Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

4

1951 FEBRUAR 27 Tv EOT 1

käst építünk. A közlekedés bcru- Mzésait la megfelelően növelni kol!: itt is egyharmaddal többet, 31 milliárdot állít bn az üj terv.

Ezeknek a megnóvekedett célkitűzéseknek megfelelő»! megnő a végrehajtásukhoz szükséges munkások és alkalmazottak száma in. Eredeti ötéves lárváink ' 0 5 gval övi tásnlior. 480 ezer új munkást és alkalmazottat tartottunk szükségesnek. A megemelt tervekhez ennél sokkal több, 600 — 650 ezer munkás és alkalmazott szükséges, köztük 11 ezer uj mérnök, több, mint amennyi mérnökünk ötéves tervünk kezdetén volt és 17 ezer új technika?.

Végül, de neun utolsó sorban: az. új terv a nemzeti jövedelem 63 százalékos növekedése helyett több mint 120 százalékos nóveke- dé/t ír elő, ami dolgozó népünk ékrdjivbnálának, kultúrájának to- ”'bi emelését teszi lehetővé/

Tirvüak magvalósításának meS' vám’ k mir a legfőbb előfeltétele:. Jptrunk a kisipar k-vé eléval a szo- c;al:j a illám közében van. A köz- lek'dás. a nagykereskedelem- a b: nkszervczeí 100 százalékig a szó. c aiis’a Etek orhoz tar.ezek. A k»s- kjreafcaiBlem 70 százalékát is a szocialista kereskedelmi szervák bo- nyólíljék le. A mzzőgazdasógiban i»

mcj’r-.du't a szocializmus építése. Ezek a tényezők lehetővé teszik, hogy u ‘pgazdaságunk minden, terén fokozódj tervszerűséggel tudjunk tíö'.gczni és kitűző.t terveinket meg is valósítsuk.

Dolgozíínk között egyre többen é- ct ék meg. hogy a munka nálunk n?m kényszerű robot t-öbbé, hanem a felszabadult dolgozók beczüle.ének es dicsős-éjenek ügye.

A szocialista munkamódszerek elterjedésének az a felajánlás adott lendületet, mellyel a magyar dolgozó nép á nagy Sztálin 70. szüle, iésnepját ünnepel‘e. Ei a munka- felajánlás magával ragadta a dől- go róka t- megtörte a jeget és szabaddá tette nálunk is mindazoknak ö műnksmódszereknek az elterjesztésói, melyeknek a Szovjetunió annyi gazdasági sikerét köszönheti.

A Szovjetunió segít legmodernebb üzemeink épí éseben, átadja nekünk legjobb gépeit, legújabb gyártási el. járásait, de ami nem kevésbbé íon- 103, nagylelkűen rendelkezésünkre bocsátja legjobb tudósait és élmunkásait.

Köa'udomású- hogy szovjet sztahanovistáknak közvetlen munka- módszsrá.adása alapján hatalmasan megnőtt a magyar sztahánovlsta mozgalom. Az ö tanítványaik Muszka Imre vasesztergályos, a Rákosi Má’yás Müvek munkamódszerát- adója Piókcr Igniác gyalus, az Egyesült Izzóban, Kug'er Lajos hengerész Diósgyőrben, akinek a brigádja a lag jobb az országban. Szöszei Sándtr Kossuih-díjas kovács. Ormai Arpádaé Kossuthdíjas szövőnő. Makár Jár.osnó a Magyar Pamut- ipar 16 gépan dolgozó szövőnője, Piszkai Erzsibe: ifjúmunkás, aki

Győrben 22 automata gépen dolgozik Varga Barnabás tatabányai vájár, elé kitűnő munkájáért Kossuth- díja' kapóit- D'ielrlch József sztahanovista vájár. Tajkov András 'Ta r-bánya legjobb vájára. Pozsony. Zoltán Kcssu h-díj as épí ötnun- káo Lengyel József, a legjobb mozdonyvezető és százai, meg ezrei azoknak a szíahánovistáknak- akik a magyar szocialista ipar élcsapatát képezik.

A szovjet sztahánovisték és a magyar szocialista élmunkások közölt «'even és termékeny összeköttetés keletkezett. A Szovjetunióban a szocialista verseny már a munkások természetévé vált. Mi még nem ■ártunk itt, de nálunk is kezd meghonosodni az a jó szokás, hogy a dolgozó nép minden nagy évfordulóját, vagy fontos eseményt munka- felajánlással ünnepel. Ezt tapasztalhattuk most is, mikor Pártunk Kongresszusára hatalmas mu-nkafel- ajár.lásokkal, a munkaverseny soha nem látott kiterjesztésével mutatja ki hűségét és szeretetét Pártunk iránt a város é3 a falu dolgozó népe.

