Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-12 / 288. szám

Az (íj ipari költségvetés a szocialista iparosítás terve Az elmúlt napokban tárgyalta az országgyűlés jövöévi költség- vetési tervünket^ Ez a terv a bé­ke terve. Minden tárca pénzügyi előirányzata azt bizonyítja a vi­lágnak, hogy a magyar nép bé­kében akar élni és így tervezi jövőjét. Ennek bélyegét viseli • magán a nehéz- és könnyűipar pénzügyi előirányzata is. Az ipari pénzügyi előirányzat megbeszélésén joggal hivatkoz­hatunk azokra az eredményekre és sikerekre, amelyeket már ed­dig elértünk. Hároméves tervünk előirányzata, majd teljesítése megmutatta, hogy mire képes a felszabadult magyar munkásosz­tály. He'yreállítottuk a háború­okozta pusztításokat és már az új építését is megkezdtük. ötéves tervünk első esztende­jének komoly, terven felüli tel­jesítése meghaladta az előirány­zatot- Egy év leforgása alatt át­lag 36.1 százalékkal emelkedett a termelés és ezen belül a ne­hézipar 41.5, a szerszámgép- gyártás 59.5 százalékkal növe­kedett. Ipari termelésünk már több, mint a kétszeresére emel­kedett a háborúe'őttinek. Most az új előirányzat, ötéves tervünk második évének költségvetése a szocialista ipar költségvetésének jegyében folyt le. Ötéves tervünk alapvető feladata a szocialista iparosítás, a nehézipar elmara­dottságának felszámolása. Eddig is jelentős eredményeket értünk el, de Sztálin elvtárs, a Bolsevik Párt arra tanít bennünket, hogy a szocializmus ügye csak úgy győzhet, ha felszámoljuk ipa­runk elmaradottságát, új gyára­kat teremtünk, hogy termelé­sünk magasan túlhaladja a ka- pita’ista országok termelését. — Ehhez nálunk feltétlen az új gyárak sora kell, hiszen a ránk­maradt „örökséget”, a technikai elmaradottság jellemzi. Dolgo­zóink növekvő igénye is aZ elő­rehaladást követeli. Azt a kis ipart is, amely ha­zánkban volt, a könnyűipar túl­súlya jellemezte. A mai feladatunk az, hogy ön­álló, a kapitalistáktól független ipart teremtsünk, amely képes feltárni az ország belső anyag­forrásait és hazánk megerősödé­sét szolgálja. Sztálin elvtárs ta­nítására kell emlékeznünk: „az ország' szocialista iparosítása az . a legfőbb láncszem, amellyel a szocialista népgazdaság nagy lendülettel való építését meg kell kezdenünk”. Természetesen elsősorban ne­héziparunk fejlesztésére kell tö­rekednünk. A hároméves terv során gépiparunk termelése több mint kétszerese volt a náború- elöttinek, szerszámgépgyártá­sunk pedig harmincszorosa, öt­éves tervünkben ezt fokoztuk és a következő év pénzügyi elő­irányzata most újabb lehetősé­get nyújt a további fejlődéshez. Énnek az Iparágnak a feladata, hogy alapot és gépeket adjon a könnyűiparnak és gépeket, szer­számot gyártson egyre erősödő szocialista mezőgazdaságunk­nak. Több traktor kell, és a köz­lekedés számára még több moz­dony szükséges. Ezen keresztül emelkedik majd népünk életszín­vonala is. Az ötéves terv során alakul majd ki szocialista ipa­runk arcuiata is — egyre több gyár térhet át a sorozatgyártás­ra, ami nemcsak jelentős több­termelést és a termelékenység emelkedését jelenti, de szép eredményeket érünk el az ön­költségcsökkentés terén is. A szakosított szocialista üzeri» ké­pes arra, hogy kbrszerü gépek egész sorát gyártsa és jelentő­sen emelje iparunk színvonalát. És nem utolsósorban az a fel­adat is áll nehéziparunk előtt, hogy gépeket gyártson a Könnyű ipar számára. Olyan gépeket, amely képes lesz arra, hogy az eddiginél jóval gyorsabbá tegye a könnyűipar munkáját, több ru­hát és cipőt tudjunk adni az or­szág minden dolgozójának. Az idén 7250 millió forintot irányzott elő a költségvetés be­ruházásokra, de ténylegesen 9 miliiárdot használtunk fel erre a célra. Honnan teremtettük elő ezt a hatalmas összeget? Elsősorban a dolgozók merész kezdeményezései, amivel munká­juk megjavítására törekedtek, eredményezték ezt az összeget. A tervév határidő előtti oefeje- zése, a munkaverseny lendülete és maga az újítás is az első 8 hónapban több mint 400 miüió forint többletberuházást jelen­tett. A termelékenység emelke­dése növeli az akumulációt és ennek az eredménye, hogy a kö­vetkező évben 11.7 milliárd fo­rintra nőtt a beruházás összege. Ez már az új, szocialista ipar képét nyújtja nekünk. Gondol­junk csak arra, hogy ebből az összegből épül tovább a duna- pentelei Vasmű, megyénkben a tisza öki Erőmű, az a hatalmas alkotás, amely egymaga óriási összeget emészt fel, de bőven megtérül majd az öntözött föl­dek bö terméseiben és abban a hatalmas energiában, amit mint erőmű fog szolgáltatni. Ez teszi lehetővé a nyíregyházi dohány- fermentáló továbbépítését. Ez az összeg jelenti majd az épülő tég­lagyárat Nyíregyházán és ebből az összegből . kezdik megépíteni városunkban a középmotorgyá­rat. Ez a költségvetés nemcsak új gyárakat jelent számunkra Hatalmas feladatokat ró a gép­gyártásra és az építőiparra is. Jobban kell , majd dolgoznunk, mint eddig, még magasabbra kell emelnünk az újítások’ számát, hogy ezáltal emelhessük a ter­melékenységet, védjük hazánkat. Az 19521 évi költségvetés, a bé­ke költségvetése, a szocialista ipar megteremtője. Mindnyájunk feladata az, hogy méltón vegyük ki részünkét énnek megvalósitá- gából. Küzdj ünk annak megvaló­sításáért, hiszen- a békét védjük vele, a béketábort erősítjük. Ne feledjük el egy pillanatra sem — ennek megvalósítása mindnyá­junk szívügye, a szocialista ipa­rosítás tervének megva'ósítása népünk békéjét, boldog jövőnket szolgálja. Bi| Barátságunk két, sorsa letett úrrá vált nép rendíthetetlen akaratát fejezi ki Az operaházi díszelőadással megkezdődött a Magyar—Komán Barátsági Hét Vasárnap este az Állami Opera­házban rendezett díszelőadással kez­dődött meg a Magyar-Román Ba­rátsági Hét. A pompásan . feldíszí­tett teremben a magyar politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet vezető személyiségei melleit megjelentek a baráti országok dip­lomáciai testülteinek vezetői, i'.'e- tőíeg képv'selői, Kiszeljov e'.vtóra- sa!, a Szovjetunió nagykövetével az élen. A díszelőadást Majláth Jolán, a Kiítúrkapcso'.atok Intézetének főtit­kára nyitotta meg, majd Dobi Ist­ván, a minisztertanács elnöke emel­kedett szólásra. Ünnepi beszéde ele­jén me'eg szeretettel köszöntötte a román küldötteket, majd így foly­tatta: — Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az együttműködés és rokon.: ériés. amely népeinket és kormá- njTBÍrikat egymáshoz íűz', egyre erősödik, am óta országainkat a nagy Szovjetunió dicsőséges, le­győzhet t;< n hadserege felszabadí­totta a fasizmus elnyomása alól. Beszéde során emlékeztetett arra, hogy a két nép közötti testvéri kö­telékek fejlődésében jelentős álo- más .votf a Román Népköztársa­ságban szeptemberben rendezett Román-Magyar Barátsági Hét. En­nek során a magyar küldöttség tag­jai megismerkedtek azokkal a ha­talmas eredményekkel, amelyeket a román dolgozók, kormányuk és ^ a Román Munkáspárt vezetésével ér­tek el. Ezek a sikerek mé'y benyomást keltettek és jóleső örömet váltot­tak ki a mi hazánk fiaiból is.— mondta, — mert hiszen román test­véreink győzelmeit úgy tekintjük, mint sajátjainkat. Amerre küldöt­teink megfordultak, m ndenütt a ba­rátság számtalan jelével halmozták el őket. Ez a figyelmesség a kül­döttségen keresztül egész népünk­nek szólt. Ezt bizonyította a ma­gyar ipari és irodalmi termékeket bemuiató kiállítás rendkívüli láto­gatottsága is, valamint az a nagy érdeklődés, amely a magyar művé­nek fellépését kísérte. Váll a váll melleit haladunk előre — B'zonyos,- hogy népeink gyor­san és egészségesen íejlődő testvé­riségét jelentősen meg fogja erő­síteni a Magyar-Román Barátság mostani hete is, amikor a román dolgozók a. román közélet, társada­lom, művészeti és irodalmi élet ki­válóságait láthatjuk vendégül és személyes émények során ismer­kedhetünk meg a román művészet­nek. íroda’omnak, további kiemel­kedő alkotásaival. ,.A Román Nép­köztársaság művészete” című ki­állításon megtekinthetjük a román népművészet. képzőművészet és politikai karikatúra kimagasló mü­veit. M’skolc, Özd, Pécs és Békés­csaba’ dolgozói is gyönyörködhet­nek azokban a népi tánc- és .ének­számokban, amelyeket a Román Országos Szakszervezeti Tanács 186 tagú tánc- és énekegyüttese mutat be. Ez az együttes legutóbb a Szovjetunóban vendégszerepeit nagy ^sikerrel. — A magyar és román nép barát­sága azért virágzik és további fej­lődése elölt azért nyitnak meg a legszebb kilátások — folytába Dobi Is’ván —. mert a két nép érdekei­nek és történelmi múltjának közös­ségében gyökerezik. Mind a két nép azonos nagy célnak elérésére tö­rekszik. mind a két nép a. szocializ­must építi. Ezért váll a váll mellett 1 haladhatnak előre és így is kell előrehaladniuk. A két nép érdekei mindig is. közösek voltak, de nem találhattok egymásra addig, amíg a földesurak és kapitalisták igájában sínylődtek és elnyomó uraik sovi­niszta gyűlölködést szítottak közöt­tük. A testvéri kötelékek kialaku­lását és megszilárdulását csak’s az tette lehe'qvé, hogy a hatalmat mind a két országban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás- ősz’ály vívta ki, hogy mindkét ál­lam népi demokratikus kormánya következetes politikát folytatott és folytat a nacionalizmus. a soviniz­mus felszámolására, a bizalom és megértés légkörének megteremtésé­re. a lenini-sztálini nemzetiség; po­litika érvényesítésére, a két nép viszonylatában. Mindennek azzal nyílt meg a lehetősége, hogy a nagy Szovjetunió, a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította országain­kat és módot rdott arra, hogy a két nép maga vegye kezébe sorsá­nak intézését. Ha ma a román és magyar nép szabadon valósíthatja meg testvériségét, ez mindenekétől! a naav Szovjetuniónak köszönhető, a szocializmus hazájának, amelyik támasza a kis népek szabadságának és függetlenségének és a népek testvériségének. Ssiihfnls;íg*esiali h?ztos;tí;n tt tm»y Szovjetutiió . A hosszantartó viharos tapssal fogadott "beszéd után Eduard Me- zincsescu miniszter, a román kül­döttség vezetője mondott beszédet. Mindenekelőtt a Román: Népköztár­saság dolgozóinak forró.’ testvéri üdvözletét tolmácsolta a barátság: hé‘ megnyitása alkalmából. A t°- vabbiekban történelmi példákkal elevenítette fel a magyariromán barátság melyreágazó emlékéit. — A gyűlöletes fasiszta diktatúra alatt mély határozottsággal,’ önfel­áldozással és rendíthetetlen meg­győződéssel harcolt; k népünk leg­jobb fai, a kommunisták a román és maavar dolgozók barátságáért és harci egységéért, a román és ma­gyar tőkés földesúri kizsákmányolás rendszere és soviniszta gyűlölet szítása ellen. — Barátságunk kV, sorsa felett úrrá vált nép rendíthetetlen akara­tát fejezi ki — mondotta. — Ennek a barátságnak népeink történeté­ben eddig nem ismert új tartalma van, mert alapja népeink határta­lan szere'ete és hálája a felszaba­dító Szovjetunió iránt, amely hoz­zásegített minket, hogy saját ke­zünkbe vegyük sorsunk irányítását. Ez a barátság megingathatatlan, mert országainkban a munkásosz­tály élenjáró, pártjai, a magyar és romáp nép legjobb fiainak. Rákosi Mátyásnak és Ghsorghiu-Dejnek vezetésével népeinket a proletár internac’onalizmuj szellemében ne­velik. Elválaszthatatlan része ez az európai és ázsiai népi demokráciák nagy barát.-ö-gá-nak. amelyek szőrö­sen' tömörüllek nemzeti független­ségük és szabadságuk biztosítéka, szilá-d támaszuk és hatalmas párt­fogójuk, a nagy Szovjetunió köré. A továbbiakban Mezncescu mi- n'sz'er ismertette a román dolgo­zóknak a termelésben elért hatal- ; más sikereit, amivel a népi demo­krácia rendszerét mindjobban meg­szi árditják. Az e'.ső ötéves terv küszöbén ál­lunk, ai.i.iy több mint 1200 mil­liárd lei beruházást irányoz elő az ipari termelés szektorában. Glu-o-r- ghiu Dej elvtárs közvetlen irányí­tásával kidolgozták országunk vil­lamosítása nagy művének első sza­kaszát, a tízéves villamosítási Ér­vet. Ki van jelölve a fejlődés útja, ki vannak jelölve a feladatok, ame­lyek teljesítésével országunkat az egyik legelmaradottabb agrár­ipari államból az egyik legfejlet­tebb ipari-agrár állammá változ­tatjuk át. Minden előfeltétel meg van arra, hogy a kijelölt határ­időn belül ezeket a feladatokat tel­jesítsük is. Komoly változások mennek végbe a mezőgazdaság szektorában is. Növekedett a gép­állomások tevékenysége/ fejlődő iparunk egyre több gépet és trak­tort bocsát rendelkezésükre. Megerősödött a? állami mezőgaz­daság szektora is, fiatal, életerős hajtások ezek a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségének új alapján, a Román Munkáspárt vezetése alatt. — A dolgozó nép jóléte emelke­dik. Az 1949-es cv harmadik évne­gyedével szemben 12 százalékkal több árut adtak el az állami üzle­tekben, a fogyasztási szövetkeze­tekben pedig 118 százalékkal emel­kedett az áruk mennyisége. A lenin — stáiini. nemzetiségi politika alapján Eredményesen bontakozik ki országunkban a kultűrforrada- lom is. A múlt sötét rendszeréinek szégyenteljes , maradványa. az analfabétizmus kiküszöbölésére. 1950-ben közel 700.000 írni-olvasni nem ludó dolgozó részesült isko­lákban és esti tanfolyamokon meg­felelő oktatásban. Áz 1949—50-e$ iskolai évben az összes tanköteles gyermekek megkezdték a tanulást az alsófokú elemi iskolákban. A középfokú iskolák tanulóinak szá­ma 244 ezerre emelkedett. A felső­fokú tanintézeteket 48.500 növen­dék látogatja, többségükben mun­kások és dolgozó parasztok gyer­mekei. Az. év cl^ő kilenc hónapjá­ban 1980 könyv és brossura jelent tnég közel 43 millió példányban., — Országunk művészeti él r t e szintén élénk ütemben fejlődik és mindinkább népi jelleget ölt. 32' állami színházunk működik, közs tűk 19 vidéken. Az operák száma megkétszereződött, a szimfónikus zenekarok száma ötszörösére emel­kedett. nagy népművészeti tánc­os énekegyüttesek létesültek. Erő­teljes megújhodás mutatkozik a képzőművészetek terén is, a szov­jet művész, t által megnyitott utón, — Népi demokratikus rendsze­rünk jelentős sikerei közé sorol­hatjuk azokat az eredményeket is, amelyek a nemzetiségi kérdés igaz. .ságos megoldását igazolják. A nemzetiségi kérdésben a sztálini elveket alkalmazzuk. A magyar la­kosságnak magyarnyelvű egyete­me van 9 fakultással, valamint két tudományos intézete, hat rakat­SZABQLCS-SZAIMÄR1 1 f~ ___________ SHIB Pártszervezeteink feladata a kuko­.gr« <rn®| JMSMI Kfffh ricabegyüjtésben (3. oldal). — A 13JJ. AI'. II. uHR BÍSÜSHmI Mn| mm mátészalkai járás dolgozó paraszt­KE93 1«» Sts“ KNig Ül mm HIPeH jai december 20-ig befejezik a kuko­\ ..... HHSL—j MJH flHB jfijfl BmMb begyűjtést (3. oldal). — Emel­(Ma 3J UH A EKjisMI^áaM jük a prop. szemináriumok színvo­VII. évi. 288. \ • ' j

Next

/
Oldalképek
Tartalom