Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-21 / 296. szám

1958 DECEMBER 51, CSÜTÖRTÖK 5 Mit tanéit SzaniszSá László sztabánwisia Lfó.szlítiesáőté!, a világ egyik IsgisK» kimííi?esá!§f A nap már leszállt, zz alkony is teregette könnyű szárnyait. A 5a- jószeníptieri Magasépítési Vállalat dohányfermentáló építkezésének állványzata megüresedett, elcsitult a gép és motorzaj. Végétért a ma: munkanap. Szan'.sztó László szialiá- novista nem jött még le. az áll­ványzatról. Ott á-ií fent, az all- ványsor legfelső emeletén. A várost nézte. Lem úgy terült el Ny regy- háza, minden utcájává! és terével, m'nt az asztalra terített térkép és Szan’szló úgy nézte a várost, mint sajátját. Kellemes érzésekkel töl­tő1 íe meg az a tudat, hogy ez a város, a dohányfermentáó, az új á’lomás, a villany telep, az iskolák és ott a csillagos ormú városi tanács az övé is, de az is az övé, am t nem lát innen — Dunapentele. Gondola­tait (xlaterei'e. Odaképzelíe magát a magas épületnek a tetejére és újra végignézett a városon, a száznál is több emeletes épületen. A nagyobbakat ‘.adta, hegy miért épültek, mi lesz bennük, iskola, egyetem, ku'túrház, vagy kórház, de ki tudná rnndet észbe tartani, hiszen úgy nőnek ott az épü'eíek, mint a jó erdei földben a gomba. Két hétig volt Pentclén, két hé­ten keresztül gyönyörködött és ta­nult. Két hétig dolgozott szovjet emberekkel, a Szovjetunió, Sz álin fiaival: Maksz'menkóva!, Zsu'.yev és Koba elvtársakkal. Amikor e'ő- ször találkoztak, akkor {eltűnt Maksz'menkó egyszerűsége, köz­vetlensége és k'olvasta a szeméből, hogy úgy tanit. úgy szereti tanít­ványait, mint a legjobb édesapa gyermekeit. I'yen a bolsevik em­ber, határtalan szeretet, megbecsü­lés, ragaszkodás fűzi dolgozó tár­saihoz, bárhol éljenek is azok a világon. A munkájából is ezt olvas­ta ki és még valamit, azt, hogy mennyire gyűlöli azokat, akik a dol­gozó emberiségért végzett munka e lensége', az imperialistákat, a há­borús gonosztevőket. Maksz'men- kótól lanulta meg. milyen a szov­jet ember. Úgy él e ötté Maksz'­menkó alakja, mint egy fényes csil­lag. MAKSZIMENKÓ MÓDSZERE Tizes csoportokban, felváltva dol­goztak Makszimenkó mellett. Sok­szor kiszaladt szájukon a csodálko­zás hangja. Nem is csoda, Íriszen úgy folyt a tégla a malterrei terí­tett falra, mintha csak Maksz men- kó kabátuj iából sorakoztak volna elő. A sza’lagrendszerű falazást ta­nulták Maksz;menkótól. Három szakmunkás kel! hozzá és segéd­munkások. Egy szakmunkás a kül­ső. egy a belső falat rakja, a har- med:k pedg a sarkoka1 és a héza­gokat tölti ki. Körü'.mennek az épü­leten, a falon és úgy növekszik a fal magassága, mintha alulról emel­nék. Érdekes!... Ezt a munkát nem a nyers erő hajtja, hanem a munka szeretete és azok a tudomá­nyok, melyeket Lenin-Sz'áhn mon­dott a munkáról. A szeretet, a szo­cialista munka és hazaszeretet hajt­ja, emeli felfelé a fa'akat, a Párt meg az útját határozza meg, veze­ti, irányítja. Amikor Péntekiről eljöttek, kezet szoríiottak a világ egyik legjobb kőművesével, Makszimenkóval. Bú­csúzóul annyit mondott: — Használjátok fel, amit tanul­tatok, de ennél ne álljatok meg, alakítsátok, formáljátok, fejlesszé­tek tovább. Szaniszló esküdni merne rá, hogy Makszimenkó szavait mind a 120 szlahánovista eszébe véste és soha­sem fogja elfelejteni. Neki is hány­szor eszébe jutott már, anvóía Pen leiéről hazajöt1. Azon gondolko­zott, hogyan tudná az itteni körül­ményekhez átalakítani, nemcsak si­ma falazásnál, hanem más, eprólé- kősibb munkánál is felhasználni a módszert. Mert bizony nem mindig falrakásból áll a kőműves munká­ja. Ahogy ezt elgondol'a, rájött, hogy még tanult vaamit Mák.szi­rtien kő lói, a szovjet embertől. Azt, hogy a tanulásban sohasem szabad megállani, a módszereket sohasem szabad vasfoTnánnk tekinteni, ha­nem anyagnak, amit .az ember aka­rata szerint alakít. Aszerint, hogy a kőrumények megkívánják, és még ezenkívül is valamit, hogy tü­relemmel kell okialni a tapaszta­latlanabbakat, türelmesen és odaadás­sal kell átadni a szerzett tapaszta­latokat. Mikor megírta, hogy jön haza, itthon lelkesen vár ak. Baracsi Ist­ván e'é is ment. Itt az építkezésnél is várták, kérdezték. Am't látott mindent elmondott. Beszélt az új városról és az új emberekről, a Szovjetunió fiairó’, akik eljöttek, hogy átadják tapasztalataikat, segít­senek nekünk fe'építeni ezt az or­szágot. Soka* beszélt erről, de érez­te, hogy m'iyen keveset mondott el arró', amit látott, am't tapasz­tal1, amit tanult és amit érzett. Amit nem tudott elmondani azt megmutatta. Két brigádot alakítot­tak. Bemutatták a két brigáddal a szakmabelieknek az új falazási mód­szer*. Elmagyarázott m'ndent tö­véről hegyire. (—-ó. G—.) A mátészalkai MSZT teljesítette kongresszusi felajánlását December 17-én a. esti vonattal lelkes csoport érkezett Mátészalká­ra. A Magyar Szovjet Társaság IS tagú kudöt'.cioportja jöit vissza a nyíregyházi megyei konferenciáról. Utazás közben n vonalban feleján. lások folytak. A küldöttek elmon­dották egymásnak azt, amit a kon- ferer.c'.án már nem tudMk elmon­dani: Terek Mihály o kongresszusig az égisz lermeöcscport beszervezé­sét, Szász Gutzláv az orosz nyelv­tanfolyam beindítását és 10 tag to­vábbi beszervezését vállalta. Garda Is ván megfogadta, hogy a kará- crony előtti csúcsforgalomban a va­gonok kirakási idejét a két brigád legalább 15 százalékkal csökkenti, Kovács C zi és ín elözdásolc tartá­sát vállal.vk. Egymís uán hang- zo'Aak el a szavak & minden szót a Szovjetunió, Sztálin éLwtárs iránti szeretet tett forróvá. Ez a kis cso­port a kopogó eső zajáben, a vasúti kocsi gyenge világításánál olyan vol\ mint egy haditanács. Valóban haditanács volt. A béhefront né­hány katonája tanácskozott erről: hogy tehetjük még erősebbé azt a* acélfalat• amely a háború útjában áll! Most örömmel számolhatok be arról. hogy a felajánlások valóra váltak. Nemcsak ezek, herum mind­azok is, amelyek a november 17 i mátészalkai küldöttválasztő taggyű­lésen hangzottak el. A Kongresszus elő t két héttel már 50 dolgozó pa­rasztot szervez ünk be $ a tajlét- i szám növekedése már közel jár í 100 hoz. Az Uj Világnak Z54 élő- í fizetője van s ebből 40 dolgozó már | a taggyűlés után fizetett elő. Hu­NÉHÁNY SZÓ r az Epületiakatosipari Vállalat munkájáról Pénteken a Néplapban olvas­tam az Epületiakatosipari Válla­latról szóló bíráló cikket és ol­vastam azokról az elvtársakról, akik öntudatosan végzik mun­kájukat az üzemben, részt vesz­nek a szocializmus építésében. En aznap délután voltam kint az üzemben termelési értekezle­ten és több hibának voltam •zemtanúja, amely természete­sen rányomja bélyegét az üzem munkájára. Vannak olyan dolgo­zók, alcik nem vesznek példát az öntudatos munkásokról, hanem a fegyelem lazításával romboló munkát végeznek. A cikk írója, Szabó György elvtárs helyesen mutatott rá az üzemvezetőség gyengeségére, amely megmutatkozik abban ie, hogy nem fordítanak kellő gon­dot a munkafegyelemre. A ter­melési értekezleten felszólaló; egyik elvtárs azt mondotta, „gazdag az ország, van már mindenünk éá most már min­dent követelhetünk”. Az ilyen hang az üzemben az ellenség munkáját könnyíti meg. Nem ismeri el azokat a nehéz­ségeket, amellyel küzdünk, amely az egészséges fejlődés ve­lejárója. Erről a nehézségről be­szélt legutóbbi beszédében Rá­kosi elvtárs Is. A ml feladatunk minden üzemben, hogy tevéke­nyen részt ve gyünk a szocializ­mus építésében, legjobb tudá­sunkat használjuk fel munkánk­ban. Szélesítenünk kelt a mun­kaversenyt, a Szahánov-mozgal- mat, hogy biztosan álljunk« helyt a békefront ránkesö szaka­szául. Ehhez elsősorban fegyel­mezett munkára van szükség és arra, hogy kíméletlenül lesújt­sunk az ellenségre és megma­gyarázzuk azoknak, akik az el­lenség uszályába kerültek, hogy helytelen úton haladnak. Az egyéni munkaverseny, a Sztahánov-mozgaiom kiszélesíté­se és az újítómozgalom felélesz­tése elsőrendű feladatunk. Az Epületiakatosipari Vállalatnál van példa mindegyikre. Szép eredményeket értek el a munka- versenyben és sok értéke» újí­tást adtak népgazdaságunknak. Kresztyankó elvtárs legutóbbi újítása, a fúróéi önműködő hű­tése nemcsak népgazdaságunk­nak jelentett nagy hasznot, de már a szomszédos népi demokrá­ciák is átvették és sikeresen al­kalmazzák. Csak éppen saját vállalatuknál nem vezették be az újítást! Ez helytelen és felelőtlen mun­kára mutat, amelyen a vállalat- yezetöségnek sürgőién javítania kell. Meg ke'I javítani az üzem­ben a fegyelmet, hogy ezen ke­resztül sikerrel vegyék fel a harcot a késések ellen is. Eosnyák János ü. b. titkár Szabolcs Sza 'már alapismeret! tanfolysmvezelői nagyjelentőségű értekezletet tartottak Nyíregyhá­zán. a Városi Tanács nagytermé­ben. A népművelési minisztérium előadója, Tóth Irén elvtársnő elő­adást tartott a felnőttoktatás kér­déséről, azokról az új nevelési én tanítási módszerekről, amelyek biz­tosítják éppen jobb módszerüknél fogva az eredményesebb oktatást. A minisztérium által kiküldött elv- társnő igen sok és ériékes kérdésre rávilágított, amelyet követett az alapismereti taoíolyaípveze'.ók ér­tékes hozzászólása. Az értekezlet másodat tárgyköre a felnőttoktatás­ra készült tankönyvek megbeszélése volt. ahol rámutattak a tanfolyam­vezetők azok helyes használatára. ’Az új könyvet nagymértékben *<­Gebe versenyre hívta ki Szabolcs-Szatmár összes községeit az analfabétizmus felszámolására giteni fogják a hallgatókat az alap- ismsrstek elsajátílásában. Változla tást is eszközölnek a módszerben annyiban, hogy. néhány magán­hangzó ismertetése után a mással­hangzókat is Ismertetni fogják, hogy a hallgatók mielőbb önálló, értelmes szavakat alkothassanak és így ez az eredmény is buzdítsa őket az olvasás és írás tanulásá­ban. Igyekezni fognak a nevelők az órákat még élénkebbé, színesebbé tenni mozgalmi dalok meglenííásá- val és gyakoroltatásával. Gebe község nevelői elhatározták, hogy mielőbb felszámolják a köz­ségben az analfabétizmust s azon lesznek, hogy e tanfolyamról le­morzsolódás ne legyen és a meny- nylségi munkájuk arányban legyen a minőségivel. Versenyre hívták » megye valamennyi községét. A ver­senyfelhívást m nden járás éi köz­ség lelkesedéssel é.íogsdla és így Szabolcs Szaimárbaa megindult az egyik legnemesebb verseny: az öt­éves terv végére ne legyen me­gyénkben olyan dolgozó, aki nem tud ími-oivasni. Fábián és Gosztonyi elvtársak a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács részéről. Bikád ©Iv'-árs az MPSZSZ és Kóczán László elvtára a Megyei Tanács IX. oktatási osz­tály részéről biztosította a tanfo­lyamvezetőket segítségükről, hogy mielőbb jelenthessük szeretett ve­zérünknek, Rákosi elvtársnak, hogy a kultúrforradalom terén megtettük kötelességünket. Albert Antal népművelési ügyvezető, Magy. szónkét hallgatóval orosz nydhAcm* folyam indult. Az U smerd meg a Szovje:uniót‘‘ című előadássorozat megindult, ilyen címmel képkiálli- tást i* rendeztünk. A tömegszerve­zetekben előadásokat rendeztünk a Magyar-Szovjet Társaság jelentősé. Béről. Küllőire r c poriunk benevezett az Országos Kuliúrveisenyre és ma tarifa bemutatkozó előadását, A helyi írói munkaközösség egyjelvo- nárost állított esszé helyi problémát feldolgozva — a kétlaki munkásról. Tánccsoportunk és énekcsoportunk szintén részivesz a versenyben. Énekkarunk ma tartja meg ebben a hónapban második hangversenyét. Népnevelőink résztvettek ezenkívül a burgonya- és kúkoricabegyüjíébi munkálatokban. A szervezeti és egyéni felajánlá­sok már a Kongresszus előtti héten megvalósultak. Azóta túlteljesítésü­kért harcolunk és minden egyes MSZT tag arra törekszik, hogy a szavak tettekké váljanak. Nyugodt lelkiismeretid küldtük el az Országos Kongresszusra kül­döttünkéi. Slnyi Imrét, aki beszá­molhat arról, hogy a szálkái dol­gozók nagyon szeretik' a S ovjzt- uniót, Sztá in elvtársat és hogy « szovjet nép vezetésével keményen küzd nek a békéért, a szocializmu­sért. De azt is elmondja majd Sinyi Imre, hogy nem állunk meg ezek­nél c lépéseiméi, hanem egyre erő­sebbé teszzülc azt a bará'ságot, amely gazdagabb és jobb életünk­nek. békénknek, szabadságunknak záloga: a szcvje- magyar barátságot. ItATKAI ALBERT MSZT titkár, Mátészalka. Párosverseny kiéHclielés az Alkaloida és az Ásványolaj- ipari Vállalat közölt Válás* Tárnál Gyula elv társ levelére A Néplapban az plmult na­pokban jelent meg Tárnái Gyula elvtárs, az Alkaloida üzemi levelezőjének elvtársi bírálata a nyírbogdányi üzem fe’é, mert a két üzem közti párosverseny kiértékelését már hónapok óta elhanyagoltuk — szerinte „nem értünk rá“. Az őszinte, tárgyilagos, építő bírálat lehetőséget nyújt arra hogy a feltárt hibákat kijavít­suk. Mint üzemi levelező, én magam is több esetben gyako­roltam bírálatot üzemünk felé és mondhatom, hogy úgy vál* lalatvezetőségüok. m’nt üzs műnk dolgozói jól viszonyla- nak a bírálathoz. Tárnái elvtárs bírálatához azonban már nem ilyen jó volt a viszonya üzemünk dolgozói­nak. mert a bírálatból az tűnik ki, hogy mi visszaléptünk a versenytől. Versenyszerződésünk május­ban lépett érvényre és egészen a tervév befejezéséig tart és az időközi kiértéke’é" tájékoz­tató jellegű. A végleges ver­senykiértékelés. csak a ver­seny határidejének lejárta után lesz. Az Alkaloida magv pontelőnye arra sarkallta üze­münk dolgozóit, hogy fokozzák a versenyt és az év végén ma" gtikhoz ragadják az elsőséget. Nem akarom az igazságot '■'kendőzni és készséggel el;s- merem, hogy a havi tájékezta­J tó jellegű kiértékelést valóban elhanyagoltuk, de ezzel szem­ben erősen készültünk a végle­ges kiértékelésre a lehető leg­jobb eredményt elérni. A ver­senyszerződés „Vorosin“-moz- galomra eső részét a Járási Pártbizottság és a SZOT me­gyei titkársága értékeli ki és az eredményről az üzemi ver- senykiértéke’ő bizottságnak ér­ési tést küld. Büszkén mond­hatom, hogy ennek a verseny- nőn'nak az eredménye sek Donte’őnyt szerez majd előre­láthatólag üzemünknek. Üze­münk szép. tiszta és hasonlít egv virágoskerthez. N“=ra került még elbírálásra az MHK mozgalomra vonatko­zó versenyünk sem. A legutóbbi kiértékelésre a telefonmeghívás olyan időben jött, amikor versenybizottsá­gunknak Pestre kellett utaznia a szakmai versenv kiértékelé­sére, ezért nem mehettünk. Bi­zonyos. hogy újabb határidőt nem kértek az elvtársak és itt hibásak vagmmk mi'is. Versenyünk tehát érvényben van és elv*ársi sz'metettel vár­tuk a meghívást, hogy adata­inkat összegyűjtve a verseny- bizottság elé terjesszük és vég­leg eldöntsük ki lett a páros- verseny elsője. Simon Sándor Asvánvolatln-ri Vállalat levelezője Béke filw^ínhá* j Te!.: S3 22 Dec. 28—27.-ig Szerdától szerdáig MárhoieM csszsssfsüivésg Hatalmas színes, magyarul be. szélö szovjet filmalkotás Előadások: fél 5. fél 7, fél 9 kor ! Aj oUó frlmszíinhá? I ______ Telefon S0.8S_________ ! Dec. 21—27. Csőt.—szerdái? ; Magyarul beszélő szovjet film Sierestsés hajózás! ílőadások kezdete: 4. 8. 8 órakor Legújabb szovjet, magyar híradó Vasárnap d. e. li.kor matiné

Next

/
Oldalképek
Tartalom