Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-05 / 282. szám

* 1950 DECEMBER 5, KEDD 7 Oláh Elek kislétai TSZCS-tag családfa húszezer forintot keresett ebben az esztendőben A szöretkezetfejlesztési agitáció legjobb érvei a termelőszövetkezetek munkájának eredményei Dolgozó parasztok százai figye­lik nagy érdeklődéssel hosszú ide­je termelőszövetkezeteinket, ter­melőcsoportjainkat, Dolgozó pa­rasztok százai latolgatják Sza. bolcs-Szatmár falvaiban a nagy­üzemi gazdálkodás útjára való lé­pést. Figyelik, hogy folyik a munka a szövetkezetekben, figye­lik, milyen szép a terméshozam, milyen gyönyörködtető látvány a szövetkezeti jószágálloinány. De legjobban arra kíváncsiak, mit jövedelmez egy-egy szövetkezeti tag egész esztendei munkája. S most, hogy szövetkezeteink rövi­desen befejezik az évvégi zár­számadás készítését, a kívülálló érdeklődök egész sereg kézzelfog­ható, szemmel látható bizonyító, kát kapják annak, hogy a dolgozó parasztok felemelkedésének, bol­dog, gondtalan életének egyedül helyes útja a társas, szövetkezeti gazdálkodás. A KEMECSEI JAB AS termelőszövetkezetei és csoport­jai közül a nagyhalászi „Vörös Csillagában 24 forint esik egy munkaegységre, a nagyhalászi „E>ózsá”-ban pedig huszonegy. A harmadik falubeli szövetkezetben, a „Petöfi”-ben 18 forintot fog­nak kifizetni minden elvégzett munkaegység után. Nyirbogdány- ban is igen szép az elért ered­mény, 24 forint egy-egy munka­egység értéke. A CSENGERIJAEASBAN Szamosbecsen 24, Gacsályon 22, Tyúkodon 24, Oicsván 24.20, Csenge rben 28.50, Szamostatár­falván pedig 18 forint esik egy munkaegységre. A VASAROSN AMÉNYI JAKABBAN Jándon húszforintos a munkaegy­ség, a nagyvarsányi termelöcso- portnál pedig 15 és fél forint. A nagyvarsányi termelőcsoportban dolgozik Herczeg János dolgozó paraszt és családtagjai. Együtte­sen 12.000 forintot kerestek ebben az esztendőben. A NYÍRBÁTORI JAKABBAN Kislétán 24 forintos a munkaegy­ség, amellett beruházási tartalék­ként 32.000 forintot félretettek a termelőszövetkezeti csoport dol­gozó parasztjai. Oláh Elek szö- vetkezetbeli dolgozó paraszt csa. ládtagjalval együtt 20.000 forin­tot keresett ebben az esztendő­ben. Id. Bihari Gusztáv családjá­nak részesedése mintegy tízezer forint munkájuk után, id. Janek László családja pedig 11.000 fo­rintot kap az idén végzett munka arányában. — Encsencsen 23 fo­rintot ér egy munkaegység, a ter­melőszövetkezeti csoportbeliek ennyit kapnak majd munkaegysé­geikért. a KisvARöAi jÁrasban Tornyospálcán 41.38 forint esik egy-egy munkaegységre, emellett minden adósságát kifizette a cső. port. Fazekas József szövetkezet­ben dolgozó paraszt végzett mun­kája után 7.100 forintot kapott, Bakó István csoporttag esztendei jó munkája pedig 5.300 forintos jövedelmet eredményezett. — Tu- zséron a „Béke” termelőcsoport­ban 18 forint egy-egy munkaegy­ség értéke, a íényeslitkei csoport­ban pedig harminc forint. Mind­egyik csoport kifizette az évi'jö­vedelemből adósságait is, teljesí­tette kötelezettségeit a nép álla­mával szemben. A BAKTALÖRANTHAZI JAKASBAN a baktai „Úttörő” tszcs.ben 10 forintos egy-egy munkaegység, szövetkezeti alapra 2.500, üzemi alapra pedig 3.543 forintot tarta­lékoltak. Hegyi József csoporttag családja 9.300 forintot keresett ebben az esztendőben, Kodak András csoporttag és családtag­jainak munkája pedig 8.300 fo­rintos pénzjövedeimet eredménye­zett. Nikitovics László csopoit- tag családja pénzben 7.100 forin­tot keresett ebben az esztendő­ben. — A besenyödi „Szikra” tszcs-ben 21 forintos egy-egy munkaegység. EGY NAP ALATT ÖT CSALÁDDAL GYARAPODOTT A BAKTAI TSZCS A falvak dolgozó parasztjaiban a szövetkezetbeliek eredményei láttán megérlelődik az elhatáro­zás. Baktalórántházán például egy nap alatt öt családdal gyara­podott az „Úttörő” tszcs. Köztük volt B. Tóth Mihá'y tizenkéthol- das középparaszt is. Nem sokkal belépésük után csoportértekezlet volt, amelyen a tagság egy aka­rattal adta bizalmát B. Tóth Mi­hálynak és a csoport elnökének választották meg. Lelkes erőmmel választolla meg új vezetőségét a sísléhsgyi DISZ alapszer vezet Az elsők között választotta újjá vezetőségét a sóstóhegyi fiatalok DISZ-szervezete. Az ifjúgárdis­ták munkája nem volt hiábavaló, már a taggyűlés kezdete eiött ösz- szegyült a szervezet tagsága a „Vörös Csillag” tszcs kultúrter­mében. Vendégek is jöttek, hogy tanúi legyenek ennek az ünnepé­lyes taggyűlésnek. Még' a kultúrterem falai is új ünneplő ruhát öltöttek magukra. Feliratok hirdették, hogy a fiata­lok megértették a DISZ Központi Vezetőség határozatát: „Uj veze. tőség választásával erősítjük alap3zervezetünket.” Az elnökség és a jelölő bizott­ság megválasztása után Papp An­na, a szerveset titkára tartotta meg beszámolóját. Beszélt szer­vezetük eddigi munkájáról. El­mondotta, hogy a nyári munkák idején a DISZ fiatalok lelkesen siettek az aratásban és más munkákban elmaradt özvegyek és idősebbek segítségére, hogy ne maradjanak le a munka befeje­zésében. De helytálltak a tanács- választás előtt és a békekölcsön­jegyzés idején. 16 ifjűgárdista végzett állandó felvilágosító mun. kát, azonfelül Felsösóskúton és Nyírszöllösön végeztek agitációs munkát. Kultúrgárdájuk is kivette ré­szét a választás sikerének elő­mozdításából. Jó munkájukkal el­érték mát a járási kuitúrverse- nyek alkalmával, hogy énekből első díjat vittek haza, tánebrigád- iuk pedig második helyezést ért el. Szépek ezek az eredmények, de hogyha minden egyes tagot moz­gósítanak a feladatokra, sokkal szebb eredményeket érhetnek el. Hiányzott a szükséges lendület még egyes vezetőségi tagokból is. Erről is nyíltan beszélt Papp elvíársnö. Voltak köztük, akik teljesen el­hanyagolták a szervezet munká­ját. Fekete Miklós vezetőségi ülé. sekre sem járt, de még a legtöbb taggyűlésről is hiányzott. Vagy Csizmarik Sándor, aki jegyzői te­endőit sem végezte el, elhanya­golta a jegyzőkönyvek továbbítá­sát. Emellett, ami még súlyosabb: a vezetőségi üléseken, gyűléseken állandóan mocskos, trágár szava­kat használt és ezzel magát a szervezetet bomlasztotta. Ezzel ez ellenségnek adott fegyvert a ke­zébe. Egymásután maradtak el elsősorban a lányok, akiket szü­leik inkább az MNDSZ-be küld­tek. Egyik oka volt ez, hogy a szervezet taglétszáma sem nőve. kedett. Nem figyelt fel erre az üzemi pártszervezet sem. Elsősorban Papp Anna hibájából, aki nem tartotta jói a kapcsolatot a párt- szervezet vezetőségével. Megfe­ledkezett arról, hogy a Párt ifjú­sági szervezete csak altkor végez­het igazán jó munkát, ha munká­jukat állandóan támogatja, ellen­őrzi a pártszervezet. A múlt évben nem fordítottak elég gondot a fiatalok oktatására sem. Most a fiatalok nagyrésze a tszcs alapfokú politikai iskoláján képezi magát, de mindannyiukat be kell vonni legalább az olvasó­köri mozgalomba. A beszámoló hibája az volt, hogy keveset beszélt az elvtársnő a szervezetük előtt állő fe’adatok- ról. Szólt a burgonya- é3 kukori- cabegyüjtésröl, de nem említette a fiatalok eddigi eredményeit ezen a téren. Részben ennek tudható be, hogy aránylag kevesen szóltak a titká­ri beszámoóhoz. Elsőnek a helyi pártszervezet titkára, majd Feke­te elvtárs, a csoport pártszerve­zetének titkára szóltak hozzá. Fekete elvtárs elismerve, hogy eddig nem foglalkozott elég ko­molyan a DISZ szervezet kérdé­seivel, megígérte, hogy ezután fontosságának megfelelően fog­lalkozik a pártszervezet a fiatal­sággal. Első feltétele lesz, hogy az újonnan megválasztott DISZ- titkárt bevonják a pártszervezet vezetőségébe, hogy állandóan kép­viselhesse a fiatalokat. A HOZZÁSZÓLÁSOK UTÁN a jelölőbizottság elnöke ismertet­te az új vezetőségbe javasoltak neveit. Kitörő taps, éljenzés, helyeslő kiáltások köszöntötték Papp An­na jelölését Egyhangú örömmel választották ismét a vezetőség tagjai közé, legtöbbet tett eddig is a szervezeti élet fellendítéséért. Egymásután mondotta el a többi javasolt is életrajzát. Egyhangú­lag fogadták el ifjú Iván Imrét is, a dolgozó paraszt fiát, aki elől járt a felvilágosító munkákban. Petró Máriát, a középparaszt lá­nyát, alá a kultúrmunka és fel- világosító munka során tűnt ki. örömmel fogadták Vigvári And­rást is, a tszcs fiatalját és Szabó Magdát. A szervezet tagjai megértették, hogy nem mindegy ki kerül az új vezetőségbe. Figyelmesen hallgat­ták életrajzukat, kérdéseket tét. tek fel a javasoltakhoz. Petró Máriát például kérték, hogy sű­rűbben járjon el a szervezetbe, mint most a legutóbbi időben. A választás befejezése után a jelenlevők tapsvihara közben Megszerették a bányát Nemrég Gorlovlcában a „Kom- szomoiec“ bánya Komszomol bizott­ságához bejött egy fiatal legény és Scserbakov Komszomol szervező­höz fordulva. így szólt: — Elhatároztam, hogy végérvé­nyesen itt fogok letelepedni. Idehi- vem hozzátartozóimat is ... Ez Ribatyenko volt, a villany­vasút egyik legjobb, fiatal gépésze. Alig néhány hónappal ezelőtt érke­zett ide egy hozzá hasonló falusi fiatalokból álló csoporttal. Scserba­kov már az első napon megkérdezte tőle: — Vég'eg hozzánk? — Majd meglátom — válaszolt kitérően Ribatyenko. Ribatyenko még nem ismerte a bányát, annak hagyományait. Egy alkalommal meghívták őt a klubba, akkor amikor a bánya veteránjai is ott voltak. Az ..öregek" beszélget­tek a bánya történetéről. Elmond­ták, hogy a bányát még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom e'.ő.t alapították. Akkor még „Má­ria“ bányának hívták és igen kevés szenet adott. A sztálini ötéves ter­vek éveiben a bánya felett a kom- szc-molisták vállaltak védnökséget. Az ország minden részéből jöttek ids a fiatal munkások. Uj tárnákat nyitottak. A bánya körűi egész kis város nőtt ki, melyet aztán Kom- szcmolszknak neveztek és a bánya is új nevet kapott: „Komszomolec“- nek keresztették el. Az öreg bányászok elbeszélései mély benyomást tettek Ribatyen- kóra és társaira. Néhány nap múlva a fiatalokat közös szállásukon tekintélyes bá­nyászok látogatták meg. Jefim Iva- novics Filatov és Ivan Boriszövics Szatanin. Ribatyenko már hallott Ivan Boriszovicsról. Am-'kor a há­ború idején a tapasztalt bányá­szok a frontra mentek, a fejtési szinten a serdüiők maradtak vissza. Sza tanin szeretet tel fogad ta, meg­tanította őket a szerszámokkal bán­ni. ácson: és szenei fej en:. Az ő fejtés: szintjén dolgozó ifjúsági brigád volt a legjobb a Don-me- dencében. Ez alkalommal sokáig elbeszélgetett az if jakkal a két bá­nyász. Ribatyenko előtt kirajzoló­dott a Szovjet bányászok alakja, akik lelkűk mélyéből fakadó oda­adással viseltetnek munkájuk iránt, akik saját bányájuk gazdái. E'jöt'ek a közös szállásra más tekintélyes bányászok is és bestéi­tek magukról, társaikról, az ismert donyeci bányászokról. Azu4án a fiatal bányászok egy­másután kezdtek átköltözni az öreg bányászok szá'lásairo. Egyszer a Komszomol ti kár be­jelentett«, hogy e mennek Szvja'o- gorszkba. a bányászati gyógyinté­zetbe lá'ogatóba. Több mint 50 fia­tal bányász indult gépkocsin az üdülőolthonbn. Városok mellett ro­bogtak el, eztán sűrű fenyőerdJSk között ez északi Donyec festői partja mellett az ifjak megláttak egy szép épületet. — Itt üdülnek a mi bányászaink, Ez e bányászok üdülője. Ez a kirándulás mély nyomot ka* gyott Ribatyenko emlékezetében. Mind erősebb és erősebb szélek fűzték a bányához és társaival együtt mindinkább megtanulta ér­tékelni és becsülni a bányászok dicső munkáját. „Nem! Nem me­gyek én el innen sehová sem!” — mondta magában Ribatyenko és ugyanezt mondta a többi újonc is. Egyesek elhatározták, hogy idehfv- ják családjukat is a Don-medencé­be. A ..Komszomolec" bányában az újoncokkal való jól átgondolt bá­násmód példája szélesen elterjedt a Don medence többi bányájában is. A Komszomol szervezetek ma már majdnem mindenütt találko­zókat hoztak létre az új és az öreg bányászok között. A nevelőmunká­ba tekintélyes bányászokat, értel­miségieket vonnak bele. A makejevkai Ordzsonikidzéről elnevezett bánya fiatalsága nagy érdeklődéssel hallgatta Vaszilij Ivanovics Prokopovnak, a Szocia­lista Munka Hősének elbeszéléseit. Nemrég ben a Komsromol bizott­ság elhatározta, megmutatja a fia­tal bányászoknak, hová kerül a bá­nyából kitermelt szén. Kirándulást szerveztek a Kirovról elnevezett kohóüzembe. A bányászok meglát­hatták. hogy miként olvasztják meg a szén segítségével a fémeket, miként hozzák mozgásba a gépe­ket. Az újoncok nevelésében részt- vesznek az írók, a művészek és tu­dósok is. A sztá'inói kerület könyv- és folyólralkiadóia „A fiatal munká3 könyvtára“ elnevezéssel brosúra- sorozatot adott ki. A brosúrák az ismert bányászokról, újítókról és a fasiszta rablók ál*al lerombolt bá­nyák újjáépítéséről szólnak. A fiatal bányászok előadásokat hallgathatnak a vidék múltjáról, természeti kincseiről A bányász- ifjúság érdeklődéssel hallgatja a „Lenin és Sztálin a Don-medencé- röl“, „A rég: és az új Don meden­ce“. ,.A Don-medence, mint a Sztahánov-mozgalom szülőföldje“, ..A Párt és a kormány gondoskodá­sa a bányászokról“ című előadáso­kat. A fiatal bányászok iránt megnyil- vánu ó gondoskodás, szeretet, az újoncoknak az öreg bányászokkal való találkozása;, a Don medencé­ről és általában a bányákról szóló előadások és beszélgetések belene­velik az ifjúságba a bányászvidék iránti, a bányájuk és a munkájuk iránti szeretetek Fe?e!fissÉeíe!5?$e!)b imra&ít kérünk a Maionicari Egyesülés vezetőitől Mi, a nyírbátori Á^amosított Demjén-malomból még novem­ber 8'án benyújtottunk egy újítást a Malomipari Egyesü­léshez, amelynek évi megtaka rítása felül van a 10,000 forin­ton. Az újítást elfogadták, kiérté­kelték még november hónap­ban, de még a mai napig sem értesítették a helyi újítási fe­lelősünket az újítás további sorsáról. Dolgozóink kérik az Egyesü­lés vezetőit, hogy fordítsanak nagyobb gondot az újításokra és kezeljék azt lelkiismereie* sebben. * Népgazdaságunk számára je­lent hasznot ez az újítás és könnyebbé tenné az üzem dol­gozóinak munkáját Eddig egy dolgozó 170 mázsa terményt öntött fel egy műszak alatt és leszedett 50 mázsa korpát, ame- yet 50 kilós zsákokba mázsáit. Az újítás bevezetésével dől* gozóink megszabadu’nának et­től a nehéz munkától, gyorsabb lenne a malom munkája. DANDÄR MIHÁLY az üzemi pártszervezet titkára újabb vendégek érkeztek. Piros- nyakkendös úttörő fiúk, lányok vonultak be énekszóval zászlók aiatt, hogy átadják az új vezető­ségnek a helyi úttörőcsapat üd­vözletét. Pál Endre VIII. o. úttö­rő ígérte társai nevében: arra tő rekszenek minden erejükkel, hogy mire eljön az ideje, méltók lehes­senek ök is a DISZ tagságára. Kultúrműsor következett a tapsviharral fogadott lelkes üd­vözlet után. A szervezet kultúr- brigádja mutatta be új műsorát a megjelenteknek. Az új DISZ vezetőségnek az itt tapasztalt lendülettel kell új éle­tet önteni szervezetébe, hogy ígé­retüknek megfelelően valóban, méltóképpen fogadják Sztálin elv­társ, a fiatalok szeretett édesap­jának születésnapját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom