Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

f 1951 FEBRUAR 1. CSÜTÖRTÖK 5 Tanácsaink életéből Hogyan sxervesle meg a tyukodi tanáé* a terménybegyüjtést? r A Pártkongresszus tiszteletére (*. tyukodi tanács felajánlásit tett: .kiszélesítjük a terménybeadási Versenymozgal mat és minden hét ütemtervét 100 százalékig- telje­sítjük. Érmeit érdekében a követ_ kezűiképpen szerveztük meg a munkát. Amikor a feladatokat láttuik magunk előtt, úgy gondol­tuk: ezek a feladatok megoldha­tók. Hosszú ideje kísérjük már fi­gyelemmel a terménybegyüjtési .versenyt, nemcsak kbőségünkben, hanem az egész megyében is. Azt tapasztaltuk általában, ho-gy a ká_ isebb községek teljesítették a ter­vet, a nagyobbak már lemarad­tak. A nagy községeknél tehát Szervezési hibák vannak, nincs a ierménybegyűjtés jól megszervez­ve. Vasárnap, a VB ülésén meg. tárgyaltuk a feladatokat. A köz­ségi tervet utcákra bontottuk fel, vagyis ’’kisközségeket” csináltunk a nagy községből. Három tanya­központunknak is megadtuk a kü­lön tervet. Eat a felbontott tervet megismertettük a dolgozókkal s sna már minden utca kötelezattgé. jgót ismerik a dolgozók. Segítségül íhívtuk a pártszervezetet, a párt­iszervezet támogatásával népnevelő Ibrigádotoat szerveztünk meg. JMinden utcának felelőse van, g tanyaközpontokra tamyafelelöbö két osztottunk be és a tanya! pártszervezetek segítséggé vei ott 1.; megalakítottuk. a. taTiácata-gclvbó a népnevelő forigúdokiat. Egy brigád hat tagból áll ár együttesen végzik feladatukat. A brigádok és utcák között most alakítjuk ki a versenymozgalmat. Már hétfőn este értekezletet tar. tottunk a népnevelő brigádok ré­szére s azóta minden nap kiérté­keljük a brigádvezstőkkel a napi munkát, a múltban a százhúsz népnevelőnket nem tudtuk rend­szeresen irányítani, az ellenőrzés sem volt megfelelő s ezek követ, íeeztében a népnevelő munka len­dülete egy-kát nap múlva alább-' hagyott. A mostani népnevelő ‘bri­gádok, brigádvezetök, utca- és tanyafelel ősök rendszerével, a kö­zöttük kialakult versennyel állan­dóan emeljük a népnevelő mimika színvonalát és rendszeres, haté­kony ellenőrzést tudunk biztosí­tani. Népnevelőink munkájának elő­segítése érdekében nem eléged­tünk meg a terv utcákra való fal­bontásával. Kedden éjfélig elke­rült a tervet egyes házakig fel­bontani. Olvastunk az üzemek tervfoibontásáról. Arról, hogy a tervet egyénekig kell felbontani. Úgy gondoljuk, ez a módszer ná­lunk, Tyúkodon is meghozza a kellő eredményt. Minden dolgozó parasztnak tudnia kell: mennyit kell neki teljesítenie, hogy a pon­tos beadással növelje a község becsületét, hírnevét. A népnevelő brigádok munká­jával egyidőben folyik a kulákok elszámoltatása. A népnevelők fon­tos feladata az, hogy terménybe- gyűjtési népnevelő munkájuk so­rán beszédjének azokról az ered­ményekről, amelyeket falvakban, országunkban a Párt vezetésével elértünk, ugyanakkor pedig lelep­lezzék azokat a kulákokat, speku­lánsokat, akik rejtegetéssel akar­nak jólétünkre, békénkre törni. Le kell leplem! a népnevelőknek az olyan spekulánsokat, mint Zs. Nagy József volt terménykeres­kedő, aki nagymennyiségű búzát, árpát, zabot, szénát és naprafor­gót rejtett el, hogy később feke­tén eladja a terményeket. A népnevelő brigádok jó ered­ményeket érnek el napról napra, azonban a termények nem kerül­tek be mind a nép raktáréba. Ezért a földmüvesszövetkezet dol­gozóiból újabb brigádot alakítot­tunk. Ennek a brigádnak a fel­adata az, hogy azokat a dolgozó parasztokat keresik fel, akik lel­kes felajánlásokat tettek, akik ígéretet tettek arra, hogy becsü­lettel te-j Mitik hazafias kötelessé, güket és segítenek a dolgozó pa­rasztoknak a termény beszállítá­sában. A pártszervezet felhívta a nép­nevelők figyelmét arra, hogy ne feledkezzenek meg a legfontosabb feladatról: a termelőszövetkezeti csoportok fejlesztéséről. Az „Elő­re” termelőszövetkezetbe 10 dol­gozó paraszt lépett be legutóbb. Alakulóban van most egy I.-es típust! termelőszövetkezeti cso­port, számos középparaszttai. Az előkészítő bizottságba már belé­pett Orosz Antal, Osváth Ferenc, Szalai Géza középparaszt. A ta­nács Végrehajtó Bizottságának tagjai rendszeresen meglátogat­ják esténként a dolgozó paraszto­kat és elbeszélgetnek velük a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Azon igyekszünk, hogy becsület­tel helytálljunk a Fártkongresz- szusra tett felajánlásunknak. GYÖKFI IMRE, cAz úlekértél gépállomás oezet a munka- szeezödések kötélénél A biichzenlmihúlyiak még mindig az utolsó helyen kullognak Az elmúlt héten megjavult gép­állomásainkon mindenütt a munka­szerződéskötés eredménye. A kez­deti sikerek nem voltak éppen ki- elégítőek, a gépállomások közül nem mindegyik fordított ncgy gondot a termelőszövetkezetekkel csoportok, kai és a magángazdálkodókkal való szerződéses megállapodásra, arra, hogy minél nagyobb terület gépi megművelését biztosítsák. Az útóbbi napok javuló munkája meghozta az eredményeket, a Párt kritikája, a pártsajtó felszólalása nyomán szaporodtak a munkaszerző­déskötési eredmények, eddig 176 ter­melőszövetkezettel és termelőcso­porttal és 5865 egyénileg gazdálkodó dolgozó pcraszttal kötöttek megálla­podást a gépállomások. A 'munkaszerződéskötés legjobb a tyukodi tanács VB elnöke. í eredményeit az ófehértói traktoris­ták érték el. A munkaszerződéskö­tés heti tervét 128 százalékosan túl­teljesítették, évi munkájuk 61-8 szá­zai élcát kötö'lék már le szerződés­ben. Nem kevesebb, mint 415 ma­gángazdálkodóval kötöttek már meg­állapodást. Második és harmadik helyen az | tozó szövetkezetek számára a Tépi munkát már biztosították. A nagydebosi és kölesei gépáUo. misok egyetlen szerződést sem kö­töttek a múlt hé.en. pedig előzőleg elért eredményeik nem is olyan biz­tatóak. A biidszcn'mihályi trak’oris- ták az utolsó helyen kullognak azért, újfehértói és nagyhalászí gépállo. 'mert még most sem jord.lo'.'jak gon mátok vannak. A nagyhalásziak jól fogadták a bírálatot, amely azért illelte őket, mert elhanyagolták a magángazdálkodókkal való szerző­déskötést. Edd g 227 magángazdálko­dóval Szerződtek, javítottak hibáju­kon. A vencsellői gépállomás is megér, demli, hogy a legjobbak közt le­gyen, mert a szerződést kötök közt nem kövesebb, mint 323 dolgozó pa­raszt van> miután a körzethez tar­dot arra• hogy minél több egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasz'nak adjanak segítséget gépeikkel. Edd.g mindössze 38 dolgozó paraszttól szer­ződlek. De a halul kullogok közt olt van a n~gyvarsányi és nagijec-edi gép­állomás is. Sürgősen javítsanak munkájukon, hiszen állniuk keit adott szavukat. A. Pártkong: csszus napja közeledik s a szerz~d-skö:és befejeziét akkorra ígértélcl A Szabad Nép íkj előfizetőiért! Benke Sándor elvtárs, balkányi tanácselnök eddig 23 új Szabad Nép előfizetőt gyűjtött felvilágo­sító munkája során. A Szabad 7ép utolsó példányai tfilandórn nála vannak és a cikkek segítsé­gével rámutat arra, hogy a Sza­bad Nép minden egyes sora a dol­gozók érdekeivel foglalkozik és igazi hazaszeretetre, boldog jö­vőnk védelmére, öntudatos mun­kára tanít valamennyiünket. * Tiszadadán Kiss József és Fe­kete Aranka népnevelőit járnak elől a Szabad Nép elöfizetésgyüj- tés során. Eddigi felvilágosító munkájukkal 30 dolgozó parasz­tot gyöz*ek meg Pártunk közpon­ti lapja olvasásának jelentőségé­ről. * A kém öcséi éo magykállói jáijá,- Eok területén az új Szabad Nép előfizetésekkel együtt emelkedik a Szabad Nép Baráti Körök szá­ma is. A népnevelők célul tűzték ki, hogy nem elégszenek mag az előfizetők megszerzésével, hanem rendszeres összejöveteleken az új í’ öfiakökkel együttesen olvassák fel és beszélik meg a Czabad Nép c/kkeit, így teszik még eredmé­nyesebbé agitációjukat. így lesz egyre erősebb, nélkülözhetetlenebb fegyvertársuk a Szabad Nép. Bo­ros Mihály bökönyi népnevelő is csak most fizetett elő a Szabad Népre, de mindjárt bekapcsoló­dott a felvilágosító munkába és a Szabad Nép cikkei segítik agi- tációját. így é:te el, hogy már 20 új előfizetőt szerzett, akikből már mag 1» alakította a Szabad Nép Baráti Körét. * A dolgozó kis_ 0» középpaj-asz- tok a népnevelők érveire egyre nagyobb érdeklődéssel veszik ke­zükbe a Szabad Népet és tanulják belőle az új élet új útját. Nyír- madán Stcdnbcrger Márton 12 kö­zép_ és 14 kisparaszJot, Csoba András 14 dolgozó parasztot szer­zett Pártunk központi lapjának olvasótáborába. * A kérsemjémi népnevelők verse­nyében Tóth Lajos dolgozó pa­raszt jár az élen, aki eddig 13 dolgozó paraszt társát győzte meg arról, hogy milyen nagy segítsé­get nyújtanak a Szabad Nép cik­kei növénytermesztésünk és állat- tenyésztésünk hozamának emelé­séhez. * Gazdag elvtárs, a nyíregyházi Magasépítési Vállalat népnevelője 5 Szabad Nép előfizető szerzését vállalta a Pártkongresszus tiszte­letére. Eddig 21 előfizetőt szer­zett. A kovácsra ííhely dolgozói előtt cikket olvasott fel más üze­mek erőim érveiről, különféle munkamódszerekről és ezzel nem­csak a Szabad Nép iránti érdek­lődést szerezte meg, hanem a tér. melés terén Is mutatkozik már a lap olvasásának eredménye. A nyíregyházi I. b) kerület kon­gresszusi felajánlása során ver­senyre hívták ki az I. a) kerüle­tet, 150 Saabod Nép előfizető szerzését vállalva többek között. Az I. a) kerület népnevelői komo­lyan vették vállalásukat, már ed­dig 122 új előflaattt szereztek, de ugyanezt nem mondhatjuk a ver­senyt kezdeményező I. b) kerület­ről, akik félig sem teljesítettük felajánlásukat, mikKJös»ze 71 új előfizető szerzését jelemé ették ed­dig. Igyekezniük kell, hogy fel­ajánlásuk ne maradjon papíron és meg kell javítaniok felvilágosí­tó munkájukat, hogy be tudják váltani a Pártnak fogadott szavu­kat. * Jeles IAsrJó elvtárs, n Magad- építési Vállalat népnevelője a II. kerületben végzi területi fe.í\i!á- gosító munkáját. Olyan helyen járt legutóbb, ahol már a kerületi népnevelők is megfordultak és tü­relmes meggyőző munkájával 25 előfizetőt szerzett. Figyelmeztetés ez a kerület népnevelői felé, hogy leBdlsmeretoseibbCíi, nagyobb meg­győző erővel, felkészültebben vé­gezzék felvilágosító munkájukat és ne induljanak útnak a Szabad Nép nélkül. Kongresszusok u Holsevik Párt történetéből A SZK(b)P története azt bizonyít­ja, hogy a Párt kongresszusai évekre előre megszabják a Párt feladatait és a feladatok végrehajtásának mód­szereit. A SZK(b)P történetében minden döntő kérdést, minden nagy felzdilot a Párt kongresszusai, kon­ferenciái határoztak el. A Bolsevik Párt kongresszusainak történelem- formáló erejük volt, messzemenőleg kihatottak nemcsak a szovjet nép életére, hanem a nemzetközi mun­kásmozgalom fejlődésére is. A Bolse­vik Párt minden kongresszusa döntő jelentőséggel bír. Itt azonban csak néhányat tudunk közülük kiragadni és röviden ismertetni. A Párt ntpgalnkuiása 1895 ben Péterváron megalakult Benin vezetésével a ,.Harci Szövet­ség A Munkásosztály Felszakadí1 ásá- ra“ névvel az első marxista szer­vezet, amely tömörítette a pétervári forradalmi munkáskor őket. Ezt kö- velőleg az ország több városában hasonló szervezetek jöttek léire. Ezek a szervezetek 1898 ban M nszk- ben jöttek össze, hogy megalakítsák az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártot. Az 1. kongresszus, amelyen Benin száműzetése miatt nem vehetett részt, a pártnak sem programot, sem szervezeti szabály­zatot, sem pedig központi vezetést nem tudott cdni. így a Párt tényle­ges létrehozása a II. kongresszusra hárult, II. kongresszus 1903-ban ült össze. Benin kidolgozta a Párt programját és a szervezeti szabályzatát. Az op­portunisták megpróbálták a Párt programjából kihagyni a proletariá­tus diktatúrájának kérdését. Arra hivatkoztak, hogy számos külföldi, főleg nyugati szociáldemokrata párt programjában sincs benne. A kon­gresszus végül is a Benin által elő­terjesztett programot fogadta el és az opportunisták súlyos vereséget szenvedlek. Ezen a kongresszuson alakultak ki a Párton belüli bolse­vikok és mensev’.kek csoportjai. A Benin mögött álló többséget bolse- rikrtak, a kitebbsbéget pedig mense- viknek nevezték el. (Bolsinsztvo — többség, mensinsztvo — kisebbség.) Ez a program két részből állt. A maximális program a munkásosztály pártjának fő feladatát, a kapitaliz­mus megdöntését és a proletárdikta­túra kivívását tartalmazta. a mini­mális program pedig a közvetlen fel­adatot, a cárizmus megdöntését, a demokratikus köztársaság kivívását tűzte ki célul. Ez a munkásosztály pártjának forradalmi programja volt és egé­szen a Párt Vili, kongresszusáig ér­vényben maradt. Kiemelte a prole­tariátus dönlö feladatát és visszaállí­totta Marx és Engels tanítását, csa­pást mérve ezzel a 11. Internacio- nálé opportunistáira, akik igyekez­tek a marxizmusnak éppen ezt <* döntő lényegét meghamisítani és a proletariátus forradalmi harcát el­ködösíteni. A 11. kongresszus másik nagy je­lentősége az, hogy Lenin és a bol­sevikek megvédték a Párt élcsapat jellegét, szervezettségét, szemben a Martov féle mensevlicckkel, akik a Pártot szervezetlen, formátlan egye. sülészé akarták zülUszteni. A II, kongresszuson kifejtett lenini állás­pont szívós harc u'án végül is ké­sőbbi kongresszuson győzött. A le nini meghatározás azóta is alapja minden, kommunista párt szervezeti szabályzatának. A II. kongresszus a nemzetközi munkásmozgalom nagy jelentőségű eseménye. Megalakult a munkásosz. tálynak az a pártja, mdj/bSt a belső i vikolc Pártja, győzelemre vitte az és külső ellenség elleni szakadatlan I oroszországi munkások és parasztok harcban Benin és Sztálin lángeszű ■ forradalmát és létrehozta a világ vezetésével kikovácsclódott a Boise- ■ első proletár hatalmát. A forradalom előkészítésének kongresszusa A Párt tényleges megalakulásd után Lenin, Sztálin és a bolsevikok minden erejüket a forradalom elő­készítésére összpontosították. Az 1605 ős polgári demokratikus forra­dalomban azonban még nem bizo­nyult elég erősnek a proletariátus, nem volt még elég szilárd a mun­kásság és parasztság együttműködé. se. A bolsevikok azonban látták előre, hogy a forradalom pillanat­nyi visszaesése után újból fellendül majd a proletariátus és a paraszt­ság harca az önkényuralom ellen. Szívós harccal, megnemalkuvó kö­ve, kezet ességgel harcoltak a bolse. vikak, hogy fe'készítsék az új for­radalomra a proletariátust és az el­nyomott parasztságot. 1917 februárjában győzött Oroszor­szágban a polgári demokratikus for­radalom. Megdőlt a cárizmus évszá­zados uralma. A proletariátus és a vele szövetségben lévő parasztság forradalmi harcának eredménye volt ez. A hatalom azonban az áruló mensevikek révén a burzsoázia kezé­be került. Voltak, akik ebben az idő­ben a forradalom ,.te'jes gyözelmé- rö.“ beszéltek. Lenin és a bolsevikok azonban fáradhatatlanul küzdöttek a forradalom továbbviteléért, a forra­dalomnak szocialista forradalommá való továbbfej esetéséért. .-Képzeljék el ... — írta akkor Lenin —. hogy nekem két szemétdombot kell ki­hordanom az udvarból. De csak egy taligám van. Ezzel ez egy taligával pedig csak az egyik szemétdombot ud :m kihordani. Mit tegyek hát?... Ha valóban nem lehet egyszerre el- i hordani mind a két szemé.dcmbot, akkor kihordjuk először azt, amelyik közelebb csík és könnyebben felrak­ható, azután kiürítjük a taligát és visszafordulunk, hogy hozzálát Kivit a másik szemé dombhoz. Az oross'k- nak először azt a stemelet kell tali­gájukén kihordani, amelyet úgy hív­nak. hogy jobbágyság földesúri tu­lajdon. azután visszatérni a kiürített taligával a már részben kitisztító t udvarba és elkezdeni a második sze­mé.domb felrakását, hozzálátni a ka~ pital sta kizsákmányolás szemetének kitakarításához.“ 1917 július végén ül! össze a Bol­sevik Párt VI. kongresszusa. Lenin távo'léíébcn fegyveriársai és lenit, ványai — Sz álin, Szrverdlov, J,;oo- tov. Ordzson k dze — útján irányí­totta a kongresszus munkája1. Sztá­lin elvtárs a kongresszuson határom Zoltán állást foglalt a frock'* ja áru­lók ellen, akik azt javasolták, hogy Oroszországban csak majd akkor in­dítsák el a szocialista forrtidalmat. ha az győz a nyugateurópai orszá­gokban. • Nincs kizárva az a lehetőség — mondotta Sz álin elvtárs a kongresz- szuson —• hogy éppen Oroszország lesz az az ország, amely utat tőr a szocializmushoz. El kell veim azt aa elavult felfogást, hogy csak Európa mulathat nekünk utat...“ SrfáVn e'v'árrnxk e zseniális elő­relátóra. teljes egészében beteljese­dett. O o-zországban győzött először a proletariátus forradalma és ezzel ez emberiséget eVnlllo'ia a szoc'.a­Hamu ttíjm... , , {Folytatjuk} .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom