Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-09 / 286. szám

r \m ÄBcsMB*n s' tKOvtBKr $ 10-én újabb burgonyával telt vagonok indulnak el Ssabolcs-Sxatmár községeiből Az elmúlt napokban a megye számos községében, így többek között Mezöladányban, Császlön, Kálmánházán, Baktalórántházán, Cégénydányádon, Mátészalkán, Kemecsén, Nagykállóban, Kocsor- don, OlcSván, Tiszalökön, Tunyog- matolcson, Gyulaházán, Tyúko­don ünnepi ülést tartottak azok a dolgozó parasztok, akik a burga- nyabeadás terén kiváló eredményt értek el. Az értekezleten felszó­laltak a doigozó parasztok és el­mondták, hogy miért te'jesítettók- beadási kötelezettségüket. így Császlón Lipcsei Bálint 10 gyer­mekes középparaszt elmondta, hogy azért teljesítette beadási kö­telezettségét 370 százalékban, mert érzi, hogy 10 gyermeke jövője bj/tosítva van. — Földjeimet igyekeztem minél jobban megművelni és a száraz­ság ellenére is könnyen, tudtam teljesíteni mindenből beadási kö­telezettségemet. Megmondom őszintén, a mi községünkben min­den dolgozó társamnak van any- nyi burgonyája, hogy tudná tel­jesíteni beadási kötelezettségét, csak egy kis jóakarat kellene. So­kan kérni szeretnek, adni nem. Török Gyula hatholdas dolgozó paraszt a következőket mondta hozzászólásában: —. Teljesen egyetértek Lipcsei Bálinttal. Van burgonya községünkben, csak nekünk kell fokozottabb felvilágosító munkát végezni a dolgozó parasztok között. Mint ahogy én is teljesíteni tud­tam mindenből beadási kötelezett­ségemet, úgy a többi dolgozók is eleget tehetnek beadási kötele, zettségüknek. Nyírmeggyesen Fekete Gusztáv középparaszt már túlteljesítette beadási kötelezettségét, de még három mázsát ajánlott fel. A többi községekben is komo­lyan foglalkoztak a tanácsok a burgonyabegyüjtéssel. Végrehaj­tóbizottsági ülést tartottak, ahol megbeszélték a további feladato­kat. Vaja községben a Végrehajtó Bizottság tagjai az eddigi begyűj­tésen felül vállalták, hogy 10-én újabb két vagon burgonyát gyűj­tenek be. A laskqdi dolgozó pa­rasztok egy vagon burgonya be- gyűjtését vállalták. ör községben a tanácstagok versenyt indítottak egymás között és már a tanácsülésen harminc mázsa burgonyát ajánlottak fel. Így tettek a nyírjákói és a pusz­tadobosi tanácstagok is, akik de­cember 10-ig egy-egy vagon bur­gonya elszállítását vállalták. Szép volt az idei eredmény, niég nagyobb bizakodással tekintenek a jövő felé a nyíregyházi Kemecsei-úti TSZCS dolgozó parasztjai Nyíregyháza szélén, a Kcmecscí- út hétolda'án húzódik az ,, Úttörő*' terme'őcsoport 12 holdas gyümöl­csöse és 11 holdas szőlőskertje. Es­teledik már, éppen ma fejezlek be a csoportbeliek a gyümölcsös őszi munkáit. Elvégez'ék a kéregkapa­rást, a téli permetezést, megtrá- gyáz.ák és jó mélyen megforgatták a gyümölcsös talaját. A szőlőskert őszi munkájával már korábban ké­szen lettek. Most, munka után Farkas András elnökhöz térnek be a csoporttagok. Jól esik ilyenkor elüldögélni az asztal körül kipró­bálni a nemrég vett heverő .ruga­nyosságát és elbeszélgetni. Elbeszél­getni az elért eredményekről, arról a győzelmes útról, amit eddig tett tneg a . csoport. Mert nem volt ám könnyű eddig eljutni, nem volt ám könnyű erőssé, mcgbcnthatatlanná tenni a szövetkezetét és munkával megformálni a közös gazdálkodás s~ci> gyümölcseit. Hej! Sokat gondolnak vissza arra a Kemccsei úti ..Úttörő“ tagjai, hogy is volt, amikor megindultak. Ke metszöollójuk. két permetező- kupájuk. néhány ásójuk, csorba ka­pájuk veit összesen. A kúlákok akasztóját ígértek és nem voltak kzvesen azok sem, akik ön tudatla­nul kinevették, k'gúnyolták pró­bálkozásukat. Számtalan nehézség­gel találkoz ók a csoportbeliek, de a Párt megtanította őket járni, ‘ megtanította őket. arra. hogy min­den akadályt leküidjenck. Az igaz, | hogy ügy Voltak, mint a járni ta­nuló gyermek, el-elbolladoztak eleinte. — Emlékszem — gondol vissza Szabó Andrásné — a Párt megyei küldöttje azt javasolta nekünk az első jövedelemeloszláskor, hogy mindenki úgy kapjon, ahogy dolgo­zott. A munka arányában. — Az is lett volna a helyes ■— szól közbe Papp Sándor — és nem egyenlőid zni.. . Nem lett volna ekkor annyi civakodás sem és job­ban igyekeztek volna azok, akik el szerettek kényelmeskedni né­ha... Mert tényleg így volt. Egyfor­mán kapott mindenki, a jó munkás is. a gyengébb is. Hiba volt. Meg hiba volt az is, hogy nem gondol­tak a jövőre, igyekeztek minél töb­bet kiosztani a jövedelemből egy­más között. Aztán amikor jött a szükség új permetezőkanna, per­metezőszer kellett volna, nem volt miből venni. Ebből is tanultak. Ak­kor úgy küzdölték le ezt a nehéz­séget, hogy mindenki visszaadott száz forintot, nehogy veszélyben le­gyen a jövő esztendei termés, ha elmarad a permetezés. Azóta gondolnak most már a jö­vőre is, előre terveznek, tartalékol­nak a szükséges kiadásokra és pon­tosan jegyzik, ki mennyi munkát végzett, nehogy hiba legyen a jö­vedelemelosztáskor. dő hiányzik már a 60 hoz Farkas Dezső életében, de a legszebb mun­kaegységet érte el, 212-vel zárta az esztendőt. 6042 forintot keresett. — Most élem a legboldogabb nap. jóimat — mondja. — A család nem küld már gondokkal, bátran né­zünk szembe a téllel, van ruha, tüzelő, kenyérnekvaló. Még bort ts ihatunk — mondja mosolyogva. Ürülnek Örülnek a szép eredménynek és reményekkel, tervezget ésekkel tele indulnak az új esztendőnek. 5300 forintot még félre is tettek a jöve­delemből, nehogy úgy járjanak, minf tavaly. Harmincnégyen vannak már és még többen lesznek, mert sokan figyelik na,gy érdeklődéssel munkájukat, sokan gondolkoznak már azon a környékbeliek, hogy belépnek ezek közé a jó gazdák közé. így mondják a csoportbeliek­ről: jó gazdák. Racskó István 8 holdas dolgozó paraszt is nemrég lépett be a cso­portba. Lánya, Btri Andrásné ha­marabb ismerte fel, hogy mit je­lent a közös gazdálkodás. Eszten­deje már a csoportban dolgozott- Ahányszor találkozott az apjával, mindig beszélt neki a csoport éle­téről, munkájukról. Addig, addig, hogy Racskó István is számot ve- 1 tett és a számolás végén kijött, hogy bizony a nagyüzemi gazdál­kodás olyan, mint egy hatalmas, erős szálfa, az ő kis gazdasága pe­dig olyan, mint egy kicsi, törékeny szalmaszál. A nagyüzemi gazdálko­dás az élet, a jövő, az ö gazdasága meg szegénység, gondok, egy hely­ben topog ás. Aztán belépett. Most már a 12 hold gyümölcsös- a 11 hold szőlő mellett 62 hold szántójuk is van. 25 hold búza és 5 hold rozs' már gyönyörű. Idejé­ben vetettek az őszön. Tavaszra tíz tehenet is kapnak, jó fajtát. Lovat, munkaszerszámokat vesznek. — És ami a .legfontosabb, új ta­gokkal gyarapodtunk — mondja a többieknek Farkas András, az el­nök. Meg kell magyaráznunk az érdeklődőknek, hogy nézzétek, itt vannak a mi eredményeink. S mit láttok belőle, ha összehasonlítjátok a tietekkel. Azt, hogy a ti jövötök a föld közös művelése, a velünk való együtthaladás. Mert máris együtt tartanak velünk az érdeklő­dők, csak még ingadoznak és ezt. az ingadozást kell szilárddá tenni a jövő mellett, olyanná, mint ami­lyen a mi jövőnkbe vetett bizako­dásunk és olyanná, mint amilyen szép is lesz életünk. KOLOZSI DEZSŐ Sxtáiin elvtárs s%ületésnitpjfíra készülnek el ezévi tervükkel az Épületlakatos Vállalat dolgozói Az újonnan alakult Épületlakatos Vállalat dolgozói lelkes röpgyűlést tartottak szerdán délben. Kresztyankó elvtárs is­mertette az évi tervet. Nyírbogdányban a kazánház, Nyírmadán a sertéshizlalda munkálatai, mind olyan munkák, amelyeknél nagy gondot kell fordítani a minőségre. így tehát komoly feladatok előtt állnak az üzem dolgozói, ha ezévi tervüket határidő előtt 10 nappal akarják befejezni. Komoly feladatok várnak az anyagtakarékosság és a mun­kafegyelem megszilárdítása terén is a dolgozókra. ..Egymás­után tűnnek el a szerszámok!“— mondotta Kresztyankó elv­társ — „Ez pedig szégyen ránk nézve“ Le kell leplezni a szerszámok tolvajait! A birgádvezetők egymás után emelkedtek szólásra — egymás után fogadták meg, hogy Sztálin e’vtárs születésnap­jára tovább javítják teljesítményüket. Kovács János brigád­vezető, brigádja nevében megfogadta, hogy december 21*re ezévi tervén felül még a közben befutó munkákat is elvégzi. Szabó József pedig bejelentette, hogy 20-ára teljesítik ezévi tervüket. Ehhez csatlakozott Kotesz Káro’.v is brigádiával. Tompa György brigádja most dolgozik a vonatkísérő lakta­nya üvegfalának elkészítésén ét vállalják, hogy azt a munkát december 20.-ára elvégzik. A kisvárdai gépállomás versenyfelhívása A kisvárdai gépállomáson az elmúlt napokban üzemi érte­kezletet tartottak a dolgo­zók. Az értekezleten elhatá­rozták, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára az összes Vasárnap MSZT megyei küldöttválasztó , konferencia Vasárnap délelőtt 10 órai kezdetid kezdődik Nyíregyhá­zán a Magyar-Szovjet Társaság székhazában a megyei kiildölt. választó konferencia. Ezen a konferencián választják meg a résztvevők azokat az MSZT- tagokat, akik a megyét az Or­szágos Kongresszuson képvise­lik. A megyei konferenciára szerte a megyében nagy lelke­sedéssel készülnek a meghí­vottak. Ugyanakkor igen sok kérelem futott be az MSZT megyei központjához, munká­sok és dolgozó parsztok kérik, hogy ők is résztvehessenek vendégekként a megyei kon­ferencián, saját költségükön. A fehérgyarmati járásból tíz dol­gozó paraszt kérte ezt például. A küldöttválasztó konferencia szívesen látja a vendégeket. A hatalmas és lelkes érdek­lődés is bizonyítja, hogy dol­gozóink szívében mélyen él a Szovjetunió iránti há'a és sze­retet és hogy az örök szovjet- magyar barátság megbontha. tatlan. A Megyei Tanács javaslatára javított a szatmári közlekedési viszonyokon a közlekedési minisztérium A Megyei Tanács Végrehaj­tóbizottsága foglalkozott a me­gye közlekedési viszonyai megjavításának kérdésével. Különösképp a megye szatmá" ri részének vasúthálózatát néz­ték meg, tekintve, hogy a vo­natok fennálló menetrendjével igen sok község nem tudott idejében Mátészalkára és Nyír­egyházára jutni, vagy éppen nem tudott aznap visszautazni. Előterjesztést is tettek a közle­kedés- és postaügyi miniszté­rium felé. A minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy december tizen­egyedikétől kezdve a Nyíregy­házáról, 19.50-kor induló és 21.38-kor Mátészalkára érkező 6128 számú vonathoz csatlako­zást létesítenek Csenger felé. Ugyanígy a Mátészalkáról 5.39-kor induló és 7.35-kor Nyíregyházára érkező 6137-es szerelvény ugyancsak csatlako. zást kap Csenger felé. így a csengeriek és a többi érintett község lakói, már fél nyolckor bejöhetnek Nyíregyházára és az esti órákban is hazatérhet­nek. A megye szatmári részének dolgozói örömmel üdvözlik a Megyei Tanács intézkedését. Félévi börtönt kapott Tomasovszki András nyíregyházi kuák A debreceni felsőbíróság pár napja mondott ítéletet, Toma­sovszki András fölött. Toma­sovszki András szabotált, szől- lőjében nagyobb volt a dudva, mint a szőlőnövények, termé­szetesen nem is hoztak ter­mést. Gyümölcsfáin rajtahagy­ta a pajzstetveket, eperfáin valósággal tenyésztette az amerikai _ szövőlepkét, hogy azok kárt okozzanak a dolgozó parasztok szomszédos gyümöl­csöseiben, szőlőiben. Toma­sovszki András félévi börtönt kapott, öt esztendőre megfősz I tolták jogaitól, háromszáz fo­rint vagyoni elégtétel fizetésé­re kötelezték és egy hónapra kitiltották Nyiregvházáról. f /Hanti c/Leuház a dolgozók cr t OSZTÁLYAINKON: Kész téli ruhák Köpenyek kabátok Minőségi ruhaszövetek Kalap és sapka Kerékpárok, gumik Rádiókészülékek, játékáru Reggel 8 tói este 6 lg nyitva! traktorekéket kijavítják és azt a következő tavaszi szántásra teljesen üzemké­pes állapotba hozzák. A gép­állomás dolgozói egyben ver­senyre hívták a megye va­lamennyi gépállomását. Az éberség szükségét is csak akkor tanulták már meg< amikor zavart okozott köztük Musz­ka József, Soltész András kulák- cimborája, fizetett betugója, aki a csoportba befurakodott. Azt han­goztatta, hogy „majd meglátjátok, mindent elvesznek tőlünk, olyan pucéron maradunk, mint az ujjam“. Hitték is, meg nem is ezeket a ha­zugságokat. Voltak, akik már.már kételkedni kezdtek az igaz útban, de végül mégis ők győztek az igaz­sággal. A Párt segítségével nagyot ütöttek oda az ellenségnek és ki­zárták a csoportból Huszka Józse­fet. Sokat lelkesítette őket Farkas András elnök, aki nem fogyott ki a szóból, amikor a nagy Szovjelor. szagról kezdett mesélni. — Órákig utaztunk aranyszínben játszó hatalmas búzatábla mellett. Gyönyörű volt. Ez a mi jövőnk. Gép szánt, vet• arat. Ott .a tudo­mány, meg a technika segít a ha­talmas eredmények elérésében... Most is arról beszél Farkas elvtárs, maga elé képzeli a hatalmas tábla földeket, az óriási hullámzó kalász­tengert, a fülében szinte ott tom­bol a fehér szénnel hajtott erőmű­vel: turbináinak hangja, szemében ott csillognak azok a fények, eme, lyek bevilágítják a kolhozparasztok élei ét. őket követik. Okét, a szovjet kol­hozparasztokat állítják maguk elé , példának az ,.Úttörő“ csoport tag­jai. Győzedelmeskedve a nehézsé­gek fölött, szép eredményeket érlek el ebben az esztendőben és még ! nagyobb bizakodással tekintenek a j jövő felé. 28 forint 50 fillér volt ná- | luk egy egy munkaegység értéke. Ki-ki munkája szerint kapott a jö­vedelemből. Vásároltak ruhafélé bútort, cipőt, élelem is van bősé­gesen, nincs szegénység, nincs gond egyikük portáján sem. — Vettetek.e valamit a vásáron? — kérdezi Szabómé Farkas András | feleségét. j — Ehol, rajta ülsz, ezt a heverőt , is most vettük. Nekem meg új téli- kabátot hozott András, paplant, magának szín úgy télikabátot, meg ruhát vett. Na és babakelengyét. Nevetnek. — Az unokának — szólal meg mosolyogva Farkas Dezső, a cso­portelnök édesapja. — Hej, András fiam. mikor te kicsi gyerek voltál, még pelenka sem nagyon jutott alád. Dehát mi­ből is lett volna, még kenyérre is alig jutott. így volt. A földbirtokos gulyáját őrizte Farkas Dezső valaha és ki­lenctagú családjának alig volt ke- I nyérrevaló. Most? Alig pár észtén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom