Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-10 / 287. szám

1»0 DECEMBER 10, VASÁRNAP 7 Több, mint tizenegyezer forintot keresett Szarka Sándor családja a nábrádi TSZCS-ben Termelőszövetkezeteink és tér melőc söpört ja ink legnagyobb ré6ze elkészítette az évvégi zárszáma­dást. Számbavették egászévi mun kájukat, a terméseredményeket, az állammal szembeni kötelezettségü­ket 6 tiszta képet nyertek évi jö­vedelmükről. A fehérgyarmati járásban mind a 26 termelőszövetkezetnél és ter­melőcsoportnál végétért a zárszá­madás. A járás területén kiérné! kedö eredményt ért el a nábrádi ,.Béke harcosa” termelőcsoport Egy munkaegységre eeő jövedelem 46 forint lelt. Az elmúlt héten, szombaton ün­neplőbe öltözve gyűltek egybe a csoporttagok, de megjelentek töb­ben az egyénileg gazdálkodó do! gozó parasztok te. Csoportértekez­let volt, kihirdették a csoport ezévi eredményét. Minden szem a csoport elnökét figyelte, amikor 6orolta: csoportunk szövetkezeti alapra 14.257 forintot, üzemi alapra pedig 13.505 forintot tett félre. Egy munkaegységre kereken 46 forint jut. Csodálkozva, egy kicsit hitetlen- kedve néztek össze az egyénileg gazdálkodók. — Ez mégsem lehet igaz, talán csak minket akarnak elbolondítani Hitetlenkedésük azonban mind el­oszlott, amikor a pénzkiosztásra ke­rült a sor. Szarka Sándor családjával együtt összesen 11.200 forin­tot tett zsebre, annyi volt az évi jövedelme. Aztán Szikszai Albert állt az asztal elé. A csoport elnöke neki is 10 e-zer forintot tezámo’t 'ki, vagyis annyit keresett családjával ebben az évben Szikszai. Kis Imre családja is 200 forint híján 10 ezer forintot keresett. Nagy volt a csodálkozás az egyénileg gazdálkodók között, hiszen ennyi pénzt még ßolia 6e;n láttak egyben. Bárhogyan is szá­molták, még feleannyit sem keres­tek a kisparcePás gazdálkodássá'. Eszükbejutott önkéntelenül is a ku'.ákok rágalma, amelyet a cso­portról terjesztettek. „Éhen pusz­tulnak majd el, mindent elvesz tő­lük az állam, majd jönnek még hozzánk kenyeret kérni.” Ilyen hangok járlak a faluban, amikor megalakult Nábrádon a csopori. Bizony nagyon sok becsületes dol­gozó parasztot megtévesztett ez a híresztelés. íme most a csoport eredménye méltó válasz a kulákrágaimakra. A csoport minden egyes tagjának nrndenből bőven megvan a fej­adag'a s jut bőven ruhára is a ke­resetből. Hamar híre ment a faluban, hogy milyen szépen kerestek a csoport­tagok s szájról szájra adták, hogy Szikszai és Szarka család :a milyen szépen keresett. Azóta másról sem csík szó, mint a csoportról, a nagyüzemi gazd á' kodá sról. De nemcsak Nábrádon, hanem 7sarolyánban, Timricsén és Jánk- Maiíison te hasonló eredményekkel zártak a terme'.őescportok. \ turricsei „Acél” termeöcso- nortná! 36 forint jutott egy munkaegységre, pedig szövet­kezeti alapra 60.000, üzemi alapra pedig 25.000 forintot hagyta!?. A jánkmaittei csoport szövetke­zed alapra 2.405, üzemi alapra pe­dig 11.960 forintot hagyott s a munkaegységre cső jövedelem itt is 28 forint lett. A zsarolyáni „Lenin” tcrme’ő- csoportnál színién 26 forint lett az egy munkaegységre eső összeg. Ok is köze! 14 ezer forintot hagy­tak szőve!kezet: és üzemi alapba. Ilyen és ehhez hasonló eredmé­nyekkel bőven találkozhatunk me­gyénk területén. Az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok látják ezeket, meggyőződtek, hogy meny­nyivel előnyösebb és mennyivel boldogabb, gondnélküli életet biz­tosít a nagyüzemi gazdálkodás és egyre többen közelednek a csopor­tok felé. Termelőszövetkezeteink és ter­melőcsoportjaink tagsága az eddi­ginél még fokozottabban vegyen irányt a még kívülálló dolgozó kte- és középparasztok megnyerésére. Ismertessék velük nap, mint nap a csoport eredményeit, mondják el, hogy hogyan kezdték és hol tar­tanak ma. Van mivel dicsekedniük, n? hallgassák el eredményeiket, ha­nem ismertessék azokat felvilágo­sító munkájuk alkalmával. Vezetőségválasztásra készül a Megyei Tanács DISZ alapszervezete A DISZ Központi Vezetőségé­nek határozata alapján szerte az országban új vezetőségeket vá lasztanak a DISZ alapszerveze tek. A vezetőségválasztásra a Megyei Tanács alapszervezeténél is nagy szükség van. Az eddigi vezetés mellett az alapszervezet nem fejtett ki munkát, nem tö­mörítetté egységbe az ifjúságot. Az alapszervezet például megala­A helyi tanácstagok jó példáját követik a tuzséri dolgozó parasztok Népbolt a népé vásároljon Szabolcs'Szatmár megyei NÉPBOLTOKBAN Aki csak a felszabadulás előtt járt Tuzséron, ma nem igen is­merne rá egy könnyen. Az állo­mástól vezető út két oldala mellett új talu épül. Egészséges lakóházak. Összeomlott a kizsákmányolás és a nyomorgó cselédek, dolgozó pa­rasztok új életet kezdtek, összeom­lottak a penészes falú dohos cseléd- lakások és a 6zahad parasztok új, egészséges lakásokat építenek ma­guknak. Óvodát létesítettek, orvos­lakást, orvosi rendelőt építettek. Va­lamikor bizony orvosi rendelővel sem rendelkezett a község. A falu­ban kigyultak a villanykörték. Az új kultúra is beköltözött a község­be, mozit létesítettek. Sok volna el­mondani mindazt, amit már eddig kaptak a felszabadulás óta. A fám lakói arcán 6em ü'nek már nehéz gondok, mosolygást csal az' embe­rek arcára a szabad élet, a belátha­tatlan fejlődés kezdetén a 'boldog életet alkotó vágy. A község_ dol­gozói tudják, hogy akotni, közsé­güket még szebbé építeni, hazán­kat gazdaggá tenni csakis békében lehet. Azt te tudják, hogy a béke megvédése a dolgozók megbontha- tat’an egységén alapszik. A béke megvédéséhez járulnak akkor is, amikor igyekeznek elegét tenni beszolgáltatasi kötelezettsé­güknek. A községet^ aszály sújtotta, azért nem „sírnak”, hogy kevés termett, jelszavuk: „Minden felesle­get az országnak adunk’’. A község dolgozó parasztjainak öntudata, jó szándéka már a ke­nyérgabona begyűjtésénél is meg­mutatkozott. 102 százalékban tét tok eleget a kenyérgabonabeadás­nak. A többi termények beadásá­ban sincsenek nagyon lemaradva A „B” véte’i jegyre beadott búr gonya eddig 105 százalékát teszi az előirányzottnak. Úgyszintén _ a kukoricából edd'g a „B" vételig je­gyes előirányzatnak 93 százalékát teljesítették. A szénábendásban az ütemterv alapúm 140 százalékot ér­tek el. Lemaradás mutatkozik a bur­gonya- és kukoricafelesleg beadá­sának Azonban a népnevelők és a tanácstagok felvilágosító munkáié­nak eredményeképpen egyre több dolgozó ismeri fel a beadási kötele­zettség teljesítésének jelentőségét és máról lio'nrpra ú.iabb és újabb eredményeket ér e! a község. A be­gyűjtés s-keresen folyik, amev községi tanács példamutató mun­kájának is köszönhető. A községi tanács ajtate ál'an- dóan nyitva van a dolgozók előtt. Nincs a napnak olyan időszaka, mű­kor el ne intéznék a do’goZók ügyes paraszt 2 mázsa burgonyával, Ha­lász Áron 2 holdas dolgozó paraszt szintén két mázsával teljesítette túl burgonyabeadási kötelezettségét. A tanácstagok példáját követik a köz­ség dolgozó parasztjai. Csak egy példát ragadjunk ki a sok közül. P. Szabó Tamás 4 holdas dolgozó parasztnak 11 mázsa burgonyabe­adási kötelezettsége volt. P. Szabó Tamás a begyűjtés megkezdésekor azonnal felajánlotta feleslegét. Húsz mázsa burgonyát adott az ország­nak. Már a kenyérgabona beszol­gáltatásánál is az elsők közé került. Elsőnek vitte be kenyérgabona feles­legét, beszolgáltatásának 290 szá­zalékosan tett eleget. P. Szabó Tamás is tudja, mit je­lent szabadon élni. A felszabadulás előtt feles földet dolgozott, de 60- káig dolgozott Odescalchi Miklós „herceg” gyümölcsösében is. Most a magáéban, magának dolgozik. Fia a gépállomáson dolgozott, ok­tóber 24-én pedig elment a néphad­seregbe, hogy ha kell, fegyverrel is megvédje a békét, biztosítsa a nép­hadsereg többi fiaival együtt a fej­lődést, az emberek békés életét, al­kotó munkáját. Jóleső érzéssel olvasta fia levelét Szabó Tamá6. „Van jó meleg téli ruhánk, az ennivalóban 6em szűköl­ködünk.’’ Szabó Tamás megért: azt, hogy erős néphadseregre van szük­sége az országnak, azt is tudja, hogy még többet, hatalmasabbat akarunk alkotni, m'nt eddig é6 eh­hez szükséges, hogy a dolgozó pa­rasztság eleget tegyen beszolgálta- tási kötelezettségének, átadja fe'es- legé-t azok részére, akik fáradságot nem ismerve veszik ki részüket az ország építéséből. Kolozsi Dezső. kulás-a óta egy esetben sem tar­tott taggyűlést. Az üzemi pártszervezet fontos feladatának tekinti a DISZ támo, gatását a vezetőségválasztásnál. A DISZ a pártszervezet javasla­tára hetedikén taggyűlést hívott össze, amely az első lépés volt az előkészítésnél. A taggyűlésen fel­szólalt Gacsályi Béla is, az alap­szervezet egyik tagja és hangsú­lyozta: Legjobb fiataljainkat vá­lasszuk be a vezetőségbe! Számos felszólalás hangzott még el s ezek a felszólalások bizonyítják, hogy hatalmas erő feszül fiataljaink­ban s a jó vezetők ezeket a fiata­lokat a Párt méltó tartalékesapa. tává tudják tenni. A felszó’alók között Zsurakovszki elvtárs két­hetenkénti Komszomol-estek meg­tartását javasolta, amelyeken a Megyei Tanács fiataljai megis­merkednek nagy példaképük, a Lenini-Sztálini Komszomol életé­vel. Sok felszólaló munkatervpon- tokat ajánlott és számos munka, felajánlás is hangzott el. Az első taggyűlésnek ez a lel­kes hangulata bizonyítja, hogy becsülettel megállják helyüket fiataljaink. Természetesen nem szabad megelégedni azzal, hogy az előkészítő taggyűlés jól fike­rült. Fontos az, hogy a vezetö- ségválasztásig széleskörű felvilá­gosító munkával ismertessék az ifjúgárdísták a választás jelentő­ségét. Béke Albert Felvilágosító munka9 példamutatás nélkül Nyírbátorban bajos dolgát. De sok dolgozó^ pa­raszt azért is fe'keresi a tanácsot, hogy felvilágosítást nyerjen a köz­ség fejlődéséről és világosan lássa, milyen, feladatok várnak a község dolgozóra. De maguk a tanácsta­gok is fi'kercsik a dolgozókat és megvitatják az eseményeket. Tú­róéi Pál/ a tanács elnöke maga is népnevelő. Azok a do'gozó parasz­tok, akikkel beszélgetett, több. mint 100 mázsa burgonyát adtak be. A tanácstagok népneve'őmunkája ered­ményes, mert jó példával járnak elöl. A tanácstagok voltak az elsők, akik te’:es burgonyafe'es'egüket fel- a’án'otlák. Túlié’.ir-eltelték beadási köte'esságüket. Pé'dául Juhász Gvuh 12 lio’das középparaszt 5 mázsa burgonya helyett 18 má­zsák Szabó Zsigmond 16 holdas, ktzénoarrszt 33 mázsa burgonya helyett 50 mázsa 44 kilót adóit be. Képes Ferenc 10 ho!d-s dolgozó r-’-d 10 mázsa Ivrrponvs he veit, 23 n'vi burgonyát ado’t be. Ré­vész M. Sámuel 7 holdas do'gozó Délután negyed négy. A nyírbá­tori tanácsházban az ajtók zárva vannak. A titkár szobájának aj­taján percekig kopogtat az em­ber, míg végre kinyitja az ajtót Menczelesz György elvtárs, a ta­nács titkára. — Nincs időm ... 13 oldalas beszédvázlatot ke'l készíteni . . . Menjen a gazdasági ügyosztályra, ott majd beszélnek a burgonyabe- adásról. A mezőgazdasági osztály ajta­ja szintén zárva. Újabb percek telnek el. rníg Kővári Lajos me­zőgazdasági osztályvezető feltár­ja az ajtót. E’rohan és körülbelül 4 méter távolságról visszaszól:-— Nincs hivatal kérem! — Elvtárs! A burgonya ... _ Senkinek nincs hivatal, sen kit nem fogadunk! — és rohan tovább. Vájjon hány dolgozó paraszt zörgethet napról-napra délután az «.jtón, akik előtt bezárják az aj­tót és a kérdésre így válaszol­nak: „Nincs hivatal.” — Legalább azt kérdeznék meg, hogy mit akar a látogató ? — Ezt nem tehetjük meg! — szőj az irodában egy hosszú vé­kony fiatalember. — Dolgoztunk rp árioktatás Háza HÍREI Ma délelőtt 10 órai kezdet­tel Komlósi elvtárs tart elő­adást a falusi népnevelők, fa­lusi tanácstagok, ÄMG és ÁMK vezetők részére az állatte­nyésztés fejlesztéséről. December 12‘én, kedden dél­után hat órakor ismét előadás ven a Pártoktatás Házában. Az előadást Sipkái Zoltán elvtárs tartja meg a Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártja Tör­ténete Rövid Tanfolyama új és javított ötödik magyar ki­adásáról. ♦ A Páríokiaíás Mázában azok a párttagok is tanulhatnak. akik nem P. H. tagok. eleget a nyáron, meg az elmúlt hónapban Az ember kérdi a nevét. Felkapja a fejét, az ajtóra mu­tat és kiabál. — Ott van az ajtón a nevem! Az ajtóra vastag betűkkel volt kiírva „Pusztaföldi Zoltán s. nyil­vántartó.” Ez a néhány jelenet rávilágít: mi az oka a 30 százalékos búr gcnyateljesítésnek ? A gazdasági osztály munkatár sai azonban még azt sem tudják, hogy hogyan halad a burgonya- begyűjtés. A visszaérkezett osz­tályvezetővel együtt hosszúidéi keresgéllek az akták közt, míg végre megtudták: 143 vagon a burgonyabeadási előirányzat ér (ebből teljesítve 44 vagon. Vagyis ,,B”, ,.C” együttvéve 30 százalé­kos a teljesítés. Hogy kik járnak az élen? Azt nem tudni. __ Nem ismerem még az embe­reket, alig másfél hónapja va­gyok itt — mondja mentegetőzve Kővári Lajos. A lemaradást Kovács Sándor, az egyik osztályvezető a rossz időjárásnak tulajdonítja. Felü t az ellenség, a ku;ákak propagandá­jának. „Nem termett. Trágyás földek nem termették meg a szükségletet sem." Ezt a kulákolc híresztelik Demeter János, Ko­vács Pál, Kovács István, F. Nagv József, Pécs5 József, Szláma J’ zsef kulákok. akik elszabotá l a burgonyabeadást. Lehet e ezek után csodá’koznl. hogy Nyírbátor lemaradt a bur­gonyabeadásban?! Sok tanácstag sem jár elő. jó példával a beadás terén. Példám ifj. Makra István beadási kötelezettsége 30 mázsa 40 kiló. 19 mázsát adott be. Azt mondta, nem tud eleget tenni kö­telességének, mert nem termett annyi. Csak akkor ajánlotta fel feleslegét, amikor az elszámoltató bizottság vélet'enüi betért hozzá, juk. Bátort Gábor tanácstag be­adási kötelezettségének szintén nem tett eleget. 5 mázsa burgo­nya beadásával van még hátra. Vájjon Bátori Gábor 20 holdas középparaszt. hogyan akarja meggyőzni bátyját, ha szintén nem tett eleget beadási kötelezett­ségének? Bátyja 18 holdas kö­zépparaszt. 2400 négyszögöl vö t a burgonyavetésterülete. Mégsem szálltíott be eddig semmit. A tanács kapkodó munkáját hűen visszatükrözi a beszolgálta­tás: a 30 százalékos burgonyabe- gyüjtés. A kukorica, zab, árpa Ö3szes ,,Á”, ,B” beszolgáltatásá­nak 90 százalékban tett eleget a község, azonban a ,,C" vételi jegyre előirányzottnak még a 2 százalékát sem te’jesítette. Mi általában a lemaradás oka? Az, hogy a Tanács elzárkózott a tömegektől, nem végez felvilágo­sító munkát és a tanácstagok nem mutatnak példát az álla­mi kötelezettségek teljesítésében. A tanácsnak meg kell vál­toztatnia a magatartását a dol­gozó parasztság iránt. A neve­lésre, a felvilágosító munkára for­dítson nagyobb gondot a „nincs már hivatal” — „olvasna el a nevem” helyett. Magyarázzák meg, hogy a burgonyabeadá sál az ország építését, a béke megvé­dését segítik elő a dolgozó pa­rasztok Kővári I aj'1? mező' z- dasági o.ezrá’yvez'tj és a tanács­tagok az* is magyarázzák meg a do’gozó parasztságnak, h-.irv miért szükséges ügyeiket délelőtt intézni, A Punztalö’df-féle h.-ng- nak nincs helye a Tanácsban, fost az eredmény a tanács ’•vitájától függ. Azokban a köz-- | kber, ahol a tanács pá’da- \ L-tóan vette ki részét a be- „„ lejtésből szép eredmények születtek. Példa erre Vaja, Nylr- mr.da és megyénk számos köz­sége. A burgonyabegyüjtéd idő dere­kán vagyunk Ó3 ne úgy tekintse ezt a Tanács nogv a burgonyával nem keh fog a’koznl. Az sem elég, hogy a tanácstagok közű! néhányat) fe-aiánlanak 40- -50, vagy eset'eg 1 mázsa burgony-’t A dolgozók széles tömegeit kei! mozgósítani j* begyűjtési e. Igyekezzen a Tanács munka'át meg'a vitán és a h'ányósságoki pólóin', mert az ország é'ikk ’ rí”, a béke erős'léscrő1 van szó Fáradságot nem ismerve végezz-' azt a feladatot, melyei a Póri. dol­gozó népünk rája biz. K- D.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom