Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-14 / 290. szám

Tekintsék pártszervezeteink leülős feladatuknak a Maavar-Szsvie! Társasig megerasitését Kisselev elrtárs. Bjelorusssia küldötte újból követelte as EMSZ-bcnt Haladéktalanul vonjanak ki Koreából minden külföldi csapatot és bízzák a koreai kérdés megoldását magára a koreai népre Ezen a hé'en pártszervezeteink politika; párinapokat tartanak s * pártnapokon a december 20— 21-én összeülő MSZT Országos Kongresz- szussal foglalkoznak. Ugyanakkor a pár nrpok előadói rámutatnak a Magy&r-Szovjei Társaság alapszer­vere sínek jelentőségére a magyar- szovjet barátság elmélyítésében. A magyar dolgozó nép ’-egontuda­tó sabbja: már a szovjet h zi meg- szü'elésének első perceitől megta­nulták szere ni él tiszte n: azokat az embereket, akik előszűr verték le kezükről a világon az elnyomás súlyos bilincseit, akiknek harcai nyomán kiviru’.t az emberiség ta­vasza. Lelkes büszkeséggel olvasták a 19 es magyar harcosok Lenin elv­társ üzenetét. A világ valamennyi elnyomott népe reménységének, zászlajának íelcln'ette az épülő Szovjetunót. Szálin elvtárs mon­dotta 1933 ban: -.Csík az kellett, hogy két-három évi épitömunkát végezzünk, hogy az ötéves terv első sikereit felmutassuk s az egész vi­lág két táborra szakadt, azoknak a táborára, akik fáradhatatlanul ugat­nak ránk és azokéra. akiket az öt­éves terv sikerei bámulatba ejtenek’ nem is szólva arról, hogy megvan és erősödik az egész világon a mi saját táborunk' — a kapitalista or­szágok munkásosztályának tábora- amelyet örömmel töltenek el a Szovjetunió munkásosztályának si­kere: s amely az egész világ bur­zsoáziájának rémületére kész a Szovje.unió munkásságát támogat­ni.“ Ez a megállapítás vonatkozik a Horthy-fasizmus elnyomása alatt, élő magyar munkásosztályra is. Em'ék- szünk legjobbjainkra, Ságvárira. Schöaherzre, Rózsára. a munkás­mozgalom nagy mártírjaira, akik a Szovjetunió létéből merítettek erőt harcukhoz, akik a bitófa alatt sem szűntek meg a Szovjetuniót éltetni! Em ékeeür.k Rákosi elvíárs bátor szavaira- amellyel hirdette a nagy szovjet néo dicsőségét. Rákosi e'v- társ 1935 ben így beszélt bírái előtt: .■A Szovjetun'ó a világon az egyet­len ország, ahol a tömegek kultúr- színvonala állandóan no s ahol a tudománynak és a művészetnek a -egnagyobb tekintélye és becsu.ele Van, ahol a tudományt és művé-zc- iet figyelemmel, tisztelettel és gon­doskodással veszik körül.”­Dolgozó népünk az elnyomás éve b:n Is tapasztalta a szovjet nép szeretetét. A Szovjetunió vissza­ad.a a 48-cs zász’a'nkat, megmen­tette Rákosi e'.v'.ársat s a háború e öit- a háború alatt nem egyszer íigl'Olmez'ette népünket: a két or­szág között nincsenek vitás kérdé­sek, békében élhet egymás mellett. Budapestet Sztálin elvíárs szemé­lyes parancsa mentette meg a pusz- íu áslól. A fa'szcbsdí ó Szovjet Hő­sök nyújtották az eső darab kenye­ret éhező népünknek, a Szovjet Hősök petróleumot, benzint, autó­kat. vssúti kocsikat adtak, hogy megindulhasson az élet. Már 1943 elején kölcsönök nyújtásával, ke­reskedelmi és áruszerzödészk egész sorával tette lehetővé ti Szovjet­unió újjáépítésünk megkezdését. A magyar dolgozók a szovjet nép. Sztálin elvtára segítségével, állandó támogatásával léphettek arra az útra. amely soha nem látott gazdag és boldog élethez vezeti népünket. Dolgozó népünkben egyre jobban erősödőt: a szeretet é; bizalom a világ első szocialista országa iránt, egyre nőtt az a vágy, hogy minél jobban megismerje ezt az országot. Ez a szeretet és ragaszkodás, ez a megismerés; vágy hozta létre a Magyar-Szovjet Társaságot. A Szovje'unió által nyuj.ott ön­' zetlen támogatás egy pillanatra sem szűnik meg. Nemcsak a felmérhe- lelen értékű anyagi támogatás se­gít bennünket, hanem az a sok-sok tapasztalat, amellyel a szovjet nép a Bolsevik Párt zászlaja alatt világ­történelmi győzelmeket arat. Mun­kásaink példaképüknek tekintik a munka hőseit, a sztahánovis'ákat, Sztáiin elvtárs a Szovjetunió leg­jobb sz'ahánovistáit küldte ei hoz­zánk. Dolgozó parasztságunk kül- döliei már kétszer járhattak a bol­dog kolhozok földjein, hogy az ott tapasztaltak szerint elhintsék itthon a virágzó nagyüzemi gazdálkodás magvait. Tudósaink mérhe etien ta­pasztalatokat merítettek a szovjet tudományból. Abból a tudományból, amely lerázta magáró; ez éléről velő elszakadás béklyóját. A ma­gyar nép megismerte és forrón sze­reti a dicső Szovjetuniót, a népek reményéi, a béke legbiztosabb őréi. Ahogy a moszkvai Kreml csilkga a remény vörös világítótornya min­den nép számára, a mi asszonyaink és férfiaink számára is a bűké? al­kotómunka biz os reménységeit je­lenti. Egyre nagyobb és nagyobb fel­adatok á.lanak előttünk szocialista .építésünk során. Egyre nagyobb erűvel és elszántsággal kell szembe- száilnunk az ímperialisáa gyujtoga- íókk.i, akik a mi házainkat is fel- gyujfássat fenyegetik. Éypen ezért egyre fokozottabb mértékben kell tanulnunk a Szovjetuniótól, az ed- d'gizknél sokkal nagyobb mar ék­ben kell támaszkodnunk a Szovjet­unó tanításaira, eredményeire. A Magyar-Szovjet Társaság első Or­szágos Kongresszusának elő kell azt segítenie, hogy dolgozó népünk szeretete minél jobban elmélyüljön a szovjet nép iránt. A feladatok megoldásának feltétele az. hogy megerősítsük a Magyar-Szovjet Tár­saságot. Számos tennivalónk vén ezen a téren. Bár megyén!: terüle­tén az utóbbi hónapokban több­szőrrel emelkedett az MSZT taglét­száma, számos új MSZT alapszer­vezet alakult meg. ezek az. eredmé- nyek nem kieégítőek. Különösen a fi vakban, községekben és tanyá­kon kevés az MSZT szervezetek taglétszáma. Igen fontos feladatunk dolgozó parasz'ságunk aktív bevo­nása a szovjet-magyar barátság szerveibe. Ugyanakkor a szerveze­tek előadásainak, kiállításainak, rendezvényeinek színvonalát emelni kell az ügyhöz méltó színvonalra. Ezek a hiányosságok egyrészt adód­nak a szervezetek bgieő h'ányossá- g iból- az aktívahálózat gyengesé­géből, azonban adódnék abbó; is, hegy számos pártszervezetünk veze­tősége és tagsága nem ismerte ,még fel eléggé az MSZT munka fontos­ságát. A pártszervezetek hathatós támogatása elengedhetetlen felté­tele az MSZT szsrveze'ek megerő­södésének. Minden kommunistának, párttagnak kö'élessége az MSZT tá­mogatása; segítése. Most a Kon­gresszus előtt különös gondot kell fordítani erre a támogatásra. A kommunisták magúk is vegyenek részt az MSZT tagtoborzásban, a felvilágosító munkában, az ,-Uj Vi­lág“ előfizetésgyüjtésében és gon­doskodniuk ke’l arról, hogy az MSZT rendezvényein minél na­gyobb számmal vegyenek részt. A most megrendezett politikai pár napok is járuljanak hozzá ah­hoz, hogy új lendülettel folytassák dolgozóink az MSZT szervezetek megerősítését. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy méltókká váljunk a szovjet emberek barátsá- I Sára. Ehhez a célkitűzéshez ad se­gítséget a Magyar Szovjet Társaság. 1 Az ENSZ Politikai Bizottságának december 12-i ülésén folytatták a Kínai Népköziársasá" úgynevezett „koreai intervenciója’’ kérdésének tárgyalását. Az ülésen felszólalt Rau, India képveelöje és a küldött­ségek egy csoportjának nevében két új határozati javaslatot nyúj­tott 'be. Az első határozati javaslat, ame­lyet tizenhárom ország — túlnyo­móan ázsiai országok és Egyiptom — nyújtó11 be, azt indítványozza, mondják ki: „Haladéktalanul lépé­seket keil tenni, hogy a fennálo nézeteltérések ne terjedhessenek’ át más körzetekre és hogy magában Koreában megszűnjenek a hadmű­veletek, továbbá lépéseket kell ten­ni a fennálló nézeteltérések békés megoldására, az ENSZ elveinek és cé'fainak megfelelően.” A második határozati javaslatot tizenkét küldöttség nevében nyúj­tották be, a Fülöp-szigetek kivéte­lévé! ugyanazoknak az országoknak a küldöttségei. Ez a második hatá­rozati'javasat ezt indítványozza, hogy a közgyűlés ajánlja löbb or­szág kormánya képviselőinek (a ha­tározati javaslatban itt üresen ha­gyott hely van a később meghatá­rozandó országok felsoro'ására), hogy minél előbb találkozzanak és terjesszenek elő javaslatot a Távo- KUeten fennálló nézeteltérések be­lies megoldása érdekében. India képvlse'öje beszámolt az ülésen Vu-Siu Csuannal, Kína köz­ponti népi kormánya Newyorkban tartózkodó, képv selő lével fo’ytatott megbeszélései eredményéről. Rau elmondta. a kínai megbízott biztosította őt, hogy Kína központi népi kor­mánya nem akar háborút, a ko­reai konfliktus békés megoldá­sát kívánja, de nagy nyugtalansággal figyeli az amerikai fegyveres erőknek a kínai halár köze'ében folyó hadművele­teit. Rau szavai szerint a Kínai Nép- köztársaság képvise'öje [elvetetté az amerikai fegyveres erők meg­szállása a'att álló Tnivan kérdését is. Az indiai megbízott közölte a kí­nai kormány képviselőjével, hogy az indiai kormány véleménye szerint Taivan kérdését a kairói és a potsdami egyezmény alap­ján kell megoldani; ezek az egyezmények megá lapít ják. hogy Tajvant vissza kell adni Kínának. Rau javasolta, hogy a második határozati javaslatban említsék meg a következő országokat: a Szov­jetunió. USA, Franciaország, Ang­lia, India, Egy’pfom; ez országok képviseletnek kell összeülniük és iávas'a\ot tenniök a Távo!-Kc!eten fennálló nézeteltérések békés meg­oldására. Kißze'ev elvtárs, Bjelorusszia képviselője azt indítványozna, hogy az indiai megbízott utóbbi javasla­tának tárgyalását ideiglenesen ha­lásszák e!. Kije'entette, hogy a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köz­társaság kü'döttsége már feliratko­zott, hogy a Kínai Népköztársaság ellen irányuló cselszövény kérdésé­ben felszólaljon. A bizottság e'nöke kénytelen volt eleget tenni Bjelorussz’a képviselő­je jogos követe'ésének. Kjsze'.ev e'.vtárs beszéde elején rámutatott arra, hogy azoknak a kí­sérleteknek, amelyek a Kínai Nép- köztársaságot az úgynevezett „ko­reai intervencióval” próbálják vá­dolni, semmiféle alapjuk nincs. A valóságban az USA nyo­mult be Kína területére, nap mint nap megsérti annak szu- verén'tását és fenyegeti Kína biztonságát. A koreai amerikai agresszió fő­célja — akárcsak a múltban a ja­pán imperial stáké — nem Korea, hanem Kína és egész Ázsia. E té­nyekre való tek'nietlel a kínai népi kormánynak semmi oka sem volt arra, — folytatta K’szelev elvíárs, — hogy megakadályozza azoknak az önkénteseknek Koreába indulá­sát, akik részt akarnak venni a test­vérnép harcában, az ENSZ zászla­jával fedett amerikai intervenció el­len. A kínai nép új, sú'yos csapást mért az imperializmus cgész rendszerére. Ezért irányul az USA és Angi a minden erőfeszítése arra, hogy el- lyomja a dé'kelelázsiai nemzeti fel­szabadító mozgalmakat. Az ameri­kai agresszorok azonban..túl mesz- sze mentek; mondo'ta Kisz’elev e’vtárs, majd bejelentette, hogy a bjelorussz "küldöttség a Szovjet­unó határozati javaslata mellett fog szavazni, ame'y határozati Javaslat azt indítványozza, hogy haladékta­lanul vonjanak ki Koreából minden külföldi csapatot és bízzák a korea. Rasszagyin és Filipov, a Prav­da tudósítói beszámolnak Was­hingtonból Truman • és Attlee megbeszéléseinek eredményéiről. Szemmellátható — írják —, hogy Attlee és Truman minden­képpen mutatni igyekszik a „szi­lárd egységet”, a „közös célokat” és a „megbonthatatlanságot”, melyek szerintük — az angol- amerikai tömböt összekapcsolják. El akarják rejteni a közvéle­mény elöl a nézeteltéréseket, amelyek az USA minden egyes új katonai és diplomáciai veresé­ge után egyre inkább felszínre kerülnek. Attlee és Truman jó képet vág a rossz játékhoz. Az Európában működő amerikai tudósítók szá­mos köz’eménye bizonyítja, hogy Anglia és az USA között a ko­reai háború miatt viszályok van­nak. Közismert, mily vádul gyű­löli a Wall Street a kínai népet és ismeretes az is, mennyire két­színű játékot folytat az angol kormány a Kínai Népköztársa­sággal szemben. Az USA uralkodó körei to­vábbra is folytatni akarják ázsiai agresszív politikáju­kat, nem hajlandók az amerikai fegy­veres erőket kivonni sem Ko­reából, sem Taivan szigetéről, gátolják a Kínai Népköztársaság felvételét az Egyesült Nemzetek szervezetébe. Rasszagyin és Filipov hangsú­lyozza, hogy Truman és Attlee kommünikéjének az a része, amely európai politikájukkal foglalkozik, lüsztérikus handa. kérdés megoldását magára a koreai népre. Ezután megkezdődött a vita a ti­zenhárom ország határozati javas­latának érdemi részéről. Anglia, az USA és több más ország képvi­selője a javaslat mel'ett szólalt fel, majd Malik e'.vtárs emelkedett szó­lásra. Beszédében a Szovjetunió képvi­selője ellenezte, hogy ebben a na­gyon fontos kérdésben ilyen szo­katlan módon Kessenek. Hangsú­lyozta, hogy m nden egyes küldött­ségnek joga van a határozali javas­latot rész'eíesen tanulmányozni, az­után megvitatni és eldönteni a kér­dést. Célszerű lenne — mondotta Malik elvtárs, — elfogadni a köz­gyűlés elnökének és a polit'ka; bi­zottság elnökének javaslatát, mely szerint a b'zottságot ne hívják ösz- sze délutáni ülésre, mert Így a kül­döttségeknek módjuk lesz arra, hogy részletesebben, tanulmányoz­hassák a benyújtott javaslatokat, esetleg utasításokat kérjenek kor­mányaiktól. A ferigyé! 'cTéTégátus támogatta a Szovjetunió kii'döttségének javas­latát, ugyanilyen értelemben beszélt a bizottság elnöke is. aki rámuta­tó': arra, hogy ez lel-'esen megfe-4 le! az eljárási szabályoknak. Ezu'án az u.és folytatását decem­ber 13-ra halasztották. bandázás leple alatt mcgnyergéil az északatlanti szerződés aláíró országait, új, imperialista kalan­dok előkészítése érdekében. Az amerikai-angol imperialisták, mint mindig, most is a „védelem” hangoztatásával próbá’ják takar­gatni katonai előkészületeik agresszív jellegét. Az USA uralkodó körei bejelen­tik a fegyverkezési verseny újabb fokozását és a fegyveres erő hatalmas megnövelését. — Ugyanakkor a józan ész ellené­re a háború elhárítása eszközei­nek akarják feltüntetni ezeket a lázas katonai készülődéseket. A reakciós amerikai sajtó leplezet­lenül megírja, hogy az „atlanti tömb” nyugateurópai résztvevői­nek katonai kiadásai nem elégí­tik ki az USA uralkodó köreit. Nem nehéz megérteni, hogy Attlee a közös am érik áf­án goi közlemény aláirá-sával elfogadta Washingtonnak azt a követelését, hogy az. an­gol nép vállára hárítsa a fegyverkezési verseny újabb terheit. Truman és Attlee tanácskozá­sa megmutatja, hogy Truman megegyezhet Attleevel a Wall Street és a londoni City megta­lálhatja a közös alapot — nem lehet azonban megszün­tetni az.t a szakadékot, amely a békére szomjúhozó népe­ket a háborús »szitoktól el­választja. A népek nem akarnak sakkbá­buk lenni az imperialista kalan­I " dókban — fejeződik be Rassza­gyin és Filipov tudósítása. Nem az wenalisták mesterkedései, hanem a népek akarata a nemzetközi élei donlö tényezője szinte™ a

Next

/
Oldalképek
Tartalom