Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-27 / 48. szám
12 termelőszövetkezetbe, vagy az I. típusú „Öt v.lágrész” lermelőcso- portba. Péntek este már ötvenöt család új belépőt számlállak. Szombaton Stihaj István három- holdas, Ágoston Imre háromholdas, Pusztai József szintén háromholdas és Szabolcki Pál négyholdas dolgozó parasztok is szövetkezeti tagok lettek, köztük Kálmáncz- helyi Miklósné t zenkétholdas középparaszt is. A vasárnap még szebb eredményeket hozott Űjfehértón. Belépett a szövetkezetbe Békési József kilcncfioldas és Sztányi Miklós hétlio'das középparaszt is. Mindketten bosszú gondolkodás után döntöttek. A község tekintélyes és nagy tiszteletben álló emberei, példájukat igen sokan követik. Még aznap Egervári János, Belegs József, KJlös Lajos, Magúra Mária, Szilágyi Mik'ós, özvegy Papp Endréné és özvegy Nyíri Lajosnc is aláírták a belépési ny. latkozatokat. Velük hatvankilencre szaporodott azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik egy hét alatt szövetkezeti útra léptek. De vasárnap este újabb győzelmi jelentés érkezett üjtehérfóról. A község hátárában, Kisszegegyházán új termelőszövetkezeti csoport alakult! ■ Sitnlcskó József és Bíró János , tíz-tízhoidas középparasztok voltak az új csoport kezde- ' ményezői. Példájukat még Béres György. Nagy János, idősebb Veress Sándor, Kovács Mihály, özvegy Ho- tenszki Imréné, Kovács Imre, özvegy Szeműk Józsefné, Orgonás Istvánné, Szabó Márton, Encsik Géza és Vakler János dolgozó parasztok követték. Az új csoport tagja lett Pál Antal tanító is. Sok ügyes-bajos dolgot intéz majd et a szövetkezetben. A megalakult csoportban öt középparaszt van. A szövetkezeti gazdaság. hetven holdas, de — amint a fiatal csoport tagjai mondják — nagyra nő majd, sokan lesznek együtt, maguk is igyekeznek, hogy többen legyenek. Az új csoportnak „II. Kongresszus” nevet adták, hogy örökké visszaemlékezzenek a Párt II. Kongresszusára, amelynek idején az első lépést tettek az új, boldog életet jc- terüő úton, ahogyan a Párt, Rákosi Mátyás tanította őket. . .lendületbe jött az a folyamat, melynek eredményeképpen megszűnik fejlődésünk egyik 'eg- nagyobb gátja, az, hogy egyik lábunkkal az iparban, szocialista talajon állunk, a másk lábunk a falun sok százezernyi, szétszórt paraszti gazdaságra támaszkodik' — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs szombati beszédében. Lám, szaporodik a szövetkezeti útra tért dolgozó parasztok száma,, szaporodnak az új lernieíőcsoportok. nő a szoc'aiista, termelőszövetkezeti falvak száma. Tömörülnek a szétszórt paraszti gazdaságik, a föld társas, nagyüzemi > megművelésére szövetkeznek a dolgozó parasztok. S bizonyítják, hogy megfogadják a Párt tanácsát. „A mi Pártunk számára kimeríthetetlen erő forrása és felbecsülhetetlen segítség az az érzés, hogy maga mögött tudhatja a dolgozó nép milliónak szeretetét, bizalmát és biztatását” — így mondta szombaton a Hősök-terén Rákosi Mátyás. Az új szövetkezeti községekről, az új terme'.őcsoportók- ról, az új belépők százairól, ezreiről érkező hírek m'nd-mind tükrözik a szere te tét a Párt iránt, a bizalmat a Pártban, a biztatást a Pártnak, amelyek a Párt számai a kimeríthetetlen erő forrását jelentik, felbecsülhetetlen segítséget jelentenek! A Párt, Rákmi elvtárs szavai nyomán lett termelőszövetkezeti község Záhour Szombaton délután, a buda-' pesti kongresszusi nagygyűlésen többek között arról is beszélt Rákosi elvtárs hogy a magyar falvak dolgozó parasztsága éppen a Kongresszusra való készülődés füzében kezd fokozottabban áttérni a szocializmus építésére. A dolgozó parasztság azzal adja tanújelét Pártunk iránti szeretetének, hogy megfogadja szavát és aszerint cselekszik. Lám, Záhonyban is így történt. A Kongresszusi Héten termelőszövetkezeti község lett Záhony! Péntek estére a község valamennyi dolgozó parasztja rálépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Azt az útat választotta, amit a Párt, Rákosi elvtárs iavasoit a dolgozó parasztok számára. A környező községekből: Győröcskéről (vasárnap ez is termelőszövetkezeti község lett) Zsurkról, Tiszaszentmárionból, Tiszabezdédről és Tuzsérról. de még sökkál meszebbről is naponta jönnek az érdeklődők: mi történt Záhonyban? Miféle csoda születik a Tisza partján? Az igazság pedig az — erről az érdeklődők is csakhamar meggyőződnek, — hogy nincs itt szó csodáról. A záhonyi dolgozó parasztok éppen olyanok, mint az ország, vagy a járás más községeinek parasztjai, ők is a Pártnak, a tényeknek hisznek és elhatározásuk is ezeknek jegyében .született meg. Mező Sándornéltoz ünneplőbe öltözött népnevelők, az újonnan belépett csoporttagok közül kopogtattak be az ajtón. A meleg szoba lakói mosolygó arccal fogadták a belépők barátságos köszönését s hellyel kínálták őket. Aztán megindult a beszélgetés. Arról, hogy hogyan teszik a csoportba való belépéssel gondtalanabbá életüket. Ezek a beszélgetések — harcban a kétkedéssel, a maradisággal, a gyűlölködő ellenség szította álhírekkel — feloldják a dolgozók régi fásultságát’, a közönyt, s eldöntik nemcsak egy évre, hanem egész életre a dolgozó parasztcsaládok sorsát. Mező Sándor- né is döntött,, úgy határozott, ahogy a Párt javasolja: belépett a termelőcsoncrtba. Péntek es’ ’*•-> « " ’7 y;p!»mm"vi dolgoz! így doniölt. Nem véletlen az. hogy Záhony termelőszövetkezeti község lett. Nem született ez meg magától. Ahány kívülálló dolgozó paraszt . volt a faluban, annyi szem figyelte egész évben az ,,LJj föld“ hármastípusú csoport munkáját. S bár csak 13 tagja volt a csoportnak, földterületük pedig sokkal, többet kívánt volna meg, mégis bebizonyították a szövetkezés előnyeit. Varga József és Hegedűs Lajos csoporttagok évi keresete meghaladta a nyolcezer forintot. A pártszervezet és nem utolsó sorban a helyi tanács gondoskodott arról, hogy az eredményeket a falu minden dolgozó parasztja megismerhesse. Ezekkel a tényekkel, a szövetkezeti tagok megszépült és gondtalanabbá vált életével érveltek a népnevelők. Már ősszel több belépő volt a csoportba. Minden belépés mögött becsületes, türelmes népnevelő munka volt. A népnevelő munka nem volt hiábavaló, a falu kommunistáinak . harca meghozta gyümölcsét. Az elmúlt esztendőben, amikor a 200 tagú magyar paraszté küldöttséggel befutott az állomásra a szerelvény, a záhonyi dolgozó parasztok is száz és százfajta kérdéseket -tettek fel nekik. Hogyan élnek a kolhozparasztok? Igaz-e, hogy harminc mázsa búzát is termelnek egy holdon, meghogv 50—60 liter tejet is ad egy tehén? Már ez a beszélgetés is közelebbhoz- la őket a szövetkezeti gazdálkodáshoz. Később a árpáiukrajuai magyar Jkolliozparaszlok fogadására mentek ki az állomásra. Nagyon sok ismerős is akadt köztük, hiszen szomszéd községiek voltak. Tőlük is csak a legjobbakat hallották és ha nem is léptek mindjárt a csoportba, de állandóan foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Színku János már két hónappal ezelőtt kijelentette: ,,ha a többiek benne lennének, magam sem zárkóznék el.‘‘ Mikio- vics elvtárs hosszú órákat beszélgetett vele. János bácsi már jól ismerte a ter.melőszövetke- ; zet eredményeit, tudta, hogy a csoportbeliek keresete sokkal nagyobb volt az övénél, egyelőre még - sem szánta rá magát a belépésre. A pártszervezet látva ezt, elhatározta, hogy változtat az agitáció módszerén. Elhatározták, hogy a kommunisták mellett először a középparasztokat győzik meg: ez a példamutatás sok dolgozó parasztnak megkönnyíti elhatározását. Ez alig két hete történt. Azóta is volt belépő a csoportba, de a középparasztok egészen az elmúlt hétig mozdulatlanul maradtak. Csak az utcán folyt a csoportról a szó,1 esténként a szomszédok felkeresték egymást. Az elmúlt Itcícn szerdán délután a község közép- és kisparaszt- jai, Pokol Imre, Szinku János, Pokol Ferenc, Béres Lajos és Mészáros Gyula összejöttek a tanácsházban és alaposan megvitatták a csoportalakítást. Az a néhány óra, amit együtt töltöttek, napokkal, sőt hónapokkal felért. Még a magukban régen eldöntött kérdéseket is előhozták, vájjon a többiek nem tudnak-e ellenük, szólni. Töviről-hegyire megvitattak mindent, — végül megállapodtak, hogy megalakítják az első- típusú csoportot. Földjük legnagyobbrészt 8—10 darabban van, nem lehet gazdaságosan megművelni ezeket az apró darabkákat, a traktor jóformán még se tud fordulni rajta, így pedig nem lehet fokozni a terméseredményt. Hadd szántson csak a traktor, a lovaknak és a teheneknek marad egyéb munka — ebben mradtak. Még aznap este vagy 14-en csatlakoztak hozzájuk és másnap megmozdult a föld Záhonyban is. Az egész falu megindult a tanácsház és a földművesszövetkezet felé. N.éhányan, akiket a népnevelők elkerültek, megsértődtek. „Hiszen ők sem elrontói a jónak“. Körmöndi János is ezzel állított be a tanácsházára. És a hosszú vajúdás után pezsgésbe jött az élet. Péntek estére termelőszövetkezeti község lett Záhony, megszületett az új. A Párt, Rákosi elvtárs szavára hallgattak a záhonyi dolgozó parasztok. Sz. B. ír levelében Rosenberg Pál szövet, kezeli levelező. Elmondja, milyen lelkesen dolgoztak a szövetkezet tagjai„ mikor egymással versengve végezték gyümölcsösükben a fattsz' litási, metszési, faalj-ásási munkákat. Hogyan, is ne dolgoztak volna lelkesen, amikor azt ígérték a Párt. nak, hogy a Kongresszus tiszteleté, re idő előtt készen lesznek a gyümölcsösben. Állták is szavukat! Mert visszagondoltak a két észtén* dővel ezelőtti időkre, amikor meg- alakult Komlódló(faluban a szövet- kezet, amikor elindultak az új, cd. dig még nem ismert, nem tapasztalt úton. Nem felejtik el sosem, milyen kemény munkával kelleti megdől- gozni az első gyümölcsökért. Halászi Gábor brigédvezelő — mikor az emberek először vették kezükbe a metszőollót ■—, maga is csóválta a fejét. Az egész falu figyelte a szö~ veikezetet. Vájjon hogy csinálnak rendet Cenlci kiUák volt vizsolyi gyű- mölcsösében. Az elhanyagolt fák koronájához úgy kellett utat vágni, .hogy metszeni tudjanak. De kémé. nyen dolgoztak. Halászi elvtárs mindig mondogatta: dolgozzunk csak, ne csüggedjünk el sohasem. semilyen nehézség láttán. Meri jó lesz ez az út, meglássátok, amit Rákosi elvtárs mulatott. — S volt elég nehézség. Az első permetezéskor, mikor a munka dandárja jött, még gépük sem volt. Úgy kellett összeadni permetezőgépeket^ kölcsön, a faluból. De a komlódtótfalusi szö” vetkezeti parasztok legyűrtek minden akadályt. A Párt ott volt velük, lelkesítette őket. S aztán sokat segített az állam is nekik. A termés’ a munka gyümölcse mégis szép lett, minden nehézség ellenére. Huszonöt, vagon elsőrendű almát adtak a nép . államának. S a munka gyümölcse jobbá, gondtalanná tette életüket. Most még több termést akarnak, mint az elmiUt esztendőben, Ezt fogadták a pártnak és a kongresszusi versenyben már ala* pozták is az elkövetkező betakarítás jó eredményeit. A verseny során kommunis'a és pártomkívüli dolgozó parasztok egyformán jól dolgoztak a komlódtótfalusi szövetkezet, ben. Csorvási Gyula, ifjabb Feren- czi Gábor, és a többi pártonkívüli szövetkezeti tag mind követte a példamutató kommunistákat, Illyés I elvtársat és az üzemi pártszervezet többi tagját. A nője sem maradtak el a férfiaktól. Bebizonyították, hogy éppen olyan jól, sőt sokszor még jobban is tudnak dolgozni, mint a férfiak. A szőve!,kezet tette őket igazán egyenjogúakká. Gaál Sándorné, Ferenczi Gáborné, Till Anna, Erdős Elel -még a fauljásásnál is megáll~ íáíc helyüket, Ari Margittal együtt, akit. Komlódlótfalu dolgozói tanács, választáskor fontos parancsnoki posztra küldtek: járási tanácstag ő! Jól dolgoznak a szövetkezetiek, igyekeznek rendben tartani gazdaságukat, hadd, lássanak tőlük sokat a kívülállók. Gyönyörűségesen szép például az a két fehér ló. melye, két ha egymás mellé fognak, s végig hajlanak velük a falun, azt ■mondják: „Megy már a csoport angórafopata!’1 Halászi Ferenc lö- ápoló úgy gondozza őket, mintha édes gyermekei lennének. Valaha kulákok lovain tanulta meg, cseléd- emberként, hogyan kell bánni a lóval. Hát most a saját lovain,. a közösség lovain mulatja meg tudomá. nyát. Csak úgy, mint Ferenczi Pál, a szövetkezet sertésgondozója, aki a legnagyobb gonddal végzi a tenyésztő munkát. Lelkesen ír levelezőnk a komlód- tólfalusi szövetkezet életéről. Min* den bizonnyal odahaza, falujukban is ilyen lelkesen beszélgetnek életükről a szövetkezetiek a kívülálló — ahogyan mondják —, egyéni gazdákkal, hogy közülük .minél többen térjenek a szövetkezés útjára, a kisparaszti gazdálkodás szegénységét a jobbal váltsák fel! Nyírcsaltely 1.116 százalékosan teljesítene kenyérgabona begyűjtési heti ütemtervét Nyircsaholyban néhány héttel ezelőtt nem folyt kellőképpen a terménybegyü.jtés. A begyűjtést hátráltatta, az ellenség támadása. Cservenyák Gábor kulák. Lukács Mihály 49 holdas kulákkal és a többi ku- lákkal együtt azt híresztelte, hogy ^rekvirálás“ lesz, mindenki rejtse el terményfeleslegét. A kulákok rágalmával és hazugságával nem volt aki szembeszálljon. A népnevelő- t munka gyenge volt. Nem a fel- v ilágosító, meggyőző munkára fordították a fősúlyt, hanem megelégedtek 4—5 kiló begyűjtésével, A Községi Tanács a hátralékos dolgozó parasztokat a tanácsházba hívta elszámoltatásra, éppúgy, mint a kulá- kokat. Ez a munka nem vezethetett eredményre. Ez súlyos hiba volt, mert a dolgozó parasztság kényszerbeadásnak nyilvánította a beadást. A pártszervezet és a Tanács vezetősége felismerte a hibát és igyekezett megváltoztatni a terménybegyüjtési munkát. A felvilágosító munkára tért át. 3 népnevelő-brigádot alakítottak. A népnevelők példát mutattak. Például Lakatos Sándor elvtárs, tanácstag, aki 100 százalékon felül tett eleget beadási kötelezettségének, most elsőnek szállította be 7 mázsa kenyárgabonafeieslegét. Oláh Pál elvtárs a nyár folyamán 582 százalékra teljesítette kenyérgabonabeadási kötelességét, most 8 mázsa kenyérgabonáját az elsők között szállította be. így a népnevelőmunka is sikeresebb volt. A dolgozó parasztság követte a népnevelők példáját. A heti ütemtervet kenyérgabonából 1.116 százalékosan tolircíécttíkn Á félévi kenyér;; l.i előirányzatot 338 százalékosan teljesítették. A népnevelők a begyűjtéssel a búzaföldadó fizetését is összekötötték, s ez is hozzájárult a szép teljesítmény eléréséhez. A község dolgozó parasztjainak nagyobbrésze már az elsőnegyedévi búzaföldadóját is kifizette. Szép eredményt ért el a napraforgó beadásban is. A heti ütemtervet 75 százalékosan teljesítették, a félévi előirányzatot 51 százalékban. Lemaradás mutatkozik azonban a többi beadásban. A kukoricából a félévi előirányzat teljesítésének 25 százalékosan, szénabeadásnak 20 százalékosan tettek eleget eddig. A község dolgozói ezek begyűjtéséből is példamutatóan vegyék ki részüket. | Dózsa mozi Telefon 30.86 Febr. 26—23. Hétfőtől szerdáig Magyarul beszélő film Végzetes éjszaka Előadások kezdete 4 6. 8 óra. Vasárnap d: e. fél llJkor matiné. Legújabb magyar és szovjet híradók. Béke tflmszíuház Tel.: 33-22 22—28-ig Csüt.—szerdáig Szovjet film Világos út Előadások kezdete hétköznap: fél 5. fél 7, fél 9 órakor. Vasárnap és ünnepnap: fél 3, fél 5, fél 7 fél 9 órakor Vasárnap C e lél 11.kor matiné. ___________________________ 1961 JFEBEÜÁR 27. KEDD kőm ló dió t<fa ln sí i lenn e lőesep o rívóf
