Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-04 / 29. szám

»st fhbbttís *. rifuxtri* A termelőszövetkezetek fejlődése járásainkban: A nagy káliéi járásban is megnövekedett már as é rdeklődés a társas gazdálkodás iránt Irta: SZAR4Z JÁNOS, járási pártíiíkár A mi járásunkban is fordulat kö­ve,kezeit, a terme.őszöve kezet! mozgalomban. Ez a fordulat nem­csak abban áll. hogy megerősödtek, örvendetesen gyarapodtak vagyon­ban is meglévő termelőszövetkeze­teink, hanem abban, hogy alaposan megnövekedőit nálunk is a magán- gazdá ködök érdeklődése a társas gazdálkodás iránti Az elmúlt esztendőben csak há­rom termelőcsoport volt járásunk, ban, ahol a csoporttegok számba- vehették. mit is jövedelmezett egy évi munkájuk. A zárszámadások .eredményei pedig nemcsak a szö­vegezés útjára lépett dolgozó pa­rasztokba öntöttek lelkesedést, új hitet, bizakodást, hanem a kívül­állókban is még inkább felkeltették ez érdeklődést. Egyese'.endős termelőcsoport jaink gazdagodtak, a csoporttagok élete hatalmasat változott. Gondtalanul ének. semmiben nem szenvednek hiányt. A Szakoly határában lévő Miklósi tanya dolgozó parasztjai legutóbb elmentek vendégségbe a császárszállási ,,Vörös nyíl“ ter­melőcsoportba. Nemcsak olyan egy­szerű vendégség volt ez. Alaposan körülnéztek, nem restelltek a cso­porttegok portáin még a kamarák­ba sem benézni. A császárszállás! házigazdák meg szívesen mutogat­tak. Megnézték a Miklósi tanyaiak 0 tehenészetet ahol negyvenkét te­hén gyönyörködtette a szemei, meg­hallgatták, hogy az évi jövedelem­ből pontosan. becsülettel vissza­fizetlek minden segítségképp kapott kölcsönt az államnak s Garaiék- hoz. Szürkéikhez. Császárinéhoz is benéztek, milyen is a szőve.keze. tiek házatája. Mindennel jói tele­rakott kamrákat láttak náluk, Csá- ezáriné megmutatta nekik, hogy az egyik levágott hízót nemrég hozták be a füstölőből, a másik meg: ,,itt van nt a tózó'.cknöben". Jól élnek a császárszállási szövetkezetiek —> ezt látták a szakoly! látogatók. S hazamenet, meg otthon is emleget? fék; helyes út a társas gazdáiké. dás! S erről győződhették meg a kí­vülállók mindenütt. Biriben is, ahol a ,,Bóke“ termelőcsoport esztendő alatt egy JtUcncfiókos új dohány­pajtát épített, negyven kocájuk van, nem kevesebb, mint kilencvenhat süiáőjük- A nyárt fiaztatásnál hat egész háromtízedes átlagot értek el. Császárszálláson is. ahol a »Vörös nyíl“ termelőcsoport <5 darab szarvasmarhával, negyvenkét sertés­sel és három pár lóval gyarapodott az elmúlt esztendőben. E mellett 500 baromfi részére korszerű ólat építettek s most rendezik be nyolc­holdas önötzéses kertészetüket. A termelőszövetkezetekben a föld is jobb termést hozott, mint sz egyéni gazdálkodóknál. Sokat szá­mított a jó gépi talajmunka. az új módszerek, a műtrágyák alkalma­zása, a jó vetőm::« s nem utolsó so­ron a jó, lelkes közös munka! A császárszállásiak búzából 15.20 má­zsás átlagtermést értek él. Rozs- átlagjuk tizenegy mázsás volt, cu­korrépából pedig minden csopor­tunk átlagosan 35—40 mázsával tér. melt többet egy egy holdon, mint a magángazdálkodók. Az eredmények láttán úgy fordul­tak a falvak dolgozó parasztjai nagy érdeklődve csoportjaink felié, íftint világosság felé azok, akik sokéig sötétben éltek. Pedig