Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-10 / 34. szám

4 1351 FEBRUAR 10. SZOMBAT Készülődünk a tavaszi vetésre Irta; Kozlov, a puskinoi gép- és traktorállomás igazgató helyettese f A' pnsMnoi gép- és traktorállo tolás kollektívája a kolhozparasz- íokkal együtt a tavaszi munkák­ra készülődik. Nagy munkát kell (elvégeznünk a télen, meg kell be­szélnünk minden apróságot, hogy a tavaszi vetés kezdetére minden traktor és gép kifogástalanul mű­ködjék. A tavaszi előkészületeket pontosan kell végrehajtani, mivel ia traktoros-brigádok munkavi­szonyai lényegesen megváltoztak. íMost a traktorosoknak a megna- Igyobbodott kolhozok szélesebb tatárában kell dolgozniok és ez megköveteli felelősségüket, nem- jcsak a vetés idejében történő és Ihelyes végrehajtásáért, hanem a Vetési munkák minőségéért is. A traktorvezetőknek még job- Jban kell dolgozniok, a kolhozpa­rasztokkal együtt magasabb ter­méseredmények elérésére kell tö­rekedniük. Hogy biztosítható le­gyen a szántás jó minősége, a traktorvezetőknek ismerniük kell a talaj sajátosságait, tájékozva kell lenniök arról, hogy a kolhoz egyes parcellákon milyen kultúrá­ikat szándékozik vetni és mik e* növények sajátosságai. Ezek után természetes, hogy a (traktorosok ki akarják bővíteni agrotechnikai ismereteiket és (ezért a tavaszi előkészületek ter­vébe beiktattuk a gépek kezelői­etek oktatását. Nálunk mindenki itanul — azok is, akik már töké- Jetesen elsajátították a traktorok Jkezelését és azok la, alak tavasz- tszai ülnek először a traktorra. Dranyica főagronómusnő heten­ként kétszer előadást tart a trak­torvezetőknek és a gépek keze- Hőinek a talaj szerkezetéről, arról, hogyan keli megművelni a földet fe különböző kultúrák alá, milyen (trágyákat alkalmazzanak, hogyan (készítsék elő a vetőmagot, mi a Ipélja a füves vetésforgónak stb. Ezeken az előadásokon a gép- é 1 * * * * & traktorállomás összes dolgozói megjelennek. Traktorvezetőink, mihelyt meg­kaptuk a kolhozoktól az elvégzen­dő munkák tervét, gondosan meg­ismerkednek a vetésterület beosz­tásával. Megismerkednek azokkal a parcellákkal, ahol dolgozni fog­nak. Tanulmányozzák a terepet, Gondoskodnak új gépkezelő ká­derek kiképzéséről is. Állomásun­kon minden télen traktorvezetö- képzö-tanfolyam működik. E té­len 46 traktorvezetőt képzőnk ki azoknak a kolhozparasztoknak soraiból, akiknek kolhozait a mi gép- és traktorállomásunk szol­gálja ki. így lehetővé vált, hogy két váltásban dolgozzunk. Az elmúlt évek megmutatták, hogy a tavaszi munkák sikere nagy részben a gépek karbantartásától és előkészítésétől függ. Kollektí­vánk mindig jóval a tavasz bekö­szöntése előtt előkészíti a gépeket a tavaszi munkálatokhoz. A gépek előkészítését és javítását a brigá­dok és az egyes traktorvezetők is versenyben végz:k, A javítás ha- táridőe'.őtti befejezéséért indított szocialista munkaversenybe a gép- és traktorállomás egész koliektívá ja bekapcsolódott. A verseny ere' menyeit tíznaponként kifüggesztjük és naponta lajstromot állítunk ösz- sze, amely megmutatja, hogy az egyes br-gádok m lyen helyet fog­lalnak el a versenyben és hogy tel­jesítették a rájuk kiszabott javítási munkákat. A traktorok és mező- gazdasági gépek javítását a terv, szerint márciusban kell befejezni. Mi azonban még jóval a munká­latok megindulása előtt elhatároz­tuk, hogy az egész munkát de­cember végé:g végrehajtjuk. Fel­ajánlásunkat becsületesen teljesí­tettük, sőt túlteljesítettük. Moßt a javítási munkálatok be­fejeztével a gép- és traktorállomás minden dolgozója segít a kolhozok­nak tavaszi előkészületeikben. A kolhozparasztokkal együtt hordjuk ki a földre a trágyát és a tőzeget, mások pedig segítenek a kolhozok gazdasági felszerelésének kijavítá­sa grot. Gépkocsin szállítható mozgó- műhelyünk bejárja a kolhozokat és a helyszínen javítja ki a gazdasági felszerelést. Ezt a munkát még ja­nuár hónapban befejeztük. Az idejében való felkészülés biz- tosílan: fogja a tavaszi mezei mun­kák k fogástalan elvégzését és le­hetővé teszi, hogy a traktoro6-bri- gádok magvas agrotechnikai színvo­nalon hajtsák végre feladataikat. ELMELEII TANÁCSADÓ A világ hét táborra ssah adása c9 eddig részvételét és e mögött meg­lehetősen elmaradnak, a járások. Kemecséről például 13 kuitúrcso- port nevezett be eddig, viszont a csengferi, fehérgyarmati és vásá- rosnaményi járásokból egyetlen csoport sem jelentette még rész­vételét. (Hódi (Jemeni, at Országos rpádkoiujrrsstii eg tj ik hit/fiú He 1 íme, milyen nagy kitün­tetés érhet ma egy dolgo­zó parasztasszony;! Az j6 fehértó Liget tanyai Rádi Terencné küldöttként vesz inészt az Országos Pártkon­gresszuson! A férje csendesbeszédű leni bér, azonban amikor írül hozta az asszony a megyei párbértekezletröl a fríildetésl, az örömtől meg- \eredt a Rádi Ferenc sza- 0a. Sorolták egymásnak leletük történeteit, mintha számvetést lennének: vaj- igen megérdimli-e a család (ezt a nagy kitüntetést?! |Mert a gyermekek, az unó. kák is büszkék lesznek ar- hogy 1251 februárjában & Rádi család egyik tagja Iaz or, rág legjobbjaival> Rákosi elvtárssal együtt ittanácskozott a nép dolgá­ból. ÉS a tanya nagy büsz. tcesége! Nem telik el nap, hogy valaki meg ne kér. idézné: ,.Nahát valóban Iá- ltod majd Rákosi elvtár- hat?“ Rádiné öröme pedig (napról napra nő, ahogy a Kongresszus időpontja kö­zeledik és az örömmel napról napra nő az ereje Isi Nem könnyű dolog a harc! Szív és erő kell hozzá. ) Emlékezzünk csak vissza farra az időre, amikor föld­iosztás volt. Szinte el sem ítófíe az ember: földet kap- atollt a parasztok. Sokan Valóban el sem hitték. A Mcjláth grófok meggyö­töri cselédei> cselédunokái. Bzépunokái és dédunokái. tt hosszú évtizedek• évszá­zadok reménytelensége jután nem hitték, hogy a Szovjet katonák megfor­gatták a világ régi rend­iét, Volt olyan, aki húzó- Mott a földtől. Minya László kv.lák Rá­di ékhoz is beállított: »El ne fogadják a földet, mert megjárják vele. Úgy se lesz a maguké. Inkább jöjjenek hozzám, dolgozni. Adok én földet: harmadá­ba és ahogy jön.“ Rádiné így válaszolt a kuláknak: ,,Voltam eleget■ cseléd.“ És Rádiné sorra beszélt az emberekkel. — A kommunisták nem engedik meg, hogy a föl­det elvegyék tőlünk! A föld már örökké a miénk marad! Halljátok embe­rek! Ez az igaz beszéd. Rádiné első dolga volt, hegy belépett a Pártba. Az elején még csúfol- kodtak véle az emberek: „Nem való a konty alá a poli! lka...“ Mások, akik kittók szóra hallgattak, így suttogtak: »Majd nézzük csak meg az udvarát, a szobáját. Járjon csak gyű- lésre, majd felveti a sze­mét a házát! A gyermekei meg ríhatnak éhesen ott­hon magukban." Azóta öt esztendő telt el. Es bárki megnézheti Rádi Ferencné udvarát, kony­háját, vagy szobáját. Az udvar Úszta, takaros, gyü­mölcsöske az udvar mel­lett, a konyhában rend, a szobában bútorok, az asz­talon kimosott, vasalt ró­zsaszínű abrosz. Szeme le­gyen annak, aki Rádiné házában szemetet vagy rendetlenséget talál. A gyermekek sem sírnak. Hangos a ház, igaz — de nem a rívástól, hanem at­tól, hogy az öt gyermek — nagyok és úttörők egy­aránt — nótájukkal verik fel af csendet. Olyan nójá­val, amit az emberek el­hallgatnának reggeltől nap­estig. Sokszor éneklik pél­dául azt. hogy i.Egy a jelszónk, a béke!" Azt hinné az ember, hogy Rádlnénaik négy keze vasi és legalább 10 lába. A pártszervezet a második otthona, a házánál dolgo­zik és még mind e mel­lett a tanya egészségének őre is. Segít a kijáró egész­ségügyi ellenőröknek, a bábának, még az orvosnak is. Ha valakinek baja van -— Rádiné segít. Most azt tervezi, hogy a tanyán egészségházat rendeznek be. Fel is keresi majd a járási, vagy a Megyei Ta­nácsot ebben az ügyben. Egyszóval olyan asszony, akit tisztelnek, szereinek, becsülnek a tanyán. Harcos asszony! Nem afféle •,hivatalos“ népneve­lő, aki csak agitál, amikor népnevelő útra indul. Rá­diné mindig tanítja a né­pet, de ugyanakkor lelep­lezi az ellenséget is. Ófehér:ón történt a ta­nácsválasztáson. Kóródi Sándor, a nyugalmazott csendőr szavazni jött. Nagy garral kiállt a szavazóhe­lyiség közepére és sorra húzgálni kezdte a neveket a lajstromból úgy, hogy mindenki lássa, Rádiné oda ment hozzá és figyelmez­tette: „A szavazás titkos. Menjen be a fülkébe!" — és magyarázta a körülál- lóknak: ilyen módszerek, kei akarja, meggátolni az ellenség azt. hogy becsü­letes embereket válasszunk meg p tanácsiba. Rádiné nagy dolgot kez­deményezett: meg akarja alakítani a tanyai dolgo. zókkal a íermelőszövetke. zeti csoportot. Nemcsak azért, mert saját maga számára, gyermekei szá­mára biztosít boldog élőiét akkor, ha szövetkezeti tag lesz, hanem azért is, hogy a tani/a mfmden dolgozója részesüljön az örömteli életből. Nagy vita volt a leQ- «‘óbbt taggyűlésen. Rádiné felállt és java­solta: i — Alakítsuk meg az egyes csoportot! Voltak számoson, akik támogatták. Kecsefi azóta már aláírt. Balog Miklós is ígéretet tett. Azonban voltak, akik még húzódoztak. Maga Pacza András párttitkár is kifogást keresett. — Nem arról van szó — mondta -—. hogy valakit is kényszerítsünk a belé­pésre. A kommunistáknak is önként kell belépni a tszcs be. De arról van szó, hogy ki mutasson példát. ha nem a pártvezetőség?! A kommunistáknak elől kell menni! Milyen katona lennél te Pacza András?! A csoport még nem ala­kult meg. Türelmes nép­nevelő munkára van még szükség. Nap mint nap ma­gyarázni kell a szövetke­zetről. Még vannak sokan, akik nem tudják: hogyan is néz ki ott az élet, mi lesz öregekkel, hogy szá­molják a munkaegységet, megkapják e rögtön a be­vitt dolgok árának felét, a bevetett magot, mikor a másik felét...? Rádiné magyaráz, segít a pártve­zetőségnek. Tanít és har­col. Rádiné, az Országos Pártkongresszus küldötte — az új élet teamtője Liget tanyán, A politikai iskolákon nem egy helyen felvetődött a „Béketábor harca a Szovjetunió vezetésével" című anyag feldolgozásánál, hogy mikor szakadt két részre a világ: a béke és a háború táborára. Az egyes iskolavezetők, sőt az ellen­őrök közül is néhányan helytele­nül válaszoltak erre a kérdésre, s ez ideológiai tévedésekre adhat alkalmat. A nyíregyházi tejüzemben meg­tartott középfokú politikai isko­lán úgy magyarázták meg az elv­társak, hogy a kőt táborra szaka­dás a második világháború után következett be. Ugyanez a kérdés felvetődött a Magasépítési Válla­lat politikai iskoláján is. Itt így magyarázták meg: „A békemoz­galom és annak kialakulása akkor vált szükségessé, amikor a má­sodik világháború után a nyugati imperialisták világuralmi törek­vései nyilvánvalókká lettek és ek­kor szakadt két táborra a világ.” Ugyanez a probléma foglalkoztat­ta igen sok falusi politikai iskola hallgatóit is, éppen ezért szüksé­ges, hogy sajtón keresztül foglal­kozzunk vele. A. világ1 két táborra való szaka­dása 1917 októberében követke­zett be, amikor a kos orosz mun­kásosztály a forradalmi szegény- parasztsággal megdöntötte a cári uralmat. Ekkor vált ki az impe­rializmus világláncából a föld egy hatod része, ekkor született meg a Szovjetunió. Az Októberi Szocialista Forradalom, annak vívmányai, az azóta felépült szo­cializmus igen nagy hatással van az elnyomott népekre. A kapita­lista országok mindent elkövet­nek, hogy a szocializmus országát befeketítsék a népek előtt, útszéli módon hazudoznak a Szovjet­unióról, nehogy a népeknek eszé­be jusson utánozni a cári Orosz­ország elnyomottjait, felkelni az elnyomók, a tőkések, a földbir­tokosok, a gyarmatosítók ellen. A szocialista Szovjetunió és a megmaradt kapitalista országok közti ellentét nem pottyant az égből — mondja Révai elvtárs. Ismernünk kell tehát azokat a mozgató erőket, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta mozgatják a tőkések háborús készülődéseit. A fiatal szocialista ország meg­születése után, 1917-től kezdve az imperialista tábor mindent elkö­vetett, hogy fejlődését megakadá­lyozza. A kapitalista hadseregek egész sora dúlta a szovjet földet, szö­vetkezve az orosz reakcióval, ak elkergetett kizsákmányolókkal, a fehérgárdistákkal. Az imperialis­ták fegyveres intervenciójának leküzdése után. Trockíj, Bucharin, Zinovjev — ugyancsak imperia­lista ügynökök — igyekeztek be­lülről ártani a fiatal szovjet ál­lamnak. Az ötéves tervek végre­hajtásával mégis hatalmas erővé fejlődött a Szovjetunió. A szocia­lista iparosítással és a szocialista mezőgazdaság megteremtésével előkészítette gazdasági életét arra is, hogy kivédje az imperialisták újabb támadásait. 1941-ben az imperializmus legvadabb, legreak- ciósabb erői, a fasiszták törtek a Szovjetunióra, de mint tudjuk —: a második világháború is a Szov­jetunió győzelmével végződött. A Szovjetunió megsemmisítette a német és japán fasizmust, s fel­szabadított egy egész sor orszá­got, a mai népi demokráciákat, köztük Magyarországot is. Közel százmillió ember szakadt ki ismét a Szovjetunió hős kato­náinak harcai eredményeképpen az imperialista világból, Ezért mondjuk, hogy a háború után az erőviszonyok döntö módon meg­változtak a béke táborának, a szocializmus táborának javára. De a Szovjetunió megszületésének, az Októberi Forradalomnak volt az eredménye az is, hogy a Távol­keleten Kína népe kivívta szabad­ságát és ezzel mintegy 475 millió emberrel gyarapodott újból a bé­keszerető emberek tábora. De ide kell számítanunk az eredményesen folyó gyarmati szabadságharco­kat és a kapitalista országok dol­gozóinak ébredését is, ha azt vizs­gáljuk, hogy mennyire gyarapo­dott a béke tábora a második vi­lágháború óta. A haladás erői sza­kadatlanul nőnek, egyre nagyob­bak, egyre hatalmasabbak. Bs ez­zel párhuzamosan természetesen egyre kisebb erőkre támaszkodik a reakció, a háború politikája. Nézzük meg a világ két tábo­rának erőit és támogatóit. Az im­perialistáknál a fő erő a világ­uralomra vágyó amerikai finánc­töke. Ezt tükrözik vissza az ame­rikai szenátorok nyilatkozatai, akik nyíltan hangoztatják, hogy „a kis államok kora lejárt, a kis államokat gyarmattá kell tenni, a Szovjetuniót pedig visszatartani vagy megsemmisíteni”. Minden országban támogatják a reakciós erőket, mint például Tl- tót, a görög monarchofasisztákat, Schumanékat Franciaországban. Li Szin-Manékat Koreában, Bao- Daj bábcsászárt Vietnamban, Csang-Kai-Seket .pedig, hogy „visszaszerezze” a kapitalisták számára Kínát. A nagytőkések oldalán van a vatikáni politika. Annak idején támogatta a fasiz­must, s most ugyanazt teszi. A másik tábor a demokratikus tábor, a béke tábora, a szocializ­mus tábora. A Szovjetunió rög­tön létrejötte után is harcolt már a békéért, mert szocializmust és •kommunizmust építő munkájához békére volt és van szüksége. A Szovjetuniónak lényéből követke­zik az, hogy békepolitikát folytat, hogy védi a népek szabadságát, függetlenségét. Mi, magyar dol­gozók büszkék vagyunk arra, hogy mi is ebbe a hatalmas, igaz­ságért küzdő táborba tartozunk. A Szovjetunió létét becsülné le az, aki elfogadná azt a helytelen meghatározást, hogy a világ a második világháború után szakadt két táborra. Minden párttagnak ép tagjelöltnek, de egész dolgozó népünknek tisztán kell látnia a Szovjetunió szerepét és felmérhe­tetlen értékű szakadatlan segítsé­gét. Ennek a tudatnak kell meg­nyilvánulnia mindennapi mun­kánkban, tanulásunkban is. Az elmélet megértésével, helyes meg­magyarázásával is igyekezzünk méltók lenni a nagy Szovjetunió barátságára. Szocialista Eiiimlcaverseny a Legfelső Tanácsok febraári választásainál! tiszteletére A' szövetségi és autonom köztársaságok Legfelsőbb Ta­nácsainak választásait megelő­ző kampányt a dolgozó törne- gek kezdeményezésének hatal* más fellendülése jellemzi. A moszkvai villanylámpagyár egyik műszakának munkásai kötelezettségeket vállaltak, hogy az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának választásáig, feb­ruár 18-ig, 10 ezer elsőrendű rádiólámpát gyártanak az elő­irányzott mennyiségen felül. A magnitogorszki kohászati kom' binát és az uráli nehézgépgyár, tó üzem dolgozói azt javasol­ták, hogy rendezzenek versenyt a termelés minden tartaléká­nak, valamint a gépek és gépi felszerelések jobb kihasználá­sának érdekében. Ezt a kezde* ményezést lelkesen felkarolták Moszkva, Dnyepropötrovszk, Leningrád, Zsdánov és más vá- i rosok munkásai. Egymás után érkeznek az üze­mi és városi kultúrcsoportok neve­zései a Megyei Tanács Oktatási Osztályához. Eddig 120 kultúrcso­port jelentette be részvételét a tavaszi üzemi éa területi kultúr- versenyre. Nyíregyházáról egye- sdül 61 kultúrcsoport jelentette 120 csoport nevezése érkezett be eddig a tavasz;! kulítipversenyre

Next

/
Oldalképek
Tartalom