Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-06 / 30. szám
1551 FEBRUAR «, KEDD 7 IS családlioz vitte el a Párt szavát a tagjelölt Molnáráé a vasárnapi Szabad Nép agitáció során A crü'5rt;'k! népneveIŐérteJr*z!et u'án a szabadság ielep; népnevelők Is erőíe-.i készülődtek a vasárnapi Szabad Nép ag’.táelóra. Meg is volt er.-a m'ndon ekük. hiszen nam nagyon dicsekedhettek az eddigi eredni'anya' A Szabad Nép a*i'áció bi'adu!ása óU mindössze 12 új élő- fáé‘őt szereztek, pedig ez ottani fttv'. ágosíió munkához is igencsak félfémé a Párt központi lapjának eezítaége. Molnár Antalnó is ott volt ezen ttz értekezleten. Az e múlt tavasz 6:« terjeszti a Párt stevái. taní'.ásá; a környékbe'.iekQtií, meg a fal* vak népének. Mint páftonkivíiíit vonták be ebbe a munkába és nem vallotta kárát a pártszervezet, A békekölcsön jegyzés idején már az elsők közé került a falujárók között. Három hónap óta pedig büsz- kén vághatja megát Pártunk tagje- iciltjének- m ó‘a a pártszervezet tag* sága megszavazta számára a legna. gyobb kitüntetést. Az emúlt hetekben más helyre osztotta be a Párt, de ezen a vasárnapon nem akart elmaradni az új Szabad Nép előfizetők s»eívézé- sére induló társaitól. Kir&a e.v.ár- sat hívta párosversonyre. vállalva, hogy a Pártkongresszus tiszt-ele éré 4 új etefizeiővel erősíti a Szabad Nép előfizetőinek táborát. Régi, nélkiiiüzhctetlen barátja már a Szabad Nép Molnáráénak Két esztendajéné' több. hogy naponta kézhez kapja, tanulja belőle új szemmel nézni az élet esemé- nyelt. meg azt, hogyan kell ezért dolgozni. Gyuri öccse a Magösépí- fési VAIlálatti&li nővére a Szes2- nagyk'ereskede’.minél dolgozik és bár együtt laknak, külön is megrendel.ék a lapot, hogy h02zá Juthassanak Szabad idejűkben. Pái* esztendővel ezelőtt bizony nem volt módjuk hárem lapot járatni, de sok minden másra sem. Most a Párt szava segíti őket. hogy egyre jobban tudjanak dolgozni, másokat is felvilágosttan': ..Ugv keli harcolnunk erősödésünkért, mint ahogy a szovjet emberek és többi baráta'nk. hogy visszariadjanak a ránk fenekedé imperialista gazemberek! Ezekre a dolgokra tért rá Molnáráé sorjában a látogatásoknál. Szombaton délután nem sok időt töltött otthon, ahogy hazaiért az üzemből, már indult is a pazonyi-dt felé. Nagyrészt ismerős családok, dolgozó kaparásztok laktak ezzen a ré’zzn. Kocrkáné. aki a nyáron rendelte meg nála az U] V”ágor, már sz’nie várta. Jártak már a napokban nála is. da csak megvárta a Szobád Nép rendeléssel Molnár- nőt. Hernádiakhoz már sógornőjükké együtt kopogott be. aki ugyancsak most fizetett elő és most segített o sógort is . megagitálni". Hernádi bácsit jó gazdának ismeri a környék, nyáron kitfinte'ést kapot-t a ter- mtnyberdás szép teljest: étéért. —* Van nekünk rádiónk • mondogatta először •— elég aí. De am** ‘ kor hallotta, hogy a Szabad Nép milyen gyakorlati segítséget ad, még j a napi munkában, a szántásnál, az állattartásnál is. megrendelte. Hátértek a nsmz-e'ükön helyzetre is. Mi igaz a sok kósza hírből- amit terjesztenek nap <nep után a környéken? Mert hát vannak, akk soha nem fáradnak el a rémhírek terjesztésében és sokszor nincs ott a népnevelő, hánytak a Szabad nép. hogy elmondja a valót. Isy voll Barthúéknál Is, ahova vasárnap délelőtt jutott e 1 Molnárné. Bartha Béni azt hallotta szómba on. hogy itt bizony már háború lesz, mart délután már szólnak a szirénák is. Alig mert fal* J-rnl a városba és igyekezett is . izafelé, mert hát megszólalhat a sz réna. Ilyen helyen nem sajnálta az időt. Molnárné. Megmagyarázta. hogy ha a Seabed Népet olvasná naponta, okkor nem ülne fel az ilyen rémhíreknek. hanem még maga látná j et a baját az ilyen rémhírierjesz- ; tőknek. Bartha bácsi, aki később jött bo az istállóból, nagyot bólin- I !ott rá. aztán csak azt mondta: írja esr.k nekünk is a megrende* ! lést elvtársnő. Vasárnap dé után nagy örömmé! i ment a pártház felé Molnárné. Úgy . érezte, nem végzet; rossz munkát. Nemcsak- azért mert tizenöten rendeltek meg nála a Szabad Népeb tizenöten olvassák ezentúl napról- nopra a Párt szavát, hanem azért is. mert úgy érésié. 8ok családnál győzte le r,z elleniig, a marndiság haladásunkat gátló hangját. Munkájukról beszélnek a legjobb mezőgazdasági dolgozók Ma indítjuk el rovatunkat, hogy ismertessük a legjobb mező- gazdasági dolgozók munkamódszeré1, segítséget adjunk állami gazdaságaink, termclőszövetkezetenk, gépállomásaink dolgozóinak, m ódért falusi dolgozónak ahhoz, hogy legjobb munkatapaszta’alokkal fel* fegyverkezve dolgozzanak a fold, a iószágállomány magasabb hozamáéit, g dolgozók hazájának gyarapi fásáért. Legyen e rovat a mező- gazdasági dolgozók munkátapaszta’at-cseréjének egyik módja, legyenek sűrű hozzászólások, gyakori válaszadás egy-egy élenjáró dolgozó leírt tapasztalataira — az eredmények nrndannyiunkat gazdagítanak! BIHARI JÓZSEF MUNKA- ÉRDEMRENDES BARABASI SERTÉSGONDOZÖ MUNKÁJÁRÓL IR B'hari József a barabási állami gazdaság seftéagondozója. Egyszerű ember, becsületes, jó munkás. Hírét hallották az egész országban 6 nemcsak dolgozó társai becsűik a gazdaságban, de becsüli az egész riép: Bihari Józsefet Mun- kaófdemrenddél tüntették ki. Azért, mert 60 anyakoca 420 darabra előirányzott választási átlagát 667 darabra teljesítette tó munkájával. Hét helyett 11.1 darabos átlagot ért el. * Kedves elv társak! Én tizenkétéves koromban kezdtem a kanászéletet. Apám uradalmi kanász volt, ón bojtár voltam mellette. Akk tudják, rtvlyen á cseléd, sor, azoknak keserves életemről nem sokat kell beszélni. Meg kel! mondani, én már kicsi koromtól kezdve figyelni kezdtem a sertések változásait, betegséged, szokásait, Apám sokat tanítgatott. Aztán. mikor meghalt, rámmaradt a nyáj, a kanászság. Iparkodni kellett, mert mindig maceráit az uraság, hogy az idegen kanászok b:z jobban értik a dolgukat, mint én, elmeneezt. ha jobban nem igyekszem. Tanultam, tapasztaltam állandóan, mert — őszintén szólva — {elkopott -volna az állam, ha elvesztem azt a száraz, kisdarab kenyeret is, anrt munkámért az_ Uraság hajított. De bizony a tudásom, a munkám értékét sohasem kaptam meg. Csak akkor, amikor a dolgozók lettek az urak, mi léttünk az urak ebben az országban, A fiatal barabási állami gazdaságban engem is kanáeznak fogadtak. Itt tudtam meg, ind jelent szabadon dolgozni, mit jelent a magam és dolgozó társa:m jobb sorsáért a legjobbat adni, a legjobb tudásom szerint munkálkodni. Igyekeztem. S boldog vagyok, hogy olyan szép eredményt értem c! a sertéstenyésztésnél, boldog vagyok, mert a Munkaérdemrendben az egész nép kitüntetését látom. Jól álltam meg a helyemet és jól fogom megállni ezután Is, felelősséggel a dolgozó népnek tartozom. Soha nem sajnáltam a fáradtságot, hogy a lehető legtöbb időt ott töltsem el a sertések közt, m:ndig szemmel tartsam őket. ' Van benne valami, hogy a „gazda szeme hizlalja a jószágot”. mert ha m'ndig ott van a jószágon az ember szeme, ritkán történhetik baj, rendben megy minden- Hogy lettem fiaztatás eíőtt? A legnagyobb tisztaságra, rendre ügyeltem. Előre gondoskodtunk arról, hogy idejében kitakarítsuk a ftaztatót, mindent, ami a íiaztatóhoz tartózta, fertőtlenítsünk, minden keccet k> meszeljünk. gondosan lehomokol- junk: megöljünk minden káros bacillus!, Arra jöttem rá, hogy minden kocát a fiazás előtt 7—S nappal jó kecceltli, hogy a keccet megszokják. A baj legtöbbször ott keletkezik, hogy szokatlan a kocának a keccelés, törőd k és döglött malacot fiadzik. Ezt az előre- való kecceléssel kiküszöböltük. Pontosan vezettük, melyik koca űrkor fiadzik e eszerint szoktatjuk keccre. A sertésgondozónak minden kocát ismernie kall, milyen azok természete. Melyik a gondosabb anya, melyik a —- hogy úgy mondjam — íele'Őt’.en. Tudni kell a sertéegon- dozónak, mely'k vigyáz gondosén a malacára, melyik nem és melyik , tudja valamennyi malacát felnevelni,■ melyik nem. Úgy szoktam, hogy ame’y'k koca a’att gyenge a malac, átteszem az alá az anya a|á, amelyik alatt esetleg kevesebb malac van, vagy erősebb és fd tudja az idegent is neve’ni. Mikor meg már nőni kezd, fokozatosan kezdjük etetésre szokta'ni. Fontosnak láttam, hogy 5—6 hetes korban a malacokat nem háláltam együtt az anya jószággal. Ki- 1 méltük így az anyajószágokaf is. a malacokat is. Nyolchetes korában választottam el mindig a malacokat. Az akol, ahol vannak — úgy ügyeltünk m'nd'g — száraz legyen, jól szellőztetett legyen, az atemszaims, mindig száraz legyen, a malacok el no kc'zosodjanak, ne lassudiék növekedésük. Napjában háromszor etettük a malacokat. Reggel pon’o- san hat órakor, délben tizenkettőkor és este ötkor. Minden etetés előtt és után gondosan lesepertük a vályúkat. 316 fna'acnak például a következő adagot adtuk egy-egy etetéskor: 48 kiló borsó éi 48 kiló árpa darakeverékét, 'Nagyon kell Egyelni azt, milyen étvágyúak a malacok. Ha valami i rendellenesség tapasztalható, akkor ió ha a gazdaság állatorvosa mindig megvizsgálja a jószágot, Így elejét vesszük a komoly bajoknak. Azt is nrnd'g meg' szoktuk tenni, hogy a malacnyátat reggeli etetés után, mikor jó idő van, kihajtjuk mászkáld, a déli órákig, aztán behajtjuk Őket és előkészítjük a darát etetésre. Nagy gondosságot és lelkiismeretes, odaadó munkát kíván a malac- nevetés. Én röviden leírtam, hogyan is cs'nálíuk mk Bizonyosan sok sertésgondozó, malacnevelő dolgozó társam hozzászól majd, nem sajnál rövid időt tapasztalatai megírásától, hogy mindanny’unk munkáját eíőresegítsiik. A hozzászó'á- sok során sok jó tapasztalát mutatkozó majd. amiknek ismeretében mindannyian 'gyekezhetünk teljesíteni kormányzatunk állattenyésztési határozatát, gazdagítani a m! országunkat. Bihari József, a barabás1 állami gazdaság sertésgondozója. A Megyei lanács felhívása a megye htilíúrmunhúsaihnsx Jelentkezzetek a népi együttesbe! A Megyei Tanács végrehajtó bizottsága az alábbi felhívást intézte a megye kultúrmunká- saihoz: A Téli Falusi Kultúrverseny során számos olyan csoport szerepelt a bemutatókon, amelyek saját gyűjtésű táncokat, vagy dalokat adtak elő. A sz'atmárököritói fiatalok községük ,,Fergeteges“-ével, a tákosiak a „beregi kopogós” sal, a cé- génydányádi nagytanyaiak .szamosmenti“ tánccal, a tisza- löki és szálkái csoportok helyi gyűjtésű dalokkal szerepeltek. Számos csoport gyűjtött még népi táncokat és dalokat. A csoportoknak ezt a kezdeményezését a Megyei Tanács teljes mértékben támogatja. A népi kincsek felgyüjtése és továbbfejlesztése érdekében kívánja létrehozni a megyei népi együtteseket is. Ezért felhívja a megye kultúrmunkása- lt: jelenlkezzenek a népi együttesekbe a Megyei Tanács oktatási ügyosztályánál. Népi megyei énnekkart állítunk fel 120 taggal Jelentkezhetnek mindazon dolgozók. akik valamelyik kórusban már jól megállták helyüket és vállalják az énekkari szereplést társadalmi munkában. Népi pengető zenekart is felállítunk. Népi tánccsoporthoz jelentkezhetnek azok a fiatalok, akik már valamelyik tánccsoportban szerepeltek. Ugyanakkor szimfonikus zenekart is állítunk fel 32 taggal. Ebbe a zenekarba is jelentkezzenek azok a dolgozók, akik vonós, vagy fúvóshangszeren már játszottak és vállal* ják az együttesben való szereplés társadalmi munkáját. Valemennyi je’entkező küldje be önéletrajzát is az írásbeli jelentkezéssel együtt, a Megyei Tanács oktatási osztályára. Az önéletrajzban jelölte meg: mely művészeti ágban kíván dolgozni. A jelentkezők számára február 17-én reggel nyolc órától tartunk felvételi vizsgát a nyíregyházi Városi Színházban. A népi együttesek felállításával kapcsolatos kérdésekre a Megyei Tanács ad felvilágosítást. Megyei Tanács Víí. Javított a mártdeki gépállomás a kuítúrmunkán A Szabolcs Szatmári Néplap -gyík számában kritikai cikk jelent meg a mándoki gépállomás kultúrmunkájáról. A cikk azzal foglalkozott, hogy a gépállomás elhanyagolta a filmelőadásokat és rámutatott: javítani kell a dolgozók körében kifejtett kulturális politikai munkán. A mándoki gépállomás tettekben gyakorolt önkritikát, Egvre nagyobb segítséget nyújt a dolgozó parasztok számára a kulturális munkán keresztül is. Három hét alatt például többszörösére emelték a gépállomás által rendezett mozielőadások látogatóinak számát Az elmúlt idők 140-es átlagával szemben, ma már elérték a 900-as látó* gatási átlagot. fiz egészségügyi dolgozók is krszülcek a Párikonjresszus msi ünneplésére A munkásosz'ály munkatelajáíi- láseL a Pár'kongresszus tiszteletre nemca.Ii a dolgozó parasztság kö- rét>an talált élénk visszhangra, hanem mind nagyöbű számban csatlakoznak ehhez a mozgalomhoz az értelmiségi dolgozók is. Mérnökök* ofvo-ok és pedagógusok tesznek vállalást. jevítanak munkájukon a Pártkongresszus tiszteletére. Nyír- egyházán az Erzsébet kórházban az első munka fe: aj ánlás t a kazán fű: ők tették. A kórház területén hatalmas mennyiségű szénpor volt felhalmozva. amit évek óta nem használtak semmire. Gáva Mihály és Bányai Jáno3 kórház: fűtök vállalták. hogy január 20-tól naponta 20° kiló szénport használnak fel a fűtéshez. ezzel Í3 a széncseták hőseinek eredményét segítik elő. Kántos Sándomé és Kucslnka Pe'.ágia takarítónők a kórtermek fokozottá130 tisztántartásával készülnek Pártunk kongresszusára. Bekapcsolódnak a papír-, rengy- és üveggyüj lésbe is. Dok or Csiszár alorvos átveszi az eddig e hanyagolt Szipa-kov kör veze é él és hetenként egyszer előadás: tart az osztályon dolgozó nővéreknek és orvosoknak. Az Itt megbeszélt tapasztalatokat a belgyógyászaton és Saját munkakörükben fogják érvényesíteni. Hunyor Árpád gondnok arra hívta fel_ a figyelmet, hogy a rok'áiban jc.en- leg IS 900 darab se'.ejtoyom'a vány van. amit eddig jegyzetelésre használ Sak csupán fel. Kiszám‘ot**. hogy ez a p: ptrmsnnylság 3.900 ív fogalmazás! papír: tesz ki, amit tel lehet használni másoló papírnak Er közel 500 forint megtakarítást jelent. A kongresszusi munkafe’.aján'.ás- hoz tartozik az Is. hogy az eddiginél fokozottabb mértékben tanulmányozzák a szovjet tudósok munkamódszereit. tanításait é3 ezzel nagyobb. komolyabb segítséget nyuj* ! tónak a betegeiknek. A mátészalkai kórház orvosat Pártunk kongresszusára vállalták a középkáderek 6 havi továbbképzését. Minden orvos 50— 6j óra előadást tart ez alatt az idő alatt. A kórház dolgozói brigádot szerveztek a felesleges áramfogyasztás megszüntetésére. Egy hónap alatt a villanyszámlát ezer forinttal tudják csökkenteni, ha gazdaságosan használják fel a v?l- lnmosenerg'át. Kardos Ilona szülésznő ígéretet tett arra, hogy az osztályon továbbképző tanfolyamét tart, 6—7 órai gyakorlati előadásával a kind szülésznők munkáját akarja megjavítani. A baktalórántházai tüdőgyógyintézetben 36 dolgozó tett felaján. lást. A kocsordi tüdőgyógyintézet ápolónői közül Harangozó Lajósné ég özvegy Katona Zslgmondné fogadták meg. hogy jobb munkát végeznek. A kisvárdai kórház dolgozói közül doktor Szűcsi Ferenc be'gyógyász föorvo9 tett jelentős munka- felajánlást. Dolgozó társait tovább. taraí'ja, emeli szaktudásukat. Balog Ida a helyes gyermekápolásra és a szoptatásra fogja oktatni az anyákat. Ebben a kórházban a kultúr- csoport felajánlott® a Pár*4tongresz- szus tiszteletére, hogy ezután több e'.ő-dást. fog tartant, helyesen meg- váicflataU sbriarabokfcaL ,
