Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-10 / 287. szám
r »50 DECEMBER 1«, VASÁRNAP 9 A kommunista sajtó legfontosabb feladatai . i. ' A jelenlegi nemzetközi helyzetet b demokrat kus, antlimperialista tábor és az antidemokratikus, imperialista tábor között mindinkább kiélésedé harc jellemzi. A demokrácia és a szocializmus erőinek szakadatlan növekedését bizonyítják: a Szovjetunió és a népi demokratikus országok politikai és gazdasági skerei, a Kínai Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság megszilárduláöa, a nemzeti-felszabadító mozgalom föllendülése a gyarmati és függő országokban, a demokratikus és szocialista mozgalmak erősödése a kapitalista államokban. A békehívek mozgalmának világszerte tapasztalható hatalmas lendülete m'nden országban a legszélesebb néprétegeket yorra be a békeharcba. Az emberek százmilliói állanak a béke zászlaja alá, mind szorosabban zárkóznak fel és kifejezésre juttatják harci e'szántságu- kat és szilárd akaratukat, hogy az dj háború gyujtogatóinak bűnös terveit meghiúsítsák. A Béke Hívei II. Világkongresszusának hatalmas s:kere, ragyogó bizonyítéka a népek békeakaratának. A kongresszuson elfogadott határozatok a béke védelmére kelt sokszázmillió ember harci programjává váltak. Komoly és elvitalliatatlan sikerek ezek. De az imperialista tábor mindinkább növekvő agresszivitása megköveteli, hogy még jobban megszilárdítsuk a demokratikus, imperialista-ellenes tábort, még jobban erősítsük és szélesítsük a Béke Híveinek egész világot átfogó mozgalmát, egyesítsük a munkásosztály és a széles naptömegek erőit, hogy visszaverhessük az imperialista reakciót. A világreakció görcsös erőfeszítéseket tesz, hogy erőit mozgósítsa. V alóságos „keresztes-hadjáratot” visel a kommunizmus ellen, a leg- válogatottabb és legalantasabb eszközöket veszi igénybe, hogy szakadást idézzen ciő a nemzetközi munkásmozgalomban, megfossza vezetőitől és megfojtsa a mozgalmat. A reakció mind kegyetlenebb megtorlásokat alkalmaz a béke híveivel szemben. A háborús gyújtogatok az amerikai imperializmus égisze alatt katonai blokkokat és szövetségeket hoznak létre, vagy erősítenek meg; az agresszió előkészítésének politikájáról közvetlen agresszió» cselekményekre térlek át. A kommunista sajtónak és az egész demokratikus sajtónak — mint a békéért, dcmokrácácrt és szocializmusért küzdő tömegek kollektív propagandistájának, agitátorának és szervezőjének — szerepe és; feladatai ilyen viszonyok között mérhetetlenül megnövekednek. A kommunista sajtó a lökés 'országokban igen nagy tekintélyre és népszerűségre lett szert a dolgozók széles tömegei körében azáltal, hogy1 követleeze'es harcot vív a dolgozók érdekeinek véde’mében, a demokrat'kus szabadságjogok ellip- rása ellen és hogy szüntelenül leleplezi a kormányok reakciós politikáját. A kommunista és munkáspártok újság iái aktív harcot folytainak a békéért és országaik nemzeti függetlenségéért. Ezek a lapok leleplez k az amerikai beavatkozók koreai bűnös háborúját, harcolnak az új háború gyújtogató! és hírverői ellen, határozottan állás'fog- lalnak a terror és a rendőri önkény fokozása ellen. A kommunista sajtó leleplezi azokat a rosszindulatú hazugságokat és rágalmakat, amelyeket a lcpcnzelt burzsoá sajtó terjeszt a béke, a demokrácia és a saociah.zmus táboráról. A kommunista sajtó a kau'tal sta országokban harcol a munkásosztály életszínvonalának leszorítása ellen, küzd a munkásosztály és az összes demokratikus erők összefogásáért. Népszerűsíti az anti- imperiaüsta tábor sikereit és annak harcát az új háború előkészítésének megakadályozása érdekében, ismerteti a Szovjetunió és a néni demokratikus országok békés_ külpolitikáját. A kommunista, pártok sajtója az első vonalban küzd a demokratikus és szociális átalakulásokért folyó harcban. Példaképpen felhozhatjuk az „Unitá”-t, az Olasz Kommunisa Párt lapját. Az „Unita” — a néptömegek harcos iapja. Példányszámát tekintve, első helyen áll az összes olasz lapok között. Ez a lap következetesen harcol az ország összes demokratikus és hazafias erőinek nemzeti szolidaritásáért, az ország gazdasági élete békés helyreállításának és fejlesztésének programjáért; harcra mozgósítja a parasztságot a demokratikus. földreform megvalósításáért. A lap kérlelhetetlenül lerántja a leplet a De Gasperi-kormány nemzetellenes, áruló politikájáról és. é megmutatja, hogy ez a ncpeilenes i kormány feltétlen engedelmességgel viseltetik az amerikai imperializmus iránt. Az „Unita” egyben.harcot folytat a klerikális-fasiszta diktatúra bevezetése ellen. Ámde ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyes kommunista újságok még nem elég erélyesen pel- lengérezik ki az igazi háborús gyujA népnevelők munkájáról Illés Béla elrtárs előadása a varsói Békekongresszusról Illés Béta, beszámolva a varsói Békevilágkongresszusról, többek között a kővetkezőket mondotta: — A békekongresszus egyik résztvevője, a nagy szovjet író, Alexandr Fagyejev nyíltan világgá kiáltotta: — Az emberiséget új háború fenyegeti ! — A másik szovjet delegátus, Ilja Ehrenburg ezt a megállapítást így egészítette ki: — A háború nem földrengés, a háborút emberek csinálják és emberek akadályozhatják meg. — Az egész tárgyaláson végighúzódott az a gondolat, hogy nem szavakkal, de konkrét cselekedetekkel, e cselekedetek határozott irányelveinek kidolgozásával lehet és kell a háborút megakadályozni, a békét megmenteni. Ilyen határozott, félreérthetetlen cseleke. det például az agresszor, a támadó fogalmának becsületes, világos és félremagyará,zhatat!aii megfogalmazása. Ki az agresszor? — A világtörténelemben a háborúk körül ebben a kérdésben követték el a legtöbb szélhámosságot és csalást. II. Frigyes porosz király, akit Nagy Frigyesnek is szokás nevezni, ezt mondotta: — fim njindenesetre megkezdem a háborút, a jó tudósaim majd bebizonyítják, hogy nem én vagyok a hibás, nem én vagyok a háború kezdeményezője. — Ha nem is ilyen cinikus nyíltsággal beszéltek, de ugyanígy gondolkoztak és ugyanígy cselekedtek a hódító háborúk irá. nyitói mindig és mindenütt. Ennek az elterjedt és mindennél veszélyesebb csalásnak vet véget a támadó fogalmának becsületes, világos, félreérthetetlen és félre- magyarázhatatlan megfogalmazása. Ez így hangzik: „Fontosnak tart juk leleplezni a támadók azirányú kísérleteit, hogy elködösítsék az agresszió igazi értelmét és valamilyen ürüggyel külföldi erők beavatkozzanak más országok belső ügyeibe. Semmiféle politikai, stratégiai vagy gazdasági meggondolás vagy egyes államok belső viszályából eredő semmiféle ok nem igazolhatja a bármely oldalon történő fegyveres beavatkozást valamely más állam belső ügyeibe. Agresszió bűncselekményét követi el az az állom, amely bármilyen ürüggyel, bármely más állam ellen elsőnek vesz igénybe fegyveres evőt.” Félícvesziclten uszít az imperialista sajtó Ezután néhány példával világította meg, milyen fékevesztettek uszít az imperialista sajtó új háborúra. — Egy sanfranciscot magazin — szépirodalmi folyóirat — márciusi száma „Brown” őrmester címen bizonyos Merrison tollából elbeszélést közöl a Malájban folyó partizánvadászatról. Brawn őrmester a következő „cső. dálatos” módszert eszelte ki: a partizánok feleségének és gyermekének fejét egyetlen kardvágással lenyisszantja és a karóra tűzött fejeket a parlizánok-lakta erdőségek és mocsarak olyan helyeire szállítja, hogy azokat — ahogyan a novella mondja — az „érdekeltek” feltétlenül megtalálják. Brown őrmester a novellában a következő módon szellemeske- dik: — Szabadság kell a bitangoknak ? Hát én megszerzem nékik a szabadságot. Megszabadítom őket feleségük papucsától és attól, hogy gondjuk légyen gyermekeik felruházására és élelmeztré- re. Ha-ha-ha . .. ! Tőlem megtanulhatják, ml az a szabadság, amiről olyan sokat papolnak., — A New-York Herald Tribune egyik „tudományos” munkatársa, egy pittsburgi orvos, tanulmányt ír arról, hogy átlagban hány liter ■vére van egy egyesztendös gyermeknek, egy ötesztendős .gyermeknek és egy tízesztendősnek továbbá arról, hogy mennyi vére van egy húszéves férfinek, , egy huszonötévesnek és egy harmincévesnek. Pontos számadatokat közöl és adatait azzal támaszja alá, hogy ezek a számok Vietnámban folytatott „tudományos” kísérletek eredményei. Szerinte francia tábori csendőrök, illetve tábori csendőrség orvosai vietnámi gyermekeken és férfiakon végeztek ilyenirányú kísérleteket. „Olyan sok ellenőrző kísérletet végeztek :— írja a, pittsburgi orvos —, hogy az eredmény immár pontos és ezzel a pointos eredménnyel francia orvoskollégáim nagy szolgálatot tettek a tudománynak.” — Tehát a foglyokon kísérleteket végeznek olyképpen, hogy utolsó cseppig kieresztik a vérüket. — El lehet képzelni, hogy milyen az a tudomány, aminek ilyen kísérletekre van szüksége, amelyiknek ilyen kísérletekkel lehet szolgálatot tenni. Megjegyzem, hogy hasonló kísérleteket végeztek Lengye’országban és Ukrajnában Hitler hadseregének elvetemült orvosai is. — A harmadik hírt egy Németországban megjelenő, németnyelvű amerikai katonai újságból vettem. Ez a hír arról számol be, hogy Sanfranciscoban egy veterán egyesület, tehát leszerelt katonák egyesülete kiállítást rendezett régi koreai képekből, szobrokból és fegyverekből. A kiállításnak, közli a lap, nagy sikere volt. A legtöbb kiállítási tárgy jó áron kelt el. Itt természetesen arról van szó. hogy Sanfranciscoban áruba bocsájtották azokat a műremekeket, amelyeket amerikai katonák Koreában raboltak. — Ezek természetesen csak cseppek a háborúra uszító sajtó által terjesztett szenny, gyalázat, vérszomj, zsákmányszomj tengeréből. Ezt a mérget, az ellenség fegyverét olyan alaposan kell ismerni a népnevelőknek, ahogyan az orvosnak Ismernie kell a ti- fusz, kolera és pestis bacillusat. hogy sikeresen harcolhassanak ellene. Mac Arthur iiajjyobbwahasii ellensége az emberiségnek, mint lieilel volt Ezután összevetve a hitleristák módszereit 'a mai háborús bűnösök módszereivel, ezeket mondotta: ... » — A kétféle vadállat között, a német imperializmus és az amerikai imperializmus zsoldosai között csak mennyiségi különbség van. MacArthur veszedelmesebb vadállat, vagy ha úgy tetszik,ha- gyobbszabásü ellensége az emberiségnek. ő milliók kiirtását“ csak. előjátéknak tekinti, "milliós váró. soknak és koreai falvak ezreinek felperzselését csak előtanulmánynak ahhoz, hogy ha üt az ö órája, amelynek elkövetkeztében rendületlenül hisz, egész világrészeket perzseljen fel és emberek százmillióit gyötörhesse halálra. Hozzá I képest Hitler pribékje, Keltei, a gyilkosságnak és a rablásnak csak egy kis üzemét vezette. A foékefábor nem fel a kardciőrfetőktől Később így folytatta szavait: — Amerika a béketáboit mind. inkább fegyvercsörtetéssel akarja megrémíteni, hátrálásra kényszeríteni. Bülganyin marsall november 7-én megmondotta, hogy a szovjet nép nem ijedős. November 7-én négymillió moszkvai tett fogadalmat, hogy következetesen, bátran, hősiesen fog harcolni á békéért, a Szovjetunió békéjéért és a világ békéjéért. A Szovjetunióval szövetséges népi demokráciák sem ijedősek. M: Is ismerjük erőinket, mi is tudjuk, hogy erősebbek vagyunk azoknál, akik bennünket fenyegetnek, hitogatók személyét, nem tájékoztat- ják kellőképpen a tömegeket a népi demokratikus országok és a Szovjetunió gazdasági és kulturális eredményeiről A kommunista pártok lapjainak hasábján nem szentelnek még elég teret a marxizmus- leninizmus propagandájának, a nagy forradalmi elméletnek, amely fölvértezi a munkásosztályt ps az öeezes dolgozókat, hogy megértsék az ö érdekükben folyó sikeres harc perspektíváit, céljait és útjait. Ilyen természetű fogyatékosságok akadnak az „Un tá”-nál Í6. Ez az újság például a békeküzdelem kérdését harcos szellemben veti föl, de ugyanakkor alig ismerteti az országban megalakított és a békééit küzdő helyi béketanácsok és a demokratikus tömegszervezetek tevékenységét, még mindig kevés figyelmet fordít a kis-földfu'ajdono- sok helyzetére és érdekek védelmére. A lap gyakran nem elég kr - (ikusan használja fel a burzsoá hírügynökségek közléseit a különböző nemzetközi eseményekkel kapcso'a!- ban. A kulturális és művészeti kérdések ismertetésekor az ú;ság több esetben nem juttat ia következe'ercn érvényre a marxista-leninista él'ás- pontot, nem szentel elég figyelmet a lia'adó értelmiség körében végzett Ideológiai munkának, az olvasók közül — különösen a munka-" sok és parasztok köréből — még mindig kevés levelezőt von be a láp munkájába. A népi demekrahkus országok kommunista sajtója fontos szerepet tölt be a szocializmus felépítéséért folyó harcban, a néptömegek nevelésében. e tömegeknek a kommunista és munkáspártok körül tömörilé- sében. Ez országok kommunista újságjai a népi demokrat kus rendszer megszi'árdílásáérf. a nép érdekeiért folytatott következetes Harcukkal széleskörű népszerűségre tettek szert a tömegek körében és nagv tekintélynek örvendenek a do'- gozók között. A népi demokratikus országok kommunista sajtója hirdeti a Szovjetunió békepol'tikáját és a kommunizmus építése terén elért sikereit, komc'.y ('gyeimet szentel a népi demokratikus országokban, valamint a Kínai Népköztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban folyó politikai, gazdasági és kultúráié éoltőmunka kérdéseinek. Ezek az újságok nagy figyelmet fordítanak a békemoz- gafom megvilágílására és leleplezik az amerikai-angol háborús uszíió- kat. .Péiadképpen fölemlíthetjük a ..Rudé Právo’M. a Csehszlovák Kommunista Párt lapiát. F.z az újság alaposan- rnegvijágítja a szo- c'aTzrtms építését, Csehszlovákéban, bemutat ia a szocialista munkaverseny íe'lödéséí, az úi technika és i szoe:a’isía munkamódszer' 1; alkalmazását az iparban falusi szövetkezei mozga'tTnt és a F-kos-ág körében ví^zett kultúrál'» íelvlágo- sI!munkát. A lap rendszeresen közöl a pár'é'e* és a páríéoítés kérdésevei foglakozó anyagot. A . Rrdé Právo” ál’andóan nagv gondo* ford't az oivasók'H fenná''ó kapga'olata'nalr nwTsz’Hrdftásá'». közli levelekét és i!*á"»!ár annak, hogy az álta'a leközölt anyagok a'ápián konkrét intézkedések történjenek. A népi demokratikus nrsz'’"otkommunisfa és munkáspárti «»Hó'» nagv fgye'met szenté’ az. ú: háború veszélye c''en faivó harc á'^iánns kérdéseinek, de még nem pe’Hngé- rezi ki p'éogé személv szerint masukat a háborús uszítókai, nem elég következetesen len'ezi le az amcr!- kai-ango! imperiai'zm.us lepénzílt ügynökeinek: a jobboldal: szoeia”?- táknak tevékenységét; nem köző! elegendő cikket a marx'zmus-le- ninizmus kérdéseiről. így a „Rudé Právo”-nak meggyengült a Egyetme a fasiszta Tito-klikk el'eni harc kérdései iránt. Az újságban leközö't elméleti és ideológiai cikkek között több olyan van, amely nem elég mélyenszántó, egyes cikkek pedig politikai és e’mé'eti h'bákat tártál maznak. A lap még nem fordít kellő figyelmet az éberség emelésének, valamint a kritika, és önkritika fejlesztésének kérdéseire. (Folytatjuk.) I szén a mi erőink napról-napra (nőnek, az övéik napról-napra i csökkennek. A mi szocialista öntudatunk. a ml hazaszeretetünk egyre erősödik, terebélyesedik. Az övék? Ugyan! Micsoda öntudatról, micsoda hazaszeretetrő' lehet beszélni kozmopolita .spekulánsoknál? A magyar népet Rákosi Mátyás vezeti, ö irányítja a mi békeharcunkat. Az a Rákosi, aki egész életével kiérdemelte nemcsak népének szeretekét és háláját, de azt a meggyőződést is, hogy a harcot, amelyet ő vezet, meg kell nyernünk. A békeliarc élén a nagv Sztálin áll _ az imperializmusnak ma még jelentős, de egyre hanyatlé erejével szemben egyre nő a béke- tábor ereje. A béketábor magva szíve, agya és ökle, legszilárdabb bázisa a Sztálin-vezette nagy Szovjetunió. A Szovjetunió, amely történelmi győzelmével megsemmisítette a világ népeit fenyegeti és az egész Európát rabságban tartó hitlerista impeiialzmust, ma is folytatja következetes békepolitikáját. De a békepolitika mö. gött a világ legnagyobb ereje áll: a legszabadabb, leghaladóbb, hazájához tűrhetetlenül hü kétszáz- miliós nép hazaszeretete. A béke- harc élén a nagy Sztálin áll. Sztálin ma éppen olyan erővel és éppen olyan zseniálisan védi a békét, ahogyan 1941-ben Moszkvát és 1942-ben Sztálingrádot. — Magyarország és valameny- nyi népi demokrácia szilárdan áll a békét védelmező, Szovjetunióvezette béketáborban. Nekünk is van már büszké'kedésünk, van mire hivatkoznunk, amikor az erőnket kell lemérni. A magyar nép újjáépítette a rombadölt Magyarországot és meghódította a saját számára. És az. a magyar nép, amely felépíti Dunapentelét. elég erős arra is, hogy megvédél- mezze ezt a Dunapentelét. , — A békéért folyó harcban — mondotta befejezésül Illés Béla — győzelem minden új gyár, minden új termelőszövetkezet, minden új iskola. És győzelem minden em- 1 bér meggyőzése, aktivizálása.
