Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-05 / 282. szám
4 1(T9 R’SCICMBCIT 5, KEDD A VÍLÁGMÍNDENSÉG TITKAI ; DÍSZ vexetőscgváiasztások Hogyan keletkezett a világ ? Régi idők. hosszú évezredek tóta foglalkoztatja az emberisé get az a kérdés, hogy hogyan ke Jelkezett a világmindenség, mi lyen erő hozta létre, milyen sors yár a világra, honnan van a nap melege, miből keletkezik az eső a villámlás, miért látunk olykor szivárványt, mi teszi termővé a földet, hogyan keletkeznek az élőlények, miért váltakoznak az évszakok, mi okozza a pusztító betegségeket. Nagy kérdések amikre a primitív ember nem tudott kielégítő fe'eletet kapni Egyszerű eszével, tudomány híj ján úgy magyarázta a jelensége két, hogy vannak jó é3 gonosz ■zellernek s ezek benépesítik az egész földet. A jó szellemek adják a meleget, a termékeny esőt a rosszak a betegséget, a pusztító viharokat. Valami jó szellem köz remüködésének tudták be az egész világmindenség létrehozását is. Messze tőlünk, a csendesóceáni Hawaii-szigeteken úgy hiszik az emberek, hogy a végeláthatatlan tengertömeg Tangaloa isten birodalma. Az isten lánya, a Tengeri Pacsirta le akart telepedni, de nem talált száraz helyet. Erre Tangaloa egy sziklát tört le az égboltozatból és. a tengerbe dobta. Ebből lett a Hawaii-sziget, ahol az Isten lánya megtelepedett. Hawaii egyszerű lakói nem is tudják, hogy lakóhelyük nem az egész világ, annak csak parányi i'észe. Indiában, néhány évezreddel ezelőtt az a mese járna, hogy a földet négy elefánt tartja, az elefántok egy óriás teknösbékán állnak, a teknős béka pétiig a tengerben úszik. Ugyancsak az indu- isoktól származik az a legenda is, hogy kezdetben volt ez ósvíz, amely aranytojást tojt, a tojás kettérepedt, a fölső héjából lett az égbolt, az a'sóbói pedig a föld. A babiloniak úgy tudták, hogy a föld az óceánban úszik. Másutt esküdtek rá, hogy a szárazföld Ihá.rom bálna hátán nyugszik. Végtelenül naivak, gyermekesek ezek a magyarázatok. Olyan emberek agyában születtek, akik megközelítőleg sem ismerték a tudományt, akik nem uralták a természetet, akiket elbűvöltek a hatalmas természeti erők. Hogy magukat megnyugtassák, kénytelenek voltak hinni olyan természeti erőkben, amelyek a semmiből vala’mit hoznak létre, amelyek világot tudnak teremteni. Lehet mondani, az emberiség minden korában voltak gondolkozó emberek, akik kételkedtek a primitív legendákban, akik keresték a világot létrehozó okokat. Részük az üldöztetés volt. Mág'yahalállal halt meg nem egy tudós, me. t tanulmányozni merte az anyagi világot, a klerikaliz- mus megvesszőztette Prineilit, mert azt merte állítani, hogy a csillagok nem hullanák le, Ca:n- panellát huszonhétszer hurcoiták kínpadra, mert megmondta, hogy végtelen sok világ van. Börtönbe vetették Galileit, de % tudós ot: is azt mondta : „és mégis mozog a föld”. A világmindenség törvényeit felfedezni bűn. eretnekség volt. A haladó emberek mégis kutattak, mégis kételkedtek a világ „teremtésének” hivatalos magyarázatában, s ez a kételkedés létrehozta a természettudományokat. Az üldöztetést leszámítva is nehéz munkájuk volt a természettudósoknak. Uj utakon jártak, fel kellett fedezniük a világot mozgató erőket, visszaverni azt az alapjában hamis tanítást, hogy a világ kezdetétől fogva változatlan. A kutatások eredményei nagy- értéküek. A geológia tudománya megismertet bennünket a földkéreg történetével, életével, jelentőségeivel. A leletek, a kőzetek napnál világosabban bizonyítják, hogy sok helyen, ahol ma száraz, föld van — évezredekkel ezelőtt tenger borította a vidéket. Néha még a hegyekben is rábukkannak ősrégi korokban ott élt tengeri állatok kagylójára. A tudomány fejlettségének eredményeként az emberiség már régen túljutott a naiv és primitív legendákon. Ma már pontosan ismerjük földünk nagyságát, mozgásait és többé-kevésbbé belsejét is. Tudjuk, hogy a Föld felülete több, mint 500 millió négyzet- kilométer, Líf gyarország tehát ötezerszer is ráfér. A tudósok kiszámították a Föld tömegét is, amely hatezertrillió tonna. Ezt a földmennyiséget tehervagonokba rakva olyan hosszú szerelvényt kapnánk, hogy húszezerszer elérne a hozzánk legközelebb lévő csillaghoz, amelyet viszont csak ötmillió év alatt tudna megközelíteni a leggyorsabb repülőgép is. Ezekhez hasonlóan gyűlnek az adatok a Napról, a legközelebbi bolygókról, p. Holdról. A természeten uralkodni kezdő ember előtt feltárulnak a világmindenség titkai. a Szaturnusz, az Uránusz és a Plútó. Ezek a bolygók — többségük sokkal nagyobb a Földnél — apró csillagocskákhak látszanak, s éppúgy a mi Földünk is kis csillagnak tünrék fel, ha mondjuk a Jupiterről néznénk. Naprendszerünk bolygóit a Nap világítja meg. Valamennyien megközelítőleg gömbaiakúak, s a keringésen kívül még egy mozgást végeznek, forognak saját tengelyük körül. E mozgások következtében változnak Földünkön- a napszakok és évszakok. A bolygóknak mellékbolygóik, holdjaik vannak, a Jupiternek például tizenegy, a Földnek egy. Ezeket az égitesteket gázok veszik körül. A nagyobb bolygóknak sűrű, a kisebbeknek ritka a „légrétege”, hiszen a nagyobb tömeg magához tudja vonzani a könnyebb gázokat is, a .kisebb bolygó pedig csak a nehezebbeket. A NAPRENDSZER KELETKEZÉSE AZ ANYAG MEGMARAD Valamennyien ismerjük a Földön lévő egyszerű anyagokat : a fát, a vasat, ismerjük a vizet, a evegöt. Tudjuk azt is, hogy ha valaki például baltát akar csinálni, ahhoz anyagra, vasra van szüksége. Semmiből nem csináltak még baltát, de még egy szö- gecskét sem. S mintahogy semmiből nem keletkezik anyag, éppúgy nem is tűnik semmivé. A meggyujtott papírdarab elég, de belőle hamu, füst keletkezik. A kávéba tett cukor sem tűnik el, csak feloldódik. A tudósok úgy mondják ezt, hogy az anyag megmaradása. Az anyag tehát meg- semmisíthetetlen, örök. ennek következtében megsemmisíthe- tetlen és örök a világmindenség is, hiszen az is anyagból van. Helytelen tehát a világ születéséről, teremtéséről vagy keletkezéséről beszélni, helyesebb a világ részeinek, egyes o olygóknak vagy rendszereknek keletkezését, életét vizsgálni. Ezek ugyanis keletkeznek, hiszen a világ állandóan változik, mindig valami megszűnik benne és ebből új születik. MIBŐL ALL A VILÁGMINDENSÉG ? Régen csak a földer ismerték az emberek, azt is csak felszínesen. A talajt sík felületnek gondolták. A Föld feletti világról pedig egészen nevetséges elképzelő, selk voltak. Az eget átlátszó kristálybúrának tartották, olyan üvegharang félének, amely alatt élesztőt vagy élelmiszereket tartanak, a boltokban. A csillagokról az volt az elképzelés, hogy azok szépen fénylő csillárok, amiket gondos kéz rakosgatott az égboltozatra. A fölöttünk lévő világot különlegesnek, csodálatosnak, földi mértékkel mérhetetlennek tartották. Ma már nagyjából tiszta képünk van arról, hogy a csillagokban is általunk ismert anyagok vannak, az anyagokat a 02 kémiai elem és ezek vegyü- letei alkotják. Olykor-olykor a földre hull «gy-egy szétesett bolygó töredéke. Meteoritnak hívják. Ezekben, a „hullócsillagokban” szépen felismerték a vasat. A tudomány már egy sereg adatot tud szolgáltán! a hozzánk legközelebb lévő bolygók életéröl, mozgásairól, környezetéről. A csillagászok kiderítették, bogy a közeli csillagok egyazon rendszerhez tartoznak, s központjuk korántsem a Föld, hanem a Földnél sokezerszer nagyobb, a Nap. Ezért nevezték el e bolygócsoportot NAPRENDSZERÜNKNEK. A Nap körül kilenc bolygó kering, nagyjáoól egy síkban és megközelítőleg köra’akú pályán. Legbelül a Merkur, majd a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, A tudósok jelenleg még többféleképpen magyarázzák naprend. szerünk kialakulását. Minden valószínűség szerint valamilyen csillag nekiment a Napnak, vagy közelkerült hozzá, s az ütközés, vagy tömegvonzás következtében kisebb darabok szakadtak ki a Napból. A Szovjetunióban 1914 ben tudományosan feldolgozták a következő elméletet : A Nap egy- idöben hatalmas felhőzeten, kő- szemcsékből álló sűrű rétegen haladt keresztül, a köszemcséket magával rántotta, ezek a Nap körül megközelítőleg egy síkban helyezkedtek el. s összeáilva, összeforrva megkezdték végtelen keringésüket. Egy biztos : a Föld és a többi bolygó is egykor gázokból állt, később ezek a légnemű anyagok összesürüsödtek, lehűltek, megszilárdultak. A naprendszer bolygói megközelítőleg azonos időben keletkeztek, fejlődésük azonban különböző ütemű. A lehűlés következtében a nehezeDb anyagok a bolygó (mondjuk a Föld) belsejében helyezkedtek el s az égitest magvát alkotják. A kisebb bolygók hamarabb hültek le, ami természetes is, hiszen egy pohár tej is hamarabb hül ki. mint egy egész kannával. A külső réteg ráncokat vetett : ezek a ráncok lettek a hegyek. Belül magas maradt a hőmérséklet. A Föld belseje például még ma sem hült le teljesen, bizonyítják ezt az újra és újra kitörő vulkánok, a Vezúv, az Etna, a Popocatepetl, stb. Az égitestek körül légnemű rétegek helyezkedtek el. Itt a Földön is. A könnyű gázok elillan- j tak a világűrbe, a nehezebbek, az I oxigén, a nitrogén, a széndioxid ittmaradtak, s oly szerencsés keveréket adnak, hogy megteremtették az élet feltételét. Ezt az anyagkeveréket levegőnek hívjuk. A Föld lehűlésénél nagymennyi ségü vízpára is keletkezett, ez hatalmas felhőkbe sűrűsödött, le csapódott, megindultak az első hatalmas esők, a földkéreg mélyedéseiben összegyűlt a víz — így keletkeztek a tengerek. A tengerek egyben újabb lehetőséget adtak az élet keletkezéséhez, a tengerek vizében keletkeztek azok az egyszerű fehérjecseppck, amelyekből kifejlődtek a bonyolult szerkezetű növények, az állatok és maga az ember. Helyes, hogy a DISZ mátészalkai járási titkára aktívákat oszt be a vezetöségválasz*ó gyűlések előkészítésére és azok ellenőrzésére. Helytelen, hogy ő maga egyetlen egyet sem ellenőrzött s így fordulhatott elő, hogy a mátészalkai szervezet új vezetőségében hét közül, 5 irodai alkalmazott. Helyes, hogy Suszter elvtárs, a nyíregyházi járás DISZ-ti%ára központi feladatának tekinti a vezetőségválasztásokat. Helytelen, hogy Suszter elvtárs minden egyes vezetőségvá. lasztási ülést ő maga készít elő és nem mozgósítja a járási aktívákat. Helyes, hogy a nyíregyházi DISZ-titkárság aktívákkal készíti elő a vezetőségválasztó taggyűléseket. Helytelen, hogy ezek az aktívák máról holnapra dolgoznák és a vezetőségválasztást nem előzi meg széleskörű felvilágosító munka. Helyes, hogy Sóstóhegyen az úttörőcsapat küldöttel felköszön- tötték az új vezetőséget. Helytelen, hogy hasonló köszöntéssel még nem találkozott senki a nyíregyházi vezetöségvá- lasztásokon. Csatlakozom a „Néplap legjobble/elezäje1' címért fairé versenyhez Olvastam a Néplap egyik számában, hogy verseny indul a „Néplap legjobb levelezője” cím elnyeréséért. Ehhez a versenyhez én is csatlakozni akarok s ezért á megtisztelő címért küzdeni fogok. Minden erőmmel dolgozok azon, hogy nemcsak a helyes és jó tapasztalatokat vessem fel az újságban, hanem a hibákat és hiányosságokat is. Bízom abban, hogy minden igazságosan felvetett kérdés megoldásánál nagy segít* séget nyújt számunkra az újság és a munkáslevelezésen keresztül sokmindent meg tudunk javítani községünk életében. Azon igyekszem majd, hogy legyen a Néplap a napkori dolgozók szócsöve is. IMREI FERENC az állami faiskola kerti munkása z Napkor. Megkezcleflik a Bolsevik Fárt útja e. előadássorozat Az clmúíl oktatási' évadban igen nagy sikere volt Nyiregy" házán a „Bolsevik Párt útja“ című előadássorozatnak. A dolgozók tömegei, párttagok és pártonkíviiliek egyaránt látogatták ezeket az előadásokat. Az idén újra kezdetét veszi az előadássorozat. Nyíregyházán és Mátészalkán. Az első előadást Nyíregyházán Nagy Ferencné elvtársnő, Mátészalkán Orosz Ferenc elvtárs tartja december 10*cn. Minden bizony- nyál ezeken az előadásokon is nagy számban vesznek részt a párttagok és pártonkíviiliek. Ehhez azonban szükséges az Is, hogy pártszervezeteink tudatosítsák az előadások jelentőségét. Kiknek a barátja a jánkmajtisi állomásvezető és forgalmista? Kéke filmszínház Nov. 30—dec. 6. Csütörtöktől — szerdáig Messzi vizeken Uj magyar é6 szovjet híradó. Matiné minden vasárnap délelőtt 11 órakor, Mindennap négy előadás: tél 3, fél 5. fél 7, fél 9-kor November 15-én délelőtt 10 órakor két rendörbajtárs érkezett a jánkmajtisi vasútállomás forgal mi irodájába. Amint beléptek, az irodában tartózkodó Kozma Károly szamossályi tejgyüjtö megjegyezte: „ez nem váróterem”. A két rendörbajtárs a „hivatalos felvilágosítás” után udvariasan elhagyta az irodát. Ezt helyesen tették, hiszen a forgalmi iroda senki részére nem váróterem. Azonban, mert senki részé1 re nem váróterem, eppen érért nem lehet napirendre térni afelett hogy mit kerestek a forgalmi irodában: Kozma Károly szamossályi tejgyüjtö és Docsa István szamossályi malomtulajdonos ku. Iák ! ? Mészáros Lajos állomás főnök és Dudás János forgalmi szolgálattevő vájjon miért kedveli e kettő társaságát és miért ke! lemetlen az, ha megje'eník a Iát határon demokratikus rendünk két őre ? ! A tejgyüjtö és a ku- lák nyugodtan terpeszkedik a forgalmi iroda karosszékében, nézegetik az asztalon levő hivatalos iratokat és kedélyeskedve -.réfál- koznak az utasokkal. Mészáros Lajos áliomásvezetö még azt is megengedi, hogy Kozma Károly tejgyüjtö a vasútállomáson feladott kerékpárokon szaladgáljon. Aki ezeket az eseményeket látta, az meggyőződhetett arról, hogy milyen „magas” fokon áll a jánk. majtisi állomás személyzetének ébersége és hogy az állomásvs- zető a szoigá'attevövel együtt kiknek a barátja. Úgy gondoljuk,, hogy igaz az a közmondás: madarat tolláról, embert barátjáról — és úgy gondoljuk, hogy nagyon is szükség volna arra, hogy demokratikus rendünk őrei alaposan a mélyére néznének ennek a barátságnak. Tűrhetetlen az, hogy ez a két vasúti alkalmazott, akik a dolgozók bizalmából állanak a helyükön, az ellenséggel cimboráljanak ! Szunyogh Sándor Fehérgyarmat. FILM December 7-től 13-ig lesz műsoron a „Kárhozottak összeesküvése“ című színes szovjet film. A „Kárhozottak összes* küvése“ egy népi demokrácia problémáival foglalkozik. Feltárja az ellenséges elemek romboló, bomlasztó munkáját. Tekintettel arra, hogy a film rövid ideig marad műsoron, a Mozgóképüzemi Vállalat lehetővé tette, hogy a film látoga* tásához a jegyeket már be lehet szerezni. Az üzemek jegyigénylő lapot kapnak, melyen bejelentik jegyszükségletüket. A MOKÉP ezzel könnyíti meg dolgozóinknak a film megtekintését.
