Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-18 / 41. szám

1951 FEBRUÁR 1B. TA&iRNA» 9 A jugoszláv nép harcol a rabság ellen r A titoistók. miután eladták *z knzág kincseit a monopoltőkések­Befc és miután a háborús uszítok gendetkezésére bocsátották Jugo- gElávia területét, hogy azt hídfővé tegyék a Szovjetunió és a népi de- mokra.ikus országok ellen, most azt hiszik, hogy a jugoszláv népet is áruba bocsáthatják és eladhatják ágyútölteléknek. | A jugoszláv nép ellenállási moz tta'. ma azonban Titoék vad terrorja (ellenére is napról napra nő é3 egy­re hata'masabb arányokat ölt. A felusi és városi dolgozók harcba léptek a gyarmati rabság, a nyomor lés az éhség ellen. A nép hősi har­sában a munkásosztály jár elől és te harcot a kommunisták vezetik. Ezek az igazi kommunisták mit sem törődnek Rankovics janicsárjainak kérés terrorjával, folytatják harcu kát, megsziiárdíiják táborukat, ki­építik az illegális szervezetet és megerősítik kapcsolataikat a széles n-épVimegekkel. A Tito fasiszták elleni harc egyik legelterjedtebb formája a háborús gépere et kiszolgáló termelés sza­bó' álása. A termeléstől való töme­ges Távolmaradás egyre szervezet­tebb jelleget ölt. Csupán az elmúlt év első 8 hónapjában 120 millió munkanap veszteség érte emiatt az akciók miatt a háborús termelést. Egy év leforgása alatt a trepcsjai bánya 11 ezer embere közül 10.500 hagyta abba a munkát. A ripani bányában naponta a munkások egy- harmada, a mlavsiaj bányában 39 százaléka hiányzik. A Tisa textil- gyárban az 1500 munkás helyett Cs?k 3—500 munkás dolgozik. Van­nak olyan vállalatok, ahol a távol­maradó munkások száma eléri a 80 mázalékot. 444f^ A2 ellenállásnak ezt a formáját még inkább megérzik azok az úgy­nevezett ..önkéntes alakulatok", ahová a dolgozókat kényszerrel hurcolják el. Ezek az ,önkén-es alakulatok" főleg repülőterek, stra­tégiai utak építésén, erdőirtáson és bányamunkán dolgoznak. Nis. Vranyje és Timok tartományokban például a titoístáknak az UDB min­den Terrorja ellenére sem sikerült az ilyen munkákra a fiatalságnak még csak a 10 százalékát sem fel­hajtani. 1950 első felében a jugö- ■zláv nép hóhérjai a horvátországi ipari mozgósí* ásban előírt ..tervben“ szereplő munkaerőknek csupán Iá ■zúzalékét tudtak előteremteni, az erdőmunlcára 11.4. a bányamunká­ra pedig 9.1 százalékát. Rankovi- esék a tömeges szökések megaka­dályozására a munkatáborokat ka­tonai erővel őriztetik. Rjazsanban például 700 munkásra 300 állig fel- fegyverzett' UDB-s vigyáz. A sz*rájkok m’nden terror elle­nére is szaporodnak. Ugyancsak szaporodnak a szabó* ázscselekmé- nyek is- me’yeknek célja, hogy az ipari berendezéseket megrongálják és így a háborús Termelés menetét lassítsák Kohani. Ras;, Breza és más vidékek bányászai szervezet­ten h’usíiják meg a Színesfémter­me'és*. A írepcsiai bányászok nem- régben felrobbantottak egy raktárt és o‘f hagy 4k a bányát. A fehér­templomi fűrész eién munkásai di- namit-tal felrobbantottak egy mo­tort, hogy késleltessék az imperia­listáknak szánt faanyag elszállítá­sát. a rjehai kőolaj finomítót fel­gyújtották és ugyanezt tették egy katonai anyagraktárral is. A vas­utasok síneket» hidakat és alagút a- kat robbantank fel. Nemrégiben be­omlott Zvecsane és Kralova között az alagút és emiatt szüneteltetni kellett a forgalmat. Mozdonyokat és tehervagonokat vonnak ki a for­galomból. egész szerelvényeket te­relnek holtvágányra. hogy így kés­leltessék a jugoszláv javak elszál­lítását az Imperialista országokba. A kikötök dolgozói is követik a vasutasok példáját. Kés'éltetik a rakodást, sőt a’ rjelcai dokkmunká­sok 170 köbméter. Angliának szánt épületiét a tengerbe dobtak, a ten­gerészek pedig felgyújtották a nagyiirtarlalmú Partízanka gőzha­jó*. Pleve városában a gépkocsive­zetők közel ezer teherautót tettek használhatatlanná. Egyre erősebb az ellenállás a hadseregben is. A kaszárnyák falain nap mint nap ilyen feliratok jelennek meg: -.So­hasem fogunk harcolni felszabadí­tónk, védelmezőnk, a Szovjetunió ellen!*' A fasiszta banda elleni ellenállási mozgalom egyre nő a falvakban is. A szabotázs folytán a szántóföldek­nek csupán 45 százalékát vetették be. a begyűjtést pedig csak mini­mális részben lehetett megvalósíta­ni. A mezőgazdasági termékek erő­szakos behajtásához a parasztok és a titoista hatóságok között heves összetűzésekre került sor. Hercego­vina számos körzetében valóságos parasztfelkelés volt. Az imperialis­ta ..New-YOrk Herald Tribune'* is kénytelen volt hírt adni a Karlo- vác-körzeil parasztfelkelésről. A horvátországi Jlítvic tó környékén a felkelő parasztok tömegesen hagyták el a falvakat és vonultak az erdőkbe, ho^gy folytassák a har­cot a fasiszta uralom ellen- Egyéb­ként a hegyekbe és erdőkbe való menekülés egyre sűrűbben fordul elő. Az egyre erősödő harcot a titois­ta uralom ellen a napról napra erő­södő pártszervezetek vezetik. Uj je­lenség, hogy ma már a helyi ható­ságok tEgjai is egyre bátrabban lépnek fel a nép ügye mellett. A Utolsók őzt maguk is kénytelenek beismerni és többízben kijelentet­ték, hogy ..a helyi hatóságok támo- •gatják a szabó tálókat, nemtörődöm­ség és passzívt ás dühöng minden- felé.** A jugoszláv nép hősi ellenállási harca — minden terror, börtön és ütlegelés ellenére — napról napra növekszik. Ez a felszabadítási moz­galom a nép széles tömegeibe eresztette gyökereit. A nép elhatá­rozta, hogy le fogja tiporni az e, fenséget, v; fogja szabadítani az or­szágot a Tito-banda karmaiból vissza fogja vezetni Jugoszláviát béke és a szoc'al zmus táborába, melynek élén a Szovjetunió áll. JÓKAI MÓR születésének 126. évfordulóját ünnepeljük. A fiatal író fejlődésé­re döntő mértékben hatott a már­cius lő-ét előkészítő forradalmi írók, elsősorban Petőfi társasága. Forradalmár, a márciusi 12 pont szerkesztője. A szabadságharc alatt ugyan a megegyezést akaró tábor követeléseinek adott han­got, de a világosi fegyverletétel számára is a bujdosást jelentette, öreg korában is így emlékszik vissza 1848—49-re : „Soha úgy ír­ni, miként akkor, nem tudnék többé.” Csataképekkel s szabadsághar­cos emlékeinek megírásával tért vissza az Irodalmi életbe. A sza­badságharc hősi jeleneteinek fel- támasztásával hozzájárult az el­nyomás ideje alatt a függetlensé­gi vágy ébrentartásához. Ekkor születtek meg nagyszerű regé­nyei , mint„Egy magyar nábob” „Kárpáti Zoltán”, később a „Kő­szívű ember fial”, s a „Rab Ráby”. Az első két regényében a reformkor történetét támasztja fel. A .Kőszívű ember fial” hősei pedig nagyszerű példáját mutat­ják a bátorságnak s a hazaszere­tetnek, s rajta keresztül képet ka­punk a szabadságharc hősi ^küz­delmeiről. A „Rab Ráby” c. regé­nyében II. József korába visz el bennünket. Ráby, a fiatal nemes a nép érdekeiért száll szembe a nemességgel. Igaz, ez a regény a császár uralkodásának szimpati­kus ábrázolásával hozzájárult helytelen értékeléséhez, de a ha­zai nemesség haladásellenes, kor­rupt magatartásának ábrázolása révén irodalmunk legnagyobb ha­ladó értékei közé tartozik. A köznemesség, amely a nem­zeti ellenállás támasza volt, 1867- ben kiegyezett a Habsburg udvar­ral. Jókai is együtthaladt osztá­lyával a megalkuvás útján. Ez az irány kritikai érzékének rovására ment, s több ekkor keletkezett re­gényében idealizálta a bankáro­kat, üzletelő nemeseket, s így ha­mis színben tűntette fel a kiegye­zés korát. Azonban ebben a kor­szakban Is születtek leleplező regé­nyei. A „Fekete gyémántokéban fellebbenti a fátylat arról a gya­lázatos viszonyról, amely a kül­földi nagypolgárság, a magyar klérus és az arisztokrácia között volt. Azonban legfontosabb osz­tálynak, a köznemességnek áruló magatartásáról egy betűt sem Irt. A kapitalista polgár a főhőse az „Arany ember”-nek is. Bemutat­ja a polgári morált s felsorakoz­tatja a társadalom által defor­mált embereket Is. Tímár Mihály számára már csak a társadalom­ból való kiszakadás irreális útját tudja megoldásként felmutatni. A századfordulón a kapitaliz­mus ellenmondásai nálunk is egy­re élesebbek. Az Író csalódik s ö is menekülni szeretne, mint az .Arany ember” hőse, vagy az „Ahol a pénz nem Isten” c. regé­nyének kivándorló családja. Jókai nyelve természetes és egyszerű, elbeszélő módja műveit a nép számára is élvezhetővé te­szi. Meg van az a jó tulajdonsága, — amiben mai íróink is tanulhat­nak tőle —, hogy alakjait olva­sóival meg tudja szerettetni, vögy gyülö'tetni. Müveinek nagy része -— minden hibája mellett — érté­kes, mert lelkesítő' képet ad a re­formmozgalomról, a szabadság- harcról s a kritikai realista írókét megközelítő módszerrel bírálja s leplezi la kora feudalkapltalizmu- cának egyes hibáit. Debreceni Tibor Három éves a szovjet-magyar barátsági szerződés Ma három esztendeje kötötték meg a szovjet magyar barátsági. együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést. Ma három esztendeje lettünk a Szovjetunió szövetségese. l/za szerződés a Szovje uniómín­J den addigi támogassanak be­tetőzése volt s bizonyítéka annak is, hogy a demokratikus Magyar- ország méltó a szocializmus orszá­génak barátságára, bizalmára meg­becsülésére, hogy Magyarország, el­ért eredményei alapján, befogad­ható a haladó népek családjába. Először fordult élő a modern ma­gyar tör;éneiembsn, hogy egy olyan nagyhatalom, mint a Szovjetunió, egyenrangú félként tárgyalt velünk. Joggal á.lEpíthatta meg akkor Rá­kosi Mátyás elvtárs, hogy „a meg­kötött szerződés a magyar demo­krácia eddig elért legnagyobb sike­re”. Ez a siker természetesen nem ma­gától született meg. — Ki­vívta a dolgozó nép, amelyet a ma­gyar kommunisták vezettek, céltu­datosan. ingadozás nélkül az egye­dül helyes úton. Kivív,a az az áll­hatatosság, amellyel szembeszáll­tunk a reakció és az imperialisták minden kísérletével, az a fordulat, amellyel 1948 február 18 ig lénye­gében szilárdan és visszavonhatat­lanul eldöntet;ük, hogy Magyaror­szág: népi demokrácia és halad előre a szocializmus felé. ; A szovjet-magyar barátsági ■ szer­ződés jelentőségét Molotov elytárs abbjm jelölte meg, hogy egyrészt megteremti a szovjet és a magyar nép szoros együttműködését, füg­getlenségük és nemzeti szuvereni­tásuk kölcsönös tiszteleté alapján, másrészt új, fontos lépés nz euró­Siberssia üsfeiaiMk a félévi vizsgába készülünk a további munkára Koráén Mihály II. évem Leningrátlban tanuló magyar egyetemi hallgató levele Most kaptam meg égy héttel ez­előtt a leveled. Egy kicsit késve érkezett meg. Igaz. én is késve vá­laszolok. mert most folynak nálunk a vizsgák, ez igénybeveszi minden időnket. Éppen ma zártuk az első félévet. Ez kiértékelése volt annak, milyen munkát végeztünk eddig. A tanulási formák, a tanulmányi eredmények minősítésénél, elmon­dok neked egyet-mást. Amint tu­dód, itt is öt jegy van a tanulók elbírálásánál, mint nálunk az egye­temen. Nekünk, másodéveseknek az utolsó napokban négy szigorlatunk és két kollokviumunk volt. Jegyet csak a sz'gorlatra adnak, tehát ösz- szegezve, magam is négy vizsgát tettem le. amit oszályoztak. A szeretettel dédelgetik e«t az együt­test. Erről röviden csak annyit, hogy minden müsorsaámot vissza­tapsoltak. A táncoknál például meg­történt az, hogy háromszor is kel­lett ismételniük. Az Alexandrov-együtites szereplé­se mellett van itt egy másik dolog is, ami a lenlngrádikat foglalkoz­tatja. amire nem ok nélkül büsz­kék. Ez pedig az, hogy Sztálin elv­társ elfogadta a kirovi körzet dol­gozóinak azt a kérését, hogy ő kép­viselje a körzetet a Legfelsőbb Tanácsban. Különben nagy ez őröm a ,Ki- rov‘‘ (volt Putyilov) gyáiban, amelyről a Párttörténetbsn ír Sztá­lin elvtárs. Én magam hallottam K achsCA £lnrtci/vtyu.o JleHUHzpaő naMunmuK nempy I JvUyyl ICospfiuLLALiey íxMzJl ezutcit cl Izvfl&et, négy közül egy négyes, a többi ötő# lett, aminek nagyon örülök. Ez Itt is jónak számit és felül van a cso- portátlagon. Tehát ezzel vége az első félévnek. Most, szünet következik. Szünet alatt olvasunk, szórakozunk, korcso­lyázunk, sízünk, vagyis ezzel tölt­jük e! a pihenő idő:. Persze, azért itt megemlítem, hogy közben segít­jük az első éveseket és átadjuk nekik tapasztalatainkat. Én máris megkezdtem a szórako­zást. Tegnap este a Vörös Hadse­reg világhírű Alexandrov-kórusát hallgattam meg. Röviden mondva- nagyszerű élmény volt. Nehéz azt leírni, milyen tomboló sikert arat­tak a kórus tagjai a lenlngrádi munkások körében is. akik forró néhány felszólalást a gyárból a rá­dión keresztül, ezek a felszólalások végtelen szereietröl. ragaszkodásról tanúskodtak a Bolsevik Párt veze­tője iránt. Ez a szeretet különben mindenütt.' lépten-nyomon megnyil­vánul. A munkásók forrón szeretik Sztálin elvtársat, apjuknak, tanító­juknak nevezik Öt és nevében te­szik meg munkafelajánlásaiköt a ezek lendületével évről évre túl­szárnyalják, megdönUk a korábban elért eredményeket. , Befejezésül még csak annyit, hogy nagyon szeretek üt lenni, szeretem ezt a nagy. bátor népet, amelynek sok-sok millió munkástársammal együtt én is boldogulásomat, biztos jövőmet köszönhetem. Elvtársi üdvözlettel: Kovács Mhály pai bélke éa biztonság megszHánlt­tásában. agyaroraeág függetlenségének I”-“ soha nem volt olyan hatalmas biztosítéka, mint ez a szerződés, amely a világ legerősebb országá­nak szövetségesévé tett minket. El­mondhatjuk. hogy minden ország- amelynek drága a függetlensége, a Szovjetunió barátságát és szövetsé­gét keresi. S látjuk, hogyan áll a r.emj3,i íügge'lenség ügye azokban a nyugat; országokban, amelyek vi­szont az imperialisták szekeréhez kötötték sorsukat, amelyeknek ki­zsákmányoló5. alamizsnáért kiáru­sítják az ország, a dolgozó nép füg­getlenségét. A szovjet-magyar barátsági szer­ződés békénk és biztonságunk ok­mánya is. A béke egységes és oszt­hatatlan. Nincs külön magyar béke és biztonság, nincs lehetősért arra- hogy a magyar dolgozók elszigetelt nyugalomban és békében éljenek- ha az imperialista kalandorok a világ egyre újabb ré.-zeit igyekez­nek háborús tűzfészekké vál oz'ai- ni. A béke védelmének dón ő fzl- tétele a haladó erők egysége. A Szovjetunióval, m'n* a béke óbor vezetőjével és a béke legfőbb őré­vel való szövetségünk azt jeleni:, hogy mi is részesei vagyunk az egyetemes béke megteremtéséért és megszllárdí ásáért folyó küzdelem­nek. Abban a hatalmas táborban, amely a békét védi s amelynek ereje a szovjet-kínai barátsági szer­ződéssel legyőzheíetlenné fokozó­dott. ott vagyunk mi is. Békénket e nagy táborhoz való tartozásunk biztosítja, mindenekelőtt a szovjet­unóhoz fűződő szövetségünk. /B ezovjet-magyar barátsági s7er ződés nyomán három év alatt élő valósággá lett a békés munka, a szocializmus épi:ése a magyar nép számára. Ez a szerződés, z Szovjetunió barátsága tette lehető­vé, hogy e három év alatt nyugod­tan folytathattuk az építést, diadal­masan befejezhettük a hároméves tervet, elvégezhettük ez ötéves terv első esztendejének feladatait és dol­gozhatunk a terv további megva­lósításán. Nyugodtan — de ez nem azt jeleníti, hogy harcok nélkül. Am e harcok megvívásához, » különbö­ző imperialista kémbandák leleple­zéséhez, minden rendű és rangú el­lenség szétzúzásához ■ szovjet-rae- gyar barátság adta meg a lehető­séget- A Szovjetunió támogatása óvja a békeszerető népeket attól hogy az Imperialisták, vérebük Tito révén Magyarországon vagy a környező népi demokráciákban rob­bantsák ki az új háborút. Ez a szer­ződés és ennek nyomán a Szovjet­unió támogatása emelte Magyaror­szágot bástyává a békefrontnak ezen. a fontos szakaszén. Ez a szer­ződés tette Magyarországot annak a hatalomnak a részesévé- amely, ha dühre és elkeseredett próbálko­zásokra készteti is az imperialist - kát, egyszersmind félelemmel is tölti el őket. E szerződé 'sál Ma­gyarország megszűnt olcsó játék­szer és préda lenni az imperialista kalandorok kezében. Magyarország kis ország, de a . Szovjetunió szövetségese: s mint ilyen, 6rt áll a haladás frontján. A szerződéskötés óta eltelt három esz­tendő alatt arra törekedtünk, hogy méltók és erősek legyünk felada­tunkhoz. a béke ránkeső froitsza- kaszának védelméhez. Termelésünk emelkedő számai erőnk növekedé­séről szólnak; a Szovjetunió iránt népünkben egyre mélyülő szeretet art bizonyítja, hogy a szerződés írott betűi három év a.a t anyagi erővé váltak. Mindez azt bizonyítja hogy ma méltóbb szövetssgestársa vagyunk a Szovjetuniónak, min; három évvel ezelőtt voltunk, rajta leszünk, hogy az elköve'kező évek­ben még méltóbbak legyünk rá. olgozó népünk függetlenségben és békében akar élni és ha kell, ezt a függetlenséget és béltét hajlandó fegyverrel is megvédeni. A szövetségi hűség a Szovjetunió iránt, egyszersmind népünk boldo­gulásának, felemelkedésének is fel­tétele. Függetlenségünk és békénk okmányának aláírásával indult el az a korszak, amely a világ legerő­sebb és leghaladóbb állama oldalán minket, magyarokat egyre erőseb­bé tesz, végre megszerzett függet­lenségünk megvédésére, békés szo­cialista jövőnk utegieiemtőbére. fi _ J^e^iurjrőuX, Z5-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom