Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-09 / 286. szám

Üdvözöljük román vendégeinket A Román Népköztársaság kor­mányküldöttsége, élmunkáskül- ítöttsége éö kulturális delegációja hazánkba érkezett. Vasárnap kezdődik a Magyar- Román Barátság Hete, amely idő alatt a magyar dolgozó nép ismét kifejezheti örömét, hogy a népi demokratikus rendszerek létrejöt­tével végleg visssahozhatatla- nul lezárult a két nép közötti fél­reértések, nacionalista súrlódá­sok korszaka, amelyet a múlt uralkodó osztályai szítottak a két nép között, hogy eltereljék a fi­gyelmüket elnyomott életükről, szolgaságukról, nyomorukról. A múlt sötét korszaka lezárult, hatalmas pontot tett rá a Szovjet Hadsereg dicsőséges és nagyszerű küzdelme és a két nép elindulha­tott felfelé, a fejlődés, a boldog élet felé. Karinovszki Béla, a kolozsvári Armatúra gyár vállalatvezetője azt mondta, hogy a muitban ro­mán uralom alatt azért nem ka­pott munkát, mert magyar volt, a magyar uralom alatt azért nem kapott munkát, mert öntudatos emberként nem akart az elnyo­mók eszközévé válni. Ma Kari­novszki Béla magyar munkás az egyik kolozsvári gyár vállalatve­zetője. Vagy nézzünk körül itthon is. Együtt dolgozik a román és a magyar paraszt a földeken, együtt végzi a munkáját a nagy cél, a szocializmus megvalósítása érdekében. A Román Nép- köztársaságban magyar iskolák emelkednek, magyar színházak, magyar újságok, s a Romániában élő magyarok együtt dolgoznak, együtt harcolnak a román dolgo­zókkal a szocializmus megvalósí­tásáért. A békés és baráti együttműkö­dés köszönhető a felszabadító Szovjet Hadseregnek, a két or­szág vezető erejének, a Román Munkás Párt és a Magyar Dolgo­zók Pártjának és a két nép két legnagyobb fiának, Gheerghiu-Dej és Rákos5 elvtársak bölcs politi­kájának. A két ország közötti mind szorosabbá váló baráti együttműködés azon alapul, hogy a Román és a Magyar Népköz- társaság a béke hatalmas táborár ba tartozik. Ismerjük egymást és szeretjük egymást. Szeretettel várjuk és fo. gadjuk a vendégeket, Theodor Vlad elvtársat, Paraschiva Mátéi élmunkás szövőnőt, Ionescu State élmunkás vasesztergályost, Ghe- orge Achim földműves, kollektív- gazdaságveretöt, Alfréd Men­delssohn zeneszerzőt, Constantin Baraschi szobrászművészt, a ha­talmas 186 tagú tánc- és ének- együttest, a küldöttség minden tagját. Szeretjük és ismerjük őket. Érdeklődünk a baráti Ro­mánia élete iránt. Ismerjük a román nép életét. Tudjuk, hogy sokszázezer fiatal á’l munkaversenyben egymással. Tudjuk, hogy Maciuca község mo­zigépet kapott, tudjuk, hogy a ve­zetője egy kis paraszt s úgy hív­ják, Butoi Dimitru. Tudjuk azt is, és figyelemmel kísérjük, hogy városaikat építik és szépítik, vá­rosok munkafelajánlásokkal te­szik szebbé a román városokat, Nicole Balcer-cu, Ploosti és a töb­bi város épül, fejlődik a szorgal­mas, lelkes munka nyomán. Tud­juk, hogy a bukaresti ,,Decem­ber 13" gyár békevédelmi bizott­sága egyre több dolgozót moz­gósít a terv teljesítésére, megvi­lágítva előttük, hogy munkájuk a béketábort erősíti. Sok újítást és újítót ismerünk, hallottuk Zontea Gh. és Bologa Stefán ne­vét, akik mintegy 3000 kilogram teljesítményű tölcsért szerkesz. tettek, amely azonkívül, hogy ha­talmas megtakarítást jelent egészségvédelmi szempontból is nagy lépést jelent előre. A dolgo­zóknak nem keli többé az egész­ségre káros port nyelni. Jakab Ilona vlahicai öntömunkásról is hallottunk, aki csak hat hónapja hagyta ott a faluját és máris úgy dolgozik. mintha három­négyéves gyakorlata lenne. A ro­mán bányán dolgozóit is ismer­jük, ha nem is személyesen. Is­merjük az eredményeiket, ame'y- lyel nemcsak a Román Népköz- társaság tervét, fejlődését segí­tik elő, hanem mindnyájunk kö­zös ügyét, a békét is szolgálják. A békehíre- a szocializmus épí­tése elszakíthatctianná kovácsolja össze a két népi damokrattícus or­szág közötii kapcsolatot. Összeko­vácsolja a kit népet az is> hogy az amerikai ínrerlaüslák beavat­kozási kísérletei, kémjei egyformán fenyegethetik a román és magyar dolgozók életét. Összefűzi őket a két állam határán lesben álló impe­rial ;s'a bérenc Tito elleni harc, aki azéi*t lapu! a határon, hogyan tud­na a népi demokráciáknak ártani. A két nép azonban tudja, hogy az országaik közötti jóviszony, szoros együt működés. a béketáborban való egyre nagyobb harcuk mind útját állja a háborús uszílóknak. Tito aljas terveinek. Összefűzi az is a két nép gazda­sági. kulturális együttműködését, hogy. a két állam története, fejlő­dére számcs rokenvonást mutat. Mindkét állam jellegének leglénye­gesebb vonása a Szovjetunió hatal­mas támogatása, ami biztosítéka mindkét ország nemzeti független, »égének, szabadságának, békés fej­lődésének. A Szovjetunió segíti mindkét népet ipara, mezőgazda­sága fejlesztésében, nép: szocialista reails'a kultúrájának kialakításá­ban, a műnk::módszer. gazdag ta­pasztalat átadásában. A Román-Magvar Barátság Hete alkalmából egész do'gozó népünk me'eg szeretettel köszönti a román dolgozó nép küldötteit, biztosan ) tudja- hogy ez a rövid idő, amelyet * együtt töltenek, még jobban meg­szilárdítja a két nép közötti barát­ságot, még jobban megerősíti a béke ha'almas táborát. A két nép fiai a Barátsági Hét megkezdése clő't a közös hála és odaadás, je­gyében a nsgy Sztálin felé fordul­nak, akinek szerető gondoskodását, vezetését, irányítását mind a két nép egyformán érzi. | Ezzel a gondolattal kiszöntjük a vendégkén' érkezett baráti román nép küldötteit. (K. EJ Budapestre érkezeit a Magyar-Román Barátsági Héten résztvevő román kormányküldöttség A Magyar és Román Népköz- társaság lobogóival, a Magyar- Román Barátsági Hetet üdvözlő feliratokkal díszített ferihegyi re­pülőtérre pénteken délben megér­kezett a Román Népköztársaság kormányküldöttsége, amely részt- vesz a Magyar-B.omán Barátsági Hét ünnepi eseményein. A román kormányküldöttség vezetője. Eduard Mazintescu mi­niszter, a Román Népköztársaság mtnisztei tanácsa mellett műkö­dő művészeti bizottság elnöke, tagjai Mihail Rosianu, a román minisztertanács mellett működő kulturális alapítványok és intéz­mények elnöke, a Román Munkás- ( párt Központi Bizottságának pót­tagja, dr. Arthur Reindler akadé­mikus, orvosprofesszor, Bányai László, a Román Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, egyete­mi tanár, a Magyar Népi Szövet­ség vezetőségi tagjai, Mihail Be- niuc, a Román I:ószövetség főtit­kára, Maria Bardu, a külföldi kul­turális kapcsolatokat ápoló ro­mán intézet alelnöke, Paraschiva Mátéi élmunkás szövőnő, Ionescu State élmunkás vasesztergályos, Gheorge Achim földműves, a slo- bozia-mandra községbeli kollek­tív gazdaság vezetőségi tagja. A román küldötteket a kormány és a magyar dolgozó nép nevében Jóboru Magda elvtársnö, a vaHás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, a szeptemberben Bukarestben rendezett Román- Magyar Barátsági IJéten részt- vett magyar kormányküldöttség vezetője üdvözölte. A román kü'döttség nevében Eduárd Mezinescu miniszter, a román művészeti bizottság elnö­ke válaszolt az üdvözlésre. Az üdvözlöbeszédek elhangzása után a román küldöttek a foga­dásukra megjelentek meleg ün­neplése közben hagyták el a re­pülőteret. Az országgyűlés pénteki ülésének tárgyalása n költségvetésről, az alkotmány egyes pontjainak módosításáról és a kéke védelméről szóló törvényről Az országgyűlés pénteki ülését tíz óra után néhány perccel nyi­totta meg Drabos Lajos, az ország­gyűlés elnöke; Az országgyűlés folytatta az egyes tárcák köUség- . vetésének tárgyalását, E.sőnek az építésügy; minisztérium 1951. évi költségvetésé; tárgyalta. A tárca költségvetését Gallyán János előadó ismertette. Ezután arról a felbecsülhetetlen segítségről szólt, amelyet a nagy Szovjetunió a magyar építőiparnak nyújt azzal, hogy kitűnő mérnökeit, sztahanovistái*. a még ma is kö­rünkben lévő Makximenko elvtár­sat és sztahárovista csoportját el­küldte hozzánk. Ezután Köböl József elvtárs. az építő pari dolgozók szakszervezeté­nek főtitkára mondott beszédet. Sándor László elvíárs építésügyi miniszter felszólalása Köböl József elvtárs után Sándor László elvíárs- építésügyi miniszter szólalt fel. — Az építőipar — mondotta — 1950-ben két és félszer annyi épít­kezést végez el. m'nt 1849-ben. Ugyanekkor a foglalkoztatott mun­kások száma csak 50 százalékkal több. 1949-b:rt sok dolgozót kellett elbocsátani a téli időszakban, míg az idén mintegy 20 ezer szak- és segédmunkásra volna még szüksé­ge az építő'parnak. Kézműves jelle­gű építőiparunk rálépett a nagy­ipari fejlődés útjára. Pártunk, elsősorban Rákosi elv- társ ellátott bennünket taná­csokká 1. rámutatott hibáinkra s megmutatta hibáink kijavításának módját. Szevjet emberek tanítják a magyar építőmunkásokat . a gyors falazás; módszerre. Az építésügy terjiletét átszervez­zük és ily módon alkalmassá tesz- szük építőiparunkat, hogy az 1951- bsa ránk váró feladatot végrehajt­hassa. Szovjet elvtársaink tanácsai alapján 1951 ben / s a további évek­ben fokozo-tt mértekben fejleszteni kel! az épületelemek érgyártását. Építőiparunkat fokozottabb mérték­ben kell gépesítenünk. 1954-re többezer építészmérnököt képezünk ki. Ezentúl a műszaki akadémián, építőipari technikumo­kon. alsó- és középfokú oktatáson sz'ntén többezer munkást fogunk képezni. Azon leszünk, hogy minél több nő; képezzünk ki mérnökké, technikussá, építésvezetővé, külön­böző szakmunkássá. A tanulókép­zést és átképzést fokozottabban fej­lesztjük, mint ebben az évben. Sándor László e.v.árs, miniszter beszéde urán az országgyűlés az építésügyi minisztérium költségve- ését általánosságban és részletei­ben elfogadta. Az Igazságügyi tárca költségve­tését Seprényi Sándor előadó is­mertette. Az igazságügyi tárca költség- vetéséhez Orbán László szóit hozzá. Hangsúlyozta, hogy igaz- ságszo'gáltatásunk mind határo­zottabban rááll a szocializmus útjára. Ezután a bűnügyi statisztika adatait ismertette, majd hangsú­lyozta, hogy amikor a bűncselek­mények száma rohamosan csök­ken, ugyanakkor a büncselekiné- .nyeken belül bizonyos fajta gaz­dasági, különösen közellátási jel­legű bűncselekmények jelentős száma arra figyelmeztet, hogy az ellenség most elsősorban a gazdasági és közellátási fronton próbál állandóan tá­madni. Büntető bíróságaink erélyes, szi­gorú ítéletekkel torolták meg a spekulánsok, áruhalmozók tevé­kenységét és bebizonyították, hogy nem ismernek kíméletet, ha népi demokráciánk rendjét kell védelmezni ellenséges támadással szemben. Halássz Aladár felszólalása után az országgyűlés az igazságügyi tárca költségvetését általánosság­ban és részleteiben elfogadta, majd rátértek a pénzügyminiszté­rium 1951. évi költségvetésének tárgyalására. Az országgyűlés tagjai a pénz­ügyi tárca költségvetését általá­nosságban és részleteiben elfo­gadták. Ezután az országgyűlés tagjai nagy lelkesedéssel elfogadták az 1951. évre szóló költségjavasla­tot és megkezdték a benyújtott két törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésre időközben megérkezett Rákosi Mátyás elvtárs, a MDP főtitkára, Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyban megjelentek: J. D, Kiszeljov elvtár», a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a baráti államok diplomáciai testű. Jetének képviselői. Elsőnek a Magyar Népköztár­saság alkotmányának módosításá­ról szóló törvényjavaslatot tár­gyalták. A törvényjavaslat elő­adója Hidas István elvtárs, a bu­dapesti pártbizottság titka: a voit. — Az Önök előtt fekvő törvény- javaslat az Alkotmány egyes pont­jainak módosítását tartalmazza — mondotta Hidas elvíárs. — A tör­vényjavaslat tartalmazza a nehéz­ipari minisztérúm kettéválasztását kohó- és gépipari, valamint bánya- cs energiaügyi minisztériuma. Tartalmazza az élelmezési minisz­térium fe állítását. A népjóléti mi- niszíérium helyébe egészségügyi minisztérium szervezését. Továbbá az igazságügyi szervezet átalakítá­sát, a tanácsrendszerrel való szer­vezeti kapcsolat megteremtése ér­dekében a felsőbíróság és a főáí- amügyészségek mgszuntetéséí. Ezután Hidas elvtárs beszédében részletesen megindokolta az Alkot­mány egyes pontjai megváltoztatá­sának szükségességét. Hidas elvtárs beszédéi hosszan­tartó lelkes taps fogadta, majd az Országgyűlés tagjai egyhangúan el­fogadták a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló ( törvényjavaslatot. A béke védelméről ssróló törvényjavaslat tárgyalása Ezptán megkezdték a béke vé­delméről szó! törvényjavas'at tár­gyalását. A törvényjavaslat előadó­ja Szabó Pál író vólt. Szabó Pál beszéde után a képvi­selők szűnni nem akaró fergeteges tapsviharral juttatták kifejezésre a magyar dolgozók vágyát és szilárd elhatározását: megőrizni és megvé­deni békénket, országépítő mun­kánk előfeltételét és keményen le­sújtani azokra, akik az imperialis­ták sötét tervei szolgálatában bé­kénket bármily módon veszélyezte­tik. Az Országgyűlés tag-fai ezután egyhangú lelkesedéssel elfogadták a béke védelméről szóió törvényjavas­latot, majd Drabos Lajos elvtárs, •einök az Ország-gyűlés ülésszakát I berekesztette. szintes-színin i r~ ——-—------- — ű)-én_ újabb burgonyával telt vagjn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom