegezve, amely soha. semm'iyen körűim ínyek körött nem sr-k-dhat- el a ní-p életétől és harcaitól.

— Ez a kiállítás Eklrsr nyílik meg. am kor a Kínai Né;k-z' ár>a- ság az amerikai imperial s.á'r veze le háborús tábor rágalomh".-'járatának és uszí ásának pergőtüzében áll, amikor az ENSz-t fügefa'^’ ként felhasználó háborús üsd ők vakmerő arcátlansággal és jogtalanul .agresszor-'-nak merték nyilvánítani Kínát, mert a kínai önkéntesek -esivári segítsége: nyújtottak a hős koreai, népnek. Hadd je.entsem ki kormányunk és népünk nevében, egy ország nevében,' melyet épp o y jogi-liánul* m/nt Kínát* e.ütöttek a*- tól, hogy tagja legyen az ENSz-nek* hogy szolidárisak vagyunk a Kínai Népköz társa Sággal és teljes mértékben osztjuk a k-nai nép feháboro- dását az imoeria isták aljas és képmulató rágalmai fölött. A nagy. 800 milliós békefrontban, melyet a SZ°Vjetunló vezet, az 500 mi.liós nagy. kínai nép és a kis tízmilliós magyar nép egyek az impev alsstai agresszorok elleni. he'y'ál’-áibE.n. * szabadiágért, függő '.ínségért, a békéért való harcban.

—- Mélyítse e. tz a kiáll! ás ® kínai és a magyar n.:p barátságát» M.o.Ce-Tung és Rákos: I.lályás

párijainak szó ld .riiását, áruljon

hozzá a nagy Sz á'.ln vezelte bélce- tábor erejének és egység mik további megBzi'-árd tálához.

— A kínai nép: 500 m'll’ós nép, föbbezer éves nemzeti kultúrával. Ez; ti nagy népet évszázadokén á' a haza' feudal znius ififázta le. egy évszázadon át a külföldi iwper al’z.r.Tiis.

Ez

n n

2'4y r.v

'p -száz év ŐU

üi'yín

I í:-szokat

.Iái!an harcö* .<

he’sőíeu

clá'ls

bllr nesuk és n kii st.

’nrper'

ni ?

b'

un esek

ös s z ei Ö r és, éó.r!

I Firm

PC

óv VC

1 czdo

tt .vette kezébe

n T-v.?.

bed

arc vt

zetését n

c,vö; ;

3 k

inai

munka

sosztáy. a Kinai Kommun'? a Párt.-r- Ebbon a 30 éves harcban vo'.- j !{ k v .'-zncsés. k, s'kcrck és .b.a.si- ' k rck. rryíi;:elmek és vereségek. !>»• ez a 30 éves Imre mégis egyetlen nagy Kőskö’-femény. Ebben a 30 éves harcban s!k<*rütt me.gotdanl a sok* czvrévc'- kínai történelem legfájóbb kérdését, ? kerül megteremteni s győzelem feltétele'! és k,vívni a győzelmet, az évszázados idegen elnyomás- .fölött. Mao-Ce-Tung civ- tűrs helyesen állapítja meg. hogy a h.-irnrr.c év alatt ..ólért haladás meghaladta úpnicsa!; az előző 80 év, hanem az azt megelőző ezer esztendő

eredményeit is”.

— E harm ne. év alatt azért ért el a kínai nép nagy nemzeti szabadságharca ilyen eredményeket, meri a kínai nép fe’szabaduiá&i küzdelmének elér? ;V'ó kínai munj«jsós?iátyí a ml nagy kínai tcstvérpárjunkat, a Nagy Októberi Szocial sta Forradalom, eszméi, Lenin és Sztálin tanítása: vezették. A kommunizmus eszmének segítségével valósította meg a kínai nép azt a nagy nemzet: új iászületést, melynek hatása nemcsak a százados gyarmati torsban, feudális elnyomásban ;'sinyiödő kínai nép életét alakítja at (gyökeresen, hanem az i-rnper al’sták által* ielgázott ázsiai népek ós általában a gyarmati népek éleiét az egész nemzetközi helyzetet alapjában megváiíoz'atta, egy 500 m'i ós felszabadult nép friss erejével gyarapítva meg a haladásért, a szabadságért, az elnyomás ós kizsákmányolás ellen a békéért küzdő népek táborát.

Kína nemzeti újjászületése

— Ez a kiállítás ízelítőt ad abbé'' a hatalmas nemzeti újjászüte- •ótsböi, amely a kínai nép fclszr.ba- dii'ás: harcainak és győzelmének kísérő jelensége és következménye tett. Értnek a k ái'.íiásnak ez akipián megérthetjük és je’en'ös részben meg’smethetjük a kina: Teh Rzabadulási ivaré .nyomában járó nagy népi kuHúrforradaloni elűrc- liuiadását. mélységét és aránya't.

— A kínai nép a földkerekség legrégibb • kultúrnépei közé tarlo- z'k. De ez az ő.v kuliéira, melynek hordozója és megalkotja végső soron a nép volt. évezredeken, évszázadokon át a kínai társada ont _ elnyomó osztályainak, kiváltságos uralkodó ‘ rétegének szolgálatában állt. Ezen a kiállításon nyomon követhetjük, hogyan újult meg egy ősi kultúra, hogyan vált a nép felszabadulási harcának fegyverévé, hogyan fogadta magába más népek kultúrájából mindazt, ami a^nen}‘ zeti újjászületésnek használt és ■megújulva, hogyan őrizte meg melyen nemzeti, kínai jellegét.

— „Az új demokrácia kultúrájának jellege nemzeti — mondo.La Mao-Cc-Tung elvtárs. — Szemben- á 1 az imper'alísia elnyomással és a, kina' nemzet méltóságát és függetlenséget U'rdcti. Ez a mi nerm zetünk kultúrája, amely nemzeti jellegzetességekkel rendelkezik. Egyesül más népek szocialista és új demokratikus ku'túrájával, kapcsolatot létesít velük, a kölcsönös

fejlesztés és átverés v'szonyát épi- !! ki velük és együttesen a világ új kultúráját alkot!ák.”

— Az r.z új kuliéra, amelyből az új jászaié! 6 és mégis ősi kínai kultúra a legtöbbet merít és tanul, ugyanaz a ku'iúra, amelyből mi is a legtöbbet merítünk és tanulunk saját újjászülető és még:s ős: nim- zeti kultúránk fejlesztésénél: a

szovjet kullú-a! Örömmel láthatjuk e kiállításon, bogy éppen a szovjet kultúráló megtermékenyülve válik tar a'mában, fiiadataiban, irányéiban rokonná a kis magyar nép és a nagy kinai nép kul'úrája. anélkül, hogy nemzeti jellegzetességeiktől meg- fosztódnának. E kiállításon Iá hat. juk, hogy pl. a kina: fáméi szel a kínai művészi tevékenység őri formája. a mandarlmnűvé.izet eszközéből hogyan vált a nép felvilágosításának eszközévé, a nép forrt da mának fegyverévé, úgyszó'ván képes- újsággá- egyenesen művészi röpirai- tá. E k'állításon láthatjuk, hogyan hatolt be a kina; művészetbe a népi forradalom eszme- és érzésv.lága, hogyan segí'.etta a felszabadulási harcot a nép szenv "déréinek könyörtelen feltárási./al. az e nyomó rég; rend. a múl: leleplezésével és hogyan fordul ez a művészet a jelen, és a jövő felé: az építés, az párosítás, a munka feladatait ábrá- zo'va és népszerűsítve. E klá lí.áson láthatjuk, hogy egy nép. amely sok- e-or k'lcmáieres távolságban él tőlünk és melynik múltja, történelme

Révai elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde u án Huan-Cen elvtárs, a Kínai Népköztársaság nagykövete mondott beszédet.

— Ma nyílik meg Budapesten az ,.Uj Kína“ kiállítás, — kezdte be- szódét. — Engedj .'k meg. hogy ez alkalomból elsősorban is mély hálámat. fejezzem ki a Magyar Dolgozók Pár ján:k. a Magyar Népköz- társaság kormányának és a KuUúr- kspcso’.a'ok Iniézcjének.

— Óriás; messzeié’ választja ef a távolkelet: Kínát és az európai Magyarországot. A ha'ja'mas Szovjetunió vezetésével rzonban e’értük, hogy népeink ma már egjz 800 milliós nagy csa'ád tag ja‘kény testvéri egye*.ér ésben fogtak össze. Nincs tehát többé semmi akadálya ann: k. hogy továbbrn is erísi'sü': a köl- ciönös megértést és támogatást, elmélyítsük egymás életinek tanul- mány ozását.

— A kínai nép a Kommunista Párt és Mao-Ce-Tung vezetésével hosszas, hősi harcok árán k’.vívta nagy győzelmét. Ezzel megnyi-t előíje az út. amelyan letéríthe'.eí- lenü; haladva, teljes mértékben kibonthatja képességeit. A Népköz.ársr Ság mega*-kíiája óta önze len- lei- tartó munkával építi ha.á.'át és háta'mos eredménye ér e‘.

Beszéde tovább: ré-zéb::i méltat« ta a k ál ítás jslsn-ős-égéí. m jd «JS folytatta:

— E győzelem soha el nem'mú.Ö dicső 2hezotfc c kínai népr.sk és vasS.fijCník. Mao Ce Turca I; egyaránt.

— Len n és Sz'á' n biles tanításainak diadala ez Távolke'e: an.

— A szovjet ku' úra a le'ghala. dottabb az cgé'z vi ágon Uj Kína kultúrája is a szovjet péld: nyomán fejlődik.

— M közb^n S2.£m‘Enúi vagyunk a S^ovje.un'.ó és a népi demokráciák békés munkáj ának* az r meri ka: perlrlizmus ellen. I"? minden népnek, ellensége a vllájbékének. m igazi demoto'úcának és kultúrának.

— A kínai népe*, mély remény tölti el. bogy a világ valamennyi népivel együtt Lón' - ís Szlélln di- c,ösig?s zászlaja elolt kivívjál: rrAjd a szabad, demokratikus boldog" életet az egész emberiségnek — fejezte be beszédéi Husn.Can nagykövet.

A: ünnepség r'szfvevői ezután! megtekintették a klálUiést.

1 mínsztertaRács határozata a monheerétoliorzásrá!

A Magyar Távirati Iroda jelent1: j

Az 1951-es népgazdaság! terv teljesítéséhez mníegy 160,000 új munkás- murfkábaátlítására van Szük'óg. A inunkam-lküiiség Ma* 'sryarorsZágon vpg'ieg’ megszűnt ís.

1950-ben az Iparban és építőiparban, munkáshiány lépett tel, az üzemek nem I tiltják többé egyedül a mu:i- kásfelvéle! régi módszerévé! a gyárkapunál jelentkezők Kivételével munkacröszíikségíetüket biz’osíiani. Ezért az ipar munkaerősziikségle- tének jelentős részét 1951-ben szervezeti toborzás útján kel! fedezn .

Az 1951-cs munkaerőszükscglet B:z- tosítására a miniszter.anács a kö-. vetkezőket rendeli ei:,

| Az ipar új, állandó munkása:t

• jelentős részben a mezőgazdaságból felszabaduló do’gozók. a nők. cs az ifjúság köréből kell 1o- borozir.

O Az 1951 e'sö felében az épí- ■i*', tő par számára 38.200, az épí- tőanyag'par számára 1900, a bányászat számára 32Q0, a nehéz par számára 8100, a népgazdaság egyéb ágai számára 10.700, összesen '32.100 főt keli toborozni.

A 62.100 munkavállalóból legalább 23.000 legyen a nők száma.

A toborzást 1951 február 20-án kel! .moglndi ánk

3

Báps-Ivskun megyéből 3500 főt.

Baranya megyéből 1400 főt,

Békés megyéből 1500 főt,

Borsod megyéből 2100 főt. Csongrád megyéből 5200 főt. CiySr-Sopron megyéből 1400 főt, Hajdú-Bihar megyéből C000 főt, Heves megyéből 6000 tőt.

Nógrád megyéből 2200 főt. Pestmegyéből 1200 főt,

Somogy megyéből 4000 főt. Szabolcs-Szatmár megyéből 8500 főt,

Szolnok megvébő! 2500 fő',

Vas megyéből 5600 főt.

Zala megyéből 7000 főt kell to borozn'.

A A toborzást a következő alap- “i'* elvek szerint kell végrehajtani: af A toborzás önkén les. a toborzás eszköze a felvilágosítás, a meggyőzés.

b) A toborzásra jelentkező dolgozó ugyanolyan munkaié'.' ételekkel. ugyanolyan munkabér .mellett dolgozik, mnt a vállalat többi azonos munkakört betöltő munkavállalója. A munkavállaló részére b'z- tosítání kell a munkalie'yrc való ngyenes utazást és amennyiben Szükséges, csoportos szálast. A

toborzás útján munkába álló dolgozóknak a többi munkáshoz hasonlóan biztosítani kél! a szakképzés és .továbbképzés lehetőségét.

c) A toborzást a jóváhagyott állam' terv alapján a helyi tanácsok közreműködésével azok a vállalatok végzik, amelyek a dolgozókat foglalkoztatni fogják. A megyei, járás' és községi Tanács elnöke felelős a saját területén a toborzási munka megszervezéséért és ellenőrzéséért. A toborzás országos irányi:ása, a különböző megyékben folyó toborzás' egybehangolása és ellenőrzése a Munkaerő-tarta'ékok Hivatalának feladata. A tervben megállapított körzeten kívül, vagy a tervben megszabott létszámon felül egyet'en vü'ialat, vagy üzem sem folytathat toborzást.

: d) Állami vállalatnál alkalmazott dolgozókat toborozni nem szabad.

ŐC A toborzó vállalat a munkára "jelentkező dolgozóval írásbe” szerződést köt. A szerződés Időtartama általában egy év. A szerződésben a dolgozó kötelezettségei vállal, hogy a megadott időpontban munkába lép és a szerződés időtartama alatt a rábízott munkát öntudatos dolgozóhoz méltó módon, lelkiismeretesen elvégzi- A vállalat a szerződésben kötelezi magát, hogy a dolgozót a megállapított helyen és időben munkába állítja, számára az érvényes rendeletekben előirt munkabért megfzetí és ju.tatásokat bztosítja és a szükséghez képest ■szállásról gondoskodik. A dolgozót a szerződés idö'arlama alatt, ameny- nyiben a szerződésben vállait köíe- iiezcltségeií teljesít, elbocsátani jnern szabad.

Az egyéves toborzási szerző- ■ dést kötő dolgozók munkába állásakor a bányászaton 400, az építő parban 200 forint jutalmat kapnak. Az állami vá'.'álatoktól önkés nyesen kilépők jutalmat nem kapJ

halnak,

H A toborzó vállalat igazgatója * * személyében felelős az ú} munkások munkába állításáért, amennyiben a szerződés szer nt szállást kell biztosítania, tiszta, egészséges szállásuk biztosításáért, a bá-- nyásza'ban és építő parban a toborzási jutalom haladéktalan kifzetéséJ ért cs a szerződésben vállalt egyéb kö'clezetlségek pontos teljesítése— ért.

O E határozat és a toborzásra *-'• vonatkozó egyéb rendelkezések megszegőd — különösen azo-i kát, aki a toborzás önkéntességéneié alapelvét megsértik és a dolgozó-1 kát kényszerre', vagy meglévesz-* téssel bírják rá a szerződés megkötésére, szigorúan meg kell bün- te’.n'.

A min sztertanács felhívja a falvak és tanyák dolgozó parasztságát, parasztasszonyait és fiait, vegyenek részt a halalmas ütemben fejlődő ipar munkájában, gyárak, lakóépületek hazánkban még. soha- nem látóit méretű építésében. Az ipar: munka nagyobb jövedelmet, magasabb életszínvonalat je'cnt és a szakma! tudás elsajátításának lehetősége’t nyitja meg az üzemekben, építkezéseken munkát vállaló dolgozók számára. Az ipari munkások támogassák, segítsék a gyárakba özönlő új munkásokat, adják át számukra sok éven át szerzett gazdag tapasztalataikat.

Az ipari munkára jelentkezők járuljanak hozzá munkavállalásukkal Is az ötéves terv s keréhez, a béke védelméhez.

Háboráellenes felszólalások az amerikai kongresszusban

Langer, köztársaságpárti szenátor az amerikai kongresszusban követelte, hogy támogassák a külügyminiszterek értekezletének megtarásáról szóló javaslatot és jussanak megegyezésre á Szovjetunióval.

V/ocd. köztársaságpárti képviselő fídaho állam) felszólalásában felvetette a kérdést: „Hot van az a támadás, amely bennünket fenyeget? Senki »soha nem beszélt területi épségünk és amerikai intézményeink ellen irányuló törekvésről“. Ame, rikának — mondotta Wood *—* semmi oka sínes arra, hogy háborúskodjék!

II11»n-í <'n elvíárs beszéde