Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-27 / 48. szám

4 1951 FEBRUAR 27 Tv EOT 1 käst építünk. A közlekedés bcru- Mzésait la megfelelően növelni kol!: itt is egyharmaddal többet, 31 milliárdot állít bn az üj terv. Ezeknek a megnóvekedett cél­kitűzéseknek megfelelő»! megnő a végrehajtásukhoz szükséges munkások és alkalmazottak szá­ma in. Eredeti ötéves lárváink ' 0 5 gval övi tásnlior. 480 ezer új munkást és alkalmazottat tartot­tunk szükségesnek. A megemelt tervekhez ennél sokkal több, 600 — 650 ezer munkás és alkalmazott szükséges, köztük 11 ezer uj mér­nök, több, mint amennyi mérnö­künk ötéves tervünk kezdetén volt és 17 ezer új technika?. Végül, de neun utolsó sorban: az. új terv a nemzeti jövedelem 63 százalékos növekedése helyett több mint 120 százalékos nóveke- dé/t ír elő, ami dolgozó népünk ékrdjivbnálának, kultúrájának to- ”'bi emelését teszi lehetővé/ Tirvüak magvalósításának meS' vám’ k mir a legfőbb előfeltétele:. Jptrunk a kisipar k-vé eléval a szo- c;al:j a illám közében van. A köz- lek'dás. a nagykereskedelem- a b: nkszervczeí 100 százalékig a szó. c aiis’a Etek orhoz tar.ezek. A k»s- kjreafcaiBlem 70 százalékát is a szo­cialista kereskedelmi szervák bo- nyólíljék le. A mzzőgazdasógiban i» mcj’r-.du't a szocializmus építése. Ezek a tényezők lehetővé teszik, hogy u ‘pgazdaságunk minden, terén fokozódj tervszerűséggel tudjunk tíö'.gczni és kitűző.t terveinket meg is valósítsuk. Dolgozíínk között egyre többen é- ct ék meg. hogy a munka nálunk n?m kényszerű robot t-öbbé, hanem a felszabadult dolgozók beczüle.ének es dicsős-éjenek ügye. A szocialista munkamódszerek el­terjedésének az a felajánlás adott lendületet, mellyel a magyar dol­gozó nép á nagy Sztálin 70. szüle, iésnepját ünnepel‘e. Ei a munka- felajánlás magával ragadta a dől- go róka t- megtörte a jeget és sza­baddá tette nálunk is mindazoknak ö műnksmódszereknek az elterjesz­tésói, melyeknek a Szovjetunió annyi gazdasági sikerét köszönheti. A Szovjetunió segít legmodernebb üzemeink épí éseben, átadja nekünk legjobb gépeit, legújabb gyártási el. járásait, de ami nem kevésbbé íon- 103, nagylelkűen rendelkezésünkre bocsátja legjobb tudósait és élmun­kásait. Köa'udomású- hogy szovjet szta­hanovistáknak közvetlen munka- módszsrá.adása alapján hatalmasan megnőtt a magyar sztahánovlsta mozgalom. Az ö tanítványaik Musz­ka Imre vasesztergályos, a Rákosi Má’yás Müvek munkamódszerát- adója Piókcr Igniác gyalus, az Egye­sült Izzóban, Kug'er Lajos henge­rész Diósgyőrben, akinek a brigád­ja a lag jobb az országban. Szöszei Sándtr Kossuih-díjas kovács. Ormai Arpádaé Kossuthdíjas szövőnő. Makár Jár.osnó a Magyar Pamut- ipar 16 gépan dolgozó szövőnője, Piszkai Erzsibe: ifjúmunkás, aki Győrben 22 automata gépen dolgozik Varga Barnabás tatabányai vájár, elé kitűnő munkájáért Kossuth- díja' kapóit- D'ielrlch József szta­hanovista vájár. Tajkov András 'Ta r-bánya legjobb vájára. Pozso­ny. Zoltán Kcssu h-díj as épí ötnun- káo Lengyel József, a legjobb moz­donyvezető és százai, meg ezrei azoknak a szíahánovistáknak- akik a magyar szocialista ipar élcsapatát képezik. A szovjet sztahánovisték és a ma­gyar szocialista élmunkások közölt «'even és termékeny összeköttetés keletkezett. A Szovjetunióban a szocialista verseny már a munká­sok természetévé vált. Mi még nem ■ártunk itt, de nálunk is kezd meg­honosodni az a jó szokás, hogy a dolgozó nép minden nagy évfordu­lóját, vagy fontos eseményt munka- felajánlással ünnepel. Ezt tapasztal­hattuk most is, mikor Pártunk Kon­gresszusára hatalmas mu-nkafel- ajár.lásokkal, a munkaverseny soha nem látott kiterjesztésével mutatja ki hűségét és szeretetét Pártunk iránt a város é3 a falu dolgozó népe. Nincs olyan területe népgazdasá­gunknak — és hozzátehetem: egész szocialista éle ünknek —■ mely ne kapott volna és ne kapna szaka­datlanul és folyamatosan felbecsüi- he!ellen támoga'ást a Szovjetunió, tói. Most kezdünk rá érni, hogy ta­pasztalataiknak azt a mérhetetlen tárházát, amely a Szovjet szakiro­dalomban v n lefektetve, a mi szo­cialista épí é5ünk számára hozzá­férhetővé és felhasználhatóvá te­gyük. Az elmúlt évben, de küiünö. sen az utolsó hónapokban valósá­gos roham indult meg a Szovjet­unió szakirodalma felé. Ei lehet mondani, hogy ezen a téren csak most fedezi fel a mi technikai ér­telmiségünk — és raj a túlmenően az egész magyar intelligencia — a Szcvje'uniót. Most fogják csak fel- hogy mennyire élenjáró és meny­nyire termékenyítő, hatású számuk­ra a Szovjeiuniö kimentbe.etlen íu. dományos és tapasztalati fegyver­tára. Alá kell húzni és tudatosítani kell. hogy a magyar nép: dómokra- eia siikereir* sík egyik döntő össze­tevője mindez" a baráti segítség, nislyért nem lehelünk eléggé, hálá­sak a Szovjetuniónak és ateftől ez a segítség nem egyszer kiindul:, ma- gának Sztálin elviársnek. Előrelát­ható, hogy ez a támogatás a követ­kező években még növeked-n: fog és ötéves, tervünk jó végrehajtásá­nak- egész jövünk építésének ez a segítség a legbiz osab-b záloga. Rá kell mutatni arra, hogy a ta­pasztalatok kicserélése és a kölcsö­nös segítés terén hasonló viszony kezd kialakulni a baráti népi de­mokráciák országaival is. Nyugodt fejlődésünkhöz sokban hozzájárult a Kölcsönöz Gazdasági Segítség Tanácsa s az a körülmény, hogy külkereskedelmünk egyre fo. kozódó része bonyolódik le a Szov­jetunióval és a bará t tervorszá­gokkal. Arcúkor a magyar népi demokrá­cia eredményeit ismertetjük, a le?-. nagyobb elismerés és dicséret hang­ján kell megemlékeznem a magyar munkásosztály teljesítményeiről, amelyekkel joggal kiérdemelte egész dolgozó népünk háláját. Ez a mun­kás-osztály Pártunk vezetésével megmutatta- hogy méltó arra a tör­ténelmi szerepre, mely hazánkban a szocializmus építésének minden szakaszán reá hárul. Hála é3 dicső­ség a magyar munkásosztálynak! Sikereink aláhúzásánál ugyancsak méita'nunk kell az értelmiség jó munkáját, melynek zöme őszintén é$ becsületesen támogatja a népi demokrácia célkitűzéseit. Külön ki kell emelnünk a ma-gyar technikai értelmiség érdemelt. Az a körül­mény, hogy ipari termelésünk az ötéves terv első esztendejében ilyen imponáló eredményeket tudott fel­mutatni, azt bizonyítja- hogy tech­nikai értelmiségünk megfelelt a ráháruló fokozott feladatoknak és zömében lojálisán, helyeslőén, pozi­tiven viszonyaik népi demokráciánk­hoz és szocialista célkitűzéseink­hez. Az eredmények azt is igazolják, hogy a munkásigazgatók többsége — akiknek műMdé-éi kezdetben régivágású mérnökeink kétkedve & kritikusan nézték — beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket. Jövő fejlődésünknek egyik biztató záloga az- hogy egy csomó pozitív tényező még csak ezután fogja érez­tetni hatását. A munkásokból és parasztokból jövő értelmiség, a szocializmus neveltjei csak ezután jelennek meg tömegesen a termelés porondján. Amikor a szocialista ipar ered­ményeit és sikereit ennyire kihang­súlyozzuk- rá kell mutanunk még arra a rengeteg nehézségre és hi­bára. amely ugyanakkor e téren mutatkozik- Meg kell említenünk a munkafegyelem és az állampol­gári fegyelem hiányait, a nagymun- káswándorlást. Különösen a munka- fegyelem még meglévő lazasága az- aimoly rendkívül háiráltaitja fejlő­désünket. Lépten-nyomon tapasztal, ható az anyagpazarlás, az állami javak felelőtlen kezelése, a takaré­kosság hiánya. A népkoiicársajság kormányá­nak takarékossági intézkedései még: -távolról sem adtak megfelelő eredményt. Rendkívül gyakori az egyéni felelősség hiánya és az egyéni felelősség áthárítása a rengeteget ülésező, különböző kol­lektívákra. Az üzemek és intéz­mények szinte szakadatlan és gyakran felesleges átszervezése is idetartozik. Mindennapos az éberség hiánya az ellenséggel szemben. A terv általános túltel­jesítésén belül egész iparágak vannak, amelyek nem teljesítet­ték a felemelt tervet, köztük oly fontosak, mint a forgácsoló szer­számgépek, a Diesel motorok, a nagy viliamosforgógépek gyártá­sa. Az alapanyagok (vas, acél, szén) termelés gyorsulásának üte­me Is elmaradt az egész ipar ter­melése gyorsulásának üteme mö­gött. Ezek a hibák és bajok rendkí­vül megnehezítik szocialista fejlő­désünket. Kiküszöbölésük a mi jó munkánktól függ és különösen Pártunknak,^ a Magyar Dolgozók Pártjának jó munkájától. A mi elvtársainknak még mindig nem ment át a vérébe és húsába az a tudat, hogy ők egyénenként és ■kollektive felelősek mindenért, ami munkaterületükön, az üzem­ben, hivatalban, termelöszövetke- zetben történik. Még- mindig nem szokták meg", högy jó vagfy rossz munkájuknak legbiztosabb muta­tója a termelés, a termésbeszol- gáltatáa, az adózás stb. emelke­dése, vagy csökkenése. Még min­dig sokan vannak, akik joggal magukénak vallják ugjten az or­szágot, de nem érzik ezzel kap­csolatban a jő gazda felelősségét. Ezen á téren Pártunk még alapo­san le van maradva és a munka neheze még előttünk áll. A Ma­gyar Dolgozók Pártja II. Kon­gresszusának egyik feladata, hagy e bajokra ráirányítsa a fi­gyelmet és kidolgozza e bajok ki­küszöbölésének leghatásosabb és legeredményesebb módszereit. Szocialista fejlődésünk meg­gyorsításának legnagyobb féke mezőgazdaságunk helyzete. Mind­járt hozzáteszem, hogy mezőgaz­daságunk a háborúokozta ször­nyű károk dacára a múlt év-ben lényegében exérte az utolsó béke­év termelését, sőt egy sor terüle­ten túl is haladta. A tavalyi bú­za- és rozstermésünk átlag 9,2 százalékkal volt nagyobb, mint a háborút megelőző tíz békeévben. Ma már ez azonban nem elég és a mezőgazdaság, az eredmé­nyek dacára, kezd egész szocia­lista fejlődésünk gátlójává válni, mert a követelmények sokkal gyorsabban nőnek; mint a mező­gazdaság termelése. Büszkén hi­vatkozhatunk életszínvonalunk növekedésére, arra, hogy a város Ó3 a falu dolgozói ma jobban .él­nek, jobban táplálkoznak, ruház- kodnak. Életszínvonalunk ezen egészséges megnövekedése a régi­nél hasonlíthatatlanul fokozottabb követelményeket állít mezőgazda­ságunk elé. A népi demokráciá­ban megszűnt a munkanélküliség és mint már rámutattunk, három és fél év alatt a munkások és tisztviselők száma 600 ezerrel nőtt. A munkabéralap csak a ta­valyi év folyamán, mint említet­tük, . hárommilliárd forinttal lett nagyobb és ezen összeg jelenté­keny részét fokozott élelmiszervá­sárlásra és hasonló, jórészt a me­zőgazdaságból származó árura fordították. De 'nemcsak a város él jobban, a falu is. Eltűnt a szörnyű nyo­mor, amely a falut Horthy ide­jében fojtogatta. A falu jómódú lett és többet fogyaszt a mezőgaz­daság termékeiből. Emiatt sokkal több mezőgazdasági termékre van szükségünk, mint azelőtt. Ez a rendkívül megnövekedett kereslet parancsolóan előírja, hogy sokkal többet terme'jünk, mint a Horthy-idöben és hogy emeljük meg minden téren ter­mésátlagainkat, melyek rendkívül alacsonyak. Amikor az ősszel itt voltak Szovjet-Ukrajnából a ma­gyar kolhozisták, egyik legna­gyobb meglepetésük a mi mező- gazdaságunk alacsony termésho­zama volt. A terméshozamot csak úgy lehet megemelni, ha a ma­gyar mezőgazdaság is rátér a modern nagyüzemi gazdálkodás­ra, a nagy mezőgazdasági gépek használatára. Ezt a parasztság is kezdi felismerni és ezért vesz irányt a termelőszövetkezetekre. Belső helyzetünk kérdéseivel kapcsolatban végül rá kívánok mutatni, hogy az utolsó években hogyan változtak meg számszerű­leg az osztályok. A munkások és tisztviselők száma most 1,750.000 körül jár. A fejlődés menetére jel­lemző, hogy a múlt évhez képest 223.000 fö az emelkedés. Három­éves tervünk megkezdése, 1947 augusztus elseje ■ óta a munkások és tisztviselők száma kb. 600.000 fővel, majdnem 50 százalékkal emelkedett. Három év alatt teljesen kiszorí­tottuk a régi tőkéseket az iparból, a nagykereskedelemből, a bankok­ból. A munkásság csekély kivétel­lel már nem kizsákmányolt prole­tár, mert a saját államának üzemei­ben magának dolgozik. Leomlottak mindazok a politikai és egyéb kor­látok, amelyekkel a régi tőkés rend kizárla a jogokból, a politikai ha­talomból, a közigazgatásból, a had­seregből és iskolákból. Ez már a fel­szabadult munkásosztály. A mezőgazdaságban a fejlődést a következő számok mutatják. A fa­iun je'.enleg több, mint 1,100-000 körüli gazdaságot tartanak számon, ebből 200.000 tulajdonos a mező- gazdasággal nem élethivatásszerűen foglalkozik és 63.000 kulák. Ha szembeállítjuk az 1941-es számlálás adatait az 1949-es népszámlálással, a következő változások képét kap­juk: A teljesen nincstelen bérmun­kából élők (napszámosok, állandó munkások cs mezőgazdasági alkal­mazottak) százalékaránya a mező- gazdasági népességből 45.9 száza­lék volt, szóval a földműves lakos­ságnak majdnem fele: ez leesett 1949-re 17-1 százalékra; az 1—25 hold g terjedő birtokok 1941-ben 47 százalékát képviselték, 1949-ben ez a földosztás eredményeképpen 78.6 százalékra nőtt. Ez a parasztság -sem a régi már. A népi demokrá­cia megszüntette a kapitalista ki­zsákmányolás annyi parasztnyúzó formáját: megszűnt a bankuzsora és a kiszipolyozás száz más módja. A dolgozó parasztság előtt is meg­nyílt minden pálya, amelyből az- elő't az uralkodó osztály kizárta. A népi demokráqa állama őket is min­den módon támogatja. (Nagy taps,) A nagybotok felcsz'ása óta leg­fontosabb változás a falu életében az, hogy megkezdődött a mezőgaz­daságban a szocializmus építése. A szocialista szektor a mezőgazdaság­ban már több, mint cgynegyedm'llió dolgozót ölel fel és gyorsan növek­szik. Rákosi elvtárs ezután arról be­szélt, hogy a mezőgazdasági pro­letariátusnak fele ez utolsó két esz­tendő alatt a mezőgazdaság 6zo­Pártunk fejlődésének és eredmé­nyeinek hatása tükröződik vissza né­pi demokráciánk minden eredményé­ben és sikerében. A kettő elválaszt­hatatlanul összefügg. Amit elértünk: a magyar népi demokrácia gazda­sági és szociális felemelkedése, si­kerei a kultúra terén, belépése a szabad nemzetek megbecsült család­jába, — mindez elsősorban nagy Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártja jó munkájának köszönhető. Mi a múltban csak úgy, m'nt a jelenben bőven éltünk a kommunis­ta önkritika és krit.ka fegyverével, mert nagy tanítóink, Lenin cs Sztá­lin útmutatása nyomán, va'.anrnt példaképünk a Bolsevik Párt gya­korlata és elmélete alapján t'sztá- ban voltunk azzaU hogy a libák és bajok őszinte, kendőzetlen feltárása Pártunk egészséges fejlődésének el­engedhetetlen lőfeltétele és ténye­zője. Ez marad a jövőben is, deanv- kor nemcsak sikereinkről, hanem kudarcainkról is beszámolva meg­vonjuk a mérleget, túlzás és dicsék- vés nélkül elmondhatjuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártja nem vég­zett rossz munkát. A magyar népi demokrác:a szo­cialista fejlődése és felemelkedése különösen azóta vett gyors iramot, amota 1948 júniusában szervesen is létrejött a munkásegység és a Ma­ya? Dolgozók Pártjának megala- ulásával egyetlen hatalmas politi­kai párt mögé tömörülhetett a dol­gozó nép. Minden reményünk, amit az egyesüléshez fűztünk, egészében, valóra vált. Ebből az alkalomból újra elsmeréssel kell megemlékez­nünk azoknak a szociáldemokra'a párttagoknak és funke'onáriusoknal? tíz- és százezreiről, akik 1948 tava­szán és nyarán lelkesen, meggyő­ződésből léptek át Lenin és Sztálin győzelmes zászlaja alá és ezzel el­évülhetetlen érdemeket szereztek maguknak a szerves műnké segy- íég megteremtésében. E szociálde­mokrata tömegek érdeméből sémim I cla'ista szektorában, mintegy ne­gyede az ipar, a bányászat, építker zés területén helyezkedett el. A kulákok száma — mondotta — két évvel ezelőtt 63.000 volt. Ez » vszám csak azokat foglalja magá­ban, akiknek több mint 2ó hold föld- jük van, vagy több, mint 350 kát. aranykorona után fizetnek adót. Majdnem kétmillió hold földterület­té! rendelkeztek s ebből 1949 júhus 1 óla 22.000 kulák felajánlott az államnak 662.500 hold földet: a fel­ajánlásból már 17.000 kuléktói át is vettek 340.000 hold szántót. A kulákok kezén maradt ez év elején a szántóterület kb 13 százaléka, ez a 13 százalék adja a begyűjtött ga- bonancműek 15 százalékát. Ezek a számok azt mutatják, hogy a ku- lákokat korlátozó intézkedéseknek vannak eredményei, hogy a kuiák már nem a régi, hogy defenzívába szorítottuk. A kulákok ereje jelentékenyen nagyobb annál, m'nt amit a puszta számok mutatnak. A mi kuláfota- tisztikánkban. pl. nem szerepelnek azok a kulákok, ak;knek 15—25 hold földjük és ugyanakkor korcsmájuk, kereskedésük, cséplőgépük, trak­toruk, vagy egyéb vállalatuk van, kupeckednek, spekulálnak stb. Ezek­nek a száma tízezrekre rúg és * ki­mutatott kulákokkal együtt biztosan több, mint százezer család. Kézenfekvő, hogy a kulák gazda­sági ereje és mindjárt hozzátehet­jük, politikai befolyása ma is sokka! nagyobb, mmt ahogy számaránya vagy szántóterülete ulán gondoi- nók. A tőkés osztályok maradványai­ról nincs statsztika, de még min­dig elé? szélesen vannak képvisel­ve államapparátusunk középső funkcionáriusai, a vidéki vá Ia aiok alkalmazottjai között és újabban a tanácsok apparátusában is- Támo­gatja őket az egyházak funkcioná- r'usainak egyrésze, különösen a ka­tolikus egyházban. Ezek az elemek abban a pillanatban, amikor velük szemben lanyhul az éberség, azon­nal működésbe lépnek és nem egy­szer jelentékeny károkat okoznak a népi demokráciának. Ezért fokozni kell az éberséget és lankadatlanul folytatni kell a tőkés rendszer m'n- den maradványával szemben á har- 'cot. (Nagy taps.) sem von le, hogy vezetőinek egy- részéről azóta k derült, hogy az el­lenség szolgálatában állott. A szo­ciáldemokrata párt zöme. a dön.ő hónapokban osztályának és népének hí! fia volt és ezt a hűséget a kom- mums'.ákka! váló becsületes és őszinte egységgel pecsételte meg. Ennek az egyesülésnek gyümölcse az egységes, töretlen, Lenin és Sztálin zászlaja a'att küzdő, kom­munista szellemtől fütött nagy Pár- íunk, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszantartó taps.) Az egyesülés után azonnal (a- paszialtuk, hogy bajok vannak a Párt kádere', tagsága, szociáhs ösz- szetétele körül. Pákosi Mátyás elvlárs. beszámolt a párttagság íéülvizsgálatáról, utalt arra. hogy az is előfordult, hogy a Pártba befurakodott ellenség tuda­tosan, tagságunk csökkentése cél­jából nem vont be a felülv’zsgálat­ba és ezzel mechanikusan k hagyott rendes párttagokat. Ilyesmi nagyobb számban fordult elő Somogy me­gyében, de másutt is, különösen a lanyavilágban. Ez a párttagfelülvizsgálat — foly­tatta — nehéz és fáradságos mun­ka volt. Hónapokon keresztül fog­lalkoztatta Pártunk legjobb erőinek tízezreit, de végeredményben meg­érte a fáradságot. A_ tagfejülv zsgálat idejére tag­felvételi zárlatot rendeltünk el és utána abból a célból, hegy Pártunk egészséges növekedését megfe’elően szabályozzuk és a nem kívánatos elemek újrafelvéte'.ének gátat vés­sünk, egy sor szigorító rendszabályt foganatosítottunk. Ezek az intézke­dések magukban véve helyesek vol- lak, de fiatal és tapasztalatlan párt- szervezeteink egyrészénél elhomá­lyosították a Párt egészséges nö­vekedésének kérdését és odavezet­lek, hogy a rendszabályokat gyak­ran gépesen hajtották végre és ez­zel további egészséges növekedi­III. Pártunk hely sete és fejlődése

Next

/
Oldalképek
Tartalom