Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-17 / 40. szám

1951. FEBRUAR 17. SZOMBAT. 5 mp awns A kongresszusi verseny falusi Jó tanácsok a mezőgazdaság dolgozóinak Most, hogy közeledik a Párt­kongresszus megnyitásának nap­ja. xnég nagyobb lendülettel fo­lyik a verseny a falvakban is. Ál­lami gazdaságok, termcl&gzövet­kezetek, gépállomások dolgozói vetélkednek egymással, hogy a legjobb kongresszusi versenyzők közé kerülhessenek és elnyerjék a legszebb kitüntetést: a Párt Kon­gresszusi Zászlaját. JVTÜZSÉRI „BÉKE” TERMELŐ- CSOPORT dolgozó parasztjai a kongresszusi verseny során kimagasló eredmé­nyeket értek el a gyümölcsfám et- szés munkájában. A verseny leg­jobbja eddig Danes János csoport- tag, aki normáját 198 százalékosan teljesítette. Közel két munkaegység napi ke­resete. Alig marad el a verseny- elsőtől Czetö András, akinek 18! százalékos a teljesítése a gyű­rni öicsfametszésnél. A sertésgondozók versengése a jobb eredményekért ötletes újítást szült. A tuzséri termelőesopoit sertésgondozói rájöttek arra, hogy miiyen hasznos, .ha az etetőnél megkeményedett talajt friss so­ványhomokkal cserélik. Minden héten felszednek egy háromcentis kemény rétéget az etetők mellől, a földekre viszik s friss soványhe- mokot szórnak helyébe. A ZSURKI, SZABOLCSBAKAI ÉS PATROUÁI terme’őcsoportokban is jó ered­ményeket hozott a kongresszusi verseny. A zsurki csoporttagok teljesen befejezték a gyümölcsös fáinak metszését, a szabo'.esbá- kaiak elkészültek a trágyázással, rendbetették gazdasági épületei­ket. A pátrohai szövetkezetiek száz százalékot értek ei a fatisz­tításnál és a kongresszusi válla­lás jó teljesítéseként e héten befe- [ jezik új sertésfiaztatójuk építését. mindössze 39 százalékra kötöttek szerződést azokból a munkákból, amelyeket el képesek végezni. Pe­dig nincsen már messze a tavaszi szántás-vetés kezdete s a munka­idő közeledte erősen sürgeti a hi­bák kijavítását, a szerződéskötési eredmények megnövelését! Az elmúlt héten A gyümölcsfák nagyüzemi metszéséről 11. A NAGYI! ALA-SZI GÉP ÁLLO­MÁS került a szerződéskötési verseny első helyére. Tervüket eddig 73.1 százalékosan teljesítették és szá­mos egyénileg dolgozó 'paraszttél 1» megállapodást kötöttek gépi munkára. Az élenjáró nagyhalászi gépállomást a nagykállői követi a második helyen,-67.1 százalékkal. Harmadik a nyírmadai gépállo­más tervének 60.1 százalékos tel­jesítésével, negyedik Öfehértó 51.7 százalékkal, ötödik pedig az üjfe- hértói gépállomás 51.2 százalék­kal. A BÜDSZENXMIHALYI GÉPÁL­LOMÁS A NYTOBOGDANYI ÜZEM­EGYSÉG állatgondozói elvállalták, hogy a Pártkongresszusig a kezükön lévő jószágoknál Ötmázsás súlygyara­podást érnek el. Az ötmázsás súlygyarapítást már február 12-én elérték. A LÍCHMAN-TANYAI ÜZEM­EGYSÉG állattenyésztői nem végeztek ed­dig jó munkát. Nem bántak nagy- gonddal a tehenekkel, nem ügyel­tek a tisztaságra, hibák voltak a takarmányozással is, s ebből kö­vetkezett, hogy két és félliteres volt a tehenenkénti átlagos tejho­zam naponta! Az üzemegység ál­lattenyésztői elhatározták. hogy javítanak hibáikon. A Pártkon­gresszus tiszteletére vállalták, hogy öt literre emelik az átlagos tehenenkénti tejhozamot s jó mun­kával tovább fokozzák a Tárt- kongresszus után. Eddig elérték, hogy a tehenenként! tejhosam na­pi 4.6 literre eme'kedett. Általá­ban véve nem kiemelkedő tejho­zam ez. de bizonyíték amellett, hogy a vasmegyei! állattenyész­tők megjavítják munkájukat s még magasabb eredményeket fog­nak elérni. Ugyanez mondható el a Hódi-udvar állattenyésztőinek munkájára is. Náluk 1.8 liter volt a tehenenkénti tejhozam naponta. A Pártkongresszusra ők is az öt liter elérését vállalták s a Párt­kongresszus után az eredmények további növelését. Eddig már el­érték a négyliteres tejátlagot. A juhtanyésztők jó munkáját bizo­nyítja, hogy' 65 anyajuh S3 bá­rányt szoptat. A GYÜMÖLCSTERMELŐK közül Posta István és Pillik Fe­renc vállalták, hogy a rájuk eső 300 mázsa trágyát a napi negyven mázsás norma helyett 60 mázsá­jával hordják ki saroglyán a sző­lőbe. Vállalásukat túlteljesítették, naponta 64 mázsát szállítottak ki. Bertók János és Szabó István vál­lalták, hogy a negyven mázsás normát 70 mázsával teljesítik. 68 mázsa trágya szállítását végezték naponta. Szentpéteri József és Kovács József 13 hold felfutott gyümölcsöd metszési munkáinak 55 nap helyett 25 nap alatt való elvégzését vállalták. Normájukat túlteljesítették s minőségi munka mellett is 27 nap alatt végezték el a 13 holdas gyümölcsös fáinak metszését. Simon Mihály és Bozső István ugyanebben a gyümölcsösben a törzstisztitást 24 munkanap he­lyett 15 munkanap alatt végez­ték el. A GAZDASAG MŰHELYEIBEN is nagy lendülettel folyik a kon­gresszusi vállalások teljesítése. A gépműhelyben két traktort, egy cséplőgépet, négy tárcsát, öt trak. .torekét,, két permetezőgépet, négy vetőgépet, egy lőkapát és egy 15- kultivátort teljesen kijavítottak, rendbehoztak már. A többi gépek, szerszámok javítását is rövidesen befejezik. A kovácsmühelyben ■ három szekeret, négy strá Szeke­ret, húsz boronát javítottak meg a tavaszi munkákra, készülődve és seh-jtvasból }>o lópatkót . 6- szitettek. Vállalásukat rövidesen teljesítik. Az asztalosmüheiy dolgozói két cséplőgép javításának famunkáit vállalták és egy új elevátor ké­szítését ajánlották fel. Munkájuk javarészével elkészültek. A gépállomások szorzoíléf-kőléti verse nyerői Szabol es-Szaímá- gépállomásai eddig 192 termelőszövetkezettel és 8.851 egyénileg dolgozó pa­raszttal kötöttek szerződéses meg­állapodást a gépi munkákra. Igán alacsony ez az eredmény, hiszen — bár kiválóan teljesítette kon­gresszusi vállalásait a gépjavítás­nál — az utolsók között kullog a munkaszerzödéskötés versenyé­ben! Eredményük a terv 1S.S szá­zalékos teljesítése! A nagyváráé- nyiak, a tiszaszalkáiak és a nagy- dobosiak ugyancsak a verseny utolsói között vannak! Ha azt nézzük meg, mennyire segitik gépállomásaink gépeikkel áz egyénileg gazdálkodó kis- év középparasztokat, milyen a szer­ződéskötésnél a velük kötött szer­ződések számaránya, akkor meg­látszik, hogy ezen a területen is a nagy halászi gépállomás ve­zet, 617 szerződéssé!. Második helyen az ófehírtőiak vannak. 560 dolgozó paraszttá’ szerződtek. A harmadik hely a bálkányiaké, 513 dolgozó paraszt­tal kötöttek munkamegállapodást. Negyedik a csahold, ötödik fe tyúkod; gépállomás. Az egyéni­leg gazdálkodókkal való szerződ­tetésnél a büdszentmiháiyiak ma­radtak el legjobban. A kongresz- szu&i hét versenyében javítsanak eredményeiken az elmaradók. A lava»*! szántás-vetés versenyére készülnek Ssraboícsháka dolgoz» parasztjai Szabolcsbákán nemrég D.ÉFOSZ gyűlésre ültek össze a község dolgozó parasztjai. Meghallgatták Mendörgös János járási DliFOSZ titkár beszédét, majd megvitat­ták, hogyan dolgozzanak a Párt- kongresszust megelőző Kongresz- ;zu£í Héten, hogy jó eredmények­kel bizonyítsák mindannyian a ?árt iránti szeretetüket. Ifj. Baksa András DSEOSZ-tag a szabolcsbákai dolgozó parasztok nevében elvállalta, hogy a Kon­gresszusi Héten mindenütt ki­hordják a trágyát g földekre, a gyümölcsösök fáinak megtisztítá­sával elkészülnek,, megtisztítják a vetőmagot, készülve a tavaszi vetésre. Javasolta, hogy Szabolesbáka dol­gozó parasztjai e munkában hív­ják versenyre a többi községeket, Nagy Károly- javasolta felszóla­lásában, hogy a kongresszusi ver­senybe vegyék belé: minden szabolcsbákai dolgozó paraszt megtisztítja, rendbe" hozza szerszámait a Pártkon­gresszus napjáig. Gyüre Károly középparaszt in­dítványát nagy lelkesedéssel fo­gadták: a tavaszi szántás-vetés versenyét szervezzék meg s hív­ják ki vetélkedésre a többi köz­ségek dolgozó parasztjait. A szaboicsbákaiak a gyűlés után hozzáfogtak a verseny meg­szervezéséhez, versenyfelhívások megszövegezéséhez. S aztán mun­kához látnak, hogy a tavaszi szán­tás-vetés kiváló eredményeivel gazdagítsák az országot Kétszeres tejbeadást vállallak IVagytarsány dolgozó parasztjai A nagyvarsányi dolgozó pa­rasztok a terményhegyüjtés jó eredményeivel készülődtek a Párt- kongresszusra. Jő eredményeket értek el. A tejbegyüjtés előírását is 140—-160 százalékosan teljesí­tették eddig. Most úgy határoz­tak, hogy a Kongresszusi Héten 200 százalékot fognak elérni a tej- beadásnál. A faluban folyó kongresszusi versenyben kitűnt jő munkájával Végh József, a szövetkezet ba­romfifelvásárlója. ötvenezer tojás szállítására kötött szerződést a dolgozó parasztokkal. A takare­Dózsa mozi Telefon 30.86 Febr. IS—21-ig Csüt.—szerdáig Sztdlln-dijas fllml Erdei történet Előadások kezdete 4 8, 8 óra. Vasárnap délelőtt matiné. Legújabb magyar és szovjet Mraddk (Lapunk legutóbbi számában közöltük Inántsi Papp Ferenc ta­nár cikkének első részét, amely­nek folytatása az alábbiakban van.) A harmadik ágcsoport kialakí­tása már a következő években megtörténhet. Ez a gyenge vesz - szőkét hozó Jonathan-fáknál nem mindig lehetséges, mert a vezér elhajlik és a szabályos sugárnö­vekedés megszűnik. Nem hiba azonban ez, és ilyen esetekben nem is kell erőszakolni a harma­dik ágcsoport kinevelését. Amint látjuk, az átalakító met­széshez 4—5 esztendő szükséges. Mi történjék a kialakított koro­nával a továbbiakban? Magára hagyjuk a fát és — amint mon­dani szokták — hagyjuk most már teremni, vagy továbbra is gyötörjük a metszőolióval ? Ha megfigyelünk egy ilyen ki­alakított és utána magárahagvott jonathánfa-koronát, azt tapasztal­juk, hogy a metszés következté­ben előtörő vesszék a magáraha- gyás után csak a fe’sö harmadá­ban ágaznak e! és ae alsó két­harmad vesszőn lévő rügyek alvó állapotban maradnak, később e! is pusztulnak. Ilyen vesszőket mondunk fetkopaszodóttáfcnak. A vessző felső részében keletkezett hajtások gyengék és elhajolnak, majd termőre fordulnak. A ter­més súlya a vezérágakat lehajlft- ja és a korona, melyet négy-öt éven keresztül oly gonddal nevel­tünk, szét fog esni, megáll a to­vábbfejlődésben. Világosan látszik tehát, hogy szükség van az átmeneti metszés­re. Az átmeneti metszés csupán abból áll, hogy a koronaalakítás befejezése után nem hagyjuk ma­gára a már kialakított koronát, hanem négy-öt éven keresztül a ritkításom kívül a vezé' ág tovább- növekedési vesszőit fokozatosan — mindig kevesebbet és keveseb­bet eltávolítva — visszametsszük úgy annyira, hogy a meghagyott vesszőn minden rügy megmozdul; de az alsó rügyek ne hozzanak öt centiméternél erősebb hajtást. Természetes, hogyha már a vezér- vesszőket megmetszettem, úgy az előző évi metszésem nyomán elő­retört vesszőket is vissza kelt csípni a fenti elgondolás és mér­ték szerint. Ezzel az átmeneti metszéssel nemcsak a metszés alatt tartott fátokat szoktatjuk le a metszés­ről hanem az átmeneti metszés tartama alatt a vissza csipkedés­sel- a termőrészek kifejlődését is elősegítjük. A kismértékű vissza- metszések következményé az, hogy a termörészek a vessző alsó részén és á vázágakon közel fog­nak kialakulni, ami emeli a koro­na teherbíró képességét. A fentiekben elmondott alakí­tó metszőében é3 átmeneti met­szésben részesített koronát most már csak kimondott ritkító met­szésben kell részesíteni. A ritkí­tás mértéke igen. sok vitára ad alkalmat. Míg az alakítómetszés- nél kevés kivételével meg tudtak egyezni a szakemberek, addig a ritkító metszés soha nem szűnő vitát fog provokálni. A ritkító metszés alapja a minőségi alma­termesztésnek, a llsztharmat elle­ni mechanikai védekezésnek és a fa évenkénti folyamatos termé­kenységének. A minőségi almatermesztésnek annyiban alapja, hogy a ritkán- álló vesszők napsütöttebbek és több tápanyagot kapnak, mint á stirünálló vesszők, így a rajtuk fejlődő alma nagyra kifejlődik és kellően beszíneződik. A kártevők nem támadják meg olyan köny- nyen. A llsztharmat elleni küzdelem­ben valóban sokat segít az erő­teljesebb metszés és a gyenge vesszők visszakurtltása, mért a lisztharmat a gyenge és lassan fejlődő hajtásokat támadia meg. A gyümölcsfa folyamatos éven. kinti terméshozásában is Van né. mi szerepe a ritkító,netszésniK, mert a sürükoronájú fák termő- részei kevesebb napot kapnak a így a termő: ügy kifejlődése ia vontatott lesz. Mindezeket fonto’óra kell ven­ni, de nem szabad túiságba sem vinni a ritkítás mértékét. Megyénkben legtöbb esetben a túlságos ritkítással találkozunk, Ennek pedig egyenes következmé­nye a kevesebb termés, sőt sok esetben a teljes terméketlenség! Minden gyümölcsnek, sőt fajták­nak is van egy természetes lomb­szükséglete és napfényigénye. Ha ezekből túlzottan sok, vagy túl­zottan kevés van, mindkettő ká­rosan befo’yáeolja a fa életműkö­dését. A ritkítómetszésnél nem kell egyebet eltalálni, mint azt, hogy a ritkítás a megfeie ö lomb­éi fény-mennyiséget teremtse meg, márts jo munkát végeztünk. Amikor erre a megfelelő lomb- és fénymennyiségre törekszünk, azt sem szabad elfelejteni, hogy a termés mindig a gallyakon és vesszőkön jelentkezik és sohasem a vastag vázágakon. Mine, több gally és vessző van a fa koroná­jában, annál nagyobb a termőfé- lü'ete. Már az első évi alakítómetszés­nél azt javasoljuk, hogy ne légyen az oldalvezérek száma három- négynél több, mert később riem lesz he!y és így nem lesz módunk­ban a vázágakat elágaztatni. Az egész alakító metszésnek az a eé ja, hogy a vázágakat minél bő­ségesebben ágazta&suk el, minél apróbb részekre tagoljuk széjjel, mert így nő a termőfelület. Visszatérve a ritkítómetszésre, ott is az legyen a cé\ hogy mi­nél több gally és vessző maradjon a koronában és ha azok egymás­tól nem férnek el, vagy egymást beárnyékolnák, né menjünk bele ideiglenes megoldásba, hanem az egész vázágat távolítsuk el azért, hogy a megmaradt vázágakon a termögaliyak megmaradjunk. Ezt azért ke'lett kihangsúlyoz­ni, mert a sokvázágú fáknál azt tapasztaltuk, hogy a metsző saj­nálja a vázágat kivenni és inkább úgy oldja meg a ritkítást, hogy addig nyesegeti a sűrűn álló galy- lyakat, míg az egymás mellett ál­ló ágról az értékes és termést ígérő gallyakat maradék né’kiil íemetszegéti és megmarad a fel­kapaszkodott vastag ag, minek csak végein maradtak gallyak és vesszők. A ritkftómetszé.rt az alábbi sor­rendben kell lefolytatni: 1, Beteg részek, vízihajtások eltávolítása, 2. öldal- és fövezérág további növe­kedésének biztosítása, 3. felesle­gesnek látszó vezérágak eltávolí­tása, 4. feleslegesnek látszó oldal­ágak eltávolítása, 5. mellékágak szükség szerinti megritkítása, 6. gallyak szükség szerinti megritkí- tás. és 7. a vesszők szükség sze­rinti megritkítása. Amint látjuk, a beteg részek és vízhajtások el­távolítása uán idős.ségi sortén/- ben megyünk fokozatosan egészen a vesszőig, mert így tudjuk a leg­több gallyat és vesszőt meghagy­ni anélkül, hogy a sűrűség káros volna a termörészek további ki­fejlődésére. A korona sűrűségére nézve a legújabb elgondolás az, hogy csak annyit ritkítsunk, hogy a kártevők elszaporodását a sű­rűséggel ne segítsük elő. Jó munkát a metszéshez! Inánt&i Papp Ferenc tanár. A Kultúrmérnöki és Belvíz­rendező Hivatal nagyszabású' öntözési tervek elkészítését végzi. A megyében a munkák e'végzése hatalmas területen rétek és több tszcs és állami gazdaságban pedig konyhákért öntözését teszi lehetővé. A vasmegyei** áilami gazdaság dolgozóinak ntnnkasikerc: a kongresszusi verseny során kossági mozgalomban is tevékeny részes. Eddig 90 mázsa vasat és négy mázsa rezet gyűjtött össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom