Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-31 / 303. szám
j At újesztendő küszöbén mindig visszatekint az ember az elmuit év munkájára, küzdelmeire, nehézségeire, győzelmeire. Visszanéz, hogy erőt merítsen egy újabb esztendő feladatainak megoldásához, új diadalok eléréséhez. Az 1950-es esztendőre külön érdemes visszatekinteni, hiszen ékkőn, kezdtük meg új országot formáló ötéves tervünk végrehajtását. Egy évvrl ezelőtt a kommunisták, a magyar nép legjobbjai azt ígérték, hogy rövid öt év alatt többet adnak az országnak, mint Horthy gyászos huszonöt esztendője. A romokból felépített országot a szocializmus útjára vezetik. Lerakják az új társadalmi rend alapjait. Hazánkat elmaradt iparral rendekező mezőgazdasági országból ^fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá teszik. Uj technikát teremtenek, kiképezik azokat az emberekéi, akik ezt az új technikát megnyerhetik. Atszerelik. gépesítik a mezőgazdaságot, az embert, alkatot egyaránt sorvasztó legnehezebb mezőgazdasági munkákat az erős gépekre bízzák. Azt Ígérték, hogy öt esztendő alatt v'llanyíény sugározza be minden falu utcáit, a kultúra beköltözik a lcgkis;bb községekbe is. Dolgozó parasztságunk megismerkedik a fej'cttobb termelési formákkal, a Szovjetunó háromévtizedes gazdag tapasztalataival. Azt ígérték a kommunisták, bogy ct esztendő .alatt az ! 949-es másfélszeresére emelkedik az élet- színvonal. Több közszükségleti Cikk. több kerékpár, rádió, varrógép jut e dolgozóknak. Hogyan fogadta dolgozó népünk hz ötéves tervet? Nem egy évvel ezelőtt hallott róla először. Beszál- tünk róla 1949 májusában, am'kor az országgyűlés újjáválasztására készültünk. Beszéltünk 1949 őszén, a tervkö’csönjegyzés idején. Dolgozó népünk határtalan tvza'omma! fogadta új országot építő tervünket. Erre adta szavazatát egy emberként a képvise’öválasztás alka'- mával, ennek megindításához adta nélkülözhető forintjait tervkölcsün formájában. A kommunisták, népi kormányzat kivívta magának a dolgozók bizalmát. Kivívta azzal, hogy ígéreteit mindig téliesítetté. A magyar nép a határidő előtt diadalmasan befejezett hároméves ‘erv utolsó kalapácsütései után határtalan önbizalommal kezdett ötéves tervünk, nrnden magyar dolgozó tervének megkezdéséhez. Bebizonyította: ismeri a tcrvgazdá'kodás felmérhetetlen előnyeit. Megtanulta a Szovjetuniótól, hogy a szoeiai'z- mus ú‘ián csak tervgazdálkodással lehet járni, csak úqy, ha megszüntetjük gazdasági é'etünkben a fejetlenséget, ha azt és annyit termelünk. anrre és amennyire szükségünk van. Miért fogadták megyénk, városunk dolgozói különös örömmel, hálával az ötéves terv megkezdését? Azért, mert a törvénnyé leit terv szerint ipart kap az ezen a téren nagyon elmaradt Tiszántúl, s Ny’r- egyháza színen az iparosodó városok közt foglal helvet. A fe'szaba- dulás előtt nem volt ipar a mi vidékünkön. Az a néhány üzem. amelyet a busás haszonra számító kapitalisták összehoztak. teljesen ö ödrendű szerepet tö’íöit be. A „legnagyobbak’’ is alig száz munkással dolgoztak, s' akkor sem egész éven át. A munkások osztályrésze rí év legnagyobb részében a niun- k''.nélküliség, a keserves tengődéi, a nvömor vo't. Ezt a he’yzetet szá- mo'.ia fel végképp ötéves tervünk, amikor az ’párosodó vidékek közé sorol bennünket, amikor megszünteti (illetve a gyakorlatban már megszüntette) a munkanélküliséget. Az ötéves terv megindult lázas munkaversennyel, a szárnyait akkor bontogató Sztahánov-mozga’ommai, az új módszerekkel, újszerűén dolgozó öntudatos munkások lelkes hadseregével. Mit a'kottunk egyetlen rövd esztendő alatt? Megkezdtük minden magyar dolgozó büszkeségének, a Dunai Vasműnek építését. Legjelentősebb nehézipari üzemünk megalkotásán ma már ezrek dolgoznak Dunapente'.én. Készül a Földalatti Gyorsvasút, fővárosunk modern, gyors, kényelmes közlekedési eszköze. A Szovjetunió önzetlen, baráti segítségévei befejeztük a szegedi tcxtilkombinál építését, s ez a gyár is hozzájárul már, hogy a megnövekedett igényekkel lépést tudjon'tartani teinie- lésünk. S ha az első tervesztendő eredményeit soroljuk, nem keli mesz- 67.'ro mennünk. Itt a megyében is találunk példát bőséggel. Országos jeicn'őségű az az építkezés, amely Tsszalökön folyik, A v'dékre rá sem lehet ismerni. Uj meder készül a Tiszának s az új mederben fényt adó vütamoeenergiát termel majd a Tisza egykor rakoncátlan v ze. Ti- szalök öntözőmüve kétszázezer hold öntözését teszi lehetővé, termékennyé varázsolja a Horíobá- gvof. amelyet az urak csak arra használtak, hogy bámulják rajía a . délibábot,, s., naphosszat kergessék vadjait. Nyíregyházán megkezdte .munkáját Középeurópa legmodernebb dohányfeldolgozó üzeme, á gépi fermentáló. Kényelmes, tiszta, neonnal világított munkatermekben dolgoznak már iit a munkások, a munkás- asszonyok. Régi életük, szenvedéseik már csak rossz emlékek, s úgy értékelik népi demokráciánk eme ajándékát, hogy jó munkát végeznek az új üzemben, lelkesen dolgoznak a jnásedik esztendő tervén. Féríi embereknek is könny szökött a szemükbe, arrükor két hónapja a Magasépítési Vállalat munkása' atad'ák Nyíregyháza dolgozóinak a felépült új állomást. Az öröm, a gyönyörűség, a megható- dás könnyei voltak ezek. Hát hogyne örültek volna, hogyne hatódtak volna meg. amikor olyan állomást kaplak, amire nem is számítottak ! Azelőtt nem hallottak olvasni rőt, hogy az állomásokon külön váróterem legyen a bejáró d'ákok részére. külön terem az apró gyermekeknek hahíehér ágyacskákknl, játékokkal felszerelve, ahol félnapra is nyugodtan hagyhatják gyermeküket a vidéki anyák, s közben elin'ézhetik do'gukat a városban. A dolgozóké a tágas váróterem_ 's, s nem panaszkodhatnak az új állomásra a vasutas dolgozók sem: ők is kényelmes helyet kaptak a szép épületben. Az ötéves tervben került te'ő a’á az új kertészeti techn'kum is. e dolgozó parasztok gyermekeinek kedveit iskolája, az a gazdagon te'-, szerelt tanin'ézet. amely szakembereket képez a falu gyarapodó tor-, melőszövetkezetei, á’lami gazdaságai számára. A Szabadság-te’cpen ebben az évben. Szfá’in elvtárs szü- Vtésnaoíán gyulladt ki a v’llany- 'fénv. Tész'agyár. községi húsüzem, konfekedüzem létesült Nyíregyházén. Fé’száz állami üzlet látja el 1 fó árukkal a dolgozókat. Többször >s kibpvült az á’lami áruház. Több utca és tér kapóit úi kövezete'. Jobb le1 b a vTányvüágításunk. Megszépült a város. G< lehelne még • sorolni oldalakon keresztül 1 egy év eredményeit: a gyárak új géped, a falvak ku’.túrházait, ’sko- láit, napközi otthonait. Mi tette lehetővé, hogy mindezt egyetlen esztendő alatt létrehoztuk? Minden edd’gi sikerünk alapja az, hogy Irat , esz'endővel ezelőtt a Szovjetund nagyszerű hadserege kikergette Magyarország földjéről a romboló, gyújtogató, gyilkos fasiszta bandákat, s a hatalmat a dolgozó nép kezébe adta. Építésünk m'nden napján ezért száll a hála a szocialista ország, a nagy Sztálin í,e’é. Sikereink alapja továbbá az, hogy a magyar dolgozó r.cp a kommunisták pártjának vezetésével jói gazdálkodott ezze a szabadsággal, jól gyümölcsözte'te a Szovjetunió szakadatlan segítségét. A dolgozó nép hatalma szilárd, bár az elkergetett urak a háborúra spckulá’ó külföldi népelnyomók segítségével százszor próbálták visszaszerezni megdöntött uralmukat. A dolgozó’ nép számára értékes ez a szabadság, ez a hatalom. Meg akarja tartani. Áldozatokat válV; érle. Az első tervév befejezését is nagyban előségíte'te, hogy munkásosztályunk másképp gondolkozik már a munkáról mint a felszabadulás előtt. Nem kényszerű robot számára a munka, hanem egyre inkább becsület és tisztesség do’ga. A mímkapadok mellet ■ hősök születnek. a szoc'afe'a • xviks hősei. IV- munkások, újítók, a szakma !e.g- j jobb munkásai. sztahánov's'.ák. I Munkaérdemrenddel kitühtéfeTt do1, gozók hosszú sora a bizonyíték: a szocializmus építői vállalják a nagy, feladatokat és helytállnak munkahelyükön. A nemrég végrehajtóit normarendezés és az azófa e'íelt idő mutatja: a munkásosztály megérti őrért kell fokozni a munka termelékenységét. Megértette a sztálini útmutatást: „Miért győzheti le, miért kell, hogy legyőzze és miért fogja okvetlenül -le is győzni a szo- c’alizmus a gazdaság kapitalista1 rendszerét? Mert a munka maga- sabbrendű formáit tudja adni, magasabb munka terme’ékenységet, nr'nt a kapitalista gazdasági rendszer.’’ Az első tervév sikerét elősegi- íe'ték dolgozó parasztjaink is. K5- zű’ük ebben az évben újabb ezrek találták meg az utat a nagyüzemi társasgazdálkodás felé, mert látják a termelőszövetkezetek eddigi eredményeit, látják a csoporttagok boldogabb. v’dámabb életét. Derekasan megálltak helyüket a falu dolgozói a. kenyérgabonabeadási terv becsületes teljesítésé vei, mert meglátták: úgv várhatnak több gépet, több műtrágyát a gyáraktó,, ha ők is segítik a város dolgozó t. Eddig még nem tapasztalt korai időben végeztünk a csépléssei, a kenyér- gabonák beadásával, az őszi vetéssé’. A dolgozó parasztok még az őszön megve'ették a tavasziak anyát a földek túlnyomó részének felszántásával. Most folytatják a harcot a szabotáló ku’ákok et’en a kukorica- és burgonvabenvü jtés sikeréért. Ök is részt vállalnak a ‘orv íelksííésébőf, a szocabzinus építéséből. Az 1950-cs esztendő nazdag volt eredményekben. De feltárta a Iránya.« Ságokat i«. mepmutafia ne- hé’,séore:nket. Itt e'sősorban arról kel! beszélnünk, hogv közeiláiá- sunkban o'vkor-olykor lúányossásro- kat taoaszíaltunk. Dolgozó nénünk- rek o'y rohamosan emelkedett,, őz életszínvonala, a vásár'óereje, hogy ezzel nem mindig fudo’t lénést tartani l:özs?üksé"’efl e’kkekef "váró iparunk. A sor-bamíllások szerv zó- 1 «ében szerepe volt persze az ellen- ’ eégnek is. Kulákok, voll nagykereskedők és egyéb bukott reakciósok keltették a vásárlási pánkot, mázsaszátnra dugták cl a cukrot, a cipöbőrt, végszámra a texíilanya- go* (mint legutóbb Ze’enyánszky nyíregyházi nagykereskedő is tette). Mi meg tudjuk szüntetni nehézségeinket. Egyrészt a bűnösök, az árubaímozók, a feketézők elnyerik méltó büntetésüké*, másrészt nagyobb fegyelemre neveljük a népet, s szakadatlanul fokozzuk a termelést, hogy maradéktalanul el tudjuk iátrii a dolgozókat. A mi nehézségeink együtt járnak gyarapodásunkkal, a dolgozó nép jobb é’eté- vel. tehát kiküszöbölhetők. De hogy tudják megszüntetni nehézségeket az imperialisták!? Sehogy. A gazdasági válság ellen mii sem tehetnek. Amerikában és a lökés orszá- j gokban .világszerte . milliók vannak j munka nélkül. ■ Nő a szegénység, j nélkülöz a dolgozó, mert az. orszú- i gc»k bűnös vezetői úi, gyilkos háború előkészítésére fordítják a pénzt —■ a dolgozók pénzét termí- szc'esen. A bankároknak, a ha’.á'- gyárosoknák megmarad, sőt. növekszik-a 'profitja. A világ nem szült olyan zsenit, aki meg tudja szűr* telni ezekét a nehézségeket add’g, amíg ezek. az országok kapitalista' társadalomban élnek. Az 19Ö0-CS. esztendő nemcsak nagyszerű .gazdasági, «is* hatalmas politikai eredményekét is hozott. Az év e’ején mondta el Pártunk cs egész népünk vezére, Rákosi elvtárs emlékezetes beszédet pár’éle- tünk fógyafékossága'ró!. A hibák feltárása megyénkben is fokozott javuláshoz vezetett. Rákosi elv társ útmutató szavai alapján végeznek lelkiismeretesebb munkát Pártunk és állami gazdasági életünk iunk- ciósai is A hibák nyílt bo’smeré- séyel és felírásával: a pártszerű kritika alkalmazásával javítanak munka fűkön a pártszervezetek. Megszilárdult pártszervezeteinkben a belső demokrácia. Addig igen laza volt sok pártszervezetünk kapcsolta a dolgozó -néppel. Ez a kap- cso'at megerősödött. Kevesebb a parancsolgatás, több a meggyőzés, a segíteni akarás. A február fize- d’kei határozatok végrehajtásával megerősödött a mi Pártunk, tekin- félye tovább nőit a nártonkívüÜ dolgozók előtt, s a fiatalok, az asz- pzonvok, a kis- és középparasztok közül sokan ébredtek arra a fe’is- merésre: itt a helyük a kommunisták között, szorgalmas munkájukká1 sokan érdemelték ki a tag je- löifséget, a párttagságot. Népi demokratikus államhatalmunk tovább szilárdu’t ebben az. évben. Dolgozó népünk egy akarattal választotta meg "saját «óraiból a helyi tanácsokat. Pártunk ve- ; zetéséve! mindent elsöprő győzd- \ met aratóit a Népfront. A győzelem j kivívásáért ott harcoltak a kommu- n’sták mellett a legjobb pártonkí- vül’ek, a tanácstag jelöltek, a íö- . megszervezetek aktivistái is. Jó munkájuk eredménye: be'eljesedeít az Alkotmány vezérrnóndata: „A í Az év utolsó hónapjának nagy eseménye volt a Magyar-Szovjet Társaság e'sÖ országos kongresszusa. A szabolcs-szatmári küldöttek hírül vitték erre a kongresszusra, hogy nálunk is nagy tábora van a magyar-szovjet barátságnak, s ez a tábor állandóan új erőkkel gyarapszik. Elvitték a szabo'es-szatniá- ri do’gozók üzenetét nagy tani ó- mosierünknek, a kommun'zmus. a béke élenjáró harcosának. Sztálin e'.vtársnak. Elvitték az üzenetet, hogy a szabo’cs-szatir.árí dolgozók is részt kérnek a béke védelméből I harcolni akarnak az éltető, teremtő j békéért.. Ugyanezt az üzenetet vü- ! te el Kakuk Ferencné paszebi küldött a Béke Hívei Második Világ- kongresszusára, Varsóba. Ezen a kongresszuson impozánsan nyilvánult meg: milyen iegyőzhetet'.enek. i miiyen hatalmasak a béke erők Az j imperial'síák kegyetlenkedései, a : harmadik világháború kirobbantóié- j rj irányu'ó fokozott törekvésük ' mély gyfílöíe'et váltanak ki a világ i becsületes, józanul gondolkozó em- j hereiben. Az emberek világszerte | gyűlölik a háborús uszítok gyalázatos bandáját, pz amerikai imperialistákat. ok'k véres profitjuk növekedéséről álmodoznak, akik pusztulást, felégetett falvakat, megölt embereket hagynak maguk után Koreában akik orvul bombázzák a Kínai Népköztársaság szabad területét. .. -.Varsóban a népek kü'dötte! megfogadták, hogy fokozzák erőfeszí- (éseiket a béke megvédéséért,. kiütik. a lángcsóvát a háború« gyuj- 'ogátók kezéből, m’nden áldozatra készen harco’nak a békéért és harcba szólítanák nrndcn becsületes emberi. , A varsói határozatok megszabják a m> feladatainkat is. Mi nem va- ; gyünk olyan súlyos helyzetben, | mint koreai tes'véreink. Mi szabadon építhetiük boldog jövőnket. Az imperialisták azonban m’nden szabad országra femk a fogukat, azt szeretnék, ha nck'k hódolna az egész világ. Az esne jól nekik, ha új gyárak helyett börlönök. ha’ál- táborok épülnének a munkások, s dolgozók részére. A magyar dolgozóknak a munka (fontján kell meg- mutatniok, hogy helytállnak a béke ránkbízoit frontszakaszán, hogy képesek minden áldozatot meghozn’ a békéért. A béke világtábora ma azt kf- ! vánja minden magyar dolgozótok a béke m'ndérf harcosától, hogy álljon csatasorba a másod k tervév sikerrevitoléért." Legyen ez az eddigieknél is nagyobb győzc'tnünk. Felada'aink nagyszerűek. Duna- pen'ele, Tisza’ök továbbépítése, a dohányfermentáló befejezése vár ránk. 1951-ben újabb szop üzemeké*, villanymotorgyárat, téglagyárat kap Ny’regyháza. Dolgozó parasztjaink /eolt ott á:’ az állatle- nyéeztcs fejlesztésének terve. Minden dolgozni akaró «'mber{ vár az Magyar Népköztársaságban rnmdssi hata'oiH a do’gozó népé.” Az államhatalom megválasztott helyi szervei — bár még csak két hónapja működnek — máris bebzo- nyítotlák, hogy helyes volt népünk lépése, érdemes követni a Szovjetunió mutatta utat és érdemes továbbra is a szovjetek némájára erősíteni tanácsrendszerünket. ötéves terv második esztendeje. Nem egészen két hónap múlva tartja Pártunk országos kongresz- szusát. Tegyük ezt a kongresszust újabb győzelmi ünneppé. Emeljük magasra a munka zászlaját. Dolgozzunk ügy, mint a szocializmus öntudatos építőhöz illik. A Terv a miénk: saját jövőnket alapozzuk meg végrehajtÄitivai. SHÉCOTKil) | (---------------1 Í950. Ili, 3 :C^ ^ ^ ^ A MÁSODIK TÉR VÉV KEZDETÉN Ip<a: KIRÁLY ENDRE, a nyírcgyliázi Pártbizottság li. titkára
