Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-12 / 288. szám

4

19M DECEMBER 12 KEDD

& kommunista sajtó legfontosabb

feladatai

ii.

A kommunista sajtó egyik legfőbb feladatának tekinti, hogy a ncp legszélesebb köreiben megmagyarázza a if. Békevilágkongresz- fczus történelmi határozata nak fontosságát, hogy alaposan megvilágíts! és támogassa a szabadságszerető pépek harcát e határozatok valóravá.fásáért, hogy elősegítse a békemozgalom tömegbázisának kiszélesítését, kü'önösen a parasztság körében.

A kommunista sajtónak különös figyelemmé' kell az országos és helyi béKeb'zottságok tevékenysége felé fordulnia, fontos feladata a szerzett tapasztalatok általánosítása, a békeharc új formáinak népszerűsítése, a széktaszelle-m es szíiklátókörflSég mindennemű meg- ny lván,ulásának elítélése, úgyszintén az. hogy támogassa és népszerűsítse a Béke Hívei Vilégmoz- galtna vezető szerveinek intézkedéseit.

A kommunista sajtó kíméletlenül

le fegja leplezni az új háború gyújtogatott és hírverőit, m’ndenkor meg fogía mulatni a népnek vad- á lati tn’voltukat, embergyűlöiő ,,eszméiket'’ és „ elméleteiket”. A kommutrsfa és az egész demokratikus sajtó szent kötelességének tartja, hogy következeteken lerántsa ez álarcot a nemzetközi reakció támaszának, az USA-nak az egész vi'ág népei ellen ifányu’ó támadó kiilpoüt’káiáról és reakc’ós belpoli- I'Icájáról, hogy leleplezze az USA bűnös háború fát a koreai nép ellen és a Kínai Népköztársasággal kapcsolatos háborús kalandjait. A kommunista sajtó lerántja a leplet az amerikai imperial zmusnak arról a poétika járó', amely az ENSZ-et támad.) tervei megvalósításának eszközévé kívánja változtatni, továbbra is elszántan fog küzdeni az amerikai agresszoroknak a néptöme gck érdekei eben indított gazdasági, politikai és ideológiai had járata ellen és le fogja leplezni a hírhedt „amerikai életforma” népszerűsítése és a kommunizmus elleni hadjárat örve alatt ío'yó háborús előkészülteket.

A kommunista sajtónak az a hivatása, hogy alaposan és minden vonatozásban megmutassa a nép- tömegeknek, mennyire megerősödött a Szovjetunió vezette demokratikus, antiimperiai'sta tábor, hogy ismeriesse e tábor következetes és kitartó harcát a béke védelmében, népszerűsítse a Szovjetünké, a népi demokratikus országok, a Kínai Népköztársaság és a Nemet Demokratikus Köztársaság vívmánya t.

A kommunista sajió annál jobban fogja szolgálni a béke és a demokrácia ügyét, a dolgozók érdekeinek védelmét, mennél alaposabban és világosabban megmutat'a a tömegeknek az iniperia’isía tábor fokozódó gvöngeségét, belső ellentmondásait és azt. Iingy az imperia- lzmust a történelem pusztulásra íté'te.

A je'en’eiri nemzetközi helyzet a legkomolyabban arra int, hogy sziirtietehül és egyre eré'yesebben lerántsuk a leplet az imperialisták és hírverő gépezetük szította sovinizmus, fali gyűlölet és a nemzetek közötti e'lenségeskedés propagandájáról. A kommun'sta sajtó urdun az új háborúra uszító imperia- li-s'ák elszigetelésére törekszik, még tevékenyebben harcol az országa és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok népei közötti barátságért, s nagyobb figyelemmel fogja kísérni a gyarmati és függő helyzetben lévő országok nemzeti-feiszabaditó mozgó,Imának növekedését.

A kommunista sajtóorgánumoknak ez az. egész tevékenysége elválaszthatatlanul összefügg a marx- izmus-ieninizmus propagálásának és a reakc'ós ideológia e'leni harc fokozásával.

Az imperialisták a háború kirobbantására. a demokratikus mozgalom elfojtására és szétzúzására irányuló terveikben különösen fontos szerephez juttatják a jobboldal szocialisták vezetőit, a munkásosztály érdeke’nek és a népek ^nerp- zeti érdekeinek elárulóit. Ezért az amer'kni imperializmus ez ügynökéi ellen folytatott harc, annak kíméletlen feltárása, hogy ők a háborús uszítókat szolgálják, a szociáldemo- kratizmus ideológiájának, ennek az imperialista, burzsoá ideológiának leleplezése — mind megannyi fontos szerves része a béke védelmének és feltétele annak, hogy meghátrálásra késztessék az imperialista agresszorokat. A béke védelmének magasztos ügye azt is megköveteli a kommunista sajtótól, hogy fokozza harcát a belgrádi Titó-bandához tartozó kémek és gyilkosok, az amerikai-angol háborús uszítok e közvetlen cinkosai és ügynökei ellen.

Fontos feladata a kommunista sajtónak a forradalmi éberség fokozásában, hogy olyan szellemben nevelje a tömegeket, hogy kérlelhc- tetenek .legyenek a szocializmus ellenségeivel szemben; feladata, hogy az élet minden területén harcoljon a burzsoáziának a munkásosztályra és a néptömegekre gyakorolt befolyása ellen, a termelőmunkában, a tudományban, a művészetben, az irodalomban, a mindennapi életben, stb.

Minthogy a kritika és az önkritika a kommunista és munkáspártok fejlődésének törvénye, az újságoknak szélesebben és bátrabban kel’ alkalmazniok ezt az éles fegyvert abban a harcban, amelyet a pártok az előttük álló feladatok végrehajtásáért vívnak.

A tőkés országok kommunista partjainak sajtója, miként most, úgy a jövőben is, fáradságot nem ismerve fog küzdeni az amerikai imperializmus próbálkozásaival szemben, országuk nemzeti függetlenségéért, küzdeni fog a militarista politika, az amerikai hadianyagok kirakása és szállítása ellen, az ellen, hogy a hadiipart a dolgozók érdekeinek rovására felduZzaSszák, küzdeni fog az államrend fasizálása eilen, a terror, a békeharcosok üldözése ellen, a do'gozók demokratikus szabadságjogainak e'tiprása, valamint a dolgozók életszínvonalának csökkentése ellen.

Abból kiindulva, hogy a kommunista sajtóra már rende'tetésénél fogva hatalmas szerep hárul a pártok megerősítésében és a tudományos szocializmus propagálásában, a tőkés országok kommu.n’sta pártjainak újságjai fokozottabb mértékben fogják megvi'ágitani a pártépttés kérdéseit, vatam'nt azokat a kérdéseket, amelyek a párttagoknak és pártonkívüiieknek a matxizmus-leninizmus szellemében való ideológiai nevelésével kapcsolatosak 6 e cé! érdekében a legal- ka'masabb módszereket veszik majd igénybe.

A kapital'sta országokban a re-, akció mindennapos és egyre növekvő üldözéssel próbálja elhallgattatni a kommunista saitót és általában a demokratikus sajtót. Hogy a reakciónak e támadása't visszaverhessék, a kommunista pártok és az összes demokratikus erők a tömegek mozgósításának k'prőbált fegyveréhez nyúlnak, széleskörű gyűjtések útján fokozzák a sajtónak nyújtott anyagi támogatást és más formában is segítik a sajtót, rajta lesznek, hogy a kommunisták és az összes demokraták minél eredményesebb munkát fejtsenek ki a kommunista és lia’adószellemű újságok terjesztése érdekében.

A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjainak sajtója abban látja feladatát, hogy tanulmányozza és közk'nccsé tegye az országban folyó szocialista építőmunka tapasztalatait, hogy a gazdasági sikereket és vívmányokat szüntelenül égybekapcsol :a a szocializmus építésének iövő távlataival, va’am'nt az új háború ellen és országa védelmi képességének megerősítéséért folyó harc feladataival, hogy fokozottabb mértékben tanulmányozza azokat a tapasztalatokat, amelyeket a szocialista építés terén a Szovjetunióban szereztek s e tapasztalatok gyakorlati alkalmazásának kezdeményezője. agitátora és szervezője legyen; fokozottabb mértékben tanu’má- nyozza a pártépítésnek és a marx- izmus-'.eninizmus propagálásának tannsztalatait, amelyeket az SZK(b)P és a többi kommunista és munkáspártok gyűjtöttek össze azzal a céllal, hogy ezeket a tapasztalatokat a gyakorlatban felhasználhassák. Minél világosabban fogja a népi demokratikus országok kommunista sajtója feltárni, hogy az osztályharcnak milyen konkrét megnyilvánulásai kísérik a szocializmus építését s mennél jobban fogja mozgósítani a tömegeket az osztályellenség makacs ellenállásának letörésére., annál gyorsabban halad előre ezeknek az országoknak a megerősödése.

Ugyanennek a célnak érdekében rendszeresen rá kell nevelni a tömegeket arra, hogy mozgósítva érezzék magukat, s így bármely pillanatban vissza tudják verni az imperialista tábor ügynökeinek és a belső reakciónak próbálkozásait, be kell plántálni a tömegekbe a szocialista hazaíiság érzését és azt a készséget, hogy m'nden erejükkel védelmezzék országukat az imperialisták támadó kísérleteivel szemben.

A szocializmus építésének körülményei között különös jelentőségre tesz szert a népi demokratikus országokban működő kommunista és munkáspártok sajtójának szempontjából az a feladat, hogy a kommu nista pártoknak, m'nt hatalmon lévő párfólénak tevékenységével ösz- szefüggő kérdéseket feldolgozzák, továbbá, hogy összegezzék és megvilágítsák azt az élenjáró szerepet, amelyet a pártok a társadalom szocialista átalakításában töltenek be.

A kommunista sajtó nagy ereje elvhú'ségében és eszmei színvonalában, a nép érdekeiért folytatott fáradhatatlan harcában, a tömegekkel való szoros kapcsolataiban rejlik. A munkásokkal, a dolgozó tömegekkel, a haladó értelmiséggel való kapcsolatok né'kül — mutatott rá Sztálin e'vtars — nem lehet valóban harcos bolsevk újságot létrehozni. Ezért a kommunista sajtó fáradhatatlanul gondoskodik- a tömegekhez fűződő kapcsolatainak megszilárdításáról, mindenképpen fejleszti a munkás- és falusi levelezők mozgalmát. rendszeresen közli a do’gozók levele't és azon fáradozik, hogy a néptömegek által fölvetett javaslatok megvalósuljanak.

A kommun'sta sajtó szigorú pártszerűsége — bármilyen kis cikk, bármilyen tájékoztató hír közlésekor is — mindenben megmutatkozik; általános irányvonalában éppúgy, mint harcos, támadó szeremében, valamint a burzsoá ideológia tántoríthatatlan leleplezésében. A kommunista újságokat mindenütt és mindenben — az első leírt sortól az utolsóig — saját, kommunista, népi újságot jellemző arculatuk jellemzi.

Nagy és felelős feladatok előtt állnak a dolgozó tömegek harcos lapjai, a kommunista és munkáspártok újságjai. E feladatok végrehajtásától sokban függ az a sikeres harc, amelyet az egész demokratikus tábor vív a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért.

(A „Tartós békéért, népi demokráciáért!” legújabb számának cikke.)------------O-----------Amerikai rendőrök N ew-1 or kban meggyilkoltak egy fiatal négert

Harlemben, Newyork néger negyedében új, kegyetlen gyilkosság történt. Két rendőr minden ok nélkül agyonlőtt egy fiatal négert, John Derric- ket, a második világháború harcosát.

A néger lakosság és a hala* dó szervezetek képviselői a bűntett alapos kinyomozását és a gyilkosok megbüntetését j követelik.

Mihail Beuiuc;

Traktor húzza ekém

Az idő a szót félredobta.

Mint csirke a tojásból

kibújt, maga cselekszik mostanitól, immár nem ügyel az elcsépelt frázisokra.

Vénasszonyok vagytok, ti költők !

Hol van a ritka ríni s hasonlatok virága?

Az olvasatlan könyvek lapja sárga, s nem élnek meg egy emberöltőt.

A regi veirseimre úgy tekintek mint tankista, ha kőbaltát csodál, eltűnt a holdvilág, eltűnt az őszi táj és a hajdani szomorú szerelmek.

Traktor húzza ekém csörögve és beleszántok az ugarba, látom, a dudva alól tör magasba büszke lövőnknek gazdag búzaföldje.

Az életünk végtelen óceán már, hullámait ránk zuhintja a fény, mint hajó, harcban tör elő' az osztály a vörös zászló leng árboca hegyén.

Fordította Kuczka Péter.

Tanuljunk a bolsevik agitátoroktól

Beszéljünk egyszerien, világosan,

a lönsegek számára érthető nyelven

Számtalan olyan kérdéssel, tapasztalattal ismertet meg bennünket a „Pártépítés kiskönyvtára” című sorozat, melyek nélkülözhetetlenek minden kommunista napi munkájában. Alább részleteket köztünk a sorozat egyik füzetéből, K. Ka- lasnyikov: „A bolsevik agitáció alapvonalai” című írásából, mely különösen népnevelőink és pártbizalmiaink számára rendkívül tanulságos.

Az agitációs munka főfeitétele, hogy a propaganda ée agitáció világos legyen. Minden propagandista és agitátor — Lenin tanítása szerint — köteles „egyszerűen és világosan, a tömegek számára érthető nyelven beszélni, határozottan eldobni a bölcs terminusok nehéz ütegét, az idegen szavakat, a betanult, kész, de a tömegek részére még érthetetlen, ismeretlen jelszavakat, meghatározásokat, következtetéseket.”

Ismeretes, hogy az álta’ános, az élettől elszakadt frázisok és ,,túl- okos” fogalmazások nem jutnak el hallgatók szívéhez, nem férkőznek értelmükhöz, a külföldi szavak műveltséget fitogtató, tüntető használata elcsúfítja gyönyörű' orosz nyelvünket, zavarja a hallgatókat abban, hogy jó! megértsék az előadást, vagy beszéd taria’mát. A4. I. Kalinin mondta: Az agitátor beszédének nyelvi tisztasága sokat ér.

Lenin óriási jelentőséget tulajdonított az orosz nyelv tisztaságának. Ezt írta:

„Elcsúfítjuk az orosz nyelvet. Szük- ségtetenül használunk idegen szavakat. Minek kell azt mondani; „defektusok”, amikor lehet fogyatékosságokat, hiányosságokat, vagy hibákat mondani... Nem volna már ideje hadat üzenni az orosz nyelv elcsúfításának ? ...”

A rendkívül világos, egyszerű előadás és elvi gazdagság mintaképe; Lenin és Sztálin minden beszámolója és előadása. Sztálin elvtárs, a Kreml hallgatóinak ünnepi estjén, 1924 január 28-án előadást tartott Leninről. Elmondotta, hogy Lenin beszédei a meggyőzés szokatlan erejével hatottak, hogy érvelése egyszerű és v'iágos, kifejezései rövidek és mindenki számára érthetőek voltak.

„A logika megdönthetetlen ereje

— Lenin beszédeiben — szónoki művészetének legerősebb oldala”

— mondotta Sztálin elvtárs.

Len’n megkövetelte az agitátoroktól és propagandistáktól, hogy világosan és röviden beszéljenek.' mellőzzék a fölösleges cs puífogó frázisokat, hogy agitáciojuk világos és hozzáférhető legyen. Az

.agitátoroknak tudniok kell „tíz szót kettőbe tömöríteni”, A fölösleges 6zavak csupán gyengítik a gondolat szabatos kifejezését.

_ Maxim Gorkij Leninről írt emlékirataiban bemutatott két szónokot, két vezetőt: Lenint, a bolsevikok és Aáartovot, a mensevikek vezérét, akiknek felszólalásait az Orosz Szocial sta Munkáspárt V. (londoni) kongresszusán megfigyel* te. Aáartov egész testében rángatózott, hadonászott, kabátja ujjúból kicsúsztak kézelői — nem bizonyított, hanem kért, könyörgött. Beszéde néha majdnem h’sztériásan zengett, szóbősége érthetetlenné tette a beszédet.

l.enin elvtársról azt írja Gorkij: Először hallottam akkor életemben, hogy a politika legbonyolultabb kérdéseiről olyan egyszerűen lehét beszélni. Minden szavával, mintha tenyerén tárta volna oda, csodálatosan könnyedén és pontosan fedte fel gondolatait.

Különleges világosságával tűnje ki Sztálin elvtárs minden beszéd». Az egyszerű, világos, kimerítő beszédmód Sztálin elvtárs beszédeinek sajátossága. Ellő! a beszédmódtól sohasem tér el.

„Beszédét halkan kezdi — írja Alexe j Tolsztoj Sztálin élvtársról — és mint mindig, nyugodtan, egyik szavát a másiktól elhatárolva, pontosan fejezi ki minden gondolatát, megtalálja a mindenkinek érthető, a legvilágosabb és legegyszerűbb kifejezést... Besrédköz- ben alig használ kézmozdulatokat. Néha összezárja njiáit. maid kezét kinyújtva, ujjait a terem felé széttárja, mintha szabadjára bocsátana gondolatait.”

Len’n sok gondot fordított a dolgozó tömegek között végzett politikai munkára, arra, hogy a nép különböző rétegeit különböző módon közelítsék meg. ,.A jelszavakról és a szociáldemokrata munka szervezéséről a dumában és a dumán kívül” cikkében 1911 decemberében ezt írta:

..Nem lehet egyformán beszélni az üzemi röpgyűlésen, a kozákfaluban, a diákösszejövetelen vagy paraszt- kunyhóban, a III. duma szószékéről, vagy a külföldi lap hasábjain. Minden propagandista és minden agitátor művészete abban nyilvánul meg, hogy a Icgmegfeleló'bb módon tudjon hatni a hallgatóságra, hogy bizonyos igazságot a legmesszebbmenőén meggyőzővé, a lehető legkönnyebben felfoghatóvá, a teg- szemléltetőbbé tegyen és szilárdan emlékezetükbe vésse.”

Leninnek ez az útmutatása a pártszervezetek egész agitációs tömegmunkájára nézve, ma is óriási jelentőségű.