Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-22 / 44. szám

MCI FEBRUÁR 22. CsÜTÖIlXiK szerződések kötéséné:. Az oltani po­litikai megbízottnak — nem 6' volt az égyedü.i—■ az volt a nézete, hogy menni fog a szerződéskötés ma­gától, A Párt bírálata után felis­merte e nézet helytelenségét s a gépállomás üzemi pártszer­vezetének irányítása me lett megjavult a szerződéskötési munka. Műit héten 947 hold megművelé­sére kötöttek szerződést a dolgozó parasz .okkal. A BÜDSZENTMIHÁLY1 ES CSAHOLCI GÉPÁLLOMÁS dolgozói is úgy igyekeznek behozni a szerződéskötésnél mutatkozó le­maradásukat, hogy megjavították a poi tikaí; munkát. "A Pártkongresz- szus tiszteletére' már nálunk- is szép eredmények vannak. A büd- szentmihályi trakloristák az elmúlt hé en 1572 hold. a .csahol ciak ped g 1117 hold gép: .megmunkálására, kö­tőt lek. szerződéses meg a1 lapodásí, DEMECSER VERSENYE A szalastakarmanybe­GYOJTÉS SIKEREIÉRT A demerseri „Úttörő” termo',ő- esoport dolgozó parasztjai elhatá­rozták a Pártkongresszus tisztele­tére, hogy a Kongresszusi Hé'en megjavítják a takarmányozási mun­kát, takarékoskodnak a takarmány-' nyal s a mcgtakarí'ott meny- nyiségef beszállítják az 'állami vaktárba. Ahogyan hozzáfogtak vállalásuk tel­jesítéséhez, az a k'iátás, hogy tíz múzsa fűszénát adnak az államnak! A szövetkezetiek példáján lelke­sedve a község dolgozó parasztjai úgy határoztak, hogy versenyre hívják a kisvárdai járás valamennyi községét a szénabegyiijtés eredmé­nyeinek megnövelésére. Versenyük győztese az a község lesz. amelyik legtöbb szénái ad az államnak már- c us 18-ig. A verseny most, a Kon­gresszusi Héten kezdődik. _ A _ községbelí kezdeményező „Út­törő” termelőcsoport dolgozó pa­rasztjai lehívást intéztek a megye va­lamennyi szőve'kezeiéhez, igye­kezzenek azok is hasonló meg­takarításokat é'érni. Felhívásukra legelőbb a Denie- cserben^ lévő másik terme'Őcsoporl, a „D'mitrov” szövetkezet tagjai vá­laszoltak. A „Dimitrov” termelő- csoport dolgozó parasz'ja: 4 mázsa fűszénát fognak megtakarítani a gondosabb _ takarmányozással és ennyit szállítanak 1» az állami rak­tárba. A CSENGERI JÁRÁS A TERMÉNYBEGYÜJTÉS VERSENYÉBEN A kongresszusi verseny sokat javító't a csengeri járás termény- begyüj'ési eredményein. Számos olyan dolgozó paraszt van, ra'nt Tasnádi Lajos tisztabereki dolgozó paraszt, aki 300 százalékra teljesí­tette terménybeadási kötelezettsé­gé. nvndemel'.ett újabb 120 kiló kenyérgabonát adott az államnak feVs'egéből, B'kás István méhte­lek' 12 holdas középparasz*. Is 300 százalékosan teljesített a kenyér- gabonabeadásnál. A Páríkongresz- szus t.'sztcle’ére feleségéből újabb 1 mázsát adott be. Tatár Sándor csegőfdi 11 holdas középparaszt 140 százalékos eredményt ért cl ter­ménybeadásnál. Emellett a Párt- kongresszus tiszteletére négy mázsa tengerit, egy mázsa zabot és 32 kiló árpát adott az á'lamnak. Fo- garas’ Sándor császtól nésryholdas dolgozó paraszt 150 százalékra 1el- jesitetf, ezen kívül feleslegéből 2 mázsa kenyérgabonát ajánlott fel „C” jegyre. A járás népnevelői közű! legjobb munkát végzett Mércse Péter, az urai ái'ami gazdaság népnevelője, aki két nap alatt hat mázsa ve­gyes termény begyűjtését segifetle elő, Csengerújfalun Nagy József és Mester Sándor, akik öt dolgozó pa­rasztnál 6 mázsa búzát és két má­zsa napraforgót gyűjtöttek be. A járás legjobb községe ier- ménybegyüjíésben: Kishódos, mely­nek dolgozó parasz'jal nemrég még az elmaradottak között voltak. A poltikai munka megjavulá- s'át nyomonkövette az eredmé­nyek szaporodása. Kishódos dolgozó parasztjai a pén­teki nappal második félévi tervüket kenyérgabona bég y ü j' és n él 600, ta­karmány yabonaben v ü líésnél 160, szénabegyíiRésnél 100 százrlákcsan teUosifetick. .4 termetősriivetkeseiek fe jlüdvse júrástiinkbnn: A vásárosnaménvi járásban is a szövetkezetek felé fordultak a dolgozó parasztok Jópár nappal ezelőtt napisaj­tónkban megjelentek Kocsány és Száraz járási titkár elvtársak be. számoló cikkei a nyíregyházi és a nagykállói járások termelőszö­vetkezeti mozgalmáról. Nálunk, a váaároanaulényi já­rásban elmondhatjuk, hogy fal- vaink dolgozó parasztjai nagy ér­deklődéssel figyelik a termelő- szövetkezeteket és csoportokat. 1949-ben négy csoport indult el úttörőként a társas-gazdálkodás új módjával járásunkban. Kemé­nyen küzdöttek a sok hibával, hogy megerősödjenek, bebizonyft- •fcáft a figyelő egyéni gazdáknak: jó úton indultak el. Ennél á négy terme’ öcsoportnál láthattak az eredmények mellett sok hibát is az egyénileg dolgozó parasztok. De mindemellett meglátták az új élet csíráját s a politikai munka, nyomán az elmúlt 1950-es eszten­dő első felében újabb tizenkét ter- molöcsoport alakult, második fe­lében pedig nyolc. Esztendő végé­re már huszonnégy termelöcso- port működött a járásban, amely­nek összesen harminckét községe van. Tizenhat termeiőeso- portban 291 család gazdálkodott 3230 hold földön. Sok nehézség merült fel Itt is. Főként az, hogy a csoporttagok között sok volt az agrárproletár, akik közű! legtöbb szívesebben ment el a betonútépí- tésihez dolgozni. Múlt év őszén az ÚJABB NYOLC TERMELŐ- CSOPORT alakulását nagyban elősegítette járási pártbizottságaink, pártszer­vezeteink munkája. Munkánk egyik része volt, hogy patronáló csoportokat válasz, tottunk Id a termelőcsoportok közül, ezek tagjai sokhelyütt elősegítet­ték az újabb szövetkezetek alakí­tásét, a dolgozó parasztok új út­ra térését. Kijelöltük azokat a községeket, amelyekben különös­képp érdeklődtek a nagyüzemi gazdálkodás iránt, mint például Ilken. Márokpapin, Beregsurány- ban. Itt különös go-nddal szervez­tük a felvilágosító munkát. Az agitáció nyomán eredmények szü­lettek. Ilken, ahol 25 családdal alakult meg a termelőcsoport, de­cember 31-re már 115 családra szaporodott a csoport tagok szá­ma. Márokpapin a termelőcsoport 13 családos létszáma a felvilágo­sító munka eredményeként 51 csa­ládra szaporodott. Itt meg kell azonban jegyezni, hogy az utóbbi termelöcsoportokban a múlt évi munkaszervezési hibák és az üze­mi pártszervezetek gyengesége miatt megállt a fejlődés. Azonban segítettünk a pártszervezeteknek, átszerveztük a vezetőségeket, se­gítettünk a munkaszervezésnél is s így újból fejlődni kezdenek e szövetkezetek. Hiányosságként lehet felvetni azt, hogy egyes termelöcsoport- jatnknáJ, mint Jándon, Beregsu- rányban, Tarpán Is, nem volt elég igaerő, s nem tudták a szántóföldi munká­kat idejében elvégezni. A kezdeti hibák s e hiányosságok láttán «ok dolgozó paraszt igen errősen fontolgatta a -kérdést, mi­kor a bel-épéevröl beszélteik s gon­dolkodott. vájjon nem lenne-e jobb inkább kívül maradni. Azonban mindjárt jó irányba terelte az egyéni gazdák érdeklő­dését az az idő, amikor megkez­dődtek termelöcsoportjainkban AZ EV VÉGI ZARSZAÖLADASOK. Legtöbb termelőcsoportban meg­hívták az érdeklődő kívülállókat a zárszámadásokat ismertető gyű­lésekre. S azok szívesen mentek el, s-okan vettek részt a c»oport- gyűléseken. Megláthatták, meny­nyivel eredményeket (• k r.i e -rövrtkezetek nagy XöldtáUÜkc.iv (Hißt az esrvéni gaz­dák kis parce lájukon. Megláthat­ták például a guiácsi termelőcso­port gyűlésén, hogy Kovács Deztő esoporttag csa­ládja kerek tizennégyezer fo­rintot keresett egy esztendő alatt, Popovics András évi keresete 7371 forint, Bíró Já- noséké periig 10.747 forint volt. Ferenci Károly r cporttag maga kereste meg az évi 720S forintot. A guiácsi szöv »etben huszon­két forint eíett egy-egy munka­egységre. De jó nagyra szaporo­dott vagyon maradt együtt a gu- lácsi term elő csoport ban. Van pél­dául 50 darab anyakocájuk .szép sertéstenyészetük. Az elmúlt év­ben 400 sertést hizlaltak meg. Nagy összegeket kerestek a hizla­lással. A guiácsi termelöcsopoit zárszámadása idején három dol­gozó parasztcsalád lépett be a szövetkezetbe. De nagy volt a példa ereje a tarpai termelőcsoportnál is. Itt is huszonkét forintos munkaegysé­geket számoltak el a csoportta­goknak végzett munkájuk ará­nyában. A7 ünnepi zárszámadási esoportgyülésre negyven egyéni dolgozó paraszt ment el s mind­járt a gyűlésen négy család kérte felvételét a csoportba. El 1 ehet mondani, hogy • a zár­számadások ideje fordulatot ho­zott, a termelőcsoportok évi szép eredményei még inkább felkeltették az érdeklődést a dolgozó parasztokban a szö­vetkezeti gazdálkodás Iránt. Ezt ez érdeklődést pártszerveze­teink fokozni igyekeztek azzal, hogy népnevelő érvekként feldol­gozták a szövetkezetek eredmé­nyeit, a csoporttagok életének változását, gazdagodását. PARTUNK KONGRESSZUSÁNAK közeledtével pártszervezeteink­ben megjavult a mindennapi mun­ka, megjavult a szövetkezeti moz­galom fejlesztése is. Ennek ered­ményeként hét új termelőcsoport alakul* járásunkban, háromszáz új belépő dolgozó parasztcsalád­dal gyarapodtak termelőcso- portjaink. így a vásárosnaményi járásban 31 termelőcsoport van már. A szö­vetkezetekben lévő családok szá­ma 1138, 1715 szövetkezeti tag 6919 holdon gazdálkodik nagyüze­mi módszerekké!. Igen nagy hiányossága volt a szövetkezeti mozgalom fejleszté­sének, hogy nálunk is elhanyagoltuk az I. és II tí­pusú termelőcsoportok jelen­tőségének ismertetését. Pedig súlyos Írtba a fokozatosság elvének megsértése. Főként a kö­zépparasztok meggyőzése lett vol- nak, könnyebb, ha idejében ismer­tetjük az alacsonyabb fokú I. és II. típust. E hiba következménye, hogy mindössze három I. típusú termelőcsoport van járásunkban és a szövetkezetiek között mind­össze 100 középparaszt van. Pe­dig nem mellékes feladat a kö­zépparasztok meggyőzése, hiszen legtöbbhelyütt igen tekintélyes emberek, hallgatnak rájuk a dol­gozó parasztok és követik őket a szövetkezetekbe is. Hiba volt és hiba jelenleg is, hogy a termelöcsoportok dolgozó parasztjai legtöbb helyütt még ELZÁRKÓZNAK A KÍVÜL­ÁLLÓKTÓL, nem fordulnak kifelé, nem végez­nek eléggé jó felvilágosító mun­kát a szövetkezés iránt érdeklődő dolgozó parasztok között. Pedig nyilvánvaló, hogy az új tagok felvételével nem lesz kisebb a szövetkezet ere­je, nem lesz kisebb a vagyon, nem lesz kisebb a jövedelem, csak növekedhetik. S minden egyes szövetkezeti tag becsületbeli kötelessége, hogy az új, jobb útra segítsen minél több egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztot. S ném utolsó sorban hiba, ho;>y pártszervezeteink tagjai kö­zül a földdel rendelkező dol­gozó parasztok csak mintegy hatszázast léptek be eddig a szövetkezetekbe. Pedig a f&! világosító munkához szinte elengedhetetlen a személyes példamutatás. A kommunistáknak itt is példával keli elől járniuk! E hiányosságokat látva, járási pártbizottságunk és a helyi párt- szervezetek mindent megtesznek, hogy javítva a hibákon, a lehető legjobb munkával támogassák já­rásunkban a szövetkezeti mozga­lom állandó erősödését. Ennek tudható be, hogy most, a Párt- kongresszus előtti hetekben há­romszáz családdal erősödtek szö­vetkezeteink és hét új csoport ala- kult. Túrkeve, Karcag s a mi me­gyénkben CsászJó bennünket is lelkesít, jobb munkára serkent. Mindennapi munkánk lehető leg­jobb elvégzésével segítjük elő a falu szocialista átalakulását. PAPP LÁSZLÓ, járási párttitkár. r()iuKaoenk az ellemíq taaiadxual a /eheslúiali Négy öt nap óla olyan Ujfehérló, tn'm. a felbolyga ott méhkas. Nép­nevelők. százai járják sorra az új- fehértói dolgozó párasatokat' hogy a felemelkedés felé vezető útra se- gí sék őket. Négy nap nem nagy idő, de száz és száz újfehérléi dol­gozó paraszt előtt vált világossá a nanyüzemí gazdálkodás jelen őségé. Már nincs olyan dolgozó paraszt még a tanyákon sem, aki ne foglal­kozna a szőve, kezeli gazdálkodás gondolatával. Az utcán, o dahaza- mindenfelé csak arról lehet hallani Hétien újabb 19 dolgozó paraszt belépésiről hoztak hírt a néinevsiők A nagy megmozdulás első napja után kezdtek magukhoz térni Ujfehérló kulékjai is. Eleinte ósdi hazugságo­kat szedtek össze, de mert ezekkel nem sokra mentek, ravaszabb mód­szerhez folyamodtak. i,Főhadiszál­lást“ állhatták fel Neubauer és Csemyus Lőrinc volt földbirtokosok­nál. Hé főn berendelték lakásaikra megtévesztett embereikét és kiadták a parancsot: „Minden népnevelőt figyelje'ek hova megy be s utána menjetek be ti is és mondjátok, hogy ne iratkozzanak be a csoport­ba. Várjanak őszig, ki tudja, mi történik addig?... Karnóczi György is így kereste fel Neubauer volt huszárszázadost, akinél 45 előtt mint. gazda volt al­kalmazásban. Gyakran bejárogat még ma is hozzá, Kedden regne! újebb népnevelők indultak útnak M-eri nemcsak a miaradisággal, de az ellenség hazug rágalmaival is fel kell venni a harcot. A pártbizottság számított a kulákság próbálkozásai­ra. Herskovits és Tóth élv'ármk mi­előtt ú'nak indítóitik a népnevelő­ket, külön hangsúlyozták, hogy fi­gyeljenek fel az ellenséges hírekre s leplezzék le ott nyomban ezek tér. jeszőit. Több tanyán már úgy volt, hogy kedden új csoportok alakulnak. Így is történt.,. volna, ha a kulákok el nem indítják rágalomhadjáratu- kat. B. Tóth József Neubauer egykori földjén lakik. Tíz család él még rajta, kívül ott. Valamennyien Neu­bauer asolédei voltok s hogy a fel­szabadulás után földet kaptak, ott k'T'i'éfc úi életüket. Tóth József a minap belépett. Mist azonban hajnal óla bent ácsor. goit már a faluban, alig vártai hogy elpanaszolja baját. Mert sok min­déi történ' náluk, amióta belépett a csopor ba. — Adjatok valami írást élvlár- sak, hogy nem veszik el a földet, meg hogy nem költöz'c’ek ki a lá­nyáról. mert a család nem akar bé- kénhagyni. —, Mi történt maguknál Józsi bá- ‘esi? — kérdik az elvtársik. Buglyos János. Kovács Józsefné, Özv. Tóth Is-vánné- Muiolcsl Fe- rencné, Ma'olcri Piroska és Parcel­lán József belépéséről hoznak hírt a népnevelők. De beszámolnak arról is. hogy Csemyus Lőrinchez estén­ként bejárnak többen s azokon ke­resztül terjeszti rémhíreit a volt főjegyző Az egirlk tiszadobi népne­velő arról számolt be, hogy kim a tanyán lóhá is járt a népnevelők u'án éj. feljegyzéseket készített. Kisszegegyházán meg Biró János került a kuják befolyása alá ő aka- dá'.-oizg ‘ a csoport megalakító:át. Héjfő délután, amikor megtudták a tanyán, hogy belépett a csoportba! egyszeribe tizen is felkeresték. Tíz és száz rágalmat zúdítottak a szö­vetkezetre, a család kétségbeesett: Mi lesz most? — Azért küldött a feleségem ide, hogy tudjam meg a valóságot. Meg is tudta. Az elvtársak megmagya­rázták neki, hogy senki nem veszi el a pár holdat, sőt csak most lesz igazán az övék a föld. De mást is kihozott a szó- Mégpedig azt, hogy Karnóczi György Neubauemél járt s ő biztatta a 'tanya dolgozóit Józsi bácsi ellen, ő terjesztette el a la. nyán a volt huszárszázados rágal­mait. Na. csak menjek haza ... B. Tóth József után Láppal Sán­dor népnevelő lépett be az ajtón. Belépési nyilatkozatot nyújt át. Sáf­rány József az Oncsa. telepről 7 holddal lépett be az első típusú cso­portba. Maid Tóth József. Balogh Kálmán. Hé főn azzal engedték el a lányost d’jlgczók a népnevelőket, hogy más­nap ha kimennek, megalakítják s csoportot. A népnevelők után Biró János járta végig a parasztcsaládo­kat és lebeszélte őket a csoportéin- kilósról. A kulálook nem akarnak belenyu­godni a vereségbe. Mind vadabb gyűlölet tüzeli őket a falu és a ta­nyák dolgozó parasztságának boldo­gulása ellen. Sötét arccal járják a (anyákat, megtévesztik a dolgozó parasztokat s azokkal terjesztik al­jas rágalmaikat. Uszítanak, rémhíre. két terjesztenek, rágalmazzák a cső. porloloat, de a dolgozó parasztok egyre többen ismerik fel a kulák mesterkedéseit és lerán'ják róluk a leplet- Ujfehérlón fokozott éberség­re van szükség, hogy a döntő ütkö­zet a dolgozó parasztok teljes győ­zelmével végződjék, hogy Ujfehérló is mint Turkeve, megyénkben pe­dig mini. Csősz!ó, termelőszövetke­í a áS). . '09^031 Baszott néz

Next

/
Oldalképek
Tartalom