Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

1951 FEBRUÁR 27. KEDD

7

mondják: „a dolgok úgyis jól

mennek, minek ide különösebb erőfeszítés, áldozatvállalás, az éberség-, az osztályharc tokozása ”, Ez a hang minden helyzetben veszedelmes, de különösen veszedelmes most, amikor élesedik az osztályharc. Élesedik és élesedni fog, mert a szocialista építés terjedése miatt az ellenség egyre szukebb területre szorul és egyre elkeseredettebben védi azt, ami még megmaradt számára. — Ugyanakkor a nemzetközi reakció, a nyugati imperializmus mozgósítja itthonmaradt erőit. Ilyen viszonyok közt nem szabad tűrnünk lazulást, hanyagságot. Az eddiginél sokkal keményebben kell fellépni minden fegyelmezetlenség, mega’kuvás, pártszerüt- lenség e'len. ülésén fel kell lépnünk azokkal szemben, akik példamutatás és áldozatvállalás helyett a könnyebb végét fogják a dolognak, akik vizet prédikálnak és bort isznak.

Hányszor voltunk tanúi annak, hogy Pártunk tagjai, sőt funkcionáriusai a nehezebb, vagy kényelmetlen, nem népszerű feladatok e'öl kibújtak. A kulákelszá- rnoltatás idején hányszor tapasztalhattuk, hogy sok elvtársunk nem lépett fel határozottan, sőt ö maga sem teljesítette a beszolgáltatást, nem fizetett adót .? ezzel rossz példát mutatott. Hány párttagunk van, aki nem teljesíti a normát, aki az üzemekben, állami birtokon, gépállomáson tanúja a lógásnak, anyagpoc^jtolásnak, seiejtgyirtásnak é3 nyílt kártevésnek, s megalkuvásból vagy hanyagságból nem lépett íel ellene. Hányán voltak tanúi áruhalmozásnak, feketézésnek, feketevágásnak, annak, hogy a kuiák kenyérrel, búzával etette állatait és szemet hunytak felette, vagy a tetejébe még morogtak az élelmezés, közellátás nehézségei miatt. Hogyan fogják ezek az elv- társak nehezebb, válságosabb helyzetben állani a sarat, mikor szocialista fejlődésünk elkerülhetetlen velejárójaként kiéiosedik az osztály-harc, amikor az egyén! példamutatás, az áldozatvállalás, a nyílt, bátor szembeszállás az ellenséggel a döntő?

Aki most, a nyugodt, biztos fejlődés mellett anár tétovázik, lemarad, az ellenség uszályába kerül, a kritikus helyzetben még kevésbbé fogja megálliü a helyét s csődöt mond.

Ezért ezen a téren fel keil fokozni, meg kell szigorítani a követelményeket. A mi Pártunkat nemcsak az tette nagygyá, hogy küzdelmét az élenjáró lenini-sztálini elmélet vezette, de az is, hogy tagjai a Horthy-ren-dszer 25 esztendeje alatt életüket nem kímélve, bátran, börtönnel, terrorral dacolva harcoltak igaz ügyükért. Győzelemre vitt bennünket a felszabadulás után, hogy mi voltunk azok, akik nem sajnálták a munkát és verejtéket, példaadóan és áldozatkészen küzdöttünk az országépítés frontjainak nehéz állásain és éberen, bátran, elszántan -hiúsítottuk meg, vertük vissza az ellenség minden támadását;

Ezt kell most is tennünk: ’ Fokoznunk kell. Pártunk elmélet; szlnvona'át, fegyelmét, a példa- mutatást, az áldozatkészséget, a bátor elszántságot, hadat kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának! Ennek a szellemnek a megerősítése és felszítása Kongresszusunk egyik föfelad-ata. Ez a szellem jövendő sikereink és győzelmeink legbiztosabb záloga.

Ezt a szellemet csak úgy fogjuk sikerrel megnövelni, ha Pártunk minden területén bátran és bőven alkalmazzuk a kritika és önkritika bolsevik fegyverét. — Amikor tavaly Központi Vezetőségünk harcot indított a pártdemokrácia megsértői, a bürokraták ellen e hibák feltárására is kiküszöbölésére, a bírá'at és ön- bírálat fokozottabb alkalmazását követeink s idéztük nagy tanítónk. Sztálin elvtá.s szavait:

. Haris tária fel a Párt. hadd

tárják fel á bolsevikok, hadd tárja fel országunk minden becsületes munkása és dolgozója munkánk hiányosságait, építésünk hiányosságait, hadd jeiö'jék meg hiányosságaink felszámolásának útjait, hogy munkánkban, építésünkben ne legyen fennakadás, mocsár, korhadás, hogy egész munkánk, egész építésünk napról napra jobbá váljék és sikerről sikerre haladjon.”

A tapasztalat azt mutatja, hogy pártvezetöségeink újraválasztása óta kétségkívül javult a helyzet,

de azt is tapasztaljuk, hogy a pártdemokráciát funke: -nanu- saihk nem egyszer még ma t» megsértik, hogy a bürokrácia a Párton be’ül és kívül még sok formában j elontkezjk.

Még mindig sok a panasz_ a tagiéivá et körül, ho-gy a belépési ny.- .atkoza'o-k elbírálása a tankönyvek kezelése, kiadása hosszú hónapokig tart bogy a jelölteket kü.*dözg®--k Patikustól Pilátusig.

Az előttünk álló hatalmas fe.ada- tok megkövetelik, hogy, fokozottan biztosítsuk a pár,demokrácia érvényesülését sorainkban s szakadatlanul vegyük igénybe a binálat és önbírálat fegyverét. Nálunk ezzel kapcsolatban különösen két helytelen nézettel találkozunk. Az egyik az önácrilikát valami múló jelenségnek, egy egyszeri kampánynak tekinti.

Van azonban e téren o'-ya.n új jelenség, melyre fel kell f.gyemünk, mart elterjedése alkalmas arra, hogy rossz hírbe hozza, lejárass® az Önkritikát, a pár,káderek és a munkásosztály forradalmi sre'Um- ben való nevelésének e fon.os módszerét. Egyre gyakrabban ta" átkozunk Olyan párttaggal, aki önkritikát gyakorol és utána változatlanul

fo yta-tja hibáit.

Az ilyen „visszaesőkkel“ szemben, akik az önkritikát így alkalmazzak, fokozott eréllyel k€Ü fellépnünk.

összefoglalva megállapítha tjük: Pártunk vezetésével, rövid néhány esziendj alatt korszakalkotó váltó- zásokon ment át a magyar nép. Eltűnt az átkos múlt hagyatéka, a hárommillió koldus, eltűnt a köpködők, az embervásárok reménytelen, k'uzsorázott szo.gahada. Megszűnj a tőkés kizsákmányolásnak, elnyomásnak a velejárója, a munfcané-fcüU- ség. a szörnyű gond, a harc a mm. dennapl betevő falaiért. Gondokban most sincs hiány, de dolgozó népünk most nyugodtan néz a holnap e-é> a sikeresen, tervszerűen, a jobb jövn ívz.tns tudatában éoíti szabad,

Ebben a kérdésben is homlok- egyenest ellenkező a két tábor állás, pon ja. A békét védő, a szocializmust épiiő népeknek ugyanakkor, amikor nyüisn'és büszkén hirdetik a proletár nemzetköziséget, nincs szükségük arra, hogy korlátozzák nemzetük önállóságát, sőt erőteljesen építik, erősi ik nemzeti függetlenségüké és önéllóságuka,:. Nem egy közülük évszázados elnyomás után először élvezi újra a szabadságot és a nemzeti fügyetlensíget. A mi hazánkban is ez a helyzet. Az elnyomatás idején nem válhatott népünk közkincsévé az a tény, hogy a török hódí.ás, a neme; elnyomás ellen vívott évszázados küzdelme, fényes szabadságharcainak soroza’a egybeesett a nemzetköz; haladás ügyével. A Hr.bsburg-idők Horthy ellenforradalmi évtizede: mindent

jmegie.tek hogy eltakarják, elfelejtessék és eltemessék történelmünk e legjobb, mert haladj hagyomáI nyalt. Most amikor visszanyertük nemzeti függetlenségünket most érkeze t el az ideje, hogy ’ visszanyúljunk Hunyadi. Rákóczi Kos uúv Petőfi éltető és erőtadá h.g/omá- nyslhoi. E hagyományok : hirdetik, hogy hazánk akkor vo 1 erős, megbecsül: és független, amikor

sorsát a nemzetköz: haladással kötöd e össze.

Mi jogos örökösei, egyenes folytatói vagyunk mindannak, am* eZ5r éves történelmünkben haladó életképes és a jövőbe mulató. Ezéri ünnepelhettük meg bensőségesen és

egységesen az lBIS-aa forradalom centenárlumá:, Vörösmar’.y -zületá- sét, Petőfi és a szabadságharcos Bem tábornok halálának évfordulóját. Ezer: fejleszthetjük tovább és vihetjük diadalra a magyar haladás nagy eszméit. Ei a tör éneim: ha- gya ék arra kötelez minden magyar kommunistát, hogy küzdjön még jobban, ne k nr.éije erőit sokat szenvedőit népe baidogu'ásóért éa felvirágoztatásáé;-. Legyen a jó kommunista egybsn a legjobb hazafi, akinek példamutatása lelkesen, egységesen követi az egész magyar nép. Minél jobban teljesítjük dolgozó népünk javára hazafias kötelességünké;, annál jobbam szolgáljuk az emberi halódás nagy ügyét és egyben annál hívóbb katonái vagyunk a prole árnemze közisóg, a béky legyőzhetetlen i óborának. A has&fiság és nemzsiköziség így fonód k össze nálunk elválaszthatatlan egységben s így lesz új erők forrása, új győzelmek serkentője.

Befejezésül megismétlem: A Magyar uo.gozoK par,jana« x. xvem- gresszusa népi demokráciánk és szocialista építésünk sok sikerének vo-t kiinduló pontja. Mos; új- nehéz fel- fdaloknak gyürkőzünk neki. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy II. Kongresszusunk munkája nyomán még több eredmény fakadjon. Mi, magyar kommunisták raj’a leszünk, hogy a lehetőségekkel jól éljünk dolgozó népünk javára és így szolgáljuk legjobban a blk?„ a szocializmus ügyét. Azt- az ügye'-' amelyé a biztos jövő. melynek 800 milliós tábora élén ot; halad győ- zelmesen. felszabadítónk a hatalmas Szovjetunió s mindnyájunk szeretett, bö’c? vezére, a nagy Sz.á'-in!

Rákosi Máiyás elv ári referátumát .öbbsztör :e;kas s.akítot'a

félbe. Beszéde végén lelrhaía'Ian ! elkeld issei köszönték meg a Kongresszus résztvevői a magyar nép nagy vezérének eddigi eredménye nkrő: tar' o1 r beszámolója’■ tanítását és a ;ovább: felada ck megjelölését. Ez a taps is tükrözte, hegy egész dolgozó népünk, egységesen sorakozik fel győzelmetek szervez-"ja n-sgy Pár unk és bölcs vezére, Rákosi Má'vás mögé.

Rákos: e’.virs referá.uma után ! ebédszünet köve keze t.

jP. F. Jugyiu el rí árts átad j ti a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözletét

Az ebédszünet után Ra'kó Anna elvtárs, egészségügyi m'nlszter nyitotta meg az ülést. A mandá'umr Harsak! A Magyar Dolgozók Pár jírak Központi Bizottsága az . A Szovjetunió Kommunista P gozók Pár ja !!. Kongresszusának, járlak vezetésével nagy sikereket é te ték Magyarországon a szocial z öt agyar. Dolgozók Pártja újabb si kultúra íelv rajzásáért és a békéi szilárdításáérí folyó harcban. Éljen népeinek barátsága! A Szovjetunó

A küldőitek hatalmas tapssal és szűnni nem akaró éltetéssel fogadták' Ju'gy’n -elvlárs üdvözletét. „El: jen Sz álin, éljen Sztálin!" kiá'tot- ták perceken keresztül.

A hatalmas tapssal fogadott beszéd után Zsidi Gyula elvtárs, a Békésmegyei Pártbizottság titkára ■szólalt fel.

Zsidi elv'.árs elmondotta, hogy

vizsgáló b zoltság és a jelölőbizottság megválasztása után P. F. Ju- gyin, a Szovjetunió Kommunls'a

(bolsev'k) Pártja Központi B'zotí. sága nevében üdvözö te a Kongresszust.

Pártja U. Kongresszusának küldötte'! A Szovjetunió Kommunista zal biz* a meg kü'döttségünket, hogy átadjuk a következő üdvözlete!: árijának Központi Bizottsága testvéri üdvöz'etét küldi a Magyar Dol-> A munkások, parasztok és értelmiségiek a Magyar Do gozók Párt- rtek el a népi demokratikus álam megszilárdítása terén és megtercm- mus építésének szi'árd alapjait. Nem kétséges számunkra, hogy a kereket fog elérni a népgazdaság további fel'endüléséért, a nemzeti rt, demokráciáért és szocializmusért küzdő népek barátságának meg- a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a Szovjetunió és Magyarország Kommunsta Pártjának Központi Bizottsága.”

Rákosi elvtárs hírálata és a Központi Vezetőség határozata után előbbrevitték Békés megyében a pártszervezetek munkáját. Emelkedett a női funkcionáriusok száma. Ugyanakkor je’entős helyet kapnak a vezetőségekben a fiatalok, A pártdemokrácia megerősödött, megjavult a pártmunka s ezt bizonyítja, hogy Békés megye a kenyérgabona

begyűjtésben az elsők közölt volt. Amig pártszervezete nkben — mondotta — a bírálatot és önbirála ob elnyomták, szervezett nevelőmunka nem igen folyt. A tanácsvá'aeztá- soknál máK 16000 népnevelő mfikö- dött, ebből 7000 pártonkívü.i. Az ő érdemük is, hogy Békés megye lakossága 96.4 száza'ókban szavazott a Függetlenségi Népfrontra.

szocialista hazáját.

A magyar népi demokrácia gazdasági és politikai harcainak és sikereinek eredményeképpen- az el- lenséges osztályok maradványainak minden áskálódása ellenére megszilárdult a népi demokrácia ál.ama és rendszere. A dolgozó nép é.-zi és tudja, hogy végre övé az orrzás, az állam,, az ő javát szolgálja. Ez a felismerés új viszonyt teremtett a dolgozó tömegek milliói és hazájuk között. Legjobbjaink: Pe’őii, Vörösmarty, József Attila joggal kerestek azon- hogy a dolgozó népnek nincs hazája. Itt is gyökeres a változás, a dolgozó nép végre b'rioká- ba vette a hazát, melyet szívvei- lélekksl sajátjának vall. melynek szabadságáért, függóüsnsegének megvédéséért minden áldozatot vállal, ,'A hazátlan bitangok”, ahogy az öntudatos dolgozókat a régi rendszerben hívták, ma a ieejobb hazafiak, akik büszkén hirdetik magukénak a hazát. Ez ad új tar álmát, új szilárdságot a nemzeti összefogásnak, ez fonja szorosabbra a munkás-paraszt szövetséget. A felszabadult dolgozó nép hazahsága új erő forrása, melyből bőven meríthetünk s mely mint a motor, visz bennünket előre a jobb jövő felé.

Ez kovácsolja szerves, törhetetlen egységbe a mi hazafiságunkat és nemzetköziségünket. A Marshall-or- szágok burzsoá politikusai, Churchillei a?, élükön, egyre azt hirdetik, hogy lejárt a nemzetek függetlenségének és önállóságának kora, hegy az imperialista ..közös célokéi-." ie kell mondani az államok szuverenitásának, független A gének jó részéről. Nem hirdetik ezt az •,elméié et" az Amerika; Egyesült Államokban. mert az egész fecsegés a lemondásról és a nemzeti függetlenség korlátozásáról az amerikai imperialisták elől i bshódoláa, az amerikai gyarmalosilás megkönnyítésére szolgál.

Dobi István: A nemzet minden hazafias, becsületes tagja szívesen követi a Magyar Dolgozók Pártjának iránymutatását

A Magyar Függetlenségi Népfront nevében Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke üdvözölje a Kongresszust, Többel; között ezeket mondotta: Ma már a nemzet minden hazafias, becsületes dogozó tagja önként, szívesen követi a Magyar Dolgozók Pártjának iránymuia'ását. Ma már az egész do'gozó nép egy irányban menetet: a szocializmus felé. Külön ki szeretném emelni, hogy nvnd nagyobb tömegeiben választja azt az utat, a társas gazdálkodás útját, a középparasztság Is, csak úgy, mint lobbi dolgozó paraszt társa k. Amikor a Kongresszust a Magyar Függetlenségi Népfront nevében üdvözlöm, hadd hívjam fel innen is az egész magyar dolgozó népet: a békéért, az ö'éves tervért, a hazánk felemeléséért, a szoc'al'zmus megvalósításáért folyó harcban kövessük még hívebben és még sz lárdabb egységben az élenjáró munkásosztályt, a Magyar Dolgozók Pártját és a legelső magyar embert, boldog jövőnk kovácsoló- já1. a mi drága Rákosi Mátyásunkat! — fejezte be üdvözlő szavait Dobi Díván.

Ezu'án Kovács Rudolf, a Vasmegyei Párt bizottság titkára beszélt. Elmondotta, lmgy a halas'ói népne- ve'űk srr,értetik ugyan az imperialisták koreai gaztetteit, a Titóéknái s'nyiődö parasztok helyzetét, de ar- rói nem beszélnek, hpgv mii ke" lenn-' a béke védelmére. Rákosi elvtárs útmutatása nyomán megndult Vasmegyében is a tcrmelőszöve’.ke- z-?!i csoportok fejlődése. Az uío'só • hél folyamán a meglévő három ter- tncl vizű ve 'kezeli község mel'A hat

termelőszövetkezeti község sorakozott fel.

Nagy Józsefné elvtársnő a kőbányai pártszervezet titkára elmondotta, hogy a kerü'et dolgozó nak száma 1950-ben tízezerrel növekedett, ugyanakkor ez idő alatt a kerület termelése 100 százalékkal nő’: meg. Ezzel a nagyarányú fejlődéssel — mondot’a — a kerüleü Párt- b zoltság nem tudott lépést tartani, nem tudtunk az elvlársaknak kel ő segítséget adni politikai és szakmai szempontból.

Tatár Kiss Lajos elvtárs, hajdíi-hihari

k üld fitt te Issólalása

Ezután Tatár Kiss Lajos elvtárs, a Hajdú-Blhar Megyei Tanács elnöke az állami fegyelem kérdésével foglalkozott. Beszámolt a kenyér- gabona begyűjtési terv több, m'nt 120 százalékos teljesítéséről. Az őszi szántási-vetési munkálatokat a megyében határidőre befejezték. Jó eredményeket értek el az adóbeiize- íésnél és a békeköicsönjegyzésnél is- Ezek melleit az eredmények mellett azonban mutatkoztak a megyei, járási és községi tanácsok munkájában hiányosságok is. Ezek abból is adódtak, hogy a régi tisztviselők megszokták a parancsolgatáson, a hivatalvizsgála’okon alapuló fegyelmet. Nem voltak hozzászokva az elvtárslas, segítő bírálaton alapuló fegyelemhez, így eofordult, hogy az elvtárslas bírálatot gyengeségnek vették és rosszul vagy egyáltalán nem hajlottak végre. Pé'dáu! Vértesen a tanács titkára a begyűjtési rendeielet zsebében tartotta és nem foglalkozott vele.

Ezeknek a h baknak, — nrnt ahogyan azt már Rákosi elvtárs is megállapította, — alapja elsősorban az, hogy a tanácsok megalakulásával egy Időben nem tisztázódott a Ite’yi pár‘szerveze < !. vezclöszc- repe, nem tudták az! a kellő seg 1séget megadni a tanácsoknak, ame'y a munkában az eredményeket b z- tosuotta volna.

Ezután arról beszélt, hogy egyes, régi köz'gazgátási szellemet kép- vise'ő titkárok kísérletet tettek a munkás- és paraszt funkción árlu6ok lejáratására, így pl. komoyialanná, . egy csöves mozgalommá" tették a kukorcabegyüjtést. M:kor ilyen liba esetén közbelépett a Megye: Tanács, rendszerint a ' másik végletbe csaptak ál. Kötelezően e'őirták a ,,C’’ vételi jegyre- való begyűjtést, kötelezvényt is adlak, írásban kellett nyilatkozni, akar-e valaki adná vagy nem. Hogy ezek a hibák így meg- törlénhetíek, annak az is oka volt, hogy a megyei és járási tanácsban nem alakult ki helyes munkamódszer.

Mi most ahhoz, hogy munkánkat megjavítsuk tervbevettük — mon- dot.a Tatár Kiss elvtár®, hogy a tanács m'nden dolgozójával, az összes íanácstagokkat megismertetjük sz élenjáró szovjetek munkáját, a szovjetek munkamódszereit.

Végül Hajdú-B'har megye ösz- szes tanácsa nevében megfogad a a Pártnak, Rákos' <•'•.•’ár-rák, hogy a még mer 'vő k kii-szülilVk,

munkamódszere kel megjavítják és