Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-22 / 297. szám

Uj ianieiytli, althonok, ipari lanuiolskolák építéséra 1951ben hatvanhárom ntilliá forintol lorditunk

Gerő Ernő cSvIárs bívgzéde az ipari tanulóképzés kérdéseiről

Gerő Ernő elviére, á'.lamminisz- ter csütörtökön délu'án beszédet mondott a Munkaerötar.ajékok Hivatala 3. számú iparostanuió műhelyének avatásán.

— A tanműhely, amelynek felavatására a mai napon, a nagy S.tálín 71. születésnapján itt összegyűltünk — mondta —. csupán egyike azoknak az új szocialista intézményeknek, amelyeket a mi népi demokráciánk létrehozott a fiatal szakmunkásnemzedék kiképző: érc.

A szocializmus építése országunkba n megkövetelte, hogy teljesen új alapokra helyezzük az ipari tanulók képzéséi és nevelésé!. A példa, amelynek nyomán Pártunk és államunk a nagyfcníosságú kérdés megoldásúra indult — mint annyi más ese.ben — most is a szocialista Szovjetunió gazdag tapasztalata volt. A Szovjetunió példája, a nagy Sztálin tanítása alapján szerveztük meg hazánkban ez ipari tanulók szakma; képzését és nevelését.

Ez t azt jelentette, hogy ez ipaii tanulók képzésé' át kellett vinnünk e. k's- és középipar alapjáról, tehát a tőkés alapról a szocialista nagy- ipar alapjára. Azt jelentette, hogy az úi korszerű tanműhelyek, ipari 'tanulóiskolák, ipari tanulóot;honok egész sorát kellelt és kell létrehoznunk, felépítenünk és felszerelnünk, mert ezek nélkül lehetetlen lett volna az ipari tanulóképzést és az ipari tanulók nevelését új alapokra, i a szocialista nagyipar alapjára he- | lyezni. De ez azt is jelentette hogy ] az államnak, a mi népi államunk- j nak hatalmas összegeket kei.e.t és'

kell az elkövetkező években rendelkezésre bocsátania, hatalmas összegeket kell és fog kelleni a továbbiakban is nz ipari tanulók elhelyezésére. tanítására, nevelésére fordítani, hogy a kitűzött feladatot megvalósíthassa.

— Népköztársaságunk. Pártunk é3 személyesen Rákosi elvtárs meieg< o'yai gondoskodással veszi körül a mi ipari tanulóinkat, a mi új szak. munkásnemzedékünket. Ez a meleg, atyai gondoskodás a többi között megnyilvánul r.b'oan is, hogy Pártunk kezdeményezésére államunk ebben az évben ipari tanulóottho- no-kva. tanműhelyekre és ipari ta- nulóisko ákra több m nt 90‘ millió forintot fordítóit. a jövő évben peel g úgy;«ilyen célokra ennek ez összegnek jó háromszorosát, 277 millió forintot.

— Ez a tanműhely például, amelyet most adunk át rendeltetésének, népünknek 6 millió forintjába került,. Jelenleg közel 15 003 ipari tanuló már ísnu'óoithoaokfccn lakik s a tanulóotthonbcn lakók száma a jövő évb:n közel 23 ezerre efnel- l.edk. A kélműszakcs rendszer bevezetésével tanműhelyeinkben 18 ezer tanulónak tudunk helyet biztosítani s a jövő esztendőben ez a szám 22 ezerre emelkedik. Uj tanműhelyek, otthonok, ipari íarmló- ískclák építésére a jövő év-ben mintegy 63 millió forintot fordítunk. A szoeiailsla iparban 1951 ben már 55 ezer fiú és leány fog tanulni, mint ipari tanuló. Már ebben az évben gondoskodunk arról, hogy az ipari tanu'ókzí ellássuk u számukra szükséges tankönyvekkel. E kezdtük ipari tanulóinknak egyenruhával való ellátását és a jövő évben az összes ipari tanulókat ellátjuk egyenruhával. Rákos; elv társ rengeteg elfoglaPságs ellenére, maga segített kiválasztani a különféle egyenruhaminták közül a legszebbeket, a legmegfelelőbbeket, mert

azt akarja, hogy ipar; tanulóink megkapják államunktól mindazt, amit meg tudunk nekik adni.

— Népi demokráciánk tehát nem fukarkodik, ara kor arról van szó, hogy megvalósítsa a szocializmust építő országhoz méltó ipari tanulóképzést és ipari tanuónevelés minden

szükséges feltételéi. Ugyanezen munkálkodik nagy, egységes ifjúsági szervezetünk a DISZ is, amelynek az ipari tanulók már több. mint ötvenezres csapata kel', hogy a legszilárdabb és legmegbízhatóbb ■ támasza legyen.

— Mi az, am't Pár,unk, népi de mokrác ónk mindezen nagy áldozatok fejében ipari . termőinktől elvár. Semmi olyan, ami- ne volna egyúttal minden ipari tanuló s kisipari tanulóink összességének is legsajátosabb ügyé.

Az első és legfontosabb feladat, hogy ipari tanulóink minél gyorsabban és tökéletesebben e sajátítsák a szakmai ismereteket, hogy elméletileg és gyakorlat lag meg-, szerezzék mindazt a tudást, amely, e'engedhele.ien ahhoz, hogy szakmájukhoz k tűnőén értő, szakmájuk mindén csínját-bin ját ismerő, jó' képzett szakmunkásokká vá'jsi- -nsk. ’

Mitő! függ, min mukk ennek a fa'adatriak maradéktelan mego’dá- sa? Az egyéni képességék mellett ez dönőleg azon műik. hogy ipari tanuió’nk szocialista fiatalok módjára, öntudatos fiatalok módjára viszonyuljanak a tanuláshoz, a termeléshez.

Azon múlik, hogy elszánt akarattá1, kemény elha árczással tanulja-- nak és vegyenek részt a terme o- munkában, hogy lehasználjanak minden percet, amit a tanterv e’őír a tanulásra és a termelőmunkára. De ehhez az is szükséges, hogy az ipari tanulók sorában vasfegyélem uralkodjék, hogy ne tűrjék meg soraikban a lazaságok a fegyelmezetlenséget, a henyélést, a naplopást. hogy féltő gonddal .kezeljék a rájuk bízott gépeket, szerszámokat, bogy a legtakarékosabban bánjanak az anyag?<d s nrndennel, ami a nép tulajdona. De szükséges az is, hogy

ne csak a műhelyben és az iskolában viselkedjenek ön'tida- tos fiatalok módjára, hanem a tanulóotthonokban és magán- ' <, életükben is példát mutassanak az egész magvar dolgozó fatatságnak.

Szükséges, hogy m'nden tekinte'- brn megfeleljenek azoknak á magas erkölcsi követelményeknek 's, amelyek a szocialista fatál dolgozókat jellemzik.

Röviden szó'va; Ipari tanulónktól Pártunk, .népi demokráciánk azt várja, hogy

t-mu’ásukka', munkáinkkal, er- kü esi maoVautósukkal, fegyelmezettségükkel, szabad hazájuk 'iránti odaadásukkal kiérdemeljék mtmkásoSztálvunk, né- oünk szereíetét.

Azt akarjuk, hogy rm'kor- inár: anuló'nk szét) egyenruháinkban bárhol meg’elemiek, az, örömtől és a nemes büszkeségtől nevessen minden dolgozónak a szeme és 37; mondia magában: „Ezek a mi fiaink és leányaink, ezeket már a szó- c’a'izmust éoitő népi demokráciánk poVe’de. ez»k az é'.ettő1 duzzadó, é'rt vidám fiatalok megáll ;ák a helyüket mindenüti: a munkában, a snor ban, a kultúra Frontján és ha eljő az ideie és szükség lesz rá, szabad hazánk védelmében is.

„A hála és szeretet kongresszusa

vagyunk“

A Magyar-Szovjet Társaság. /. Országos Kongresszusának

csütörtöki ülése A Magyar-Szovjet Társaság Országos Kongresszusa csütörtökön raggal folyta: ta tanácskozásait a partement üléstermében, Részlvett az ülésen Jan Grubecki m'niszter, a Lengyel-Szovjet Baráti Társaság kü'dőt.e is- aki szerdán este érkezett meg a kongresszusra.

Simic Ferencné ien-gye'.kápolnai dolgozó parasztasszony napirend előtti felszólalásában egyszerű, ke- resaílsn szavakkal emlékezett meg arról- hogy ma van a világ dolgozói szeretett. vezérének. Sz'úl-n gene- rakssrlmusznak 71. szüle ésn-epje.

Ezután Hantos János beterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság

jelentését.

A Magyar-Szovjet Társaság kongresszusán 438 küldött és .274 tanácskozási . joggal felruházott taS vesz részt- 229 munkás, 312 dolgozó paraszt, köztük 162 egyénileg gazdálkodó, 150 pedig a mezőgazdaság szocialista szektorának dolgozója- 133 értelmiségi, 68 kisiparos és kiskereskedő. A kongresszus résztvevői közül 283 tagja, illetve tagjelöltje a Magyar Dolgozók Pártjának. 249 pedig pártonkívüli, vagy .más pártnak, a f "ja.

Utána Car.etta Cartasegna, az Olasz Szovjet Társaság küldötte üdvözölte a kongresszust.

blinden crőiiltkel íi n r rólunk tovább a héliéérl

A következő felszólaló Nyirö Mária do'gozó parasztlány, földes: küldött volt.

Bevezetőül arról a sanyarú sorsról berzél-t, amely a földesural; és a kulákok kizsákmányolása alaU görnyedő dolgozó pares* rágnak jutott H?r;hyók Magyarországán. Ezután így folytakat

— Felragyogott ránk a dicsőség csillaga, felszabadított bennünket 3 Szovjet Hadsereg, öt év alatt any- ny; m’nden történt országunkban s a- ml kis falunkban, Földesen is- ; miről meg csak á'modni sem mertünk. Ma mór miénk, parasztoké 3 föli s a termeiőszöveíkeze ekbe társult és az egyénileg gazdálkodó parasz ok egyaránt tudják, hogy a jólét és a boldogság felé egyedül az az ú‘ ve:e hét- amelyet n ma 71 éves Sztálin, népünk jó évője mulatott meg a do gozó parasztságnak. A Magyar-Szovjet Társaság1 Országos Kongresszusa és a nagy Sz'á-l'n 71. születésnapja kellős alkalom népünk számára, hogy megígérjük a dolgozók vezérének: m'nden erőnkkel harcolunk tovább 3

népek sokszázmilliós táborának tagjaként a Szovjetunió népeinek vezetésével a békéért.

Erdélyi Erzsébet nyirábrány; küldött e mondotta, hogy néhány hónapsai ezelőtt ismerkedett meg a M.gyár-Siovjet Társasággal és belépése után szervező és sglíációs munkáját főként a dolgozó parasztság körében végezte, mert ott látta annak legnagyobb szükségességét.

Beszélt 0. felszabadulás előtti igen nehéz életükről és megemlítette, hogy míg a múltban csak elnyomásban volt részük- ma egyik bátyja a néphadsereg tisztje, a második erdész és a húga gimnáziumba jár Debrecenben.

Vass Istvánná, az MNDSZ főtitkára beszédében kiemelite: kövem; akarjuk a hős szovjet nők példáját megfogadjuk- hogy az eddiginél fokozottabban azon leszünk, hogy meg ismertessük a magyar nők milliói val az olyan asszonyok példamuta iásáli, hősiességét, bátorságát, haza* szerété, ét, mint amilyen a hős Zója, vagy a hazánkban járt szta hánovista női;.

Minden eddig eléri eredményünk forrása a nagy- Szovjetunió

Kelen Bé'a Gvegtechn'.kus, Horváth Ede Kc-ssuth-díjas (sztahanovista, Bereszlóczy Miklós kanonok, Kemensi<, Istvánná (XX. kerüe.i MSZT szervezet) -és Ba pataki Antal (Mezőtúr) felszólalása után zúgó taps fogadja az elnök bejelentését, hogy a néphadsereg küldöttsége- jő.; cl üdvözölni a kongresszust. ,

A küldöttek féiá'lhak, fergeteges lelkesedéssel ünnepük a néphadsereget, barkái Mihály elvtárs, honvédelmi minsztert. Boksái István tüzérezredes lép az emelvényre, hogy a küldöttség nevében üdvözölje a kongresszusi.

— M'nden eddig elért eredményünk forrása a nagy Szovjetünk) — mond ad — Ezért a néphadsereg harcosai és: tisztjei nevében mondom: Kötelességünk' a Szovjetunóval való baráti kapcsolataink további megerősítése, gazdag tapasztalatainak még. teljesebb és szélesebb fel- használása.

Nagy Mária zalaegerszegi, pedagógiai gimnáz'umi tanuló után Lakatos Dezső ezredes, az Alamvé- de’mi Hatóság nevében üdvözöli e a kongresszust.

Ezután Berki Mihályné. a Tolna- megyei Tanács elnöke szóh t fel. Arról a hatalmas élményéről beszélt, amelyet a Sz ál'n elvtá'ssal való talá'kozás jelentett számára.

Maid Mark Martin Bruenberg esz.rák küldött emelkedett szólásra.

Győrííy Barna Kossutb-díjas b'o- lógus arról beszélt, hogy a magyar biológusok számára, milyen hatalmas segítséget je'ent a Szovjetunió élenjáró bío'ógiai tudománya, Micsurin és L'szenkó tanai.

Bável Gyula a MAYAG "dolgozó nak üdvözletét tolmácsolta.

Ezután Apró Antal, a Szakszervezetek Országos. Tanácsának fü titkára szólalt fel:

— A Magyar-Szovjet Társaság — mondotta többek közölt, — hasznos munkát végzett ,és sok segítséget nyújtóit szakszervezetünknek is, hogy minél szé'esebb rétegek ismerjék meg a Szovjetuniót, a íej'ett szovjet ipart, a szovjet kultúrák a szocial'zmus építésinek nagyszerű tapasztalatait. Különösen nagyjelentőségű az a támogatás, amelyet a Szovjetunió hős sztahá- novlsiái nyújtanak nap, mint nap számunkra, a vas'parban, bányászatban. építőiparban, textiliparban és a többi iparágakban.

Utána Balogh István elnök bejelenti, hogy az úttörők küldöttsége kívánja üdvözölni a kongresszust.

Az úttörök küldöttsége után dr. Kanyó Béla Kossuth-díjar egyetemi tanár beszélt, majd Dezső József, a Magyar-Szovjet Társaság budapesti szervezetének titkára beszámolt a budapesti

MSZT-szervezet eddigi munkájáról.

Jan Grubecki miniszter a négymillió taget számláló Lengyel- Szovjet Baráti Társaság nevében üdvözölte a Magyar-Szovjet Társaság kongresszusát.

A kongresszus levele Rákosi elvtársboz

A Lengyel Köztársaság küldöttjének szavai után Kakuk Jó- zsefné szövőnő felolvassa annak a levélnek a szövegét, amelyet az MSZT országos kongresszusa a Magyar-Szovjet Barátság nagy zászlóvivőjéhez, Rákosi Mátyás elvtárshoz intézett:

„Drága, forrón szeretett Rákosi Elvtárs !

A Magyar-Szovjet Társaság országos kongresszusának küldöttei forró szívvel üdvöz'ik Önt, aki a legtöbbet tette népünk és 4 nagy szovjet nép eltéphetetien testvéri barátságáért.

Itt vannak közöttünk a falusi és a városi emberek, munkások. tan* ók, traktorosok és postai alkalmazottak, dolgozó paraszt emberek az ország négy sarkából, ötvösök, szövőnők, diákok. Egy érzés hat át mindnyájunkat.

A hála és a szeretet kongrétz- szusa vagyunk. Az a munkánk, hogy a hálát és szeretetet tovább mélyítsük népünkben a nagy szovjet nép iránt. Az a feladatunk, hogy még jobban kie'égít- stik népünk hatalmas érdeklődését, amelyet az. épülő kommunizmus országa, a Szovjetunió liánt tanúsít. Az a hivatásunk, hogy a nagy Sztálin zászlaja alá, vezetőnk, Rákosi Mátyás mögé még szilárdabban tümörítsük a béke magyar seregét.

Ebben a munkában ön a példaképünk, szeretett Rákosi elv- társ. ön a megbonthatatlan magyar-szovjet barátság legnagyobb harcosa, aki Horthy vérbírál előtt sem hagyta bemocsko'ni és rágalmazni a világ dolgozóinak és elnyomott népeinek reménységét, a drága Szovjetuniót, ön a mintaképünk, aki a Szovjetunió mindennél nagyobb példája nyomán a népszabadság,' á teremtő béke, a szocializmus országává teszi a mi drága magyar hazánkat.

Tevékenységünket megsokszorozzuk, hogy méltók legyünk az ön példájára. Minden egyes ember még jobban megérti' majd: a Szovjetunió mentette naeg a magyar nép számára az ön mindannyiunkénál drágább életét. A távo'fekvö városi lakásokban és a legeldugottabb tanyákon is még jobban meg fogjuk magyarázni, hogy a Szovjet Hadsereg vére hullatásával hozta el számunkra az annyira várt szabadságot. Sokezer kilométer távolságról jöttek, a győzelem óráiban földünkön értünk estek el moszkvai, kievl, kaukázusi és szibériai anyák epedve hazavárt gyermekei. Azon leszünk, hogy minden magyar szíve a hűségtől és szeretettől még gyorsabban dobogjon akkor, amikor Sztálin nagy országára gondol — az értiSZflßOLCS-SZfilMÄRl 1 - • - r~*—

______________ Kisvarsányban megalakult Szabolcs-