Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-02 / 27. szám

A világ közvéleményét nem tévesztik meg az USA tényeket elferdíti nyilatkozatai — hangsúlyozta Carapkin az ENSZ Politikai Bizottsága ülésén Az ENSZ közgyűlés Politikai Bizottságának január 30-i délutáni ülésén folytatták a koreai kérdés vitáját. Carapkin, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság ellen irányuló amerikai határozat- tervezet végérvényesen lelep­lezte az USA-t, mint koreai és más t!ávo!ke!eti kérdések békés rendezésének ellenségét. Carapkin rámutatott: a tervezet célja, hogy kiterjessze a konflik­tust a Távolkeleten. A tervezet en­nélfogva akadályozza a koreai és más távolkeleti kérdések békés ren­dezését. Az egész világ népei tud­ják ezt és nein tévesztik meg őket az USA tényeket elferdítő nyilat­kozatai sem. Carapkin emlékeztetett Favzi egyiptomi küldöttnek arra a meg­jegyzésére, hogy a 12 ország határozat-terveze­tének szerzői mellett hatsz!áz- miltió ember áll. Ehhez hozzá kell adni 470 millió embert Kínában, 300 millió embert a Szovjetunióban és a népi demo­kráciák országaiban, valamint az emberek százmillióit azokban az országokban, amelyeknek kormánya nem a nép akaratát képvisel’'. Ilyen­formán az emberek világszerte a. békés rendezést követelik. Mind­azoknak, akik az amerikai terve­zetre- -szavaznak, komoly felelőssé­get kell vise'nök ennek az eljárás­nak a következményeiért. Carapk'-n a 12 ország határozat- terveze'éről szólva rámutatott, hogy a szovjet küldöttség már kiemelte ennek a tervezetnek a hiányossá­gait. Miután a határozat-tervezetet mó­dosították és abba újabb rendelke­zést foglaltak, mely a tüzelés meg­szüntetésének elsőbbségét írja elő, még kevésbbe kielégítővé vált. Ezért. a Szovjetunió módosító javas­latot terjeszt e!5 és indítvá­nyozza, hogy ezt a pontot a következő rendelkezéssel cse­réljék fel: „E cél megvalósítása érdekében első lépésként a fent említett hét ország képviselői első ülésükön megállapodnak a koreai tüzelés ideiglenes meg- szünletése érdekében Szüksé­ges megfelelő intézkedésekről. Az említett megállapodás életbelép­tetése után a hét ország képvise­lő: második lépést tesznek: meg- tárgya'ják nvnden Idegen csapat Koreából való kivonásával kapcso­latos intézkedéseket* és módszere­ket^ azokat a módszereket és esz­közöket. amelyeket a koreai nép­nek ajánlanak abból a célból, hogy a koreai nép szabadon, maga ren­dezze belső ügyeit; az amerikai fegyveres erők Talvanró! és a ta:- vani öbölből való kivonásának kér­dését a kairói és potsdami nyilat­kozatnak megfelelően, továbbá a lávoike.etre vonatkozó kérdéseke’..’’ Ezután Rau. India képviselője emelkedett szólásra és kijelentette: — Az indiai kormány olyan ér­tesülést kapott, hogy a 12 ország határozati javas­latát január 26-lán Pekingben a békés rendezést biztosító alap­ként tekintették. Rau hozzáfűzte: — Az indiai kormány azt tartja, hogy a 12 ország tervezete alapján a Kínai Népköztársaság hajlandó lesz együttműködni a békés rende­zésre rányuló megbeszéléseken. Az indiai kormánnyal azt is közöl­ték, hogy mivel a kínai kormány békét kíván, beleegyezik abba. hogy a tüzelés megszüntetésének kér­dését már az értekezlet első ü'ésén eldöntsék. Rau rámutatott: az in­dái kormányt értesítették, hogy ezt a szempontot a kínai kormány igaz törekvésnek tekinti a béke elérése érdekében. Pearson kanadai küldött kijelen­tette, hogy az amerikai tervezetre szavaz. Ugyanilyen értelemben nyi­latkozott Jebb angol küldött is. Ezután Carapkin, a Szovjetunió képviselője tiltakozását jelentette be am13*!, hogy a szovjet módosí­tást nem veszik figyelembe és kö­vetelte. hogy a szokásoknak meg­felelően adjanak lehetőséget arra, hogy a küldöttek tanulmányozhas­sák ezt a módosító javaslatot, Lengyelország. Szíria, Egyiptom, India, Irak és Libanon képviselője szintén tiltakoztak az elnök arra irányuló kísérletei ellen, hogy a bi­zottság haladéktalanul szavazzon az amerikai tervezet felett. Január 30-án este az ENSZ Poli­tikai Bizottsága megtartotta -— az­nap a harmadik — ülését a koreai kérdéssel kapcsolatban. Urdaneta, a bizottság elnöke az ülés megnyi­tásakor szavazásra bocsátotta a Szovjetunió küldöttsége által be­terjesztett módosítást. Favzi. Egyiptom képiviselóje közölte: Az ázsiai országok csoportja elhatá­rozta — minthogy idő hiánya miatt nem kaphatták meg a szükséges utasításokat — e csoport országai­nak képviselői nem vehetnek részt a szovjet módosító javaslat fölötti szavazásban. A bizottság 38 szava­zattal öt ellenében elutasította a Szovjetunió módosító javaslatát. Ezután a bizottság 27 szavazattal 18 ellenében (14-en tartózkodtak a szavazás lói) elutasította az ázsiai országok javaslatának azt a pont­ját, amely a 7 állam tanácskozásá­nak egybehívását indítványozza. Ezután a bizottság elnöke szava­zásra bocsátotta az amerikai ha­tározati javaslatot Libanon módo. sításával. A b'zottság 44 szavazat­tal 7 ellenében ’— heten, tartózkod­tak a szavazástól — jóváhagyta az amerikai határozati javaslat első 7 pontját, beleértve a 2. pontra vo­natkozó libanoni módosítást is. Jebb. Anglia képviselője ki jelen­teti e. hogy amennyiben nem fogad­ják el Libanonnak a 8. pontra vo­natkozó módosítását. Anglia kény­telen lesz egészében a javaslat el­len szavazni. Ez a pont előírja a kollektív intézkedések tanulmányo­zását. A Politikai Bizottság névszerinti szavazással 44 szavazattal 7 ellené­ben — 8 an tartózkodtak. a szava­zástól — jóváhagyta az amerikai határozati javaslatot egészében Li­banon módosításával. A javaslat ellen szavazott Bur­ma, a Bjeiorussz Szovjet Szocia­lista Köztársaság. Csehszlovákia, Inda, Lengyelország, ot ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió. Tartózkodott se sza­vazástól: Afganisztán. Egyiptom. Indonézia. Pakisztán, Svédország, Szíria, Jemen és Jugoszlávia, Az Elnöki Tanács törvényereiü rendelet* a munka törvénykönyvéről Nói.S.0 - Víunk Elnöki Ta­nács» : ' vé.íye.ejü rendeletét ío- gpuk.tl cl ;s munka törvényéről. A munka törvénykönyve kifejezi azokat az alapvető változásokat, amelyek hazánkban a politikai és gazdasági átalakulás nyomán a munkaviszony jellegében bekövet­keztek. A munka törvénykönyvé­nek alapelvei közvetlenül nz Al­kotmányra épülnek. A törvényerejű rendelet hatálya kiterjed valamennyi munkáltatóra és munkavállalóra. A munka tör­vénykönyvének rendeletéi közül legjelentősebb az üzemi kollektív- szerződés rendszerének bevezeté­se. Az iparági kollektív szerződé­sek rendszerét ezzel az intézke­déssel a törvény megszünteti. Az iparági kollektív szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek egyrészét maga a munka törvény- könyve tartalmazza, más részét álaui i határozatok szabályozzák. Az üzemi kollektív szerződés­ben a dolgozók a vállalat igazga­tójával együtt meghatározzák a munkafegyelem biztosítása, a munkaverseny és a Sztahánov- mozgalom kiszélesítése, a dolgo­zók munka,feltételeinek javítása, a vállalat jóléti és munkásvédel­mi feladatainak megvalósítása, valamint a dolgozók szakképzett­ségének emelése érdekében szük­séges intézkedéseket. Az üzemi kollektív szerződések megkötésé- ben a dolgozók közvetlenül részt- vesznek javaslataikkal, észrevéte­leikkel, hozzájárulnak jogaik és i kötelezettségeik kialakításához, 1 üzemi feladataik megvalósításá­hoz. A munka törvénykönyve lerög­zíti, hogy a napi munkaidő 8 óra, de ugyanakkor kimondja, hogy az egészségre ártalmas munkakör­ben ennél rövitíe'ob munkaidő is megállapítható. A munka törvénykönyve a dol­gozók érdekében meghatározza azokat a körülményeket, amikor a munkaviszony felmondással megszüntethető. A munkaeröhul- I ám zás lecsökkentése, a munkafe­gyelem megszilárdítása végett ugyanakkor a munka törvény- könyve körülhatárolja azokat a körülményeket is, amikor a dol­gozó felmondhat. Ezekben az ese­tekben természetesen a dolgozó nem tekintendő önkényes kilépő­nek és az önkényes kilépéssel járó hátrányok sem sújtják. A munka törvénykönyve újon­nan szabályozza a fizetett szabad­ságok kérdését. Eddig mindenki­nek egyforma magasságú fizető.1! szabadság járt, akár nehéz és egészségtelen munkát végző mun­kásról volt szó, akár könnyebb és egészségesebb munkát végzőről A munka törvénykönyve minden­ki részére biztosít évi 12 munka­nap alapszabadságot és pótsza­badságot állapít meg a bányászok, kohászati dolgozók, a munkájukat egészségre ártalmas körülmények között végzőlr, a fiatalkorúak, a tudományos kutató- és nevelő­munkát légzők, vezetőállásnak, valamint azok részére, akik ugyanannál a válalatnál hosszabb időn át dolgoznak. Előírja a törvénykönyv, hogy a 1 vállalat köteles a dolgozók kudu I ralis, jóléti, egészségügyi és sport­célú intézmények létesítéséhez és fenntartásához hozzájárulni. Részletes szabályokat tartalmaz a munka törvénykönyve a dolgo­zók egészségének és test] épségé­nek védelme érdekében, a munka­védelem intézményes megszervezé­sére és az állandó egészségügyi gondozásra. Kimondja, hogy a munkájukat egészségre káros kö­rülmények között végző dolgozó­kat meghatározóéi időközökben orvosi vizsgálatra kell küldeni. Biztosítja a munka törvényköny­ve a munkásvédelmi rendelkező- sek megszervezésénél és ellenőrzé­sénél a dolgozók közvetlen részvé­telét. A munkás védelem és üzemi egészségügy ellenőrzését a munka törvénykönyve az egészségügyi miniszterre és a Szakszervezetek Országos Tanácsára bízza. A munka törvénykönyve mesz- szemenő intézkedések segítségé- vei biztosítja, hogy a nők minél nagyobb számban részt vehesse­nek a, termelő munkában. Lerög­zíti, hogy a munkabérek megáll;i- pítárónál férfi és női dolgozó kö- zött különbséget tenni nem lehet, másrészt, hogy a nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatánál fogva reá hátrá­nyos következményekkel járhat. Védi a munka törvénykönyve a teherí>en lévő dolgozó iőt. vala­mint az anyákat. Korlátozza. szá­nni kra a nehéz testi munkára, éj­jeli munkára, tú Imi isi kár a való igénybevételüket. Biztosítja to­vábbá a tifhes nő részére azt tx kedvezményt, hogy a terhesség (>• hónapjától kezdve egészségügyi szempontból megfelelő munka­helyre kérhesse áthelyezését, anél­kül azonban, hogy keresete ezál­tal csökkenne. A munka törvénykönyve külön fejezetben foglalkozik a íiatolko* riiak védelmével. A 11. életévét be nem töltött fiatalkorút munkára alkalmazni nem szabad, kivéve az iskolai szünetben végzett egyes könnyebb munkákat. A lö. életév betöltése előli is csak olyan mun­kára alkalmazható a fiatalkorú, amely orvosi vélemény szerint testi és szellemi fejlődésére nem ártalmas. A munka törvényköny­ve a fiatalkorúak részére pótsza­badságot, kedvezményes üdülte­tést ldztosíl. A munka törvény'könyve mész- szemenően gondoskodik a dolgo­zók továbbtanulási lehetőségéről. Énnek érdekében középiskola!, szakiskolai, vagy főiskolai tanul­mányaikat folytatók részére műn- ka időkedvezményt és tanulmány! szabadságot ír eíő. Megkezdődéit Berlinben a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetsége tanácsának ülése Berlinben szerdán este megkez­dődött a Demokratikus Nők Nem* zetközi Szövetsége tanácsának ülése. | Az ülés ünnepélyes megnyílásán részt veil Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöké, Johannes Dickmann, a népi kamara elnöke, Otto Gro’ewoh'i miniszter- elnök, Walter Uibr'cht és Otto Nuschke m I n. sz1 ere I nők he! y e t tosek. Megjelenjek a kormány tagjai, a pártok, a demokrat'kus tömegszer- vezetek és a kulturális élet képvi­selői. A tanács ülését Elti Schin'dt, a. Német Demokrat.kus Nőszövetség elnöknője nyitotta meg. — A Német Demokratikus Nő­szövetség tagjai és a haladó né­met asszonyok büszkék és boldogok — mondotta, — hogy a világ leg­jobb békeharcosnői Németország fővárosában. Berlinben tartják ta­lálkozó kát. Köszöntjük a világ be­kéért harcoló asszonya,!, akik ma gondolatban velünk vannak. A né­met nép nem akar háborút. A remi- litarizálásra irányuló intézkedések ellen egyre hangosabbá válik az ai k áltás: „nélkülünk”! — Tudalában vagyunk annak, hegy a német népet hagy felelős­ség terheli Európa békéjéért. A második Békeyiiágkongresszus ha­tározatai megmu'aíták az utat, ho* gyan kell sikerrel íolytatni a har- cot a háború ellen. Ezután a franc'a küldöttség egyik tagja felolvas a Eugene Coítonnak a Demokrat'kus ■ Nők Nemzetköz Szövetsége Tanácsa elnökének üd vöz'őlevetét. Levelében forrón üd vözlí a német asszonyokat és ered menyes harcot kíván nek:k Német ország egységéért és a békéért. Dr. Friedrich professzor, a berlin Humboidt-egyetem és a német bé kebzoltság elnöke tolmácsolta : német békeharcosok üdvözletéi. Ez után Hella Wedel, a berlini Lámpa gyár élmunkásnője a német fővá ros aszonyalnak és anyának leg forróbb üdvöz'ete't tolmácsolta. A Szabad Német Ifjúság és a ifjú úttörők nevében Margot Reute üdvözölte a tanács ülését, máj Marie Claude Valiant-Couture méltatta a-világ békeszerető assza nyalnak harcát a világ békéjére fenntartásáért. Jutalmat kapnak a tojásszáliítási szerződésben jó eredményt elért tojásfelYÓsáriók A tojásszállítási szerződéskö­tésekben jó eredményt elérő tojásfelvásárlók jutalomban ré­szesülnek. Megyénként ver­senydíjakat tűznek ki, amit február 15-én, a szerződéskötés határideiének lejártakor oszla­nak ki. Az első díj nyertei 475 forint, a másodiííé 3Ö0, mi a harmadik díj nyertese 200 fi rint jutalomban részesül. Ezi ken kívül egy-egv 150, 100 < 50 forintos jutalmat is kios: tójuk. SZIIOICOTÉI § " D

Next

/
Oldalképek
Tartalom