Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-28 / 49. szám

4 19S1 FEBRUAR 23. SZERDA wa«BBCtg8Sfc:'maM'Tuwmuo jm ma Lajosné mindszenti parasztasz- szony után William S roky ’eiviárs, a Csehszlovák Kommunista Párt nevében beszélt. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága és Kle­men1 Gottwald elvtárs, a Csehszlo­vák Köztársaság elnöke azzal bíz­tak meg, hogy tolmácsoljuk Kon­gresszusuknak lángoló testvéri üd­vözletüket és őszinte kívánságu­kat, hogy Kongresszusuk tanácsko­zása tovább, határkövet jelen'sen a szóda I zmus felépítésében Magyar- országon. A béke és a szocializmus építéséért folytatott közös törek­vésünkben megszilárdult' és elmé­lyüli Csehszlovákia és Magyaror­szág .nemzeteinek testvérisége és barátsága. - . A közös kérdések közös megol­dásának ;p és örömteli eredményes útját járjuk. Csehek, szlovákok, magyarok, a többi népi demokrati­kus országok nemzeteivel egyetem­ben .cz'lárdan és táníorithatatlanula Szovje unó vezetésével a béke tá­borához tartoznak, azzal az elhatá­rozással, .hogy a békét véd k és megvéd k. (Kitörő lelkesedés.) A Kongresszuson jelenlevő küldő'f cégünk közvet'enül a Csehszlovák Kommunista Párt Központi B’zott* «ágának üléséről jön, ahol Go'twald eiviárs ötéves tervünk feladatai fo­kozásának merész perspektíváját és ezáltal a szoc akzmushoz vezető utunk további gyorsítását tárta elénk. Meggyőződésem eivtársak és e’viársnők, hogy Kongresszusuk a magyar dolgozó nép építő igyeke­zetében új határkövet je’ent, amely megmuta'ja az új, jelentős ered­ményekhez vezető utat. Egri Gyula eiviárs, a Hevesme­gyei Pártbizottság titkára felszóla­lása után Kaszapovics András ba- ranyamegyei küldött, délszláv or­szággyűlési képviselő szerb nyelven mondotta el felszólalását. Ti‘o és aljas bandája minden be­csületes embernek, minden népnek ellensége- de leghalálosabb ellensé­ge a jugoszláv népnek — mondotta Többek között. Háy László elv‘éra a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Utána Chi- sinevsehi elvtárs, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának tit­kára szólalt fel. A Román Munkáspárt Központi Vezetősége testvéri üd­vözletét küldi a Magyar Dolgozók Pártja Kongresszusénak — kezd.e szavait. — Országunkban meleg rokonszenvvel és figyelemmel kísé­rik a Magyar Népköztársaságnak az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra terén elért eredményeit. Úgy örü­lünk a Magyar Nepközíársaság eredményeinek mint saját eredmé­nyeinknek. (Nagy taps.) Népeink hosszú ideig áldozatai voltak az angol, francia, amerikai és a német imperialisták bűnös egységbontó -optikájának, ainely- lye] népeink feletti uralmuk fenn­tartására törekedtek. Az imperia­lista hatalmak, valamint a bur- zsoá földesúri Románia és a bur- zsoá földesúri Magyarország ural- kodÓQsztálya viszályt, sovinizmust, nemzeti gyűlölködést szítottak a románok és magyarok között, ke­gyetlen elncmzetietlenítő és elnyo­mó politikát folytattak. Ma már a sovinizmus ez elnyomás, a nemzeti viszály helyébe a román és ma­gyar nép testvérisége, a lenini- sztálini nemzetiségi politika való­ra váltása, a proletárnemzetköziség fejlesztése lépett. A testvéri román-magyar barát­ság a világ .békefrontjának kere­teiben. amelynek élén a Szovjet­unió halad, jelentős tényezője a béke megszilárdításának á Balká­non és általában Európában. A magyar népnek és a román népnek, akár a többi békeszerető népnek, szilárd elhatározása, hogy a béke erőinek világfrontjában — élen a Szovjetunióval — ezentúl is tevékenyen résztvesz a béke meg­őrzésének és megvédésének ne­mes művében. Kívánjuk testvér- pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának, hogy teljes siker kísér­je Kongresszusa munkálatait. Szünet után elsőnek Németh Ká­roly, a Zafamegyei Pártbizottság art oroo. titkára szólalt fel. Balogh Ferencné, a győri fonoda sztahanovistája, a győri textilmun­kások üdvözle'-ét tolmácsolta. Nagy taps fogadta a Bolgár Kommunista Párt képviselőjének, Rajkó Szamjanov minisztereinök- helyetíesnek beszédéi. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és főtitkára V;ko. Cservenkov elvtárs nevében .legforróbb üdvözletemet adom át Önöknek és Önökön keresztül az egész testvéri magyar népnek. A Magyar Dolgozók Pártja és a Bolgár Kommunista Párt népeik létérdekeit védelmezik. Céljaik kö­zösek és közös az az igyekezetük is, hogy megvédjék a békét és fel­építsék a szocializmus alapjait. E pártok vezetésével országaink szilárdan és megingathatatlanul állnak a béke és demokrácia ha­talmas táborában, melvet a nagy Szovjetunió és lángeszű vezére ve­zet. Népeink összetartása mindjob­ban fokoződ'k a béke, a demokrá­cia és a szocializmus közös front­ján. Ez az összetartás meg fogja semmisíteni az amerikai, angol há­borús gyujtogatókat s aljas bal­káni ügynökeiket s háborús pro­vokátoraikat, a titoistákat. Tiszta szívből kívánunk a Ma­gyar Dolgozók Pártjának további sikereket a békéért és a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért folytatott harcban s a nagy Szov­jetunió vezette hatalmas antiimpe- rin'.ista tábornak, a béke, a demo­krácia és szocializmus táborának országaihoz fűző testvéri barátság me''szilárdításában. Rajkó Domjánov beszédét több­ször szakította félbe lelkes taps. Melegen ünnepelték a kongresz- szusi küldöttek a bolgár és ma­gyar nép megbonthatatlan barát­ságát. Ezután Fehér László ózdi üzemi párttitkár szólalt fel. majd Dénes István, a Központi Vezetőség tit­kára a DISZ munkájáról beszélt. Nagy taps fogadta Dénes István­nak azokat a szavait, amelyekben a Dolo-ozó Ifjúság Szövetsége, a Párt ifjúsági szervezete eredmé­nyeiről számolt be­A Párt Kongresszusán Sok szó esett már békénk és függetlenségünk -védelmezőiről, határaink őréről, belső nyugal­munk biztosítójáról: néphadsere­günkről államvédelmi határőreink­ről, államvédelmi hatóságunkról és rendőrségünkről. Kedden délelőtt ezeknek a fegyveres alakulatoknak képviselői jöttek el a MÉMOSZ székházba, hogy üdvözöljék a Ma­gyar Dolgozók Pártja II. Kon­gresszusát. Tizenkét harsona szava hangzott fel, majd induló hangjai mellett vonultak be a terembe a honvédség, az államvédelmi ható­ság é» a rendőrség küldöttei. Amint feltűntek a terem bejáróiban, a küldöttek egyrésze felemelkedett helyéről és mire a menet éle az elnöki emelvényhez ért, áz egész terem felállva, lelkesen, tapsorkán- na;, éljenzéssel köszöntötte a ucp hatalmas védelmezőit. A dolgozó megvár nép legjobbfainak képvi­selői üdvözölték fiaikat, testvérei­ket. néphadseregünk, államvédelmi hatóságunk és rendőrségünk, tag­jait, akik „vér a nép véréből, hús a nép húsából”. Fegyveres alakulataink parancs­nokai és tagjai nevében Úszta Gyu­la vezérőrnagy lép a mikrofonhoz, hogy jelentésben számoljon be ar­ról, hogyan készültek fel fegyve­res alakulataink hazánk és népünk védelmére. A jelentéstétel alatt a kongresz- szus résztvevőinek lelkesedése újra meg újra viharos éljenzésben. íaps. orkánbán tört ki. Mindenki helyé­ről felemelkedve, percekig zúgó hurrával ünnepelte néphadsere­günket. amikor Úszta Gyula arról szóit, hogy fegyveres alakulataink életük árán is készek hazánk és népünk védelmére, ha erre szük­ség van- Beszéde befejeztével Úsz­ta Gyula, népünk vezére, Rákosi Mátyás felé fordulva, fegyveres alakulataink minden tagja nevében tiszteleg. A küldöttség tagjai a kongresszus résztvevőinek ütemes tapsától kísérve, a Rákóczi induló hangjai mellett hagyták el a kon­gresszusi termet. Ezután Rusznyák István, Kos- suth-dijas egyetemi tanár, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnö­ke szólalt fel. A küldöttek nagy figye'emme’j kísérték ezu’án vég'g Kádár János elvtárs beszédét. Kádár János elvtárs besséde Két kérdésről: a tagjelölt felvé­telről és szervezeti munkánkról sze­retnék röviden szólni, — kezdte szavait. — Rákosi elvtárs elmon­dotta, hogy az 1950-es évben párt­tagságunk kb. 30.000-rel növeke­dőt és megmondotta azt is. hoey ez a növekedés nem kielégítő. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy a múlt év nagyobbik felében a tag-1 és tagjelöltfelvétel vontatott volt és csupán október 27-1 Központi Ve­zetőségi ülésünk után vett egész­séges lendületet. Kiegészíti a képet, hogy pl. _ az olyan fontos iparágban dolgozó párt­szervezeteink, mint a bánya'pari üzemekben és az építkezéseken mű­ködő pártszervezeteink közül számo. san a Központi Vezetőség sméV.t figyelmeztetései és megfelelő ha'á- rozatai után nem tudtak kielégítően javítani addig tag- és tsgjelöitfel- vétel: munkájukon. Az építőiparban párttagságunk aránya a más iparágakban dolgozó pártszervezete nk tagságának mint­egy egyhatmada. A legnagyobb hiányosság azon­ban, nrnt ezt Rákosi elvtárs nyo­matékosan aláhúzta, falusi pártszer­vezeteinknél van a tag- és tagjei- lölífelvétel elhanyagolása terén. Melyek a párttagság nem megfelelő növekedésének okai? Pártunk politikáját és ez döntő kérdés — a dolgozó m lliók köve­tik. Hazánk függetlenségét védő tm- periaüetaellenes békepolitikánk sz n- te naponta újabb, párton kívül dol­gozó tömeget, ifjakat, nőket, aktivi­zál és lelkesít. Szemmel'áthatóan hónapról-hó- napra mélyül a hála és szeretet, a ragaszkodás és odaadás sza­badságunk, függetlenségünk, békénk eihozója és o'.ta'rnazója, a nagy Szovjetunó és lángé’,- kű vezére, Sztálin elvtárs iránt. Rákosi elvtársat, Pártunkat lel­kesen, saját tapasztalatain ala­puló blza'ommal követi dolgozó népünk, ezt még ellenségeink Í6 kénytelenek elismerni. Napjainkban nálunk a Magyar Dolgozók Pártjához, Rákosi Mátyás Pártjához tartozni, a párttagok, de a pártonkívül’ek szemében is meg­tiszteltetés, kitüntetés. Ha mindezt figyelembe vesszük és megnézzük, hogy Pártunk minden téren elért jelentős eredményei mellett m'ért van viszonylagos elmaradás Pár­tunk szervezeti erejének építésében, a tag- és tagjelöltfelvétel területén, akkor meg kell állapítani, hogy a hiba csakis pártszervezeteink nem kielégítő ezirányú munká­jában van. Az alapvető hiba itt, mint Köz­ponti Vezetőségünk és Rákos' elv- társ már múlt év február 10-én, október 27-én is megállapította és most a Kongresszuson ismét nyo­matékosan aláhúzta, az önte'tség- ben van. Valóban nemcsak a Vihar­sarok vármegyéiben, hanem az or­szág legkülönbözőbb vidékein, vá­ros falusi. páriszervezetejnkben elterjedt a hatalom meghódítása utáni időben, hogy elegen vagyunk mi így is, nincs szükség különö­sebb munkát kifejteni Pártunk nö­velésére. Még sok alapszerv: titkárunk és vezetőségi tagunk van, akik ha nem is úgy mondják, de úgy cseleksze­nek tag- és tagje’.öltfe.vételi mun­kájuk során, mintha a párttagság az ő monopóliumuk volna, amit nem akarnak megosztani senkivel­Azoknál a pártszervezeteknél, ahol nem megy rendesen a tag- és tagjelöltfelvételi munka, gyakran hátijuk a bírálatra azt a választ, hogy nem jelentkeznek, vagy nem megfelelők jelentkeznek felvételre és ők a sok kampányfeladat miatt nem tudnak eég időt fordítani a tag- és tagjelöltfelvételi munkára. Meg kel! érten, hogy lehetetlen­ség vezető pártszervezeteink helyes határozatait a pártépítésről megva­lósítani, a Pártot egészségesen nö­velni, ha ezt a feladatot a Párt 5s a tömegek minden napi tevékeny­ségét képező termelési lömegíelvi- lágositó, politikai, kulturális felada­tok megoldásától függetlenül és azoktól elválasztva próbálják meg­oldani. Vezető pártszerveink egy sor határozatban v lágosan leszö­gezték és utasításokat adtak a párt- bizottságok, párt vezetőségek és aiapszervezetek számára, hogy a Párt egészséges növekedését ép­pen a nagy országépitő feladatok­ban kitűnt legjobb pártonkívüli dolgozók, munkások, dolgozó pa­rasztok, értelmiségiek, ifjak és nők legjobbjainak a pártlagság sora ba való bevonásával kell biztosítani. Csak ezen az úton érhetjük el azt, hogy behozzuk elmaradásunkat, am't különösen falusi párt-szervezeteink tag- és tag felöl'fel vételi munká iá­ban, továbbá általában az Lóság, a nők, az o'yan fontos ipari mun­kások. mint az építőmunkások, a bányászok, az érieltn'réplek leg­jobbjainak a Pártba való bevonása terén mindez deitr tapasztaltunk. Egy további ok, amely közreját­szott egy sor pártszervezetünknél^ a tag- és tagjelöltfelvételi munka' elmaradásában, éppen a tagjelölt!, fokozat bevezetésének meg nem ér­téséből ered. Az történt, hogy pártfunkcionáriusaink egyrésze csak félig értette meg az egye­sülési kongresszus idevonatko­zó határoznál. Azt megértették ezek az elvtár­saink, hogy ngm lehet válogatás nélkül mindenkit felvenni a Pártba derüre-borúra, de azt nem értették meg, hogy igen’s erősíteni kell a Párt sorait azokbó’, akik kérik a Pártba való felvételüket, kifogás alá semmi tek n'etben nem esnek — elfogadják a Párt politiká­ját, akik ennek a termelésben ldvlá'ó teljesítménnyel, az ál­lammal szembeni példás köte- leSSégtétjesítéssel, a dolgozók közötti felvilágosító munkával kifejezést adnak. Ne zárjuk szűk csigahéjba a Pártot sehol a tag- és tagjelölfíel- vétel íek'nte'ében sem, hanem foly­tassuk a harcot sok szervezetünk­ben még meglévő, a Párt egészsé­ges növekedését gátló szektáns po­litika ellen. Beszélnem kell a szervezel! vezetés munkájában mutatkozó néhány ki­rívó hiányosságról is- A szervezési munka általában messze elmarad a Párt politikai munkájának színvonalától. Lehetetlen a Párt harcát 6:kerre! vinni, ha a tömegek között végzen­dő pol tikai munkától elválasztva végezzük a szervezési feladatokat, vagy különösen, ha puszta szervezéssel akarjuk helyettesi .cm a po.it'kai mun­kát. A Központi Vezetőség osztályá­nak — elsősorban a párt- és tö­megszervezetek /osztályának —- ném megíele’ő munkájára vezethető vissza, hogy pártbizottságaink egy része a különböző feladatokat gyak­ran a politika: felvilágosító munka elhanyagolásával csupán a szerve­zéssel' akarják megoldani. Ez oda vezet, hogy megyei b'- zot'ságalnk és járás bizottságaink a különböző falusi kampányokban gyakran a helyi viszonyokat nem is­merő egy-két napra mozgósított városi aktívákkal akarják a felada­tokat megoldan1. Helyesebb, ha arra végzik az irányt megyei és járási pártbizott­ságaink, hogy a falus: pártszerve­zetek titkárának cs vezetőségének megadva a szükséges segítséget, m'ndenekelött helyi pártszerveze­tük saját erejére támaszkodva old­ják meg a feladatokat. További nagy hiba munkánkban, hogy az utasítások tömegét adjuk ki pártbizottságaink és végső fo­kon alapszervezeteink felé anél­kül, hogy a végrehajtáshoz szük­séges támogatást, a megfelelő in­strukciókat, a hasznos tapasztala, tokát kellő mértékben pártszerve­zeteink és pártaktíváJnk rendelke­zésére ibocsátanánk, a feladatok megoldásának megkönnyítése ér­dekében. Járási pártbizottságoknál gya­kori, hogy a falusi alapszervezeti vezetőségek felé levélben, telefo­non kiadott utasításokkal dolgoz­nak, amelyekben csak az elvég­zendő feladat van megjelölve. Csak az esetek kisebbségében tapasztalhatjuk azt, a türel­mes, de mindenképpen hálás munkát, amikor megfelelő ta­nácsokkal és segítséggel rá. vezetik a falusi vezetősége* saját feladatának önálló és helyes elvégzésére. A pártmunka minőségét kell mindenekelőtt megjavítani. Élesen fel kell vennünk a har­cot a pártmunkában helyen­ként elég gyakran megmutat­kozó burák ratikus, hivatalnok szellemmel szemben. Az utóbbi időben fokoztuk a Központtól a pártszervezetekhez való kiutazásokat. A Központból megjelenő elvtársak azonban na. gyón ritkán közük észrevételüket és véleményüket a meglátogatott, pártbizottságokkal. Sokszor úgy néz lei, valahogy a dolog, mintha nekik nem a jó kezdeményezések bátorítása és kifejlesztése, nem a hibák megakadályozá­sa, hanem csupán az elköve­tett hibák számbavétele lenne a feladatuk. Sztálin elvtárs azt mondotta, hogyha a helyes politikai vonal ki van dolgozva, ha a helyes hatá­rozatok .megvannak, akkor a Párt politikájának megvalósítása a szervezési munkán múlik. Javít­suk tehát a szervezeti vezetés, ál. tálában a szervezési munka szín­vonalát, minőségét és ezzel is se­gítsük Pártunk helyes, az egész munkásosztály, a magyar dolgozó nép túlnyomó többsége által el­fogadott és támogatott politiká­jának sikeres megvalósítását. Igyekezzünk ezen a téren is megközelíteni dicső péidakápün. két a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját. Haltagú szovjet küldöttség érkezik a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára A Magya »-.Szovjet Barátság Hónapjára a Szovjetunióból hat tagú küldöttség érkezik, vezető­jük: V. P. Nyikityin akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája moldvai fiókjának elnö­ke, elektrómechanikával fogJalko. zó kutató tudós. Tagjai: P. a" Rttvonov, biológus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája levelező tagja, A. Jí. BalaSova, a történe­lemtudomány kandidátusa, Mok­szün Tank, Sztálin-díjas bjelorussz költő, I. V. SZ. Jegorov kolhozel­nök, a Szocialista Munka Hőse, V. M. Amoszov z bitó tiszti (Ural) martinász, a Szovjetunió Legfel, sö Tanácsának tagja. Magyarországra jön még a vi­lághírű 165 tagú Molszejev tánc- együttes, Igor Moiszejev, a több­szörös Sztaiiu-díjag műrész veze­tésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom