Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-10 / 287. szám

2 1« DECEMBER M, TA8ARHAR A Koreai Népi honná nyá nah A Koreai Népi Demokratikus. Köztársaság kormánya december 7-én a következő nyilatkozatban fordult az Egyesült Nemzetek szer­vezetéhez: „Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka elnökének. Az ENSZ Biztonsági Tanács el­nökének. Lake Succes, Newyork. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának előző nyilatkozatai és a koreai egységes, demokratikus hazafias arcvonal kü­lönleges b'zottságának közleményei sok esetet soroltak fel arról, hogy az amerikai beavatkozók fegy­veres erői Koreában megsértik a nemzetközi jog hadviselésre vonatkozó általánosan elismert szabályait. Az amerikai imperialisták, akik a koreai nép szívós ellenállásába üt­köznek, Koreában a hadviselés egy­re kegyetlenebb módozatait alkal­mazzák és a legcsekélyebb mérték­ben sem tartják magukat a hadvi­selés általánosan elfogadott szabá­lyaihoz. Már a koreai amerikai ag- ressz'ó kezdetén világossá vált, hogy az amerikai imperializmus a népek nemzeti felszabadító mozgal­mának elfojtása és a távoikeleten az amerikai imperializmus uralmá­nak bevezetése céljából indított nyilt fegyveres harcot és elhatározta, hogy semmilyen bűncselekménytől sem riad vissza Korea meghódítása érdekében. Az USA uralkodó körei abban az igyekezetükben, hogy félrevezessék a világ közvéleményét, fokozatosan a hadviselés egyre kegyetlenebb módozataira tértek át a koreai néppel szemben, miközben cse­lekedeteiket az Egyesült Nem­zetek Szervezete nevében „rendőri funkciók” végrehajtá­sáról szóló álszent frázisokkal leplezik. Ezzel kapcsolatban, felhasználva többségét az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az USA arra számit, hogy bármilyen jogsértő koreai cse­lekményt fedezhet ennek a nemzet­közi szervezetnek a tekintélyével. Az amerikai hódítók agresszor elő­deiktől örökölték a „totális", az „ir­tó’’ háború elméletét és nem cseké­lyebb kegyetlenséggel, embergyíí- lolettel valósítják azt meg Koreá­ban. Nemcsak és nem főként a fegy­veres erő, hanem mindenekelőtt és alapjában véve a polgári lakosság ellen viselnek háborút. Az amerikai fegyveres erők a „civilizált” barbárok módszerességé­ve' bombázva a levegőből és a tem gerről, valamint más módszerekkel minden nagyobb gyárváliaiatot és a közép-, valamint kisvállalatok több­ségét megsemmisítették Koreában. Eltöröltek a föld színéről minden nagyobb és középnagyságú várost, fa'vakat semmisítettek meg, most pedig a tél közeledtére hozzáláttak a megmaradt helységek rendszeres megsemnrsitéséhez. Az amerikai repülőgépek na­ponta több, mint 1000 felszál­lást hajtanak végre abból a cél­ból, hogy koreai falvakat és vá­rosokat bombázzanak. Az amerikai légierő miközben „felperzset föld” taktikáját alkal­mazza, óriási gyújtó- és robbanó bombát alkalmaz és doh le olyan városokra és falvakra, ahol semmi­féle katonai objektum rincs, miköz­ben békés polgárok lakásait és ja­vait pusztítja és az emberek millióit teszi hajléktalanná é6 az emberek millióinak semmisíti meg létfenn­tartási eszközeit. A megmaradt lakott helységek rendszeres bombázását különösen október második fele óta fokozták. Október második felében amerikai repülőgépek rombadöntötíék Szun- jan, Kecshon, Kucshannl, Ificsbon és más városokat, novemberben amerikai repülőgépek rendszeresen bombázlak és lényegében tel'esen elpusztították Kange, Jicsu. Szon- cson, Kuszon, Teeshon, Csoezart, Pukcsin, Koszán. Man-Phocsin, He­ren városát cs más városokat. Kage városában 8000 épületből alig 500. Szinjicsju városában 12.000 épületből mintegy 1000, Man- Phocsinban 1500 épületből m'ntegy 200 épület maradt meg. Az amerikai repülőgépek csupán Demokratikus Köztársaság nyilatkozata az ENSZ-hez Észak-Korea területén mintegy 7000 községet és más kisebb lakott hely­séget elpusztítottak és felperzseltck. Az amerikai beavatkozók, mi­után feladatul tűzték ki, hogy megtörik a szabadságért és ha­zája függetlenségéért harcoló koreai nép akaratát, készek megsemmisíteni minden élőt, Koreát pusztasággá változtatni annak érdekében, hogy elérjék a koreai nép leigázására szőtt rablóterveik megvalósítását. Az amerikai imperialisták cinikusan lábbal t'porják a népek önrendelke­zésének és a be nem avatkozásnak eiveit, hallgatólagos ultimátumot in­téztek Korea népéhez: alárendelitek magatokat az amerikai imperializ­mus uralmának, vagy megsemmisí­tünk minden élőt a föld felületén. Az amerikai imperialistáknak és koreai cinkostársaiknak fenyegeté­sei azonban nem ér k el a céljukat. A koreai nép soha többé nem hagyja magát a gyarmati rabság jármába fogni és a végső győzelem kivívá­sáig harcol. Az amerikai imperialisták ko­reai kegyetlensége még jobban feltárja a koreai nép és Ázsia minden népe előtt az amerikai imperialisták állatiasságát. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, miközben a fent kifejtetteket £z ENSZ és a vi­lág közvéleménynek tudomására hozza. határozottan tntakózik • koreai amerikai beavatkozók bűn­cselekményei ellen, amelyek a had­viselés általánosan elismert for­máinak és az emberi erkölcs sza­bályainak durva megszegését jelen­tik. A koreai nép, mint kétség­kívül az egész haladó emberiség, tudni óhajtja, szankcionálta-e az Egyesült Nemzetek Szervezete a koreai amerikai fegyveres erők em­lített jogsériő cselekedeteit. Pak-Hen-En, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügym nlsz’ere. Román tannyelvű iskolákban tanulhatnak a román nemzetiségű gyermekek Közoktatásunk területén is teljes mértékben érvényesül Alkoimá- nyunkban lefektetett nemzetiségi po­litikánk. A román nemzetiségű gyer­mekek és tanulók román tannyelvű óvodákba, általános iskolákba és' általános gimnáziumokba járhatnak. A román nyelvet 22 magyar taní­tási nyelvű általános iskolákban ta­nítják. A budapesti pedagógiai fő­iskolán román nyelvű tanszék is mű­ködik. A román nemzetiségi fekolók ré-' szőre eddig 11 új tankönyvet adott ki a közoktatásügyi minisztérium. A természettudományos oktatást se­gíti e ö a Romániából behozott nyolc­féle tankönyv. Az iskoláktól távolabb lakó ta­nulók elhelyezését diákotthonokban b'ztosítják. A román nemzetiségi iskolákat ötven 200 kötetes nevelői és ifjúsági könyvtárral látták el. Mac trthurnak katonai kudarcai fedezésire van szüksége diplomáciai diverziékra — mondta Visinszkij elvtárs, az ENSZ Politikai Bizottságának ülésén Az ENSZ politikai bizottsága j még november 27-én kezdte meg A koreai néphadsereg csapatai és a kínai önkéntesek 60 kilométerre vannak Szénitől Kraynov, a ..Lityeratumája Gaze- tá“-ban a koreai hadműveletekről írva. megállapítja, hogy két hónap­pal ezelőtt, a koreai nép számára nehéz napokban , Kim-Ir-Szen. a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság fegyveres erőinek főparancs­noka meggyőződéssel jelentette ki: — Elkerülhetetlenül döntő csapást mérünk az ellenségre. A Koreában legutóbb lejátszódott események teljesen, beigazolták a koreai nép vezérének szavait. Mac- Arthur hordáinak két héttel ezelőtt kezdett „végső“ támadása a fegyve­res beavatkozó fejvesztett futásává Változott valamennyi frontszaka­szon. A néphadsereg és a soraiban harcoló kínai önkéntesek, miután felszabadították Phenjant, fokozzák nyomásukat az ellenségre. A nép­hadsereg dél felé fordulva elfog­lalta Cinnampo fontos kikötőt a nyugati partvidéken, azután átkelt a Tetong folyó alsó szakaszán és elérte Angpo városát. A londoni rádió december 7-én jelentette, hogy a néphadsereg él- oszlopai 65 kilométerrel haladtak előre Phenjaníól délre. A néphad­sereg csapatai a Szöul felé vissza­vonuló 8. amerikai hadtestet üldöz­ve — Reuter jelentés szerint — ve­szélyeztetik e hadtest mindkét szárnyát. Észak-Korea középső ré­szén a harcok Kok-Szan körzetében folynak. Hírügynökségek ködük, hogy * harcok már a 38. szélességi fok kör­zetébe helyeződtek át és körülbelül 60 kilométerre folynak Szöultól északkeletre. A Hamhintól északra lévő körzet­ben a 10- amerikai hadtest kötelé­keit és liszinmarJsta csapatokat ke­rítettek be. Az amerikai intervenciósok műiden rendelkezésre álló repülő­gépet odaküldtek, hogy segítséget nyújtsanak az Északkelet-Koreéban elszigetelt amerikai tengerészgya­logságnak és a hetedik hadosztály­nak. Ezek a csapatok állandó tűz alatt vannak és nagy veszteségeket sz®n- vednek. A mögöttes tervieteken a parti­zánok aktív hadműveletekkel tá­mogatják a néphadsereg támadá­sait. A partizánok rádióösszelqötte'ést tartanak fenn a néphadsereg előre­nyomuló csapataival. A partizáncsapatok átlépték a 38. szé ességi fokot és Szöul felé nyo­mulnak előre. A Nisi-Nisi című to­kiói lap közölte, hogy Dél-Koreá- ban több mint 50.000 partizán tevé­kenykedik, naponta mintegy 20 tá­madást hajtanak végre. Az amerikai parancsnokság új csapa’okat szándékozik Koreába küldeni a megvert hadosztályok megsegítésére. A „United Press” szerint Collins, az Egyesült Álla­mok hadseregének törzskari főnöke azt ígérte, hogy légi úton egy had­osztályt küld Koreába, de még ez sem lesz elég. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága közli december 8-án, A török ellenzék követeti A török lapok közük, hogy a par­it menti ellenzék a csaknem teljé­sen megsemmisített török brigád koreai vereségével kapcsolatban kö­veteli a kormány lemondását. Bajur. a nemzeti párt elnöke, a hogy a néphadsereg csapatai és a k'nái önkéntesek az egész fronton tovább üldözik a hátráló amerikai és délkoreai csapatokat. a kormány lemondása^ parlamentben kijelentette, hogy .a kormány hibás álláspontra helyez­kedett, amikor elhatározta, hogy a török alkotmánnyal ellentétben csapatokat küld Koreába“. Keselyű a csatatéren Az egész világsajtót bejárta ez a kép az amerikai intervenciósok incsoni partraszállása idején. Az angol „Picture Post” című képes­lap még azt is közölte, hogy amikor MacArthur megszemlélte a harc- mezőt, mosolyogva azt mondta: „Örül a szemem, ha ilyet láthatok.’ A csatatér keselyűje azóta megtanulhatta, hogy a diadalmenetnek szánt hadjárat nem egészen az amerikai bankárok tervei szerint ha­lad. És el fog jönni az idő, amikor megtanulhatja azt Is, hogy a népek itélőszéke — mely felelőssé gre vonja az ártatlanul meggyilkolt asszonyokért és gyermekekért — könyörtelen. di pont tárgyalását. A. J. VI­sinszikj elvtárs felszólalása meg­indította akkor a vitát, amit azon­ban Dulles kérésére 24 órával el­halasztottak Dullesnek állítólag ennyi időre lett volna szüksége, hogy válaszát megfogalmazza. A bizottság columbiai elnöke ki­használta ezt az alkalmat és az­óta sem hívta össze a bizottságot. Időközben az ENSZ közgyűlése, angolszász imperialisták nyomá­sára, napirendre tűzte és a poli­tikai bizottság elé utalta a Kinal Népköztársaság elleni koholt vá­dak megvitatását Kína állítólagos koreai agressziójával kapcsolat­ban. Ez birta aztán arra az el­nököt, hogy december 7-re össze, hívja a bizottságot. Az ülés elején Chauvel francia ku dött — nyilvánvaló módon im­perialista utasításra — indítvá­nyozta, hogy a Szovjetunió -tilta­kozása felett megkezdett vita folytatása helyett haladéktalanul a Kína elleni provokációs vádak tárgyalásához kezdjenek. Visinszkij határozottan szembc- szállt ezzel a mesterkedéssel és követelte, hogy folytassák az USA agr essziójának megvitatását, mert az amerikai támadás által felidézett vérontás mielőbbi meg­szüntetéséről van szó. Csehszlovákia képviselője nyíl­tan kijelentette: az a tény, hogy az amerikai intervenciós csapa­tok helyzete Koreában a végrom­lás felé közeledik, nem lehet oka annak, hogy Chauvel példátlan javaslatát elfogadják. Mindkét oldalról jövő hozzászó­lások után Visinszkij megcáfol- hatatlanul bizonyította, hogy tar­hatatlan és jogsértő az a provo­kációs kísérlet, amivel a „Kínai Népköztársaság koreai agresszió, jának” nevezett kérdés tárgyalá­sát, a Szovjetunió tiltakozása el­lenére, a közgyűlés elé akarják csempészni. Hazug az a beállítás, hogy az úgynevezett kínai ag­resszió „emberéleteket” érint. A Szovjetunió már szeptember 20-án felhívta a figyelmet arra, hogy Amerika Kina elleni bombatáma­dásai mennyi emberéletet követel­nek áldozatul. Ezeket a tényeket semmiféle szemforgatással, vagy provokációs mesterkedéssel meg. hamisítani nem lehet. Visinszkij utalt az amerikai sajtó cikkeire, melyek világosait elmondják, hogy MacArthurnalí katonai kudarcai fedezésére van szüksége a diplomáciai diverziók- ra. „Ez gyalázat” —- jelentette ki Visinszkij. Újabb hozzászólások után *8 angolszász szavazógépezet elfo­gadta az amerikai érdekeket szol­gáló francia javaslatot. A szavazás után Visinszkij kö­vetelte, hogy a jogtalan döntés elleni tiltakozását vegyék jegyző­könyvbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom