Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-28 / 49. szám

1951 FEBßUAR 28. SZERDA

úírel és az ötéves terv végére 630 Üzemi és 1850 falusi kukúroí-tho- nuak lesz, vagyis: falvaink és nagy. ilzemeúik többségében lesz már kultúrotthon!

1843 júliusétól 1950, végéig a falu Tnozizi'ására 700 keskenymozit állító tünk fel. Jövőre ez a szám meg fog duplázódni és az ötéves •■érv ■végére minden falunak mozija lesz.

De hadd említsem meg a tömegek művészit' öntevékenységének példátlan fellendülését- az üzemek és a falvak tánc-, színjátszó és kó- rusmozgamát. Ez a kulturális iö* megmozgatom kimeríthetetlen tartaléka művészeti életünknek, itt jelenkéznek tömegesen új színész, tánccS' énekes tehetségek. Sajnos, rum eléggé figyelünk erre a mozgalomra, nem eléggé karójuk fel s béníts jelentkező tehetségeket, m*3 iníndg nagy a szakádéi a tömegek ku 'uriks mozgalma és az' úgynevezett hivatásos művészeit között.

Kulturális intézményeink, könyvkiadásunk, újságjaink, folyótra aink- kCnyvíármözgalmuak t ÚUr.dülésé- ről szólva, - ne hallgassunk el bizonyom negatív vonásokat, tem. Hogy a pádányszimok egy rlsze állami zzubvencionálás, lejzüie'-i előfizetés éi vásárlás javára írandó, hogy nem ni'ndőn könyv- cm; ott van a könyvtárak polcain, cgypeu olvasott könyv, hegy kcnyvíerjesz'éiünk erf sen bürokratikus módszkrskkű c'b'íOsUc, löbbé-kevésbbé elszakadva tz olvasó tömegektől.

Hadd emeljem külön ki a falu, a dolgozó parasztság kulturális fejlődését. A munkásosztály nemcsak gépeket, műtrágyát, hanem tudást és ku túrát is visz a faluba, Az új szociális, a falu kialakulásának útját nemcsak gépállomások jelzik, ha-, nem a kultúrorthonok is, amelyeknek a kocsma és a templom helye 3 a falu kulturális és társadalmi életének központjaivá kell válniok. A villannyal együtt mozit és rádió; adunk a falunak. A traktorállomá- Eokon tízezrével fogjuk kiképezni a parasztság soraiból a falu új ipart rétegéi: a traktorisiákat. Közve ít- jük a faluba a földművelés tudományos szakismereteit éí megnyit* juk a dolgozó parasztság gyermekei számára az új, népi értelmiség* be való felemelkedés útját. A szó- c alls a fa'ü egyban azt jelenti, hogy be eme jük a város és a falu közöli évszázadok alatt kialakult kulturális' szakadékot. Decen ralízál- nunk kell kulturális életünket, hogy v éléken tgétz sor kulturális góc ks- lelkezzék, hogy Budapest is és az egyetemi városaink is sági eék. táplálják a falu fejlődő kulíúráját, mi magunk la tanuljunk a falu ősi kultúrájától, felszínre hozva és továbbfejlesztve a nagyszerű magyar népművészet kincseit. Ismétlem: a szocializmus építése o falun a kultúr» építése is.

Végül hadd vessek fel néhány elv; kérdést.

Az oiziá^jiare kérdése a kulfúríroiifon

teli kárlevő ellenség leleplezésénél tapasz éltünk. nem szabad elfelednünk! Az ellenség gyakran a teljes .lojalitás-1 álarcában jelentkezik, c?zk éppen túllicitál- csak éppen pípább a pópánál és túlzásaival Jróúaprcmlttát)» Partunk kultúrpolí- fkáj.U. Meg kell mondani, hogy

egyes kommun's ük ,,baloldali'- kor, lájcl.sága egyenesen előmozdítja «» ellenségnek ezt s tudatos kártevő ír unkáját, pyp ezért kall fellépnünk a siekfa-szelíém minden megnyilvánulása ellen kulturális életünkben. Nyílt, elvi viták- szabad. elvi bírálat és kulturált«, nemzeti egy. tég: ezt a hármas é» mégis egységes fals da. ot kell szem előtt t?. rínunk kulturális. eleőscrban művé fzaíi. életünkben.

c sülét es munkával szolgálja a népet szaktudását a szocialista éji és szolgálatába állítja- anélkül azonban,. hogy már meggyőződísiben, világnézetében is a munkásosztály mellé állt volna, A polgári érfeinai- íégnsk ezt a részét mag kell becsülnünk. izmogn nunk kell és Ul- t simeo nsvslőmunkávsl kell megnyernünk nemcsak munkáját, hanem lelkét isA régi értelmiség zöme mellénk állt, ugyanakkor kialakulóban van rz úi népi érlelm’Bég: és ez a két fslyemat kiegészíti egymást.

A munkái ok- dolgozó parasztok és az értelmiség szoros együt működése és kulturális kölcsönhatása a ml népi demokráciánkban: lépcsőfok, á menet a dolgozó tömegek és a szellemi munkát végzők küzőtű különbség elmosódásához, nép és értelmiség eggyéolvcdásához.

mint volt a régi rend alatt. Fajro- kona'nk sem keletkeztek az u oisó ha; eíz.endöbzn. (Derültség) Es ima nem vagyunk cgytdül! (Viharos- nagy :aps.) Nem liyelvünk Is vérünk hanem szüle 6 ízoc'aiis'a kui úránk rév'n leltünk testvére vé, rokonaivá a na?y Szovje unió és a szocializmust velünk vállvetve építő országok népeinek.

A iiaza!

A mi új. Szocia'.is'a kultúránknak —■ m n mondat am — letörő betétien nemzeti jellegzetessége; lesznek és kel'-, hogy legyenek, ami azt jelenti, hogy egyik legfontosabb funkciója a hazaszeretetre való nevelés lesz ét kei! hegy legyen. A mi Pár'urk n»m 1943 óta le.t a szó égsz: értelmében nemzeti párttá, hanem az volt a fasisz a háború alatt, az volt a másodk világháború élő t- küzdve a német hódítók és magyar zsoldosaik ellen. A döntő indulat pc-rsze a fordulat évével, a munkásosztály hatalomra jutásával következett bz: azóta lett valóban hazánkká ez az ország, mostoha anyánkból édesanyánkká. És ázó a. amióta rálép ünk a szocializmus építésének útjára és válunk, a szocializmus- építve burzsoá nemzetből szociálisa nemzette: azonosul a magyar hazafiság egyre inkább a szcc'elis'a hazaflsággal, (Taps.) Hazafinak lenni: ez ma azt jelent;, hogy védjük a dolgozó nép hatalmát á alakulásunk nagy vív. mányait békás szocialista építő- munkánk leha őségét.

Népünk hazafias nevelésének szerves része történelmünk, magyar kultúránk nagy haladó hagyományainak felelevenítése. Ezen a téren még korántsem teljesí ettük kövességünket. Be fogjuk hozni ezt a mulasztást.

Az osztálytársadalomban a nemzeti kultúra fejlesztésére irányuló minden törekvés végső sörön mer- hiúsul azon. hogy a munka és a kul úra között szakadék van. Ma a munka éa a kultúra összekerült, ma dolgozni és művelődni egyet jelent.

Mi nemcsak azt értük már el, hegy a munka robotból a becsület és a dicsőség ügyévé lett- hanem azt is elértük hogy szégyennek számit nem lanulni, szakadásunkat és öntudatunkat nem gyarapítani. Legyünk büszkék rá. hogy mi, kommunisták állunk az élén a; ötéves terv megvalósításáért folyó hatalmas munkának éppúgy, mint a kul,úrforradalomnak. Nálunk is a nép közös tulajdonává lesz a kultúra mádén vívmány i! A b'ztositék erre a mi nagy. harcokban megedaelt. Lenin és Sztálin tanításai által vezeteti, erős, egységes, dicső Pártunk!.

Hétfőn Dávid r erenc elvtárs, a Szoinokmegyei Pártbizottság titkára nyitotta meg a délutáni ta*• nácskozást.

Elsőnek Horváth János elvtárs, a IX. kerületi Pártbizottság- titká . ra szólalt fel, majd Kovács István elvtárs következett:

A syoviet kultúra és a magyar kultúra viszonya

Ui szociális!a . kul óránk példaképe. tanítómestere: a szovjet kultúra. Ez nem is lehet másképp. Mi a szocializmust, építjük, az' új magyar kultúra szocialista. kultúra lesz, ;chát elsősorban és döntően annak az országnak a kultúrájából meríthetünk- amelyben a szocíaJz- nius már'győzelmesen felepü.t és snre’.y a kommunizmusba való átmenetnél tart. _ ,

A mi új kultúránk szocialista kút. túra lesz. de magyar kultúra; ie.ö- rö keletien nemzeti jellegzetességekkel. A mi filmművésze ünk sokat tanult és még többet fog tanulni s szovjet filmművészettől, de Szabőné é; Kis Katalin. Ludas Matyi é3 Góz Jóska telő öl talpig magyar figurák. Mi tanulunk és merítünk a szovjet kultúrából, mintaképnek tekintjük- de nem másoljuk és nem utánozzuk.

A szovjet kui órából azért meríthetünk és tanulhatunk, mert a szovjet kui úra is, a mi kultúránk is tartalmában szocialista kultúra, helyesebben szólva a szovjet kuitú- M már *z, a St*fWr kultúra úton

vsn ahhoz, hogy azzá legyen. És mart ez így van- válik a szovjet kultúra nemcsak mintaképünkké, hanem egyre inkább szerves részévé a mi kultúránknak. A marxiz- mur-leninizmus klasszikusai. Lenül é? Sz álin művei a magyar politika; és tudományé* kultúra részeivé, alapjaivá válnak.

A formájukban nemzeti és tartalmukban szocialista kultúrák közt nincs és nem lehet harc, hanem csak közeledés, kölcsönhatás és ősz* széf orrás. Ez a íitka a szovjet kultúra mély hatásának a mi szociálissá kultúránk fejlődésére. És ez a titka annak is- hogy a szovjet kultúra is befogadja és magáévá teszi a haladó magyar kultúra nagy al- ko'ásait.

A le.ütü régi rend íollforgafóinsk kedvenc szólama volt, amivel butítani igyekeztek a népet, hogy,.egyedül vagyunk", mármint mi- a ma- gyár nép. „Egyedül voltunk“ állító, lag azért, mert nyelvünket nem ér. let ék és nem voltak fajrokonaink Európában. A magyar nyelv ma is ugyanolyan nehéz az idegennek,

Kovács István elvtárs beszéde

Egyik legnagyobb eredménye Pártunknak, hogy szsretett vezérünk és tanítónk, Rákosi elvtárs irányítana és példamutatása nyomán a felszabadulás óta e?y vezetőgárdát, a kádereit ezreit és tízezreit nevelte ki. A rnunká-'osz- tály, a dolgozó nép lég-jobbjaiból nagyszerű erők kerültek az étre, ciciknek nagy többsége alapjában jó és eredményes munkát végez és mé tóan betölti hivatását a szocialista Magyarország fel épít t_ •léért vívott harcban.

A Párt, mint egy nagy kohó, felszínre hozza, átgyúrja, átnevcli, átformálja és megedz! a Kádereit, tagjait és az cg&rz dolgozó népet, A Párt felemeli; megerősíti, ká- nS'éSt. tagjait, a népét, tartalmat, értelmet és célt ad életünknek. A Pártban szákadptían kiválasztódási kettős tLsztu'ási folyamat megy végbe. A Pált munka közben ■megtalálja, leleplezi és kiveti magából a salakot, a kórokozó bacii. ■luáokat, a Rajk—Szőnyí kénröan* dát. az áruló jobboldali Píóeiálde* mokratékat és egyéb ellenséges; pártellenos karrierista elemeket é.? dgyanalckcr megtalálja és magához vonzza a munkásosztály és dolgozó népünk legjobbjait' és a legjobbak lég-jobbjaiból kiválasztja és kineveli kádereit. A íe'sza. t'.adulás óta a pártkáderek fejlő, (lése, nevelése „terén is komoly eredményeket értünk ei. Amíg 1945-bca a K. V. apparátusinak munkatársad, a megyei cs kerületi titkárok között az egyhónapos pártiskolát végzett elvtárs titka volt, mint a fehérholló, addig 1951 végén minden megye, kerület, nagyváros, valamint a legnagyobb üzemek titkárai egyéves párti.oko- iát végzett elvtársak lesznek. Minden járási, városi és nagyüzemi titkár legalább öthónapos, s az alapszervezeti titkárok nagy többsége pedig két hónapos pártiskoiai végzettséggel fog rendelkezni.

líüzdjitnb a fitaidnáció ellen

Párt kádereink még nagyobb fejlődését hátráltatja a káderek tűi gyakori mozgatása. Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy az et. műit években a legjobb káderek ezreit, az állami, a gazdasági apparátus, a fegyveres erők megerősítésére csoportosítottuk át. Ez az átcsoportosítás olyan nagymérvű volt, hogy az 1945—48-ban a pártapparátusban dolgozó káderek csaknem teljes egészében kicserélődtek és a jelenlegi pártkáderek 80 —90 százaléka rövid idő, 1949, de különösen 1950 óta van funk, cióban.

Ezek az adatok igen komoly vészéiyt jeleznek. Azt, hogy meggyengítjük Pártunkat, mert a pártkádereket túl rövid ideig hagyjuk a pártapparátusban s ezért nem tudnak elég mély gyökereket verni, nem tudják jól bedolgozni magukat a területükre, a tömegek nem ismerik őket és máris más munkára visszük át. Minden területen Küadenüuk kell az egészségtelen fluktuáció ellen.

a vezetés Cs elsősorban a pártvezetés stabi'izálásáért. Minden terület, minden minisztérium, álla. mi, gazdasági és egyéb szerv a jövőben a lehetőség szerint káderutánpótlás terén is önellátó kelt, hogy legyen és tervszerű munkával nevelje ki és' biztosítsa naját éss fe'sö szerve számára a szükséges kádereket.

A mrzú'2«zt!a«ág kádereiről

" Tisztelt elvtársak! Rákosi elvtárs referátumában rámutatott arra. hogy a Párt előtt álló döntő stratégiai feladat a falu szociális, ta átalakítása. E hatalmas feladat megoldásához jó mezőgazdasági, párt és tanácskáderek tízezreire van szükség.

Az utóbbi időiben egymásután megvizsgáltuk a FM, a mezőgazdaság kü önféle szerveinek vezf- tés'ét és meg kellett állapítanunk, hogy az ellenség nőm egy helyen jobb kádermunkát végzőit, mint mi és mélyen beépült,a mezBga^L daság területére. Az FM vidéki apparátusában nagy számban kaptak menedékhelyet likvidált földbirtokosok, kulákok, volt horthysta katona- -és esendöríisztek. reakciós ispánok. Súlyos mulasztások vannak a mezőgazdaságii káderutánpótlás kineveíése terén in.

Az előttünk álló döntő fel. adaték perancaolilig szükségessé teszik ezeknek a hibák- • nük gyors megszűnteiénél; a mezőgazdaság területé.!, a !;&demiunka alapvető megjavítását.

Az állami gazdaságok mintabirtokká fejlesztése, a tazcs.k fejlesztésre egyben harcot jelent az ellenséges elemek a vezetésből való kiszorításáért, a vezetésre- alkalmas káderek biztosításáért.

Az ötéves (érv a’ati a mezőgazdasági kádereké1, ÁGI, A MG vezetőket, tszcs-eltiököke' és brgadé- rosokat, agronómüsokat egyéb mezőgazdaság szakveze'őket nagyszámban ke" kiválasztanunk és kinevelnünk. M ndezcket a kádereket egyedül a falusi dp'gozók közül nem tudjuk űzipsíiani, A falu ezo- caüs'á átalakítása érdekében a városoknak nemcsak gépekét, hanem jó kádereket is kei; fajúra küldeni. Az ipari munkások, mint annyiszor a felszabadulás óta. most is a dolgozó parasztok segítségére s eűek és azzal is erősü’k a munkások és do’gozó parasztok testvéri szövetségét, hogy kimennek fa'ura és személyesén is segítsége' nyújtanak a dolgozó parasztságnak o terme'.ő- szövß'kezetck fejlesztésében t’s megerősi lésébenMHyeu legyoii a kózséjfi pártiillcúp?

A tanácsok megalakításával, a falu szocialista átalakkásával míg jobban megnőtt a falu első eml>s- réne-k, n .falu pottlkai vezetőjének, a párítilfíárnak a szerepe és jelentősége. A fa'.u szoclai'sta átalakításának közpon'í alakjai a falusiaiap- sze.rvezeíi t tkárok/ Nagyon sok múlik a jó falusi titkár munkáján. O yan fa'usi párttitkárokra van szükség, akik te'jes egészében egyetértenek Pár unk politikájával is,

A falusi • pártt tkár központi feladata a következő években a tér- meiőszöve' kezé'ek megszervezésé, továbbfejlesztése és megerősítése tesz. Ugyanakkor vannak még párt- titkárok. akik nem tagjai tszcs-nak. Irányt kei) vennünk arra, hogy a falusi párttitkárok belépjenek a fszcsikba, mert kü önben nem tesznek képesek legdön őbb központi feladatukat, a tszcs fejlesztését és megerősítését a sa,át falujukban jól megoldani A falusi párttltkár a Párt politikájának első számú íol- máesolója és képv'soője a faluban, ö a falu első népnevelője. Neki

kel! élenjárni a falus.' dolgozók meggyőzésében és magatartásával személyes példát mutatni a tagságnak és a pártonkfyüJi tömegeknek. Nem tehet az, hogy miközben a pártti kár a tgzes-be való belépés me 'ett agitál, ö maga még kívül van és a párton- kívii'i íszcs-tagok után kullog.

A helyi tanácsok munkája meg;a- vításának egyik legfontosabb elő- feltélele a tanácstagok aktív zá- lása.

A pár't’tkár, a pártszervezet vezetősége szakadatlanul erősítse kapcsoltát a falu dolgozó népével.

Az az igazi vezető, aki munkájában a tömegekre támaszkodik, aki nem fél a tömegek bírálatától és ellenőrzésétől, hanem Igényli azt, aki ezernyi szálai összekapcsolja a pártszervezetet és a párttagságot a tömegekkel, péidamu'aló jó munkával eléri, hogy a tömegek Vzzanak a pártszervezetben s a Pártot a saját Pártjuknak tekintsék s támogassák politikájának végrehajtásában.

A liádrrrsck mnnkájának

legfőbb h'ányossága, hogy fe'szi- iien mozognak, nerti ismerik a kádereke1, nem elég étes a szemük ahhoz, hogy - meglátnák a teriibííikön az igazán tehe’séges erőket és e meghúzódó ellenséges elemeket. Nem ismerik alaposan területük problémáit, a kádermunkát nem illeszt k be szorosan a terület általános fe'adatának, a termelés, a pártépííésnek a megoldásába, hanem k:ssé tértől és időtől e'vonat- kozlatva, formálisan akarják azt végezni,

A kádermunka megjavításának másik fő akadálya, hogy még mindig igen sok vezető lebecsüli, §zűk

reszorf-fe'ada'ának tekinti a kádfd's munkát és nem érti, hogy a fe'ada- tok jó és gyors végrehajtását, . a káderek jó kiválasztása, helyes elosztása, a káderekkel való lörődés, a végrehajtás rendszerese e'lehőr- zése dönti el. Vezető döntő feladata a határozatok végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése. A határozatokat emberek, káderek hajtják végre. Ellenőrizni; : segíteni tehát csakis a káderek alapos megismeréséve'. munkaközbeni nevelésével lehet. Éő gyakorlati, párt-, ájlatní-és gazdasági munkán tanítani a kádereket, a vezetők egyik legfontosabb feladata,

Aj új, izoctalisía kultúra épí és2 i bdkls folysmat.' Caalj a régir. jUíclúi ideológiák. iránj-zetcU ét le'.fs-ésck ellent harcban lehet új,

s. cctslísta kultúrán!;»*, kifejleszteni. Néhány évvel ezelőtt Me'.: ez elleurágss ideológiát; máj nytltsn

lép'E'c fel. Az ellenség a kul «r- fronten ma már nem igái lép íe! nyíl an. Ha fellép, inkább ' rziban Rp fel. suttogva: egyes iskola; e'i> agátokon, például a. tanany:g :. V- merls'ésébe sz'jví bs'.o e len:ég« cCzásalt; Altalábcn- vívd rza-.bjn nyíl; eTenságkértt csupán tíz rí.

ki ts idso'ógla .icarrd* .p«pe«dan. A hatlga 6 ellenséges irány?atek ellen is folytatni k«;t a hirco;.

Flgye'.embz kelj vsani' továbbá 3 megbújt e'lenság új- a gltomo* móds.crelt. Azt amit tsvs'.v a VKMKríc’raAÓgftnk képilt-se

A szocializmus építésihez, r, kul- túrfímdalo.n végtehaj.áiához el- engsdbeie'jM az éríejaiség szgi*- 6érc.. Nő és íejlcd.Ií a munkásosztály.' a dolgozó nép új ór. a miséje- de a rég! ár e'.misig zömz is fe'-ánk fordul:, .bsesüleiesea kiviszi részé:

a? épí ti munkából.

Tudjuk, hogy v?n més el'.knsá- Slink is a régi polgárt ér elmiség scfíibac- Az 4>szíályh3rc. á nern- ze közi helyzet kiéleződése a régi pa'gári érísimiséjnek egy mrrok- nyi részét', amely rsméiyíeienijJ összríonídoft ■ a régi ura ke dl ősz- fájyokkil és ,a nyugati impcrla'is* iákk.1. ízernbeíordltjs a népünkkel, a hazánkkal. De ezek egyre jobban el'-n'.gc- elödn'ó: nerne jak a néptői, h=m?m aj. értelmiség nagy többségé* öl is.

Van rgz e'6» jelentős része a régi no sár; ér.c'.miségne'* emely "bS-