Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-13 / 289. szám

1930 DECEMBER 13, SZERDA A VILÁGMINDENSÉG TITKAI A csillagok világa II. 'A természet titkait kutató tu­dósokat! nemcsak a,z érdekli, hogy htl talá'.ha.ók meg az égitestek, mi­lyen a nagyságuk, van-e fényük, milyen távol vannak, a Földtől, nemcsak puszta létük vonzza a tu­dósok érdeklődését, hanem ti ckiltagok élete fejlődése is, az, hogy milyen válto­zások tapasztalhatók az egyes égi­testeken, milyen változások várha­tók a közeljövőben. Megfigyelték például, hogy aNap felszin&n gyakran látni hatalmas forgószeleket. Ezek a forgószelek is izzó gázból törnek, fel, de hőmér­sékletűje alacsonyabb, mint a Napé, ezért látszatnak sötét fóltpkneik. A legnagyobb folt, amelyet a Napon észleltek az emberek, mintegy 200 ezer k loméier átmérőjű volt s más­fél évig lehetett látni. A kisebb napfoltok napokig, vagy néhány hó­napig láthatók. Megfigyelték azt is. hogy minden tizenegyedik esz­tendőben különösen erős a napfolt- tevékenység s ez a periódus össze­függ a Napon történő egyéb esemé­nyekkel is. Időnként hatalmas vö­rös láng nyelvek törnélc ki a Nap­ból, mint ór ás szökőkutak sugarai. Ezek a protuberanciák, A protübe- randdka‘ távcsővön zen lehet jól látni. mert. színük egybeolvad az ég fényes hátterével. Megfigyelhet­jük azonban távcső nélkül is őket teljes napfogyatkozás alkalmával. Ugyancsak változásoknak vannak kitéve az úgynevezett ,,állócsilla­gok“ is. Bebizonyult, hogy. — bár nagyon lassú a változás — a csilla­gok v.sm változatlanak. A csillagok j is születnék, élnek, elpusztulnak. A síüUíö csillag hőmérséklete viszony­lag még nem magas, 3000 fok kö­rüli. de a méretei hatalmasak. Ez­után a cs.llig egyre jobban sűrű­söd k és mérete természetesen ki­sebbedbe. Közben hőmérséklete emelkedik, majd elérve a végső ha- * tárt. újból hülni kezd. A csillag ' előbb vörös, majd narancsszínű, az- j tón sárga, fehér és kékes színű. To- j v ibb: életútján egyre kisebb és vö­rösebb lesz a csillag, haldoklásnak indul, nem világít többé és látha­tatlan lesz­Leheí-c élet a bolygókon? A csapongó írói fantázia nem egy esettben a földiekhez hasonló növé­nyekkel, állatokkal, emberekkel né­pesítette be a környező bolygókat, sőt a messzi állócsillagokat is. Fel­vetették tehát a ké.dést: van-e élet a bolygókon, azonban nem adtak rá tudományos magyarázatot. Hogyan keletkezeit ez élet a Föl- din? Amikor 100 fok alá hült a hőmérséklet, Ucsapédatt a. vízgőzt m gindult a.z esőzés, kialakult a ha- talmas ősócéán s meleg öbleiben élettelen anyagokból megszül ettek az első sejtek, az eüő szervezetek, c.meíyekböl kifejlődött a milliófajta növény, állat és maga az ember is. Hz azt vizsgáljuk, hagy lehet-e élei a bolygókon, sorba kell vennünk őket, hogy megvannak-e rajtuk ez élet feltételei. Van-e például leve­gő- amire minden élőlénynek szüle- vége van? Van-e bizonyos mennyi­ségű víz, mégpedig folyékony, álla­potban lévő víz, cmi nélkül szintén nem képzelhető el az élet? Arra is szükség van, hogy megfelelő idő­közökben váltakozzék a nappal és az éjtzaka, mert így válik lehetővé az emberek és as: állatok számára a lé fon'osságú ädapotesere: az éb­renlét és or alvás. Ezeknek alapján vizsgáljuk meg, hogy lakhntnaA-e a Holdban? Meg kell állapi' ártunk, a Holdon nncs légkör. A távcsöveken min­dig láthatók a Hold hegyei, köd. felhő azonban sohasem. A Holdon víz sem falá'ható, A Hold aránylag pyénge vonzóereje nem volt képes maga körül tartani a levegőt, elpá­rolgóit a vízpára is & régen szét­szóródott a világűrben, A Holdon nem, változnak az évszakok. Ked­vezőtlen a nappa ck és éjszakák változása is: kél hétig tar! a nap­pal, két hétig áz éjszaka. A hosszú nappal felyafnán a Hold fe'ülete ki­rn 'lel'énül felmelegszik, hőmérsék­lete sokszor a 110 fok fölé emelke­dik, a kéthetes éj folyamán viszont dermesztő a lehűlés: 160 fák nulla alatt! A Holdon tehát élet — leg­alábbis az előliünk ismert formák­ban — nem képzelhető el. Egyes csillagászok feltételezik, hogy a holdhegyek mély krátereiben meg­maradt kevés levegő, kevés víz s ott talán élnek igénytelen zuzmó- félék addig az ideig• amíg a nap­pal tart. Eét azonban niég nem le­hetett bebizonyítani. A legközelebbi és legtávolabbi bolygók megvizsgálásánál a következő ered- mCnyre jutunk: A Merkúrnak színién ninae lég­köre. mert gyenge a vonzóereje. Hőmérséklete magas: olykor-olykor a 400 fokot is meghaladja. Élőlény nem képes elviselni ilyen forrósa- got. Ez vonatkozik a Merkúr örökké világos felére. A másik oldalon szintén nem lehet élet, mert ott 50 fokos örökös fagy uralkodik. A Naptól legtávolabb kering a f>lu3ó. Ezt a bolygót kevésbbé is­merjük, de eddigi ismereteink is megcáfolják azt a feltevést, hogy élet lehetne esen az égitesten. Hő­mérséklete a Naptól való távolság miatt annyira alacsony, hogy kizárja az életfeltételeket. As óriási holvsáhttak, a Jupiternek, a Satumusnak, az Uranusnak van légköre, viszont en­nek egész más az összetétele, mint a Földnek. A bolygók nagy tömege nagy vonzóerőt gyakorol a külön­böző gázokra s maga mellett tartja a könnyebb gázokat is. Sűrű, vas­tag ez a légtömeg, úgyhogy még a legtökéletesebb csillagászati műsze­rek segítségével sem lehet keress- tüliátni rajta. Ez a légkör nem na­gyon alkalmas a miénkhez hasonló élet számára. Lehetséges azonban, hogy az óriásbolygókon van víz és vízgőz, ami elösegí heti az élet va­lamilyen megnyilvánulását Nincs elegendő alapunk arra, hogy állít­suk, sem arra, hogy tagadjuk c.zi, hogy van élet ezeken a bolygókon. Maradnak tehát a Földhöz legkö­zelebb álló bolygók. A Vénuszt sűrű fehér felhők veszik körül, me­lyek teljesen eltakarják előlünk a bolygó feíülétét. így nem ismeretes a felszíne, sőt cs sem, hogy mennyi ideig tart ott a nappal és az éjsza­ka. A bolygónak van légköre s eb­ben igen sok szénsavgáz található. Oxigén és vízpára viszont n n.es a Vénusz légkörében. Lehetséges, hogy a nagymennyiségű szénsavgáz J gazdag növényzetet teremtett a Vé- ; nuszon s ha így van, könnyen le- j hetséges állatvilág is. A Vénusz — i mível közelebb van a Naphoz, mint a Föld — hőmérséklete magasabb. A meleg, nedves éghajlat hasonló a Föld karbonkori éghajlatához, amikor buja növényzet fejlődött a földön. Megvan tehát az alapunk feltételezni a Vénuszon lévő növé­nyi, sőt állati életek A Mar* a bolygók közül leginkább hasonlít Földünkhöz. A Föld kicsinyített má­sának nevezik. Az évszakok majd­nem egyenletesen váltakoznak, for­gástengelye majdnem úgy hajlik el. mint a Földé• egy Mars-nap csak 37 perccel hosszabb, mint a földi nap, A Mars sarkvidékén élénk fehér foltok láthatók. Ezek a fehér foltok és a Föld hava egy­formán verik vissza a napsugara­kat, minden valószínűség megvan tehát arra, hogy a Földhöz hason­lóan hó borítja a Mars sarkvidékét. Időnként különféle elsötétüléseket figyelhettünk meg a Marson: ködü­ket ép felhőket. Víz lehetséges a Marson, de csak a mély helyeken, ks mértékben. A feltételezhető nö­vényi élettől zöldesek ezek a mé­lyedések. A köd- és felhőképződés légkör jelenlétét bizonyítják, ez a légkör azonban lényegesen ritkább, mint a Földön. A Marson húszszor kevesebb az oxigén, zordak a hő­mérsékleti viszonyok, de az éJet szgmára mégis alkalmasak, éppúgy, mint a Földön a sarkkörök vidéke. Az élet a Marson valamikor jobb feltételek mellett keletkezhetett s az idők folyamán alkalmazkodni tu­dott, a később beálló hidegebb ég­hajlathoz. Ha az cdalok sokasága a Mars növényvilágának létezéséről beszél, akkor mi joggal feltételez­hetjük, hogy ott állatok is élnek, sőt talán értelmes lények is. Sorra ve tűk naprendszerünk boly­góit. Futólag megismerkedtünk ve­lük. Kimondhatjuk nyugodtan, hogy a Földön kívül lehelnek lakott he­lyek még. De a bolygókon kívül rengeteg csillag van még a világ­mindenségben. Ezek — mini megis­mertük — szinte mérhetetlen távol­ságra vannak tőlünk s így még nem s'kervM ezeket közelebbről meg­ismerni. Feltételezhetjük azonban, hogy c. sckmilliö csillag közül egyi- keh-más köti van élet s talán n"m is rosszabb, mint a mi Földünkön. Végül vessünk néhány pillantást a cniHagvilágofiba Napunk többmilliárd más csillag­gal együtt egyetlen hatalmas cs 11- lagrendszert alkot, a Galaktikát. Ezek a csillagok olyan hatalmas he­lyet. töltenek be a világűrben, hogy a. Galaktika egyik szélétől a mási­kig a fény közel százezer évig ha­lad. A Nap az egész naprendszer­rel együtt a Galak-Hka középpontja körül forog. Egy teljes fordulatot 253 m'll'ó esztendő alatt tesz meg. Azt, is k-llr tudnunk, hogy a Ga- Iqktika nem az egyetlen csűlag- rendszer a világmindenségben. Erős távcsöveken száz- és százezer kis ködfoltocskát lehet felfedezni. Ezek a ködhalmazok egy-egy óriási csil­lagrendszert alkotnak. A távolság a Cfi'l igrsndszerek között olyan nagy, hogy a fény az egyiktől a másikig milliónyi esztendő alatt jut el. A mi Galaktikánk jelentéktelen részecskéje a mindenséginek. A mir.densíg határtalan, végtelen. Mindenütt az anyag örökös és sza­kadatlan mozgásával, változásával találkozunk. Egyes , csillagvUágok születnek és meghalnak. Volt kez­detük és lesz végük. De a mindén- ség egészben yéve mindig létezett és mindig lé .ezni fog. örök és örökké folyik fejlődése. Békén a gy gy u 1 ések Szabolcs-Szatmár megyében Országszerte békenagj-gyíilése- ket tartanak a varsói világbéke- kongressri: i résztvevői, amelye­ken megismertetik a magyar dol­gozó néppel a varsói határozato­kat, azt, hogy milyen tenniva­lóink vannak a béke védelmében. Forróhaugulatú, lelkes gyűlések színhelye sóit vasárnap Mohács, Szeged, Békéscsaba, Tatabánya és még egy sor nagy város. Ha­sonló lelkes gyűlésekre készülnek a szabölcs-szatmári dolgozók is. December 17-én két békegyölés lesz megyénkben, mindkettő dél- élőit 11 órakor kezdődik. Nyír­egyházán az MSZT székházban Seregély József, Iljfehértón pe­dig Csömör Gáspár ismerteti a Béke Hívei II. Világkongresszu­sának határozatait. December 21-én délelőtt 11 órakor Kisvár­dán és Nyírbátorban tartanak békenagy gyűléseket. Az előadó Kisvárdán Pesta László, Nyírbá­torban pedig Kakuk Ferencné lesz. MEGNYÍLTA CSEHSZLOVÁK NCÍSZÖVÉTSÉG ELSŐ MAGYARNYELVŰ POLITIKAI TANFOLYAMA A Csehszlovák Nőszövetség a Bratislava közelében lévő Harmónia-szanatóriumban ün­nepélyesen megnyitotta az első magyarnyelvű politikai tanfo­lyamok amelyen huszonkét szlovákiai magyarajkú asszony és leány vesz részt. A ÍN éplap levelezőinek versenyét Simon Sándor elvtárs nyerte, az Ásványolajipart Vállalat levelezője Egy hónappal ezelőtt jelent meg Simon Sándor elvtárs felüt« vása a lapunkban. — Indítsunk versenyt — hirdette — a Nép­lap legjobb levelezője címért, hogy ezen keresztül segítsük a dol­gozók munkáját, lendítsük előre a termelést. A versenypontok között szerepelt a beküldött levelek meny« nyisége és minősége, valamint új levelezők beszervezése. A legjobb eredményt Simon elvtárs érte el és ezért őt illeti a versenyzászló, a .Néplap legjobb levelezője” felírással. Legtöbb levelet küldte be szerkesztőségünkbe és ezen kívül egyik levelé­ben, amiben az üzem munkáját bírálta, komoly segítséget adott elvtársainak. A vándorzászió mellett értékes könyvjutalomban is részesül. Második legjobb levelezőnk Tárnái Gyula elvtárs, az Alkaloida Vegyészeti Gyárból. Sok értékes levelet küldött be és Lénárt Ist­vánt szervezte be levelezőnek, aki rögtön csatlakozott is a ver­senyhez. Tárnái Gyula elvtárssi1 könyvjutalomban részesíti a szer­kesztőség végzett jó munkájáért. A harmadik és negyedik helyezést Alber Antal és Ionért Ist­ván elvtársak érték el. Mindkét levelezőnk komoly segítséget je­lent munkánkban, de még hiányzik levelükből az egészséges bírá­lat, aminek segítségével segítenének kijavítani a hiányosságokat. Dárdai András nyírmadai sporttudósító az egész őszi idény­ben szép munkát végzett, amiért szintén könyvjutalomban része­sül. ­P.41\4 SZ a nráliázi Villamossági Vállalat vidéki szerei ellen Mi, Napkor községben öröm­mel üdvözöltük a villamosító- kat és hálával fordultunk a falu villamosítói felé. Igyekez­tünk segítséget nyújtani mun­kájukban, hogy ezzel köszön­jük meg fáradságos munkájú' kát. Most mikor befejezték a villamosítást a község 60 szá zalékában, csodálkozva látjuk, hogy nincs olyan nap, hogy va­lahol ne legyen hiba és sötét­ség. A nyíregyházi és orosi úton éjjel rendetlenül égnek a lámpák. Nyáron, amikor a nap haj­nali 3 órától bőven ontotta fé" nyét este 8—9 óráig is, nem­csak éjjel, de még nappal is égtek az utcai villanylámpák. Most, amikor valóban nagy szükség volna a villanyvilágí­tásra éjjel lámpával kell az ut­cán járni és akinek nincs lám­pája, kénytelen otthol ülni, mi­vel szurok-sötétség van. Arra kérjük a körzeti vil­lanyszerelőt, hogy hal’gassa meg a napkori dolgozók pana­szát és segítsenek a villanyvi­lágítás helyreál’ításában. Imrei Ferenc, Napkor II dsmbrádi BEFŐSZ szervezel leleplezte a mélyszántást szabelili Auláitokat Nagy szorgalommal és oda­adással I végezték megyénk dol­gozó parasztjai az őszi mély­szántást, mert tudták, hogy jö­vőévi kapás és ipari növénye­ik termését fokozzák ezzel. Versenyt indítottak egymás között és Pártunk, kormá­nyunk útmutatása szerint szá­mosán géppel, jó mélyen szánttatták le földjeiket. Dombrád községben is szá­mos kis- és középparaszt szánttatott a kisvárdai gép­állomás traktoraival. Még azok is, akiknek lófogatuk van, hi­szen a traktor olcsóbb és minő­ségileg is jobb munkát végez. Míg dolgozó parasztságunk J igyekezett betartani kormá­nyunk útmutatásait és 20—25 centiméter mélyen szántottak, addig a kulákok ezen a téren is szabotálni próbáltak, éppen csak megkarcolták a földet a látszat kedvéért. A DÉFOSZ'szervezei ébersé­gét azonban nem tudták kiját­szani a dombrádi kulákok. Minden kulák földjét ellen­őriztek a DÉFOSZ’tagok és így jöttek rá, hogy Horváth József 40 holdas és Orosz Károly 30 holdas kulákok alig 12 centi­méter mélyen végezték el az őszi mélyszántást. A szabotáló kulákok ellen eljárást-indítot­tak. Tanulási műszakot indítottak a nyíregyházi közgazdasági fiúgimnázium növendékei o O o A nyíregyházi közgazdasági fiúgimnázium növendékei ver­senyre hívták a megye vala­mennyi középiskoláját a tanul­mányi színvonal emelésében. Most az iskola IV/b. osztályá­nak hallgatói elhatározták, hogy a verseny kiszélesítése érdekében Sztálin e'vtárs szü­letésnapjának tiszteletére ta­nulási műszakot indítanak de­cember 12-től, 22-ig. A határo­zatot a DISZ terjesztette az osztály tanulói elé s azok nagy lelkesedéssel fogadták el. A határozatban kijelentik, hogy 2-esnél rosszabbra nem felel­nek. A faliujságcikkek foko­zottabb mértékben foglalkoznak a tanárok és diákok viszonyá­val, A határozat leszögezi azt is, hogy a IV/b versenyre hívja ki az isko’a valamennyi osztályát. 4<P ártohtatás Háta HÍREI Ma délután öt órai kezdettel Arató Ferenc elvtárs tart elő­adást az alapfokú politikai isko­lák vezetői részére: ,,A Szovjet­unió a béketábor élén” címmel. Pénteken, 15-én délután öt óra­kor módszertani előadást tart a közép- és felsőfokú káderoktatás­ban résztvevő elvtársak részért Soltész Julia elvtánmő. s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom