Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-05 / 282. szám

1950 DECEMBER 5, KEDD fejezik, függetlenül politikai, világ­nézeti és vallási meggyőződésétől. Az a meggyőződésem, hogy minden egyháznak, minden ke­resztény embernek hivatásával járó kötcicssége a béke vé­delme. ■Péter János beszéde végén el­mondottá, hogy a' kongresszuson nagy számban veitek reszt az egy­házak képviselői, Keletről és Nyu­gatról egyaránt, leadták szavazaíu kát a békehatározatok mellett. Fábik József Kossulh-díjas kő műves és Horváth Richard, a Ka íolikus Papok Országos Békebizott ságának titkára beszéde után An­dies Erzsébet zárja bo a gyűlést Ezután Horváth Ferenc, a Hon­véd Színház igazgatója, a Buda­pesti Békebizctíság tagja olvasta fel a békenagygyűlés kiáltványát. A Magyar Országos liékcianárs kiáltványa Magyarország népéhez Magyar dolgozók! Az emberiséget háború fenyegeti. Nem az egyszerű emberek akarják és nem ők készítik elő a háborút. Egy maroknyi gyilkos söpredék, az emberiségnek egy elenyésző kisebb­sége az, amely a világot ezekkel a véres tervekkel fenyegeti. Csak en­nek az elenyésztő kisebbségnek: a fegyvergyárak és a világrészeket leigázó bankok urainak, a hatalmu­kat féltő, vagy már hatalmukat vesztett nagybirtokosoknak és gyá­rosoknak érdeke a háború, nekik, akik a világ Iángbaboruiásától újabb hódításokat, megingott hatalmuk megerősödését, elvesztett birtokaik és jövedelmük visszaszerzését vár­ják. Hogy milyen sorsot szánnak ők a világnak, ezt megmutatták a távoikelet egy kis országában, amelyet orvul lerohantak — bár legyőzniük nem sikerült és nem is fog sokasom sikerülni. Aggoda­lommal látjuk,- hogy míg mi a magunk újjászületett országában a teremtő bélre áldásait élvezzük, tálunk sokezer kilométernyire, a földteke túlsó feléti, n háború már nem pusztán fenyegetés, Iiaucm mindennapi szörnyű valóság. Védeűtezmünk kell az ellen a borzalmas veszedelem eile«, amely az emberiséggel együtt bennün­ket Is fenyeget. Védekeznünk kell, — mert lehet védekezni ! Az emberiség szinte teljes egyhangú­sággal a béke mellett áll. Ss a békeszerető emberiségnek meg­van az ereje ahhoz, hogy kivívja a győzelmet ebben a legszebb éö legszentebb harcban, amelyet tör­ténelme folyamán valaha is foly­tatott. Lehetetlen, hogy sokszáz millió egyet akaró ember hiába fogjon össze igazságos és nagy céloktól vezéreltetve ! Lehetetlen, hogy annyi nagyszerű elme, bá­tor harcos, küzdelmekben meged- ze*t nép ne arasson diadalt az életéért és jövőjéért folytatott e-satábsii ! Alti azt meri állítani, hogy a háború elkerülhetetlen, rá­galmazze az emberiséget. November második felében zaj­lott le Varsóban a békeszercró' emberiség nagyszerű seregszem­léje, a Bélié Híveinek XI, Világ- kongresszusa. Ezon a kongres­szuson olyan egyöntetűséggel és olyan erővel nyilvánult meg a vi­lág egyszerű embereinek Íréke- akarata, mint még soha. Több mint nyolcvan nemzet fiai, számtalan politikai és világ­nézet képviselői, fehérek és színe­sek, keletiek és nyugatink, a leg­különbözőbb korosztályok és szin­te minden foglalkozási ágból: száinszerint több mint kétezren, de nem kevesebb, mint nyolcszáz. millió ember képviseletében kiál­tottak nemet a háborúra és igent a béke világmentő terveire, alkotó Programm jára. A varsói kongresszus hatásos intézkedéseket követelt a fenye­gető világháború veszélye ellen; a koreai rablóháború megszünteté­sét, az atomfegyver 1 letiltását, az általános felszerelést, a háborús propaganda elnéinitását. A kon­gresszus megvalósítható és a bé­ke biztosítására alkalmas javas­latokat terjesztett az Egyesült Nemzetek Szervezete és az egyes országok parlamentjei elé. Ezeket a javaslatokat senki sem becsül- Iieti le, még kevésbbé hallgathatja agyon, mert a földkerekség fel­nőtt lakosságának fele áll mögöt­tük, nyolcszázmilliónál több, a bé­ke védelmére elszánt ember. A Béke Híveinek II. Világkon­gresszusán megmutatkozott, hogv a legkülönbözőbb felfogású, a leg. különbözőbb világnézetet valló emberek Is megértik egymást, ha valamennyien békét akarnak Megmutatkozott, hogy a bélié az emberiségnek ez a legegycteme- sebb ügye képes közös harci tá­borba összefogni valamennyi nem­zet fiait, — akármilyen politikai felfogást valljanak is, — csak egy a fontos: hogy a békét elvárják j Ez a tábor, — amelynek élén a szovjetunió, a világ első szocialis­ta állama, a «éjiek vezérlő csilla­ga, legfőbb támasza áll — mér­hetetlenül erősebb, mint a háborús gyujtogatók elvetemült klikkje. Ez a tábor győzelemre hivatott, mert erejéhez egy olyan fegyver is hozzátartozik, amelyen az ellen­ség semmiféle hatalommal nem tud úrrá lenni, az igazság. Magyar dolgozók ! Az egyet akaró nyolcszázmillió­val együtt a ml népünk millióinak képviselői Is egyhangúlag adták szavazatukat a békéimén fő javas, latok, az emberiség jövőjét szol­gáló határozatok mellett. Ezek az igenlő szavazatok köteleznek ben­nünket. ünnepélyes kiállásunk még fokozottabb, még cdaadóbb munkát és harcot követel tőlünk, saját ügyünk érdekében. Azzal küzdünk legeredményesebben a békéért, ha erősítjük szabad or­szágunkat, még virágzóbbá, még Izmosabbá tesszük, olyan acél fal­lá. amelyről véres fejjel pattan vissza, minden elvetemült támadó. Minden tégla, minden tonna acél, minden újabb barázda, minden tollvonás az épülő ország tervein: égy-egy csapás a háborús gyujto­gatók terveire és hozzájárulás bé­kénk védelmének nagy művéhez. Sorainkba hívunk minden be­csületes magyar embert. Korea példája Is megmutatta, hogy az egységes nép, ha Igazságos célo­kért harcol — legyőzhetetlen, még ha a félvilág elnyomói és kizsák­mányoló! támadnák is rá. Álljunk hát neki a nagy munkának. Épít­sük fel a béke hatalmas és meg­dönthetetlen épületét ! Ennél szeníebb harcot hazánk népe még soha nem vívott, mert ez a harc a nemzőt biztonságáért, az anyák életéért, a gyermekek jövőjéért, a nép boldogságáért folyik. blinden becsületes magyar em bernek ott a helye, a békénket vé­dőit táborában ! Előre a béke meg. mentéséért !” Román k or many delegáció érkezik Budapestre a magyar-román barátsági hétre A magyar-román barátsági hét alkalmából a román politikai, kulturális élet vezetőiből álló kor­mánydelegáció,. élmunkásküldött- *ég és kulturális küldöttség érke­zik Magyarországra. A barátsági hét során a magyar közönségnek alkalma lesz megismerkedni a Román Népköztársaság kulturális eredményeivel és a román kultú­ra haladó hagyományaival. ,,A Román Népköztársaság mű­vészete” címmel a budapesti Nem­zeti Szalonban kiállítás nyílik meg, amely bemutatja a román festészet, szobrászat kimagasló alkotásait, a román népművésze­tet és a legjobb politikai lcarrika- t urákat. A barátsági hét során Magyar­országra érkezik a román orszá­gos Szakszervezeti Tanács 186 tagú tánc- és énekegyüttese. A Magyar Színház felújítja Davi. ríoglu román szerző „Bányászok” c. nagysikeiü darabját, román szerzők müvei jelennek meg ma­gyar kiadásban. A rádió a hét fo­lyamán bő román zenei anyagot ad. Alfred Mendelsshon zeneszerző és karmester, Constantin Silvestri karmester hangversenyeken és a rádióban mutatják be a román zeneirodalom alkotásait. Gáli Ze- naida mezzoszoprán és Stefanes- ou Goanga bariton, a bukaresti Ál­lami Színház művészei ária és dal­esteken szerepelnek és fellépnek a budapesti Operában is. Jianu Vasile fuvolaművész a fővárosi zenekar román hangversenyén fog szerepelni. A kultúrdelegá- cióban szerepel Mihail Beniuc köl­tő és műfordító, a magyar költé­szet kivá'ó román nyelvű tolmá- esoiója, Constantin Baraschi szob­rászművész, Ligia Macovei festő- művésznő, Eugen Taru karrfka- turista is. A magyar-román barátsági hét programmja dec. 9-én kezdődik, a művészeti kiállítás megnyitásá­val, december 10-én este pedig az Operaházban lesz ünnepélyes megnyitó előadás. A román művé­szek Budapesten üzemekben és vidéken többek között Debrecen, ben is vendégszerepeinek. Az ün­nepélyes záróversenyt a budapesti Városi Színházban tartják meg. Otto Grotewobl miniszterelnök gsszoémet alkotmányszé tanács alakítására tett favaslatot Rdenauernek A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága december 3*án kiadott hadijelentésében közli, hogy a néphadsereg csa­patai valamennyi arcvonalon folytatták sikeres haditevé­kenységüket az amerikai és a délkoreai csapatok ellen. Az ancsutól (Ansziu) és Tokcson- tól (Tokszon) délre lévő térség­ben harc folyik az amerikai és délkoreai csapatok ellen, ame­lyek igyekeznek feltartóztatni a néphadsereg egységeinek tá­madását. A Hankíntól északra lévő térségben a néphadsereg egységei sikeres haditevékeny­séget vívtak az amerikai egy­ségek ellen. A keleti partvi­déken a délkoreai csapatok a néphadsereg egységeinek nyo­mása alatt Ranantól északra lévő térségben megkezdték visszavonulásukat. Javasoljuk, hogy erre a tárgyas­ra mindegyik kormány hat képvi­selőt küldjön ki. A tárgyalások he­lyének és idejének kérdésében a miniszterelnökök államtitkárai álla­podhatnának meg. Táviratban üdvözölte Rákosi eívtársat a SZOT IV. leiles tl.ésa majd az ülés résztvevői üdvözli táviratot intéztek Rákosi Mátyás elvtárshoz: — Megfogadjuk — írják többek között, — hogy Pártunk vezetésével kiszélesítjük a szocialista munka- versenyt az ötéves terv végrehaj­tásáért, emeljük a dolgozók politi­kai cs szakmai színvonalát, küzdünk a dolgozók jóléte emeléséért a terv- gazdaság keretein beiül. — ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy tovább harcolunk a Pol'tikai Bizottság határozatainak maradék­talan végrehajtásáért. — Pártunk vezetésével a szak- szervezetekbe tömörült dolgozók égy emberként sorakoznak fel az imperialistáktól fenyegetett béke vé­delmében, hazánk szabadságának és békéjének biztosítására. 3 „New Sietem“ rikke az atfai-aserijui imperia'isia tämü Ííamaly befsa ellentéteiről a koreai háborúval kapcsolatba« őt százaléka leszavazott. Délután 5 óráig több fővárosi kerületben a szavazásra jogosultak 75 százaléka szavazóit. Sok községben déli 12 óráig a szavazás már be is fejeződött. így volt Kolozsvárott és sók más köz- igazgatás területén. Különösen nagy élénkség volt azokban a Választó körzetekben, ahol a Román Munkáspárt és a ro­mán kormány vezetőit jelölték. Otto Grotewohl miniszterelnök de cember 1-én külön megbízottja út­ján átiratot juttatott el dr. Ade­nauer bonni szövetségi kancellárhoz. „Németország kettészakítása-nem- zet! szükségállapotot idézett elő -- írja, — amely súlyosbodott a remiit* tarizálás és Nyugat-Németország bevonása révén a háborús előkészü­letek terveibe. A német népet mélységesen nyugtalanítja nemzeti érdekei­nek veszélyeztetése az impe­rialista erők részéről. M'nden békeszerető német óhaj­tásának — írja a többek között — az felelne meg, ha Kelet- és Nyu- gai-Németország képviselőinek pa­ritásos alapon összeállított bizottsá­gából össz-német alkotmányozó 'a- nács alakulna, amelynek feladata lenno össz-német szuverén, demokra­tikus és békcszeretö ideiglenes kormány alakításának előkészí­tése és a megfelelő javaslatok előterjesztése közös jóváhagyás céljából, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritan- nia és Franciaország kormá­nyai elé. Ezzel egyidejűleg az össz-német al- kotmányozó tanács, ?.z össz-német kormány megalakulásáig segítségé­re volna az említett kormányoknak a békeszerződés kidolgozásában. Az össz-német alkotrnányozó ta­nács megalakítása azonnal megte­remtené a békeszerződés megköté­sére irányuló tárgyalások haladék­talan megkezdésének feltételét és egyidejűleg a tanács előkészületeket tehetne a kormányalakításra. A Német Demokratikus Köztár­saság kormány- kész a becsületes megértés szellemében minden olyan kérdést megtárgyalni, amely össze­függésben áll az öász-német alkot - mányozó tanács megalakításával é® feladataival. Kelet- és Nyugat-Némeíország lakosságának ragvrésze azon a vé­leményen van, hogy népünk nem­zeti létkérdéseinek megoldásával a következő lépésnek annak kellene lennie, hogy közös német javasla­tot terjesszünk a négy megszálló hatalom elé, A Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya a szö­vetségi köztársaság kormánya elé azt a javaslatot terjeszii, hogy a két kormány kezdje meg a tárgyalásokat ösSz-német alkot- mányozó tanács alakításáról. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa vasárnap folytatta IV. teljes ülését. Havrán István eivtárs, a bányászszakszervezet főtitkára be­számolt a november 26-i ünnepi mű­szak nagy sikeréről, melynek során a szénbányászat dolgozói napi elő-, irányzatukat átlagosan 1% száza­lékra teljesítették. Keinernann Péter elvtárs, a cey­loni szakszervezeti szövetség üd­vözletét tolmácsolta a magyar dol­gozóknak. Láncos János eivtárs az új alapszabályok elkészítésével kap­csolatban a dolgozóktól beérkezett javaslatokat ismertette. Bőd Péter elvtárs, a SZOT munkavédelmi osz­tályának vezetője a munkavédelmi bizottságok megszervezésének fon­tosságát hangsúlyozta. Az elhangzott felszólalásokra Ap­ró Antal főtitkár eivtárs válaszolt. ' I A „News Statesman and Nation” 1 c. londoni tvcíiiap cikket közöl az 'angol-amerikai * imperialista tömb kebelében uralkodó komoly nézetel­térésekről a koreai háborúval kap- cso'atban és figyelmeztet arra a ko­moly veszélyre, amellyel a Kína el­leni háború kiprovokáíása járna. Ha ilyen háború kitörne, akkor Ázsia sok milliós lakossága körében, ame­lyet egyformán a függetlenségének kivívásara irányuló törekvés hat át. .erős nyugtalanság támadna. Nehéz még csak elképzelni is, milyen ha­Hatalmas lelkesedéssel választana mag Románia napé a helyi 'tanácsokat A román dolgozók vasárnap vá­lasztották meg kcpvisfrő'kct a terü­leti, városi kerületi és falusi népi tanácsokba. A választást lelkes hangulat és a választók aktivitása jellemzi. M'ndonüít énekszó és éj- jenzés hangzott. A választók a né­pi demokratikus kormány* és a Ro­mán Munkáspártot éltették. A választási bizottságoktól ér- kezeit előzetes adatok szerint Bu­karestben december 3-án déli 12 óráig a választók több, mint ötven­fással lesz ez Indiára, Indokínára és Maiajára. ^Lehetséges — írja a lap a to- vább akban, — hogy az amerikaiak nyomására a francia kormánynak si­kerűi megszavaztatnia a háborút Kína eilen. A francia nép azonban ennek következtében még defetis- tóbb álláspontra helyezkedik maid, Nyugat-Némeíország pedig még kevésbbé akarja majd elfogadni a kényszerű, feltételnélküli újrafel- f agyvérzést. A hetilap szavai szerint ez oda­vezethet^ hogy „eltűnik a remény a_ nyugati, vagy az atlanti egység létrehozására”. Ha az angol kor­mány megengedi, hogy óhaja elle­nére háborúba sodorják Kína ellen, akkor az „angol nép jeienltis részé­ben szélesen elterjedt apátia tevé­keny háborúellenes hangulattá vá­lik. A háború keresztül-kasul fel­bomlasztja a munkáspárti mozgal­mai.’’ BERNBE ÉRKEZETT A KÍNAI KÖVET Feng'Suhen, a Kínai Nép­köztársaság első svájci követe szombaton Svájcba érkezett. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadiíelenlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom