Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-31 / 303. szám

r !»M DECEMBER it VASARÍTA” 12.323 forintot keresőit a nagyeeseli termelücsoportban Ülves Mikiás családja I Az elmúlt napokban Nagyecseden is megtartotta az év­irégi elszámolást a termelőcsoport. Hat órára jelölték meg a icsoportértekezletet, de már délután négy órakor gyülekeztek r tagok. Nagy figyelemmel kísérték ezt a napot az egész község dolgozói, mert az a hír járta a faluban, hogy7 „nem kapják meg a pénzt a esoporttagok, az állam elveszi tőlük“. El is mentek a gyűlésre többen az egyénileg gazdálkodók közül is, hogy saját szemükkel győződjenek meg, úgy lesz-e Valóban, ahogy a esoporttagok mondták? Csak akkor néztek nagyot a hitetlenkedők, amikor a Csoport elnöke bejelentette, hogy az előlegek, fejadagok le" vonása, valamint a csoport hitelének kifizetése után még 110,000 forintot osztanak szét a tagok között, a végzett mun­ka arányában. 32 forint esett egy munkaegységre s így azok a tagok, akik egész éven át becsületesen dolgoztak a csoport­ban C—8, sőt 12 ezer forintot is kerestek. Ötvös Miklós családjának évi jövedelme 12,323 forint lett. — így még soha sem éltünk — mondta könnyes szem­mel Ötvös néni, araikor reszkető kézzel összehajtogatta a sok pénzt. De nemcsak Ötvösék voltak az egyedüliek, akik ennyit kerestek. Bíró Bálint családja összesen 10,304 forin" tot keresett. Szabó Szi'árd egyedül dolgozott a csoportban és az 6 évi keresete is 7100 forint lett. A Kaffai-család 11,200 forintot vett fel. Id. Molbár Károly 60 éves csoporttag sem akarta elhinni, hogy 5550 forintot keresett, csak amikor ki­számolták neki a pénzt, akkor örvendezett. De a többi tagok is mind szépen kerestek. Nagy János 4882, Tóth Miklós 1310, Bíró Róza 3392 és Zoltán Irén 3488 forintot keresett a cso­portban. Ismét meggyőződtek Nagyecsed egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai, hogy az ellenség híresztelésével szemben *— jóval magasabb jövedelmet biztosít a nagyüzemi gazdái" kodás, mint a kis parcellákon való küszködés. I Jól fejelő tehéntörsnehét [ kaptuk a termelő- csoportok Több megyei termelőcsoporl és termelőszövetkezet jóltejclő tehéntörzseket kapott. Ezek a törzsek feljavítják a szövetke" zetek állatállományát, hozzá­járulnak a tejhozam emelésé­ért folytatott küzdelem sikeré­hez. A városi dolgozók számá­ra is bőségesebb tejellátást, tudnak biztosítani majd sző" j vetkezeti dolgozó parasztjaink. A baktalórűntházi „Úttörő“, a! fehérgyarmati „Győzhetetlen í brigád”, a nagyhalászi és az ibrányi „Vödrös Csillag“ szövet­kézetekhez érkeztek meg már a tenyésztörzsek. i9 a r í elet Felhívjuk a felső- és közép­fokú káderoktatásban résztve­vők figyelmét, hogy konzultá­ciós- kérdésüket juttassák el a ■Pártokatás Háza elméleti ta­nácsadójának. Szaktanfolyamok 2 íermeőszövelkezeíi csoportokban Cj-lataL, de eqijee erősebb, izmosabb ok ap aíjíj i term elő es ő p 0 rt Sejtelmet hangon duru- sek, izmosaik már... tzol a kályha. Vörös jé- Földből nőtt óriások!..• •nyékét fest az apogyi tér■ Ilyen érzések fogták kö­rnél öcs oport irodaszabájí- rül, mikor nemrég végig, nak falára. És ezek a íé- végig jártaiig szemét a jól nyak olyan játékosan tud- bekapált krumpliföldön, vak ugrándozni, mintha a Vagy azelőtt' mikor édes­négy fal közt szétterjedő, szagú kalászt hányt a jóleső meleggel labdát- búza odakint a mezőn, gatnának. Kató István, a rajikor mint egy győztes csoport elnöke egyedül hadsereg vezérkara álltait van a szobában. Gondola- a falc alatt égy egy por­taiba merülten néha na- melezés után, megsemmi- gyököt szív cigarettája- sítve a munka---gyiimül. bál. Az ab'ak előtt ' ált. csenek ellenségekt. Micso- Cigarettájának füstjét da jóleső érzés, micsoda nekifuja az ablaknak s boldogság is ez. az, mint egy acélkék szinű A meleg lehellettől be- függöny, lassan, porno- párásodúk az ablaküveg, lyogva szétterül az üve- Könyökével törli te, aztán gén■ Csak a vékony füst- újból kitekint. Erős• vas­fátyol. Iá iszik Kató elv-''tág falak körül, izmos, társ szeme nem látja as derék fenyők s amott, a üveg mögötti udvart, az néhol hóval tarkította út Wat, a volt kastély körüli fut, fut a messzeségbe .. ■ faak négyszögét. Lám, a falak. NekiveLk — Hej!... Valaha ilyen mellüket a szélnek. Ilyen homály ülte meg az utat falat emelt a szeentná- — gondolja. Nem is clpi.n r!um. Még erősebbet, rég veit, amikor még Még szilárdabb, míg ma-:', nem látott tisztán. Nem bontholatUmabb fa'at el­látta, merre is kell a cső. kot az öntudattéglák er; 1/ portnak haladnia- hogyan rége. Hiába acsarkodók a is kell v'szonylani a mun- szél... Pedig birkózni kihoz, a közös vagyon- kell még vele. Birkózni hoz, miként is kell bánni ;-eU feszült izmokkal. S a munka egységgel. Gyek- ez nem leél séges, ki olda­ton volt stóvállás, birkós- ián lesz a győzelem. A ni kellett keményen a ne. kidák még nem tette le a kézségekkel. fegyvert. Támad az ú) fal. — Igen — emlékszik az új élet, a bontakozó vissza. Voltak viharos boldogság ellen, a cso- idök. Sokan nem bíztak a port ellen. De erősek ők. közös munka sikerében. Fiatalok, izmosak s ere. A falu népének ellenségei jük egyre nő. Tele van- pedig foggal-körömmel nak hittel, bizakodással, küzdöttek boldogulásuk A Pártot követik. ■. ellen- Mégis 6!c győztek. Lám, itt jön az egyik. Segített nekik a Párt... Kucsmáját jól fejébe húz­A ki’césszürke füst szer- va jön. Réti Sándor. a tefoszlik, ismét átlátszóan csoport kocsisa. Egyszerű csillog az ablaküveg. Az ember, becsületes, kemé- vdvaron, 0 hótakarón né- nyert harcol az igazért, ha végígszánkázik a szél■ Kopog, aztán belép. Gon- upró hócsillámokat kér. dot tükröz az arca. getve. Kató elvtárs pillán- — Lenire beteg ... or. tása ismét az udvarra lé- vasért kell menni... ved. Csend, békesség van Kívülálló nem találná a veit uracági kastély'fa- ki mindjárt, miről van Útinak négyszögében. Mint szó. Még csak vem is gon- fö'dből nőtt óriások úgy dolná. hogy Lenkéről, a magosodnak, az izmostör- csoport egyik lováról. De zsü. nagy, szakállas fe. aztán Réti Sándor kiegé- r.yök. sztti. A fiatal traüctoristából — A mi lovunkról van lett elnök szinte fel- szó ... így mondja: ,,a mi ujjong. topunkról...“ — Lám! Ilyenek va- Réti Sándor régen í*- fWcnk. Fiatalok de erő- meri Lepkét, a csoport lóvá!. Egészen attól az időtől, mikor még Lenke Pálvölgyinek, a kuláknnk húzta az ipát, akár maga Réti Sándor. De vájjon gondolt e akkor arra,hogy mi lesz, ha beteg a Len. ke. Ott egye meg a fene gazdijával -együtt. Kutya- nehéz idők voltak azok Réti Sándor éleiében. Lór­iéi tót vakolásig gürcöli s sokszór meg. alacsony bé­rét j sem kapta meg.'1 Ti­zenegy havi bérét ellopta tőle, nem fizette meg neki- Pálvölgyi> a kulák. A bőrt is lenyúzta volna róla. Még a kutyáját is jobbén tartotta, mint munkását. Közben maga meg bárom, nap is ivott egyházamban, szeretőidet tartót)!, részeg díridólton rúgta velük , a port, A nép ökle nagyot súj­tott oda Pálvölgyinek. &• kobzot vagyona a szövet­kezetei gazdagította. , így került a csoportba Lenke. azóta nőtt Réti Sándor szívéhez, amióta a csoport földjén húzza a vetőgépet, a csoporl répáját hpzzti haza a mezőről. — Vigyázni kell a Len­kére, mert több ez, mint. ha az enyém volna. Hi­szen ha. valami baja len­ne, akkor nemcsak én, de az egész csoport károsod­nék — mondja szinte ön. magának, — Jó kézben van — jegyzi meg mosolyogva az elnök. — Mondd csak elvtárs, mennyi volt a te járandó- ságed most munkád után a cső portban? — Hétezer forint, egy szép hízó, meg még sok más természetbeni — vá­laszolta, de a keze már a kilincsen volt, már nyi­totta is az aj'ót, hogy ele. 5ét vegye a további be­szélgetésnek. Hiszen sür­gős dologról ven szó. Tud­na 5 sokat beszélni, . mit i.c jelentéit neki ez áz e.-ztendő a csoportban. milyen hatalmasat vdlto. zott az élete s hogy : pit- gyoto nagyon boldog em­ber lett. Dehát most sie. lös. — Eivtárs, tudod, sie­tek-.. Felelős vagyok a csoport vagyonáért.., Ár­ián hamar behúzza maga mögött az ajtót. Lassan benépesül az ■ íred a. Kik az elnököt fog­ják kor ül, kik külön cso­portokba verődve beszél­tjeinek, , Emi!}. K , Szunyo.g 'Sári hangja csendül ki. a lányok nevetgélő : csoport­jából. , . , jj—í, A , mfal uíjtan# etnlnden fiú észrevette;ám, hogy a csoportbeli lányok szeb­bén járnák az elszámolás óta!... A figyelem aztán az idő­sebbek, felé fordul. Szép terveket szőnek. Kiss Mi­hály a szószóló. — Mert megengedik ám a mi eredményeink, hogy a csoport segítse elsősor. ban a központi tanya lét­rehozását. Hisz nemsoká­ra tehéntörzsünk is . lesz államitok jóvoltából... Istálló kell... S 'minden itt lenne a központban, ■ — És a kas:ély lenne ® legjobb, ahol eddig még csak az irodánknak kap­tunk helyet — mondja ki mindannyiuk kívánságát ez elnök. Jószág, 'gép, mindenféle szerszám itt együtt lenne. Meg nem i* lenne nehézség, mint ami­lyen a nyolc vagon kör­ténk elszállítása előtt volt, vagy akkor, amikor a műtrágyánkat nyolcfelé kellett táróini,. mert nem volt rá másképp hely., .1 Aztán új tervek kerül­nek szóba. Az, hogy az idén jóval több termett nekik kenyérgabonából, mint az egyénieknek. Két- három mázsával is lül- szárnyalták őket. Dé jö­vőre még magasabb hoza­mot akarnak elgmi s fő­ként azt, hogy még töb­ben. Új tagokkal szopó-' rodva fogjanak munká­hoz, Büszkék mind az - öt­venhaton eddigi ereimé, nyeikre, boldogok, . hogy szépül, egyre szépül éle- lük. De egyre felfelé tö­rekszenek, egyre nagyobb léptekkel igyekeznek elő­rehaladni s minél többet, vinni magukkal a falu még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai közül. Dolgozó népünk tettekkel' bi­zonyítja be. hogy harcol a be­kéért, a boldog jövőért.; Mun­kások. ' " dolgozók a ’ termelés frontján kivlvo-tt győzelmekkel erősítek népgazdaságunkat — az 'egész be ke tábort. Dogozó pa­rasztságunk is, azzal, tesz 'hitet. :Q. béke mellett, hogy pontosan 'teljesíti azokat a faládátokét, »melyeket, a nép állama tűz elé.. Á feladatok ieijest’.éiében t«r- : me'.őszöveÜrezaiBtnk és csoport­jaink dolgozói mulatnák pé'.dát. Högyan? Azzal is például, hogy fontos hazafias kötél ességéi lenek tartják a minisztertanácsi hatá­rozatok végrehajtását. Jól és pontosan akarják teljesíteni szö­vetkezeti dolgozóink a határo­zatokban. kijelölt feladatokat. S ezt csak akkor tudják megten- .'ni, ha alaposan ismerik úgy a növénytermelés, m'nt az áilat- , tenyésztés és takarminyter- mesztésről szóló határozatokat és azokat a tennivalókat. £tne. , lyekkel végrehajtják a kisza­bott, feladatokat. A szakmai tu; das. műveltség emelése nélkül nem lehet sikeresen megoldani a feladatokat. A szocializmus építésének megnövekedett fel­adata: azt a követelményt állít­ják termelőszövetkezeti dolgo­zóink elé, hegy ismerkedjenek meg a mezőgazdasági tudo­mánnyá;, legfőképpen az élen­járó szovjet mezőgazdasággal. Szövetkezeteinknél és csoport­jainknál a napokban szerte . a megyében szaktanfolyamok in­dultak. 21 tanfolyam — növény- termelési, állattenyésztés:, gyü- nKKcstermeshtésl tenfdlyamo- ken tanúinak a szövetkezetiek. A két első (növénytermesztési és állattenyésztés;) tanfolyamot helyesen szervezték meg cso­portjaink s ennek eredménye­ként lelkesen látogatják azokat a dolgozók. Nem feledkeztek meg a csoportok a; kívülálló egyénileg gazdálkodj dolgozó luarasztokról sem. Lehetővé tet­ték nekik; hogy a csoport tan. folyamain ők is résztvegyenek- tanulhassanak s egyben megis- mérkedjenek a fejlett, nagyüze­mi gazdálkodási móddal, ame­lyet az élen járó mezőgazdasági tudomány irányít. így történt ez a tiszadobc .Táncsics“ .mái. ahol 33 tanfolyamhallgató közül 8 egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt. A nagyecf^di „.Vörös Csillag“ tagjai szárítós nőt és egyénileg gazdálkodót vontak be a tanfolyarahallgatók Sorába. A szorgalmas tanulás eredménye ra'nden bizonnyal megmuta;<ko- zLk majd a magasabb termés­hozamban, a szebb, fejlettebb áliátok kitenyésztésében. A gyümölcslermesztéá tanfo­lyamok mcgszervezésénől már nem volt te pásztóiba tő hasonló lelkesedés. Muá'ja ezt az, hogy rz előirányzott öt tanfolyam helyett csak ke'tő indult meg. , G-é bér jón ben, Gáván és Hadá­szon nem szervezték meg a tanfolyamokat. A géberjé.ti üze­mi ti kár azt jolcnitct.c: .;Nem tudok cpmnxit csináló;. nem jön ssnki a tanfolyamra.“ A dolog persze, nem egé-zen úgy áll. A géberjém szövetbe e i dolgozók éppen olyan lelkese- , dcsssj akarnak tanulni, mint a tíszadobiak. Csak fel kell hívni újra és újra, fáradhatatlanul a figyelmet c-rra: tanulásban is példát kell mu'-n r;i Hazafias ; kötelesség a magasabb szakmai tudás elsajáti'ása. Nagy szükség van arra, hogy szövetkezeti dolgozóink alapo­san meg’.smerkedjenek a gyű- mü'crtermesz'é; ., ti‘kaival". Kövessenek el mindent, hogy tavasszal minél nagyo-bb szak­mai tudással lássanak hozzá * munkához. Tanuljanak a szov­jet kolhozparasztoktól, akik a tudomány alkalmazásával küz­denek a mezőgazdaság állandó fellendítésén, a béketíbor győ­zelméért. Hszzászálás az Úsváayalaiteari Vállalat tervismsrlelő értekezletéhez Üzemünkben is befejeztük globálisan ötéves tervünk első esztendejét ­A most lezárult tervév, a tervismertető értekezlet lehe­tőséget nyújt vállalatvezetősé- günknek ahhoz, hogy megálla­pítsa, hol milyen hibákat kö­vettünk el, hol van javítani való munkánkon. Súlyos lazaság mutatkozik nálunk a pénzügyi előiránv" zattój és az általános igazgatá­si költségektől való eltérésnél. Itt kellene érvényre jutnia a fillérekig menő takarékosság­nak. Nem szabad például jó szív­vel, könnyelműen venni az utazási költségeket és napid!" jakat sem. Sajnos a mi üze­münkben vannak még olyan előadók, akik kihasználják azt a lehetőséget, hogy a vállalat, államunk 40 forint napidíjat engedélyez egy-egy utazásra és utaznak akár szükséges, akár nem. Soknak ■ ez szóra­kozást is jelent. .Gondoljanak csak ezek áZ 'előadók arra, hogy ha a saját pénzükből kel­lene utazni, vájjon ragaszkod­nának-e feltétlenül a szemé­lyes elintézéshez? Téiljünk vissza a tervismer­tető értekezletre, amit nagy érdeklődéssel vártak a dolgo­zók. Természetes, hogy csak a tervértekezlet után számi ihat­nak reálisan tervük előkészí­tésével. csak a felbontott terv Ismeretében tehetnek munka- felajálásokat. Valamennyien készülünk a Pártkongresszusra és munkafelajánláfsal akarjuk kifejezésre juttatni szeretetün- ket és bizalmunkat a Párt iránt. Nem szabad megtűrnünk a kapun belüli munkanélkülisé­get, sem a bércsalás határát súroló ácsorgást, a magán­ügyek intézését. Iránytű kell vennünk arra, hogy az üzem­ben eltöltött idő alatt dolgoz" zunk, hasznos munkát végez­zünk. Meg kell szüntetnünk a munkaidőben tartott műszaki értekezleteket is, mert ez ép­pen a művezetőket, csoport- vezetőket vonja ki a termelő munkából, az irányításból. En­nek megszűnt été áh nem okoz­hat nagy gondot vállalatVeze- töségünknek, hiszen az Öntu­datos munkásokból lett vezetők már maguk is felvetették ezt, mikor kérték, hogy az értekez­leteket hagyják munkaidő utánra. Nagyobb gondót kell fordíta­nunk a munkaverseny nagy­szerű harcosainak népszerűsí­tésére. Értékeljük ki rendsze­resen a hosszabb lejáratú ver- sefiyszerződésf kötöttek mun­káját. Pia hónapokig nem tö­rődünk az eredménnyel, el’a" posodik a verseny. Az üzemi levelezők munkája is csak úgy lesz megfelelő, ha minden térén bátran kiállnak igazukért, a szocializmus épí­tésének igazáért, ha feltárjuk a hibákat. Szeretném, ha levelező tár­saim a lapon kersztül válaszol nának erre a levelemre. Ta* nulnmk egymástól, javasoliuk a hibák kijavításának módját és aduik át egymásnak tapasz­talatainkat, így segítjük ered­ményesen a. szocializmus épí­tését. ,­■Símen Sándor ár Asvánvolaiipari Vállalat %--- a . _ ■0VGICZOJ9»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom