Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-30 / 302. szám

2 Hl USD üsmiunisia Pórija XV. üinpsszusa harcolni isi olyan egységes frontén, amely felöleli az összes békéin küzdő csojiaMai Gyűlés New-Yorkban a Párt XV. Kongresszusa tiszteletére Csütörtökön Newyorkban gyű­lést tartottak, melynek résztve­vői üdvözölték a Kommunista Párt XV. Kongresszusának kül­dötteit és kifejezték azt a szi­lárd elhatározásukat, hogy fo­kozzák harcukat a békéért és a szocializmusért. Benjámin Davies, a Kommunis­ta Párt Országos Bizottságának tagja, ismert néger közéleti sze­mélyiség, felszólalásában hang­súlyozta, hogy a kongresszus a békéért, a gyarmati és az elnyomott > népek felszabadításáért íoly- | tatott harc jegyében zajlik majd le. Megbélyegezte az amerikai im­perialisták koreai agresszióját, és kijelentette, hogy az imperialis­ták nem alázhatják meg többé büntetlenül a színesbőrü népeket. Davies a továbbiakban nangsú­lyozíta, hogy a kongresszus az amerikai hékemozga'om szélesebb alapokra helyezéséhez és a Kom­munista Párt megerősödéséhez vezet. Ezután Cesar Andreu, a porto- ricoi Kommunista Párt elnöke szólalt fel. Szolidaritását fejezte ki Bszak-Amerika munkásosztá­lyával, amely valamennyi ország munkásaival együtt közös harcot vív a demokráciáért és a szocia­lizmusért. Beszámo't arról, hogy a portoricot nép is részt vesz az imperializmus ellen folyta­tott harcban, annak ellenére, hogy százakat zárnak bör­tönbe, mert hazájuk függet­lenségéért küzdenek. Karl Winter, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja is fel­szólalt és kijelentette, hogy a Kommunista Párt a kon­gresszuson azzal a felhívással fordul az amerikai néphez: harcoljon szüntelenül jogai­ért, az életszínvonal biztosi - tásáért, a békéé.rt. Ez csakis a kommunisták és nemkom­munisták közös tevékenysé­gével érhető" eh A kongresszus harcolni fog olyan egységes front létrehozásáért, -mely felöleli az összes békéért küzdő csoportokat, Claudia Johns, a Kommunista Párt Nőbizottságának - titkára hangsúlyozta, hogy az amerikai nők körében erősödik a békemoz­galom. Bachold, a Dolgozó Ifjú­ság Szövetségének elnöke (New York állam), kijelentette, hogy az amerikai ifjúság nem támo­gatja a koreai háborút. A gyűlés résztvevői üdvözlő táviratot intéztek Fosterhez, a Kommunista Párt Országos Bi­zottságának elnökéhez és Den. nishez, a Párt főtitkárához. A kínai népi inlénfesek hlsletlei íáielomms] töltik el ai amerikai megszálló csapatokat A Korea: Népi Demokratikus Kcz'ársaság népi hadseregének fő­parancsnoksága december 23-án kö­zülié: a népi hadsereg egységei va­lamennyi fron Ion folytatták, táma­dásaikat az amerikai és délkoreai csapa.ok e.len. * A Xcreában harcoló kínai népi önkéntesek nap nap után elköve­tett hős'etiei főelemmel töltik el az amsr kri inervencló: csapatokat. A kínai, népi önkén'esek barma, d k századát három o driról támad­ták az amerikai csapatok összpon­tosított tüzérségi tűz és repülőgépek fedezete mellett, egy domb vOnu'a- ton a Csangcsln medencé ül délke­letre. Az egész domb füstbe és lángba borult. A hős védők gép. puska'űzzel és kéz'gráná'okkal ver­ték vUs-a a támadást. Amikor ki­fogyott a lőszerük. Jang-Kon Sau, a század parancsnoka megragadott A Szovjetunó Kommun's'.a (bo1- sev k) Pártjának Központi Bizott­sága a következő táviratot in űzte % Franc’a Kommunista Párthoz fennálásának 30. évfordulója al­kalmából: A Szovjetunó Kommunista (bol­sevik) Pártjának Központi B zotí- sága meleg üdvözletét küldi test­vérpárt ;ának. a Francia Koramu- n'sla Pártnak, fennállásának 30. évfordulója alkalmából. Uj sikere­ket kívánunk a francia kommun $- fáknak hazájuk jobb jövőjéért, a béke ügyéért, a demokrácáért és 3 szocializmusért fo'ytatott har­cukban. Éljen a Szovjetunió és Franciaország népének barátsága! Éjen iestverpártunk, a Francia Kommunista Párt! A Szovjetunó KommunVa (bol­sevik) Pártjának Központi Bzott- sága. Mao Ce-Tung elvtárs. a Kínai Kommunista Párt elnöke üdvöz’ö táviratot küldött a Francia Kom­egy aknát meghúzó a robbanó ikíszülékét és ez aknával együtt rá- ■ ve'etó magát m'níesy 43 főből á ó ellenséges csoportra. Fülsüketítő robbanás hallatszott, a hösaze len- oégsel együtt a levegőbe repült. R:u‘anlct'ól nyugatra, ké. erődít­mény e'len intézlek többszöri ered­ménytelen támadást a kínul önkén­tesek. Vu Csai.Cstng és Csiang- T:h Llá ösz;sgmeiő. a K>nai Kom- munisla Párt tagjai önként vállal­koztak az erődítmények szétrombo- lására. Aknával a kezükben meg. rohamozták az állásokat és saját •maciikká: együ‘t levegőbe röpítet­ték az erődí ményeket. A szomszédos állásokban lévő amerikaiak az ilyen hős; tettek lát­tára fejvesztetten menekülnek. A kínai Önkéntesek önfeláldozó oda­adása demoralizálja az amerikai csapatokat. murrsta Pártnak. A táv'ratban ki­emeli: a Franc a Kommunista Párt és a francia munkásosztá'y egyesíti a írancó népe!, hogy szilárdan szembeszálljon az USA kormányá­nak háborús terveve!. A Kínai Kommunista Pártnak sz'lárd meg­győződése. hogy a Francia Kom - mun:sta Párt harca igazságos és végső gyöze’emre vezet. Az Humanité részletesen köz’i a Magyar Dolgozók Párt jának, Rá­kosi Mátyás e vtárs aláírásával a Franca Kommun sta Parihoz inté­zett üdvözletét. Fterry Polliit, az Angol Kommu­nista Párt főtitkára a Franca Kom­munista Párthoz intéze't üdvöz­letében hangoztatta, hogy a Fran­cia Kommun sta Párt 30 esztendős fennállása óta szüntelen küzde'me* folytat a békéért és a szocializ­musért. A Görög Kommun'sta Párt Köz­ponti Bizot'sága is üdvözlő távira­tot intézett a Francia Kommunista Párthoz. Hz 5mo’ Kanimu!) s'a Párt politikai ölzflílsigának n/laikoza a az amerkai kommunisia ügyében Az Angol Kommun’sta Párt pa­lit kai bizottsága nyilatkozatot tett közzé az Amerikai Kommun sta Párt vezetőinek, fellebbezése ügyé­ben, amely most került az Egyesült A’bűnök legfelső bírósága ele. Az Angol'Kofonnún&Ö -Pár*. Ang­lia demokratikus társadalma nevé­ben követeli, hogy a fellebbezésnek helyt adjanak. „Bármely más döntés — hang­zik a ny fatkozat — újabb lépést jelentene az Egyesült Államok fa- sizá'ódása felé és újabb támadás lenne a polgári szabadságjogok 'en valamennyi nyuga'európai ál­lamban, Angliával együtt.’’--------o-------­Bare a rákbetegség ellen Az I országos rákkonferencia a Szovjetunió magas fejlettségi fokon álló daganat-ellenes küz­delmének tapasztalatait - felhasz­nálva kialakította Magyarorszá­gon a rákellenes küzdelem szer­vezeti formáit. A közeljövőben alakul meg a központi onkológiai intézet, amely egészségügyi hálózatán keresztül irányítja a rákellenes harcot. A vidéki szakorvosok tovább­képzését onkológiai tanulmányo­kon biztosítják. A daganatos betegségek e’leni' küzdelem kiszélesítését szolgálják a Budapesten már meglévő, vidé. ken pedig a közeljövőben felál­lításra kerülő onkológiai állo­mások. A „NÉPNEVELŐ“ 1951 januártól kezdődően 48—64 oldal terjedelemben karionfedéüel havonta kétszer je'.en'k meg. Az egyes szám ára: 30 fi’lér, előfizetési díj havonta 50 fillér, ne­gyedévre 1.50 forint. Egyéni és csoportos e'őf'zetés az alapszervezet népnevelőfe’e'.