a járás fal­vainak kulákjai nem voltak restek minden módot kikutatni, amikkel tovább tarthatták volna a sötétsé­get. amikkel megakadályozhatják, hogy minél több dolgozó paraszt el­induljon a jólét, a gondtalan élet útján a termelőszövetkezetekben. A seregnyi kulákhazugsággai ke­ményen küzdöttek a csoportokban látottak, a csoportokról hallottak, a népnevelők, a csoporttegok vas­kos érvei. Sokhelyütt az igazsák győzött, mint Balkányban is, ahól a terme'ccscport tagéiszáma tíz­szeresére, tizenháromról százhár­mincra emelkedett Járásunk lemaradása De a megye többi járása mel’ett a mi járásunk szövetkezeti mozgal­ma messze elmaradt, vizsgáljuk meg. mi okozta vájjon ezt az el­maradást? Kezdjük legelején, ott- hogy a járási pártbizottság ele'n’e. szűkén, reszortfeladatnak tekintet'<5 ezt a munkát, amellyel elő ke!le/: volna segítenünk termelőszjv’teie- eeíi mozgalmunk kiszélesedé: ét. Hiba volt, hogy a falusi tanácsok­nak. tömegszervez eteknek nem ad­tunk a fejlesztési feladatokból, s ha kaptak is, nem ellenőriztük 8 munka elvégzését. A legdöntőbb azonban; nem fi­gyeltünk fel arra, hogy meglévő, csoportjaink kezdtek elszigetelődni, nem mozgósítottuk a csoport tago­kat, hogy minél több dolgozó pa­raszttal, kívülálló magángazdálko­dóval beszélgessenek el. mondják el. milyen a szövetkezeti élet, ho­gyan élnek, boldogulnak a társas gazdálkodással, milyen jövő a főBS nagyüzemi művelése. S nem utolsó sorban súlyos hiba jrolt. hogy elhanyagoltuk a közép- parasztokkal való foglalkozást, fez olyan tekintélyes dolgozó pa­rasztokkal való foglalkozást, akik­nek a szavára sokat adnak a fal­vakban. Pedig amikor Lenin eivtárs megszabta a Párt parasztpolltikájá- nak hármas feladatát, megszabta, hogy e hármas feladat egységes, el­választhatatlan. Nem igyekeztünk tartós szövetséget kötni a középpa- rasztokkal s ezért sokhelyütt a kő- zéppamszt szövetségeséneik ravasz- kodással. mézes-mázoskodással a kulálk ajánlkozott. Visszaütött ez termelőszövetkezeti mozgalmunk­ban. De nem kevésbé GtőSt vissza. hogy nem tartottuk fontosnak az 3, ls IX. típusú terme!öcsöpo r tok jelen tős égének ismertetését í*etn gondoltunk arra, hogy a dolgozó parasztok közül sokan szívesebben lépnének a szövetkezés alacsonyabb fokára, szívesebben kezdenék első’ vagy második mintájú termelőcso. portokban. Eredményeink közt igen jelentős. h°sy i......« ,i ii* felismertük munkánk 1» I fin y ossága it és hozzáfogtunk, hogy javítsunk ® hibákon. Örömmel láthattuk mind­járt, hogy a termelőszövetkezetek fejlődésében’ bekövetkezett fordula­tot jól segítjük elő! Amikor aktivistáink nekiláttak, hogy a III. típusú termelőcsoportok mellett az I. és II. típusú csopor­tok jelentőségét is Ismertessék, rög­vest születtek eredmények. Kálié- semjénben például, a Kállay-fami- lia volt fellegvárában nem volt ed­dig termelőcsoport. Amikor a dol­gozó parasztok alaposan megismer­kedtek az egyes típuson való szö­vetkezés mikéntjével, a Megyei Pártértekezlet napjára meg is ala­kítottál!; csoportjukat. Tizenhárom dolgozó parasztcsaád. köztük öt középparaszt családja. Azóta min­den nap jelentkeznek új belépők. Derncsi 3ózsef, Hrenkó István és Ács Gábor középparasztok példamutatása Demos! József. Hrenkő István és Acs Gábor középparasztok a nyi regyliázíikörnyóld tanyákon. Most az egész megye hallja, hírü­ket : mindhárman jóval fdűltél,je- sítették kenyérgabonabeodási kö­telezettségűket. Bőségesen adtak kenyénnagot a hazának, a mun­kásoknak. Demcst József 14 holdas BánfTy bokeori középparaszt teljesítette 14.82 miÁztsás beadási köteíe®ett­ségét n ezen felöl még 6.18 má­zsát adott az államnak. Hrenkó István 17 holdas vajdabokor! kö­zépparaszt tizennégy mázsa ke­nyérgabona helyett 27 mázsát adott be kenyérgabonából, Acs Gábor 15 holdas eugosrészi kö- zépparaszt üzenegymázaás be­adási kötelezettségét 19 mázsával teljesítette. Példájukat kövessék mindenütt a falvakban j Járásaink a lerményfoegyüjtés mérlegén Bzabólcs-Szatmftrba ls eljött a hír: Törtevén, shot megmo»- dult a föld, száz és száz dolgozó paraszt, kis- és középparasztok mennek a termelőszövetkezetekbe, az utcákon ujjongó ezrek sor­fala közt hetven gép dübörgőit végig. Sztálinyecek, 35-ös Hofher- rek, univerzális traktorok, két kombájn, répaszedő, krumpliültetö és krumpliszedő gépek. Ezer torok kiáltott éljént, éltetve a Pártot, Rákosi Mátyást és a gépeket küldő munkásokat. Szabolcs-Szatmárban is faluról-falura száll a hír; a ml gépál­lomásainkra is új gépeket küldenek a munkások, akik helytáll­nak a munkapadoknál, túlteljesítik normáikat, nagy tervünket valóraváltják. Fogjunk hát neki mi ls, falusi nép, hogy a mun­kások példáján együnk se maradjon el, ha a hazával szembeni kötelezettségek teljesítéséről van szó. Most pedig a Pártnak, egész népünknek nagy ünnepe lesz. Kongresszust tart a Párt ! Előre hát a terményfcegyüjtéssel ! Mutassa most a terménybegyiijtés mérlege, hol is tartanak já­rásaink ! . . . A NYÍRBÁTORI járás heti kenyérgabonabegyüjtési ter­vének 780 százalékos teljesítése első helyen hirdeti, hogy a járás- beli falvak dolgozó parasztjai szí­vesen küldenek kenyeret a városi munkásoknak. Csaknem nyolc- szorannyi kenyérgabonát szállí­tottak az állami raktárakba, mint amennyi kötelességük volt. Nyírvasvári dolgozó paraszt­jainak azonban jobban kell Igye­kezniük ! Ne maradjanak él a többiektől! Szégyenszemre utolsó helyen kullognak, még a heti tér. vüket sem teljesítették ! Napraforgőbegyüjtésben sem kerültek az utolsók közé a nyír­bátori járás falvai, azonban heti tervüket nem teljesítették száz­százalékosan. S itt éppen az a hiányosság mutatkozik, hogy a népnevelők hol egyik, hol másik terményt forszírozzák, ömböly pél­dául kukoricából legjobban telje­sített, napraforgóból pedig sem­mit sem adtak be ! Nyírbogáton és Aporlígeten is ugyanilyen a helyzet ! AporTlget, Márlapőcs, Nyírcsá­szári, Nylrderzs, Nyírgelse, Nyír- gyuiaj, Nyirvasvári és Piricse miért nem adott be a múlt héten kukoricát?! Elrontják az egész járás versenyeredményét! öm­böly Nyírpilis és Nyírbátor pél­dáját kövessék ! Ezekben a köz­ségekben száz százalékosan Vég­rehajtották a heti tervet! Aporliget, Encsencs, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírcsá­szári, Nyírderzs, Nyirgelse, Nyír- gyuiaj, Nyírvasvári, Piricse, Nyírpilis és Pócspetri legrosz- ozabbak a szénabegyüjtésnél ! Ve­gyenek példát a penészlckiektöl, akik nyolc százalékkal már túl is teljesítették szénabegyüjtési ter­vüket ! ... v . Árpa- és zabbegyüjtésben igen csak elmaradtak a nyírbátori já­rás falvai ! Árpából mindössze Nyírbátor adott be az e'mult hé­ten egy mázsát ! Zabból pedig csak Klslétán, Nyírbátorban és Nyírpilisen gyűlt be néhány má­zsa, a többi község egyetlen szem zabot sem gyűjtött be ! A nyírbátori járás minden egyén községének minden ter­ményből olyan jól kell teljesítenie hazafias kötelességét, mint ke­nyérgabonából. A falusi pártszer­vezeteknek, tanácsoknak, tö­megszervezeteknek ezt kell elő­mozdítaniuk ! A NAGYKAIXöI JÁRÁS kenyérg'abonabegyüjté&nél máso­dik helyen nyomon követi a nyír­bátori járás falva.it. Heti ke- nyérgabonabegyüjtési tersüket csaknem ötszörösen teljesítették. 466 százalékot értek el. Balkány dolgozó parasztjainak eredménye a legdlcséretesetob ! Heti tizenki­lenc mázsás előírásukkal szem­ben éppen 330 mázsát adtak a dolgozók államának. Bököny, Kál- lósemjén, Nagykáiló és a többi kenyérgabonában elmaradt kös- ség dolgozó parasztjai kövessék a balkánj iak példáját ! A balká- nyiak egy hót alatt csaknem az egész járás heti előírását teljesí­tették i ■!/ Kuk oricabegy üjtésnél ugyan­csak a balkányi dolgozó parasztost tartják az első helyet. Itállósem,- jén, NagykAUó Ó3 Eirt legutofcii helyen knTogncíc. A. htVJőscntj .‘ni i termául felvásárló és a földmü­vesszo vetkezeti ügyvezető úgy vélekednek, hogy nem érdemes elmenni a dolgozó parasztok közé, minél előbbi terménybeadáí.'a serkenteni öltét, hiszen „úgyis beadják, lia akarjált !” Változtat­niuk kell ezen a nézeten, mert másképpen nem segítik, de aka­dályozzák a begy űjtés munkáját ! Árpa, zab és napraforgó be­gyűjtésénél azonban igen elma­radtak a nagykállói járás falvai! Árpát mindössze a balkiínyiak adtak be az egész járásban. Zab­ból semmi som gyűlt be az el­múlt héten ! Eiri, Bököny, Cosz- teréd és még több község napra- forgóbogyüjíésének som a leg­jobban tett eleget. Balkány szénabegyüjfésben is élenjár, azonban a többi közsé­gek messze elmaradtak mögötte. Nemes versengés az, ha a nagykállói járás falvai Is arra tö­rekednek, minél jobb begyűjtési eredményeket érjenek el. Ezt a versenyt: jó felvilágosító munka mozdítsa elő s a begyűjtés moz­galmát lelkesítse a Pártkongres­szusra, egész népünk nagy ünne­pére való készülődés ! MINDEN JÁRÁSUNKBAN harcoljanak a lndákok, a speku­láns ára- és termény rejtegető kártevők ellen. Fedjék fel, hogyan akarják megkiscbbítonl a dolgo­zókat, amikor sok mázsa ter­ményt, fontos közszükségleti cik­keket dugdosnak el és hazugsá­gaikkal meg akarják akadályozni a begyűjtés sikeres befejeztét ! Szatmárökörltón Varga, István kulák portáján nyolc mázsa bú­zát és rozsot találtak, két mázsa hetven l.lló elrejtett cukrot, 35 kiló sót és 34 kiló — feketevá­gásból eredő — zsírszalonnát! Még öt mázsa Jncernamag és nagymenny iségű bőr is előkerült a rejtekhelyről ! Balogh János tiszalökl kupcc korcsmáros tíz mázsa kukoricát, C0 darab mosdószappant, 150 kiló repceolajat és négy mázsa szap­panfőzőszert rejtegetett. Henzsel József nagy lapos! há­lák padlásán hatalmas mennyi­ségű zsuppot fedeztek fel. A ga­bonát kézzel csépelték ki, a ku­lák már nagy mennyiséget elte­li ©tézett a titokban, kézzel csé­pelt gabonából. A hetvenegy hol­das kulákról az ls kiderült, hogy beszolgáltatás! kötelezettsége