Nincs olyan területe népgazdaságunknak — és hozzátehetem: egész szocialista éle ünknek —■ mely ne kapott volna és ne kapna szakadatlanul és folyamatosan felbecsüi- he!ellen támoga'ást a Szovjetunió, tói. Most kezdünk rá érni, hogy tapasztalataiknak azt a mérhetetlen

tárházát, amely a Szovjet szakirodalomban v n lefektetve, a mi szocialista épí é5ünk számára hozzáférhetővé és felhasználhatóvá tegyük. Az elmúlt évben, de küiünö. sen az utolsó hónapokban valóságos roham indult meg a Szovjetunió szakirodalma felé. Ei lehet mondani, hogy ezen a téren csak most fedezi fel a mi technikai értelmiségünk — és raj a túlmenően az egész magyar intelligencia — a Szcvje'uniót. Most fogják csak fel- hogy mennyire élenjáró és menynyire termékenyítő, hatású számukra a Szovjeiuniö kimentbe.etlen íu. dományos és tapasztalati fegyvertára. Alá kell húzni és tudatosítani kell. hogy a magyar nép: dómokra- eia siikereir* sík egyik döntő összetevője mindez" a baráti segítség, nislyért nem lehelünk eléggé, hálásak a Szovjetuniónak és ateftől ez a segítség nem egyszer kiindul:, ma- gának Sztálin elviársnek. Előrelátható, hogy ez a támogatás a következő években még növeked-n: fog és ötéves, tervünk jó végrehajtásának- egész jövünk építésének ez a segítség a legbiz osab-b záloga.

Rá kell mutatni arra, hogy a tapasztalatok kicserélése és a kölcsönös segítés terén hasonló viszony kezd kialakulni a baráti népi demokráciák országaival is.

Nyugodt fejlődésünkhöz sokban hozzájárult a Kölcsönöz Gazdasági Segítség Tanácsa s az a körülmény, hogy külkereskedelmünk egyre fo. kozódó része bonyolódik le a Szovjetunióval és a bará t tervországokkal.

Arcúkor a magyar népi demokrácia eredményeit ismertetjük, a le?-. nagyobb elismerés és dicséret hangján kell megemlékeznem a magyar munkásosztály teljesítményeiről, amelyekkel joggal kiérdemelte egész dolgozó népünk háláját. Ez a munkás-osztály Pártunk vezetésével megmutatta- hogy méltó arra a történelmi szerepre, mely hazánkban a szocializmus építésének minden szakaszán reá hárul. Hála é3 dicsőség a magyar munkásosztálynak!

Sikereink aláhúzásánál ugyancsak méita'nunk kell az értelmiség jó munkáját, melynek zöme őszintén é$ becsületesen támogatja a népi demokrácia célkitűzéseit. Külön ki

kell emelnünk a ma-gyar technikai értelmiség érdemelt. Az a körülmény, hogy ipari termelésünk az ötéves terv első esztendejében ilyen imponáló eredményeket tudott felmutatni, azt bizonyítja- hogy technikai értelmiségünk megfelelt a ráháruló fokozott feladatoknak és zömében lojálisán, helyeslőén, pozitiven viszonyaik népi demokráciánkhoz és szocialista célkitűzéseinkhez.

Az eredmények azt is igazolják, hogy a munkásigazgatók többsége — akiknek műMdé-éi kezdetben régivágású mérnökeink kétkedve & kritikusan nézték — beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket.

Jövő fejlődésünknek egyik biztató záloga az- hogy egy csomó pozitív tényező még csak ezután fogja éreztetni hatását. A munkásokból és parasztokból jövő értelmiség, a szocializmus neveltjei csak ezután jelennek meg tömegesen a termelés porondján.

Amikor a szocialista ipar eredményeit és sikereit ennyire kihangsúlyozzuk- rá kell mutanunk még arra a rengeteg nehézségre és hibára. amely ugyanakkor e téren mutatkozik- Meg kell említenünk a munkafegyelem és az állampolgári fegyelem hiányait, a nagymun- káswándorlást. Különösen a munka- fegyelem még meglévő lazasága az- aimoly rendkívül háiráltaitja fejlődésünket. Lépten-nyomon tapasztal, ható az anyagpazarlás, az állami javak felelőtlen kezelése, a takarékosság hiánya.

A népkoiicársajság kormányának takarékossági intézkedései még: -távolról sem adtak megfelelő eredményt. Rendkívül gyakori az egyéni felelősség hiánya és az egyéni felelősség áthárítása a rengeteget ülésező, különböző kollektívákra. Az üzemek és intézmények szinte szakadatlan és gyakran felesleges átszervezése is idetartozik. Mindennapos az éberség hiánya az ellenséggel szemben. A terv általános túlteljesítésén belül egész iparágak vannak, amelyek nem teljesítették a felemelt tervet, köztük oly fontosak, mint a forgácsoló szerszámgépek, a Diesel motorok, a

nagy viliamosforgógépek gyártása. Az alapanyagok (vas, acél,

szén) termelés gyorsulásának üteme Is elmaradt az egész ipar termelése gyorsulásának üteme mögött.

Ezek a hibák és bajok rendkívül megnehezítik szocialista fejlődésünket. Kiküszöbölésük a mi jó munkánktól függ és különösen Pártunknak,^ a Magyar Dolgozók Pártjának jó munkájától. A mi elvtársainknak még mindig nem ment át a vérébe és húsába az a tudat, hogy ők egyénenként és ■kollektive felelősek mindenért, ami munkaterületükön, az üzemben, hivatalban, termelöszövetke- zetben történik. Még- mindig nem szokták meg", högy jó vagfy rossz munkájuknak legbiztosabb mutatója a termelés, a termésbeszol- gáltatáa, az adózás stb. emelkedése, vagy csökkenése. Még mindig sokan vannak, akik joggal magukénak vallják ugjten az országot, de nem érzik ezzel kapcsolatban a jő gazda felelősségét. Ezen á téren Pártunk még alaposan le van maradva és a munka neheze még előttünk áll. A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának egyik feladata, hagy e bajokra ráirányítsa a figyelmet és kidolgozza e bajok kiküszöbölésének leghatásosabb és legeredményesebb módszereit.

Szocialista fejlődésünk meggyorsításának legnagyobb féke mezőgazdaságunk helyzete. Mindjárt hozzáteszem, hogy mezőgazdaságunk a háborúokozta szörnyű károk dacára a múlt év-ben lényegében exérte az utolsó békeév termelését, sőt egy sor területen túl is haladta. A tavalyi búza- és rozstermésünk átlag 9,2 százalékkal volt nagyobb, mint a háborút megelőző tíz békeévben.

Ma már ez azonban nem elég és a mezőgazdaság, az eredmények dacára, kezd egész szocialista fejlődésünk gátlójává válni, mert a követelmények sokkal gyorsabban nőnek; mint a mezőgazdaság termelése. Büszkén hivatkozhatunk életszínvonalunk növekedésére, arra, hogy a város Ó3 a falu dolgozói ma jobban .élnek, jobban táplálkoznak, ruház- kodnak. Életszínvonalunk ezen egészséges megnövekedése a réginél hasonlíthatatlanul fokozottabb követelményeket állít mezőgazdaságunk elé. A népi demokráciában megszűnt a munkanélküliség és mint már rámutattunk, három és fél év alatt a munkások és tisztviselők száma 600 ezerrel nőtt. A munkabéralap csak a tavalyi év folyamán, mint említettük, . hárommilliárd forinttal lett nagyobb és ezen összeg jelentékeny részét fokozott élelmiszervásárlásra és hasonló, jórészt a mezőgazdaságból származó árura fordították.

De 'nemcsak a város él jobban, a falu is. Eltűnt a szörnyű nyomor, amely a falut Horthy idejében fojtogatta. A falu jómódú lett és többet fogyaszt a mezőgazdaság termékeiből. Emiatt sokkal több mezőgazdasági termékre van szükségünk, mint azelőtt.

Ez a rendkívül megnövekedett kereslet parancsolóan előírja, hogy sokkal többet terme'jünk, mint a Horthy-idöben és hogy emeljük meg minden téren termésátlagainkat, melyek rendkívül alacsonyak. Amikor az ősszel itt voltak Szovjet-Ukrajnából a magyar kolhozisták, egyik legnagyobb meglepetésük a mi mező- gazdaságunk alacsony terméshozama volt. A terméshozamot csak úgy lehet megemelni, ha a magyar mezőgazdaság is rátér a modern nagyüzemi gazdálkodásra, a nagy mezőgazdasági gépek használatára. Ezt a parasztság is kezdi felismerni és ezért vesz irányt a termelőszövetkezetekre.

Belső helyzetünk kérdéseivel kapcsolatban végül rá kívánok mutatni, hogy az utolsó években hogyan változtak meg számszerűleg az osztályok. A munkások és tisztviselők száma most 1,750.000 körül jár. A fejlődés menetére jellemző, hogy a múlt évhez képest

223.000 fö az emelkedés. Hároméves tervünk megkezdése, 1947 augusztus elseje ■ óta a munkások

és tisztviselők száma kb. 600.000

fővel, majdnem 50 százalékkal emelkedett.

Három év alatt teljesen kiszorítottuk a régi tőkéseket az iparból, a nagykereskedelemből, a bankokból. A munkásság csekély kivétellel már nem kizsákmányolt proletár, mert a saját államának üzemeiben magának dolgozik. Leomlottak mindazok a politikai és egyéb korlátok, amelyekkel a régi tőkés rend kizárla a jogokból, a politikai hatalomból, a közigazgatásból, a hadseregből és iskolákból. Ez már a felszabadult munkásosztály.

A mezőgazdaságban a fejlődést a következő számok mutatják. A faiun je'.enleg több, mint 1,100-000 körüli gazdaságot tartanak számon, ebből 200.000 tulajdonos a mező- gazdasággal nem élethivatásszerűen foglalkozik és 63.000 kulák. Ha szembeállítjuk az 1941-es számlálás adatait az 1949-es népszámlálással, a következő változások képét kapjuk: A teljesen nincstelen bérmunkából élők (napszámosok, állandó munkások cs mezőgazdasági alkalmazottak) százalékaránya a mező- gazdasági népességből 45.9 százalék volt, szóval a földműves lakosságnak majdnem fele: ez leesett

1949-re 17-1 százalékra; az 1—25 hold g terjedő birtokok 1941-ben 47 százalékát képviselték, 1949-ben ez a földosztás eredményeképpen 78.6 százalékra nőtt. Ez a parasztság -sem a régi már. A népi demokrácia megszüntette a kapitalista kizsákmányolás annyi parasztnyúzó formáját: megszűnt a bankuzsora

és a kiszipolyozás száz más módja. A dolgozó parasztság előtt is megnyílt minden pálya, amelyből az- elő't az uralkodó osztály kizárta. A népi demokráqa állama őket is minden módon támogatja. (Nagy taps,)

A nagybotok felcsz'ása óta legfontosabb változás a falu életében az, hogy megkezdődött a mezőgazdaságban a szocializmus építése. A szocialista szektor a mezőgazdaságban már több, mint cgynegyedm'llió dolgozót ölel fel és gyorsan növekszik.

Rákosi elvtárs ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdasági proletariátusnak fele ez utolsó két esztendő alatt a mezőgazdaság 6zoPártunk fejlődésének és eredményeinek hatása tükröződik vissza népi demokráciánk minden eredményében és sikerében. A kettő elválaszthatatlanul összefügg. Amit elértünk: a magyar népi demokrácia gazdasági és szociális felemelkedése, sikerei a kultúra terén, belépése a szabad nemzetek megbecsült családjába, — mindez elsősorban nagy Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártja jó munkájának köszönhető.

Mi a múltban csak úgy, m'nt a jelenben bőven éltünk a kommunista önkritika és krit.ka fegyverével, mert nagy tanítóink, Lenin cs Sztálin útmutatása nyomán, va'.anrnt példaképünk a Bolsevik Párt gyakorlata és elmélete alapján t'sztá- ban voltunk azzaU hogy a libák és bajok őszinte, kendőzetlen feltárása Pártunk egészséges fejlődésének elengedhetetlen lőfeltétele és tényezője. Ez marad a jövőben is, deanv- kor nemcsak sikereinkről, hanem kudarcainkról is beszámolva megvonjuk a mérleget, túlzás és dicsék- vés nélkül elmondhatjuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártja nem végzett rossz munkát.

A magyar népi demokrác:a szocialista fejlődése és felemelkedése különösen azóta vett gyors iramot, amota 1948 júniusában szervesen is létrejött a munkásegység és a Maya? Dolgozók Pártjának megala- ulásával egyetlen hatalmas politikai párt mögé tömörülhetett a dolgozó nép. Minden reményünk, amit az egyesüléshez fűztünk, egészében, valóra vált. Ebből az alkalomból újra elsmeréssel kell megemlékeznünk azoknak a szociáldemokra'a párttagoknak és funke'onáriusoknal? tíz- és százezreiről, akik 1948 tavaszán és nyarán lelkesen, meggyőződésből léptek át Lenin és Sztálin győzelmes zászlaja alá és ezzel elévülhetetlen érdemeket szereztek maguknak a szerves műnké segy- íég megteremtésében. E szociáldemokrata tömegek érdeméből sémim I

cla'ista szektorában, mintegy negyede az ipar, a bányászat, építker zés területén helyezkedett el.

A kulákok száma — mondotta — két évvel ezelőtt 63.000 volt. Ez » vszám csak azokat foglalja magában, akiknek több mint 2ó hold föld- jük van, vagy több, mint 350 kát. aranykorona után fizetnek adót. Majdnem kétmillió hold földterületté! rendelkeztek s ebből 1949 júhus 1 óla 22.000 kulák felajánlott az államnak 662.500 hold földet: a felajánlásból már 17.000 kuléktói át is vettek 340.000 hold szántót. A kulákok kezén maradt ez év elején a szántóterület kb 13 százaléka, ez a 13 százalék adja a begyűjtött ga- bonancműek 15 százalékát. Ezek a számok azt mutatják, hogy a ku- lákokat korlátozó intézkedéseknek vannak eredményei, hogy a kuiák már nem a régi, hogy defenzívába szorítottuk.

A kulákok ereje jelentékenyen nagyobb annál, m'nt amit a puszta számok mutatnak. A mi kuláfota- tisztikánkban. pl. nem szerepelnek azok a kulákok, ak;knek 15—25 hold földjük és ugyanakkor korcsmájuk, kereskedésük, cséplőgépük, traktoruk, vagy egyéb vállalatuk van, kupeckednek, spekulálnak stb. Ezeknek a száma tízezrekre rúg és * kimutatott kulákokkal együtt biztosan több, mint százezer család.

Kézenfekvő, hogy a kulák gazdasági ereje és mindjárt hozzátehetjük, politikai befolyása ma is sokka! nagyobb, mmt ahogy számaránya vagy szántóterülete ulán gondoi- nók.

A tőkés osztályok maradványairól nincs statsztika, de még mindig elé? szélesen vannak képviselve államapparátusunk középső funkcionáriusai, a vidéki vá Ia aiok alkalmazottjai között és újabban a tanácsok apparátusában is- Támogatja őket az egyházak funkcioná- r'usainak egyrésze, különösen a katolikus egyházban. Ezek az elemek abban a pillanatban, amikor velük szemben lanyhul az éberség, azonnal működésbe lépnek és nem egyszer jelentékeny károkat okoznak a népi demokráciának. Ezért fokozni kell az éberséget és lankadatlanul folytatni kell a tőkés rendszer m'n- den maradványával szemben á har- 'cot. (Nagy taps.)

sem von le, hogy vezetőinek egy- részéről azóta k derült, hogy az ellenség szolgálatában állott. A szociáldemokrata párt zöme. a dön.ő hónapokban osztályának és népének hí! fia volt és ezt a hűséget a kom- mums'.ákka! váló becsületes és őszinte egységgel pecsételte meg. Ennek az egyesülésnek gyümölcse az egységes, töretlen, Lenin és Sztálin zászlaja a'att küzdő, kommunista szellemtől fütött nagy Pár- íunk, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszantartó taps.)

Az egyesülés után azonnal (a- paszialtuk, hogy bajok vannak a Párt kádere', tagsága, szociáhs ösz- szetétele körül.

Pákosi Mátyás elvlárs. beszámolt a párttagság íéülvizsgálatáról, utalt arra. hogy az is előfordult, hogy a Pártba befurakodott ellenség tudatosan, tagságunk csökkentése céljából nem vont be a felülv’zsgálatba és ezzel mechanikusan k hagyott rendes párttagokat. Ilyesmi nagyobb számban fordult elő Somogy megyében, de másutt is, különösen a lanyavilágban.

Ez a párttagfelülvizsgálat — folytatta — nehéz és fáradságos munka volt. Hónapokon keresztül foglalkoztatta Pártunk legjobb erőinek tízezreit, de végeredményben megérte a fáradságot.

A_ tagfejülv zsgálat idejére tagfelvételi zárlatot rendeltünk el és utána abból a célból, hegy Pártunk egészséges növekedését megfe’elően szabályozzuk és a nem kívánatos elemek újrafelvéte'.ének gátat véssünk, egy sor szigorító rendszabályt foganatosítottunk. Ezek az intézkedések magukban véve helyesek vol- lak, de fiatal és tapasztalatlan párt- szervezeteink egyrészénél elhomályosították a Párt egészséges növekedésének kérdését és odavezetlek, hogy a rendszabályokat gyakran gépesen hajtották végre és ezzel további egészséges növekediIII.

Pártunk hely sete és fejlődése