ősínél, vagy a Sz kra Könyv és Propa­gandaanyag Terjesztőnél. (Buda­pest, V, Deák Ferenc u. 15.) A vietnámi szabadságharcosok újabb sikerei A Ce Soir jelentése szerint az indokínai francia expedi- ciós hadsereg szóvivője közölte, hogy a Tonkin tartomány északkeleti részében csütörtökön a francia csapatok kiürítet­ték Binhlieut és Chosont. Harc folyik a Daphue és Lienson erődítmények környé* kén is, mintegy 30 kilométerre Hanoitól északra. Az United Press jelentése szerint három vietnámi zászlóaljnak sikerült behatolnia Daphue erőd belsejébe. Az expediciós hadsereg helyőrsége, mintegy 75 százalékos veszteséget szenvedett — fejezi be jelentését az United Press hírügynöksége. Üdvözlő táviratok a jubiláló Francia Kommunista Párthoz 1950 DECEMBER 30. SZÓMAT Hároméves a Komán Népköztársaság Románia dolgozó népe ma ün­nepli a Népköztársaság kikiá fásá­nak harmad k évfordulóját, 1947 december 30-án döntötték meg Ro­mániában a monarchiát, a burzsoá­zia és földbrtokosság utolsó táma­szát az ország vezetésében. A Ro­mán Népköztársaság kikiá fásával új távlatok nyittak meg a dolgozó nép előtt a szoclalzmus épi'ésének útján. Ennek a ténynek tulajdonít­ható, hogy a politika; hatalom teljes egészében a dolgozó parasztsággal szövetséges prole áriátus kezébe, került. Lerak’ák Romániában a né­pi demokratikus rendszer, a prole- tárdkiatúra e formájának a'apjait. 1947 december 30 ama harcok hosszú sorának eredménye, ame­lyeket a dolgozó nép folytatott az elnyomók el'en. Romána teljesen kiszabadult az imperial’zmus lán­caiból és a szocializmus építésének útjára lépett. Azt a társadalmi' ren­det va'ósítja meg, amelyben telje­sen megszűnik a k zsákmányolás, a dolgozók, a népek elnyomása. A Román Népköztársaság, —■ mint a többi népi demokrácia — annak köszönheti létét, hogy a nagy Szovjetunió felszabadította az országot s azóta is önze'len testvéri segítségben részesíti dol­gozó népét. A Szovjetunió léte, ereje, nagy nemzetközi tek'n’é'ye akadá'yoz'a meg, hogy a nagytő­kések, a nagybirtokosok v’sszave- gyék a hatalmat a dolgozóktól. A Szovjetunió példáján' sz lárdult meg a Román Népköztársaságban a né­pi á'lamszervezet. Az e'mult három évben nemcsak az államszervezet formálódott új’á, hanem Románia gazdasági rendje is, 1948 június 11-én ál'amosí’ották a nagy 'pari vállaltokat, 4 banko­kat, a szál’ítóvár.alatcfcat, a' b zfosi- tó társaságokat, a bányákat, a kő- o!a (forrásokat. Erőteljes s^oc'a'ista szektor jölt létre s az idők folya­mán a gazdasági é'et szocialista ré­sze még tovább' erősödött. A Szov­jetunió tapssz'a’atai áltat irányítóit, munkásosztá'y megkezdte a terv- gazdálkodást. Az 1949. évi állami tervet 108 százalékosan teljesítet­ték és további eme'kedést hozott az 1950-es esztendő. A tervek tű'- iszárnya'ása lehetővé te1 te az árak fokozatos csökkentését és a f’zeté- sek vásár'óere’ének eme'kedésé*. TJ? omán’a egész területén, az or- szág egyik végétől a más:­k’g, a legtávolabbi he'yeken 's munkate'epek jéle&ülek, gyárak, üzemek épülték, új ipart, szocialista ipart alakít ki a l\>mán Népköztár­saság, amely az országot e.maradi mezőgazdasági országból ipari or­szággá változtatja. A szoc’a'.lzmusí építő xomán dol­gozó nép egyik legnagyVbb műve a Duna-Föke te tengeri csaujuna. A csa orna v-'fágzó életet hó? Dob­rudzsa szárazsággal sújtott földjé­re. 240 kilométerrel rövidíti rrW a Duna és a Fekete-tenger közöq a hajózás útvonalát. A csatorna men­tén új ipari és mezőgazdaság központok létesülnek, virágzó fal­vak és városok épünek, utak _ és vasutak gazdag hálózatú fejlődik ki. A csatorna helyén mocsarakat csapolnak le. megmentik a lakossá-' got a veszélyes betegségtől, a ma­láriától. A szociai’s'a ipar kifej'ődé-se után megkezdődhetett a szocialista me­zőgazdaság építése 's. A traktorok és mezőgazdasági gépek száma ed­dig is jelentősen megnávekedett. A román dolgozó parasztok egyre na­gyobb számban találják meg az u‘at a szövetkezeti gazdálkodás ■fe’é. A szoc'aüzmus építésével egy­idejűleg Romániában k fejlő­dik a dolgozók új öntudata, kia’a- ku! a szocialista társada’mat építő, a munkában hazafíságtó! lelkes új ember. A Romáit Népköztársaság munkásai és techn kusai szocialista munkaversenyükke! újabb és újabb sikereket vívnak ki az állami terv megva’óeításáért folyó harcban. Az ö'éves tervben új és fontos intézkedéseket hoznak a dolgozók életszínvonalának eme’ésére. 1955- ben a mainál 80 százaikkal lesz magasabb a dolgozók é’etszinvona- !a. A munkások, techn kus^k és t'sz'viseők száma m’ntegy 40 szá­zaikkal fog emelkedni. Javui a la­kosság ellátása. Felszámolják az írástudatlanságot. 40 százalékkal- emelkedik az egye’emi hal'gatókr száma. Az új kultúrintézmények egész sorát hozzák létre. Románia do'gozó népe rregngat- ha’atian b’zaípmmal építi jóob jö­vőjét a komman'sták, a Munkás­párt vezetésevei, azon' a’ példán, amelyet a Szovjetunó mutat vala­mennyiünk számára. A Pravda a szocialista társadalom fejlődésének törvényéről A Pravda december 28-1 szá­mának vezércikkében írja: A Szovjetunió miniszter tanácsának rendelete a Volga-Doni hajózható csatorna építéséről és földek ön­tözéséről a Rosztovi és Sztálin­grádi területen ragyogó okmá­nya a sztálini korszaknak. Az új rendelet minden szovjet ember szivében a haza, a bolsevik párt, a szovjet kormány és győzelmeink lelkesítője és szervezője, I. V. Sztálin iránti forró szeretet és határtalan odaadás nemes érzé­seit kelti. A Pravda a Szovjetunió mi­nisztertanácsának rendeletét rész­letesen ismerteti és hangsúlyozza, hogy a Voiga-Doni hajózható csatorna korunk nagyszabású építkezése. A vezércikk a továbbiakban ismerteti a szovjet kormány ren­deletének a földek öntözésére vo­natkozó szakaszait, majd a kö­vetkezőket írja: A szovjet kormány rende'ete Ismét világosan kifejezésre juttatja a szovjet államnak és a békeszere*ő politikájának erejét. Mindig csak előre haladni a béke és haladás útján, a termé­szet eddig, még le nem igázott erőit a? ember szolgálatába állí­tani, a haza és a nép javára épí­teni — ezek a szocialista társa­dalom fej ődésének törvényei. A Kommunista Párt, a szovjet kormány és népünk erőfeszítései a kommuniiynua láDgeazü grq­gramjának megvalósítására irá­nyulnak. Ebinek a nagy ügynek szenteli alkotó munkáját, tehetségét, ki­apadhatatlan energiáját a mi hősi népünk, a teremtő, az alkotó riép. Az egész haladó emberiség te­kintete a nü szovjet hazánkra Irányul. A kommunizmus diadalmas épí­tése a Szovjetunióban lelkesítő példa a népi demokratikus orszá­gok do'gozói számára. A békeszeretö népek haraggal és gyűlölettel szállnak síkra az angol-amerikai imperialisták pró­bálkozásai ellen, akik fel akarják szítani az új háború tüzet. A szovjet kormánynak a Vol- ga-Doni hajózható csatorna épí­téséről és a rosztovi, valamint a sztálingrádi terület földjeinek ön. tözéséről szóló történelmi határo­zatát az egész szovjet nép óriási örömmel fogadja, mint a hazánk felvirágzása és a kommunizmust építő né­pünk jóléte iránt tanúsított sztálini gondoskodás újabb megnyilvánulását — fejeződik be a Pravda vezér­cikke. Az Izvesztija „a kommunizmus nagyszabású építkezése” című vezércikkében hangsúlyozza, hogy a Vo'ga-DonI hajózható csatorna építése össz-szövetségí jelentősé­gű. Főcélja az, hogy a Szovjet­unió európai részének minden tengerét egységes vízi szállítási repejpejbes egresitéfc

Next

/
Oldalképek
Tartalom