tel. jesitése helyett jószágaival etette fel az étkezési burgonyát ! Harcoljanak minden faluban a kártevő zsírosparasztok ellen, — rántsák le a leplet mindenütt s spekulánsokról, hogy sehol ne le­gyen gát a termény begyűjtés si­kerei edőtt ! (Többi járásunk a követ­kező napokban kerül mér legre.) dili a mi cAí'ukáz a dolgozó k ér t osztályainkon: Kész téli ruhák Köpenyek, kabátok Minőségi ruhaszövetek Kalap és sapka . Kerékpárok, gumik Rádiókészülékek, játékára C,C ! C lói as le 6-ig nyitva! Vagy; amlcor aktivistáink, meg javítva munkájúkat, sokkal többet és jobban foglalkoztak a középpa­rasztokkal. megcáfolták a kulákha- zugságokat, a kőzcpparaszlokat a lermeinszovelkeieti moígaíom mellé állították A nagykállói .,Vörös zászló** ter­melőcsoport legjobb példa erre. Az össze', alakult tizenhat családdal, köztük volt öt középparaszt is. Mi* után, a nagykállói középparasztpickal jól foglalkoztunk, még tizenkét kö­zépparaszt lépett a csoportba, ahól d taglétszám nem kevesebb, mint százötre emelkedett! Termelőcsoport jaink: kifelé fordul­tait- állandó felvilágosító munkát végezneit.- Azóta pártszervezeteink tekintélye ls megnőtt. Példa erre. hogy B. Tóth Mihály nyolcholdas kállósemjéni dolgozó paraszt mag* jött el 'a járási pártbizottságra: mondjuk el neki, hol és hogyan kell a csoportba belépni, mert ő btt : kar lenni a szövetkezetiek között. S nem ritka, hogy dolgozó parasz­tok jönnek kérni tőlünk:, , Rendez­zünk szövetkezetlátogatástl A falusi tanácsok és tömegszer ve­zetek is soka: segítenek. Feladatai­kat elvégzik, erről m’ndön héten beszámolnak. Persze, a felvilágosító mupka legnagyobb részét maguk a szövetkezetiek végzik ott. ahol a falvakban vannak termelőszövetke­zetek, terme.őcsoporiok. A gépállo­másoknak és állami gazdaságoknak is megvan a maguk munkaterülete. A tanyacsoportolíban. ahol nincs pártszervezet, traktoristák, állami gazdaságbeli aktivisták beszélnek a nagyüzemi gazdálkodásról, termelő- szövetkezeteink eredményeiről. Szétverik mindenütt az ellenség hí­reszteléseit; Fontos' feladatunknak tekintettük, hogy szövetkezeteinkben meglévő pártszervezeteinket megerősítsük- ahol nem voltak, ott megalakítsuk: hadd legyenek jó motorjai termelő- szövetkezeteinknek, vigyék azokat gyorsan előre a fejlődés útján. Mindezeket összegezve: a fordulat « mi járátmnkbfln Is bekövetkezett Alig van nap, hogy ne jönnének hírek újabb és újabb dolgozó pa­rasztokról. akik beléptek termelő- szövetkezeteinkbe. Két új csoport alakult járásunkban, öt ven már azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik az utóbbi időben szö­vetkezeteinkbe léptek. A Pártkongresszusra való készü­lődés igencsak elöretendítí mun­kánkat. Pártszervezeteink legjob­ban igyekeznek megoldani minden­napi feladataikat s számos jó ered­mény születik. Kommunisták, párt­vezetőségi tagok példával járnak elől. Egymás után lépnek be tér. mieüöszöve'.fcezeteinkbe s így foly­tatják felvilágosító munkájukat A termelőszövetkezeti mozgalom nálunk is egyre szélesebb, dolgozó parasztjaink mind többen fordul­nak érdeklődve a szövetkezetek felé. Úgy dolgozunk tovább, hogy a falu szocialista építésének munkája állandóan jó eredményeket hozzon. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom