Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-18 / 41. szám
1961. FEBEUÍ.R IS. T ASA EK A? Ä VILÁGMINDENSÉG TITKAI A talaj keletkezése Megkezdftdiek az áliatsenyésztési szaktanfolyamok záróvizsgái Mostanában igen sokat hallunk a Szovjetunió hatalmas természet- áialaki.j lárváiról s köztük arról is. hogy termővé teszik a nagyki- ' terjedésű Kara-Kum sivatagot. Ma már nem probléma a természet megváltoztatása, legalábbis nem probléma a szocializmus országában; ahol . az emberek levetkőzték a- burzsoázia által szorgalmasan •ápolt maradiságoi. A letünőbon. lévő burzsoáziának létérdeke volt azt hirdető,:, hogy megváltoztathatatlan a természet, tehát megváltoz;atha. ratten a társadalom is. Ma már tíz és százmilliók tudják, hogy a világon minden keletkezik' változik, fejlődik és elmúlik. Ke- l£t*kezett tehát a talaj is, nem az •égből pottyant alá, nem megvál'oz- h.alatlan, nem öröktol fogva való. liOmonoazovnak, a nagy orosz tu- <ióaiak kétszáz évvel eze'.őtt még az egész burzsoá áltudománnyal izomba kellett néznie, amikor azt mondái, hogy .a mostani fekete zsíróé talaj, az úgynevezett humusz nem elsődleges és nem ősi talaj, hanem állati és növényi tesitek rothadásából koiotkezett az idők ío- lysjnán.** . Azt, már az eddigiek folyamán megismertük, hogy hogyan alakult ki Földünk, hogyan ke'e'kez'ek a hegyek, hogyan változtatták a felszínt a földrengések, a vulkánok- a levegő és a víz munkája. Tudjuk, hagy vannak tűzi eredetű, vagy vulkanikus és üledékes kőzetek. Ezek a kőzetek is állandóan változnak. mert hat rájuk a hőmérséklet, a víz. a szél, A természet különböző erőinek hatására megrongálódlak a hegyek, szétimáiot(ak a Ifösziklák. A víz és a szelek hatáséra HOMOK ÉS AGYAG KELET KEZETT Részecskéit eleinte semmi nem tar. tótja össze. Elég veit egy nagyobb cső. vagy szélvihar és máris gyökeresen megváltozott a Föld felülete. Ez tehát még nem volt talaj. Nán volt növényzet, ami gyökérzetével megrögzitetíe volna a földet. Sokmílltió év telt et a Föld történetében, amíg megjelent az élet, a talaj. A Föld akkor még természetesen melegebb volt* mint most. A levegő páradúsabb volt és a mainál lényegesen több ammóniákét tartalmazott s Ilyen körülmények között a meleg víz felületén új anyag keletkezett, a fehérje, mindet élőlény alapanyaga. Erről bővebben az élet keletkezésénél lesz skó. most azonban csak a talaj ki. fejlődését vizsgáljuk. Az első élőlények a vízzel és a levegővel együtt lassanként ezét- rongálták a Föld köves kérgét, elhalva pádig rothadásnak indultak, ezé:bomlottak és humusz képződött belőlük. Ez elvegyült a kőzetek felaprózott részeivel és egyberagasztotta azokat. ÍGY született az első TALAJ amely a későbbi- nagyobb és erősebb növények fejlődését lehetővé tette. A fák .és füvek a talajba kapaszkodva gyökereikkel, a kőzetek repedéseibe hatoltak, megemésztették és megrongálták azokat. A talajra eső hullott. A víz átmosta a Talaj részecskéket, feloldotta a közelben és a humuszban lévő különböző sókat és a növényeket táplálta velük. A sók egyrésze a vízzel együtt az alacsonyabb rétegekbe szivárgóit át. A talajt szolgáltató kőzet tovább málott. A növényzet azonban nemcsak a köveket és hegyeket rongálta, hanem ugyanakkor Védte ja a talajt. A humusz egybe, ragasztotta a talajrészecskéket, a gyökerek sűrű hálózata pedig meg- rögzitette azokat. Kizöldülték a síkságok és a hegyek. Megelevenedett a Föld. A növényele éltek és fej iőd ek és velük együtt élt és ala. hűlt a talaj. A FÖLD ELSŐ MŰVELŐI nem emberek voltak, hanem egyszerű testi felépítésű élőlények: a baktériumok és a rengeteg ízeltlábú és földtúró állat. A gilisz'ák, vakondokok. ürgék hörcsögök m!nd. mind lazították a talajt, elegyítet. fék a különböző talajrészeket, máj ^pusztulásuk után a humuszt gyarapították. Különösen fontos a giliszták munkája. Ezek hatalmas tömegű földet dolgoznak fel. A baktériumok az elhalt állatokat és növényeket bontják fel. Csakis a baktériumoknak köszönhető, hogy ezekből humusz képződik. Egyes bakié, riurook a növények gyökerén élnek s a gyökereken nitrogént halmoznak fel. Ilyen nitrogéntartalmú gyökerei vannak a pillangósvirágú növényeknek (lucerna- lóhere, stb). Más baktériumok nemcsak nitrogénnel, de egyéb tápanyagokkal Is ellátják a növényt, működésük te. hát pótolhatatlan a talajban. Vannak azoban károg baktériumok is. Ezek elbontják a salétromot. felszabadítják a lekötött nitrogént. A földművelő feladata, hogy elősegítse a talajban a hasznos baktériumok fejlődését és e.nyomja a káros baktériumokat. A különböző élőlények talajképző szerepén kívül meg kell említeni az éghajlat, az időjárás befolyását ia, amely másfajta talajt formál az egyenlítőn és megint másat a sarkvidékeken. Nagy hatással van a talajra a vidékek domborulata is. Úgyszintén különböznek a talajok életkorban és a talajképzö folyamat gyorsaságában. AZ EMBER HATÁSA A TALAJRA kétféle lehet: A talajt kizsákmányolva megsemmisítheti, elpusztíthatja, vagy megművelheti és ezzel fokozhatja termékenységei. A Szovjetunióban például az ember talajképző szerepe csak teremtő lehet. A szovjet rendszer talajművelő tevékenységének az a végcélja, hogy meg lehessen művelni a Szovjetunió egész talaját, hogy magas fokra emelkedjék a föld termékenysége. Ezen az. ülőn már nagy lépéseket tett meg a szovjet mezőgazdaságtudomány s beláthatatlan az a fejlődés, amely napjainkban szinte szemünk előtt játszódik le. A TALAJ ÖSSZETÉTELE A talaj fogalmán érijük a kőzetek minden felületi rétegét, amely az éghajlat (fény. meleg, levegő, víz), a növényi és állati szervezetek, a müveit területeken pedig az ember tevékenységének hatására is feldolgozódott s megváltozott. Minden talaj elatt az a kőzet fekszik, amelyből a talaj képződött (anyakőzet). Mi a talajt, mint a természet. valóságos történelmi testét tanulmányozzuk teljesebb éj észsze. rübb kihasználása céljából, mint munkatárgyat és munkaeszközt a mezőgazdasági és általában a nép- gazdasági termelésben. A talajban megkülönböztetünk szilárd részeket, talajvizet, levegőt és élőlényeket. A Szilárd részecskék ásványi (szervetlen) és szerves anyagokból állanak. A talaj különböző nagyságú szemcsékből áll. A szemcsék nagysága szerint többféle jellemző részecskét különböztetünk meg. amelyekböL a talaj különböző tulajdonságai adódnak. A talajban legtöbb a homok és a por vagy az agyag. Kavicsok nagy mennyiségben már csak a jégáras lerakódásokból képződött, vagy törmelékes kemény köze;ekböl keletkezett talajokban találhatók. Az agyagos és márgás talajok sok különböző ásványt tartalmaznak. Ezek közt különböző, a növények siámára nélkülözhetetlen anyagok is vannak, például kalcium, kálium, foszfor, vas. Táplálkozás szempontjából a legértékesebbek a parányi kolloid részecskék, mert bennük van a legtöbb tápanyag és belőlük könnyebben oldja ki a víz a növények számára nélkülözhetetlen ve- gyületeket. A homokos és homokleöves talajok nagy mennyiségben tartalmaznak kvarcot, amely nem alkalmas a növények táplálására. A TELEVÉNYFÖLD vagy humusz szerepéről volt már szó ebben a cikkben. A televény- fö:d különböző növények, állatok, gombák és baktériumok maradványaiból keleikezók. amelyek a talajba behatolnak. A, növényi éj állati maradványok a mikroorganizmusok (gombák, baktériumok) hatására elro hadnak és fokozatosan elvesztik egyes alkatrészeiket, más anyagokat ped'g magukhoz kapcsolnak. Később tovább bomlanak és csak bizonyos idő után válnak te'e- vényfölddé. A humusz különböző részekből áll. Legfontosabb részei a korhadó és rothadó anyagok, amelyek a talajnak sötét színt adnak. Az a humusz a legértékesebb, amelyben sok sötét korhadó és rothadó anyag van. Az ilyet édes humusznak nevezzük. Ez fokozza a talaj termőképességét. A teíevényföld jelentősége azért nagy. mert a növények életéhez szükséges táp’álék nagyrésze á humuszban található meg. Víz ÉS LEVEGŐ A TALAJBAN Minden talajban több vagy kevesebb nedvesség is van. amely eső, hó, harmat alakjában kerül a földbe. de néha alulról jut a talaj felső ré jegeibe az úgynevezett haj-szálcsöveken. A víz a talajban soha nem marad tisztán. Különböző sók oldódnak fel benne a talajból, el. nyelődik benne a talajlevegő is. A víz a benne oldott sókkal és a levegővel, valamint s mikroorganizmusokkal együtt alkotja a talajoldatot. Ebből az oldatból merítik a növények gyökereikkel a talajból a számukra nélkülözhetetlen tápanyagokat. A talajlevegőrő! tudni kell. hogy rendkívül gazdag szénsavas gázban, tehát különbözik a tslaj feletti l*e- vegőíől. Az oxigén viszont kevesebb benne- mint a szabad levegőben. A TALAJ TULAJDONSÁGAI közül legfontosabb a termőképesség. A talaj szilárd részének azt a tulajdonságát, hogy a vizes oldatból elnyel és leköt bizonyos anyagokat és sókat, a talaj elnyelő-képességé* nek nevezzük. Ez elsősorban a trágyázás szempontjából jelentős. A talaj likacsossága ;9 fontos tulajdonság. Ez azért szükséges, mert a likacsokban helyezkedik el a talajvíz és a levegő. A talaj tovább: fontos tulajdonságai: képes a víz befogadására, részbeni megtartására, a levegő befogadására és lényeges a talaj hőmérséklete is. A TALAJ ÉLETE Azok a tényezők, amelyektől a talajok képződése függ. idővel megváltoznak, ez pedig snnyit jelöni- hogy velük együtt változik. ,,él“ a talaj is. Változatlan éghajlat mellett is szakadatlan folyamatok bonyolódnak le a talajban, amelyok a talaj változásához vezetnek. Nap máit na,p, hónapról hónapra, évről évre változik a talaj, szakadatlanul változtatja tulajdonságait. A fejlődés egyik korszakából a másikba ksrív. a talaj éleiébe beavatkozik az ember is. A talajt megmunkálva és trágyázva' a mocsarakat lecsapolva. a síkságokat öntözve néhány esztendő alatt szemünk láttára átalakítja és a maga céljaira hasznosítja. A szocialista gzdálkodásnái talaj átalakítása csak egyetlen cél érdekében történik: a mezőgazdaság termelékenységének szakadatlan növelése, az életszínvonal emelése céljából. ŐSKORI LELETEKRE BUKKANTAK ÜZBEKISZTÄNBAN Üzbekisztán tudósai néhány éve kutatásokat végeznek a szamarkandi területen fekvő Anan-Kutan körzetében, ahol 1943-ban őskori települést tártak fel. Az Üzbég Szocialista Szovjet' köztársaság Tudományos Akadémiája Történelmi és Archeológiái Intézetének tudósai a napokban összefoglalták a kutatások eredményeit. Az utóbbi időkben Anan-Kutanban az ősember számos kezdetleges szerszámának maradványaira bukkantak. Két méter mélységben tűzhelyet és elszenesedett állati csontokat tártak fel. Az üzbég Szocialista Szovjet- köztársaság Tudományos Akadémiájának Történelmi és Archeológiái Intézete, együtt működve az üzbég állami egyetemmel, ez év nyarán folytatja az unan kutani ásatásokat. Megyénk területén álattenyász- tésl szaktanfolyamokat indítottak a termelőcsoportok tagjainak, hogy még jobban megismerhessék a szarvasmarha állomány helyes fejlesztését, a takarmány jó felhasználását. Mintegy 800 termelőcsoport-tag vett részt megyénkben ezeken a tanfolyamokon, de nagyszámmal részt vettek az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is. A mátészalkai „Zalka Máté" termelöcsoportnál is volt egy tanfolyam, amelynek záróvizsgáját az elmúlt héten tartották. A záróvizsgán filmvetítésen mutatták be a kos píroméi szarvasmarha tenyésztését. A záróvizsgán Tóth János eap- porttag elmondta, hogy nagyon sokat tanult a takarmány helyes kezeléséről.. Széles Zsigmond tszcs tag elmondta hozzászólásában, hogy a szaktanfolyamon tanultak nagyban hozzásegítették őket a minisztertanács 2 éves állattenyász- tésfejlesztésl határozatának sikeres végrehajtásához. Veress Menyhért elnökhelyettes elmondta, hogy a szaktanfolyamon tanultakat alkalmazta a takarmányozásnál és rövid idő alatt sikerült a, fejési átlagot egy literrel emelni. A záróvizsgát a termelőcsoport ( * DISZ szervezetének kultúrműsora zárta be. Húsz szovjet város újjáépítési terveit dolgozza ki az idén a Várostervezési Intézet A Vároaépíiési Mniásztérium állami Várostervezési Intézete a t-' lág egyetlen intézete- amely nagyvárosok k-ompLex tervezésével és újjáépítésével íogltallkozlk. Az intézet épíNeszeinek • és mérnökeinek kollektívája már baíejezíe Alma- Ata, Ulan-Ude, Barnaul» Askabad, Juzsii-e Szahiaiinsfck és sok # más szovjet város általános újjáépítésének tervét. Valamennyi tervben nagy figyel* met fordítanak a kényelmes lakóházak. klubok, kultúrházak, iskolák' óvodák. bölcsődék, kórháziak és színházak építésére. A városok tj-j" jáépí;ési tervedben új. nagy parkok, kertek és terek építését írják elő 1951-ben újabb húsz szovjet Város újjáépítés'! tervén dolgoznak. Felkészü Itck a Kongresszusi Hél re üzemeink dolgozói Soha ilyert lázas készülődést még nem látott az ország. Munkásak, dolgozó parasztok és értelmiségi dolgozók egymással versenyezve készülnek a Kongresszusi Hétre, Város és falu, üzem és tszcs, öreg és fiatal, mind kivétel nélkül arra törekszik, hogy javítson munkáján. Ha eddig jó munkát végeztek, ezen a héten még jobbat akarnak. Nem egy helyen már a díszítést is megkezdték. Az üzemeket vörös lobogókkal, zöld gályákká! tűzdelik tele, az állami gazdaságokban és termelöcsoportokban pedig a házakat, gazdasági épületeket lobogózzák fel. Békési elvtárs, a nyíregyházi dohányfermentáló építkezésénél eddig kőműves brigádjával elérte a 200 százalékot. Most arra törekszik, az egész brigád, hogy magasan túlszárnyalja ezt az eredményt. így akarja Márkus Gyula ács-brigádja is, meg Bíró Pál segédmunkás brigádja minden tagja azt tűzte ki célul, hogy majd most... Ezen a héten dől el, ki lesz az első, ikit illet meg a Párt zászlaja! A vállalat is segít. Még egy darut állítanak be erre a hétre, hogy ne legyen hiány az anyagban. A felszállító csillét is kicserélik, hogy még- egys'zerannyi anyagot tudjanak egyszerre felszáilítani. Biztosítani kell a jómunka előfeltételét Is. Naponta értékelik ezentúl az eredményeket A nyíregyházi Magasépítési Vállalatnál ezelőtt néhány héttel’ még a dolgozók 30 százaléka 100 százalékon alul teljesítette normáját. Ma pedig... ? Ma már alig van olyan, aki ne teljesítené feladatát. Pártszervezeteink nemcsak a Magasépítési Vállalatnál, de a Vulkánban, az Alkaloidában, a "gi Olajfeidoigozó Vállalatnál is még többet segítenek a do’gőzöknek. Fokozzák a felvilágosító munkát, elbeszélgetnek a dolgozókkal, hogy megismerkedjenek problémáikkal és azonnal segítsenek a hibák kijavításában,. A Kongresszusi Hét ideje alatt naponta értékelik, a versenyt. Ezzel is segítik a teljesítmény emelését — így naponta láthatják, hogy hol milyen eredményt értek el, hol milyen segítségre van szükség. Tóth György esztergályos a Nyirhogdányi Ásványolajipar! Vállalatnál dolgozik és megfogadta: arra törekszik, hogy minél több társának adja át módszerét. Még többen teljesítsék túl normájukat, békénk védelme érdekében. A műszakiak segítsége is nagyobb less. Felismerték, hogy a rendszeres segítés milyen eredményekre vezet. A nyíregyházi Magasépítési Vállalatnál mindennap ellenőrzik a munkát — így mindig a kellő pillanatban adhatnak segítséget, ha valahol hibát tapasztalnak. Erőpróba lesz ez a hét. A Kongresszusi Héten láthatják meg dolgozóink, hogy milyen eredmények elérésére képesek- Ez a hét bizonyítja be a világ békét akaró dolgozóinak, hogy mire képes egy felszabadult ország, felszabadult népe, de az imperialistáknak is megmutatja a Kongresszusi Hét, hogy a munkások és dolgozó parasztok ereje hatalmas. Megmutatja, hogy félidők kell a békét akarók táborától, mert megvan az ereje arra, hogy megsemmisítő csapást mérjen arra, aki a békére tör. S Z I N II ( Z Február 21, szerdán és 22" én, csütörtökön a debreceni Csokonai Színház teljes együttese vendégszerepei Nyíregyházán a Városi Színházban. Bemutatásra kerül: A HUMOR HULLÁMHOSSZÁN!... Kacagtató énekes, zenés, tán. cos rádiórevű 2 részben. Az előadást a Csokonai Színház zenekara kíséri.
