Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-01 / 279. szám
(K. S.) Üj ülésszak kezdődött tegnap a magyar kép'vtselöházban. Ősz- nzeült ismét a dolgozó nép „okos gyülekezete”, hogy megtárgyalja •|t; népünk legfontosabb ügyeit, hogy •-'''határozatokat, törvényeket hozzon a K jövő tennivalóiról. Más1 évvel . ezelőtt impozáns egységben vá- Olasztotta meg népünk saját soraiból e képviselőket és azzal bízta meg • : őket, hogy minden szavukkal, minden tettükké! a dolgozók ügyét szolgálják, úgy dolgozzanak, hogy ’ az egész ország szeme rajtuk van, he kell bizonyitan ok. hogy a nép, cs csakis a ncp hivatott arra, hogy döntsön saját maga ügyeiben. Joggal fordul nagy figyelemmel dolgozó népünk ezekben a napokban a parlament felé, hiszen nem k’sebb feladat ál! képviselőink előtt, mini határozni jövő évi költségvetésünkről. egy esztendő harcos programjáról, az ötéves terv máso- d k esztendejéről, minden dolgozó í-ze-mélycs ügyéről. A mi dolgozóink fs szoktak tervezni: mikor vá- " sárolnak kerékpárt, varrógépet., rádiót. esetleg bútorokat, mikor javíthatják meg a ház eleiét, vagy talán új hajlékot is építhetnek. Egy év „költségvetésébe” egy családban is igen sok belefér, fia a család becsületesen dolgozik, ha gondosan beoszt;ák a pénzt, ha takarékoskodnak. Így van ez a mi nagy családunkkal, a dolgozók államával is. Mit akarunk mi 1951-ben meg* valósítani? Egy egész újság kevés volna, hogy mindent felsoroljunk. Te-vünk hatalmas. Öt év alatt többet valósítunk meg, mint Horthyék dicstelen negyedszázada. Jövőre már nem lesz megye az országban, ahol ne folyna valami nagyszabású építőmunka. Nem kell messzire mennünk. T'szalök határában készül már az új Tiszameder, ahol nem sik idő múlva duzzasztó szorít ja áramtermelésre a rakoncátlan Tiszát s az alkotó ember arra kény- dfc-izníi a folyót, hogy százezer holdakat tegyen termékennyé. Inotán is nagy erőmű épül. Budapesten ioly'atiák a Földalatti Gyorsvasút építését, Dunapentelén pedig ötéves tervünk legnagyobb alkotásának, a Dunai Vasműnek alapjait, rakják le. A mi tervünk: új gyárak, új üzemek, új gépek százezrei, bekötö- itiak, gépállomások, iskolák, napközi otthonok, bölcsődék, egészség- házak, főiskolák. —- A mi (érvünk: a dolgozók magasabb életszínvonala a művelt, jómódú lársa- dalom. A mi tervünk: a szabad ország építése, a szocializmus biztos alapjainak lerakása, az erős, független Magyarország. A mi jövő- évi tervünk: négy úi gépállomás építése a megyében: Bujon, Oro- son, Dombrádon és Gyulaházán, öt szép tanyaközpont Telektanyán, Tibor szálláson, Sőrekuton, Teremen és Apori'geten, új villanymotorgyár létesítése, mész- és homoktég'agvár építése Nyáregyházán, a csodálatos, berendezésű nyíregyházi dohányfermentáló folytatása, a nyíregyházi rádióállomás korszerűsítése. Nyír- madán tovább folytatjuk a hatalmas sertéshizlalda építését, hat modern berendezésű marhaistálló épül állami gazdaságainkban 500 férőhellyel, 4 új h.odály 3000 juh számára és ezen felül is jelentős összegeket fordítunk az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások feilesztésére, az erdősítésre. Uj iskolákat kap a megye, az egytanerős iskolák megkapják! a második pedagógusi. Nyíregyházán íe’.épü! a bölcsőde. Tovább folytaijuk a fal- •'k villamosítását. jndos kezek állították össze évi beruházásunkat. Egy cél le a tervezőket: mindent a dói..;. zókéri, m'ndcnt a népért. Hp- pen ezért nem hiányzik tervünkből néphadseregünk fejlesztése sem. A további békés épi.ést, a nyugodt munkát biztosítja ez a beruházás, kifizető befektetés tehát minden dolgozó számára. Ezek a mi terveink. A béke, az építő munka, a haladás, a jólét tervei. Másutt is.vrendeznek ..költség- vetési” vitákat a parlamentben, másutt is készítenek költségvetéseket. Az Amerikai Egyesült Államokban is. Ezeknek a költségvetéseknek azonban semmi közük sincs a békés munkához. Ezek a háború tervei. Trumanék a dolgozók inegnyomorí- táfával, a gazdasági és kulturális életszínvonal csökkentésével már odáig mentek, hogy a költségvetés 70 százalékát kérik hadi célokra. A koreai háború kitörését megelőző két hét alatt többet költöttek fegyvergyártásra, mint egész évben közoktatásra és egészségvédelemre. Ott nincs az államnak gondja arra. hogy mi lesz a munkással, ha megbetegszik. mi lesz a gyermekkel, ha kimarad az iskolából. Trumanék céljait eléggé mutatják a koreai események. A gyermekotthonok, az iskolák, a kórházak, a tudományos intézmények bombázásához, a városok, falvak {elégetéséhez, a romboláshoz értenek, az építéshez nem. Nem véletlen, hogy nálunk a dolgozó nép lelkes érdeklődésiéi ford"! az országgyüés költségvetési v'- tája felé, Amerikában ped'g gyűlölet kél a népben, ha Trumanék háborús terveire gondol. A két költségvetés hű tükörképet ad a két ország céljairól és egyben a v’lág két táborának, az imperialista háborús uszítok bandájának és a béketábornak terveiről. Az Egyesült Államokban és minden imperialista országban méltán kíséri a nép olt - halat!an gyűlölete a háborús előkészületeket. Az ő életükről van sző, őket. a dolgozó népet akarják Tru- ínanék a halálba zavarni és gyilkos tervekhez pontosan a dolgozók pénzét, adóját használják fel. Pénz mináhink is kell az építő munkához, de nálunk elsősorban más forrásból táplálkozik államháztartásunk. Nálunk nincsenek monopóliumok-, nincsenek hatalmas trösztök, aho! tíz- és százezer munkást zsákmányol ki egy vagy ti? tőkés. Nálunk az üzemek tulajdonosa a dolgozó nép állama s a nyereséget nem néhány ember közt osztják szét, hanem k'lencmT.iónak juttatnak belőle az új gyárakon, a gépeken, az iskolákon, a napközi otthonokon kérésziül. M’nálunk netn a dolgozó nép kegyellen megsarcolásától, hanem az állami vállalatok bevételeitől függ a költségvetés deficitmentesse ge. Költségvetésünk megtárgyalása, az új alkotásokról hozott határozatok lelkesítsék még jobb munkára dolgozóinkat. Soha ne feledjék «: 'munkáink célja, hogy emelkedjék a nemzeti jövedelem. Á Vulkánban, a Magasépítési Vállalatnál már 1051-es tervükön dolgoznak a munkások. Kövessék a példát a többi üzemek is. Takarékoskod iának az anyaggal, használják ki jól a munkaidőt. A mezőgazdaság dolgozói a begyűjtési terv maradéktalan teljesítésévé!, a mélyszántás gyors befejezésévé! mutassák meg, hogy a munkásokkal vállvetve harcolnak tervünk győzelméért. Takarékoskodjék az állam- igazgatás minden dolgozója- Valósítsuk meg minden téren a szigorú tervfegyelmet. Kövessük a nagy Szovjetunió hős dolgozóinak példáját, akik önerejükből feJíciteíték a szocializmust, a miéiúy<fé$Wfc!<kal hatalmasabb terveket valósítottak meg. Ha most fegyelmezetlen dolgc^unk. ha most takarékoskodunk, ennek hasznát nr érezzük, mert munkánk !"'-•’,’n gyümölcse miénk, a dolgozóké. OK Károly elvtárs, pénzügyminiszter beterjesztette az 1951. é^i állami költségvetést Ma délelőtt megnyílt a parlament új ülésszaka is kezdetét vette az 1951. évi költségvetés tárgyalása. Zsúfolásig megteltek a parlamenti ülésterem padsorai. Tizenegy óra után néhány perccel vonultak be a terembe a kormány tagjai. Az Ezután napirend előtt , Audios Erzsébet elvtársnő, a varsói Békev;- lágkongresszús magyar küldöttségének vezetője, számolt be a kongresszus munkájáról és hangoztatta, hogy abban a magyar küldöttség tagjai is tevékeny részt vettek. — A varsói világkongresszus határozatai új fejezetet jelentenek a nemzetközi békeharc történetében. Nyilvánvaló, hogy a becsületes embereknek újabb és újabb millióit fogják ezek a határozatok bevonni a békeharcosok táborába, — mondta. — Még jobban megnősz a mozgalom, amelyhez hasonlót sem korunk, sem az egész tör Lene- . ; run 4:errj »a ír er. A történekem .uorn ismer olyan hatalmas .mozgalmai, mint, a mai békemozgalom, amelynek soraiban százmilliók menetelnek és szervezetten, öntudatosan harcolnak újabb háború ellen. (Taps.) — Nem ksebb tényről van szó, mint arról, hogy százmilliók zárkóztak fel az imperialista társadalom alapvető vonása és törvénye, az örökös háború ellen. Százmilliók határozlak el, hogy — egyelőre ebben a kérdésben — kezükbe veszik sorsuk intézését. Nem volt még ilyen mozgalom és nem is tehet el t. Csak korunkban lehetséges ilyen mozgalom, amikor a népek nemcsak a kapitalista társadalom szörnyűségeit, esztelenségeit, erkölcstelenségét,- kiúttalanságát látják, de tátják a kommunizmust építő Szovjetunió békés barátságban élő népeinek nagy példáját. Csak korunkban lehetséges ilyen mozgalom, amikor a népek látják, hogy a kapitalizmus blincseitől megszabadult népi demokratikus országok kis népei is milyen nagy Sikereket érnek el. * — A százmilliók, a tömegek, a | Ezután Olt Károly elviárs. penz- ügyminiszter kezdte meg költség- vetési expozéját Beszámolt az ipari termelés fejlődéséről az ötéves terv első évében és elmondotta, hogy a munkanélküliségnek a hároméves terv során történt felszámolása után ma már munkaerőhiány jelentkezik és a tervszerű, jól megszervezett szakmunkás-utánpótlás ötéves tervünk megvalósításának egyik központi kérdésévé vált. — A bérből és fizetésből élők száma az idén mintegy 250.000-el több — folytatta ezután, — mint tavaly ilyenkor. Ha figyelembe- vesszük, hogy egy esztendő alatt a bérek és fizetések 17 százalékkal emeikediek, megállapítható, hogy a munkások és alkalmazottak összes jövedelme 35—40 százalékkal haladja meg a múltévit. országgyűlés forró szeretettel, per* cekig tartó tapssal fogadta dolgozó népünk vezetője*., Rákosi Mátyás elvtársat. Drahos Lajos elvtárs, etnök megnyitotta az országgyűlés új ülésszakát. népek öntudata, ereje megnőtt, megnőtt bizalmuk saját erejükben, mert tudják, hogy az emberiségnek ezt a nagy küzdelmét a halál és pusztulás ellen, az emberiességért, az életért, a haladásért a nagy Sztálin lángesze vezérli. (A képviselők felugranak helyükről cs hosszú perceken át tartó fergeteges tapssal üdvözlik a világ népeinek iránytmutató lángeszű vezéréi, Sztálint.) — Ugyan ki tudja legyőzni az öntudatra ébredt, az erejében bízó százmilliókat? Senki. Cs nem lógják legyőzni őket az imperialisták kicsiny klikkjei, akik értenek ahhoz Koreában, hogy gyermeket: és asz- szonyók vérébe:: gázoljanak, de ahhoz nem értenek, hogy győzzenek. A m; korunk nem a zsarnokok, a hódítók, a népgyilkosok és kizsákmányolok győzelmének, hanem a népek győzelmének a korszaka! — Javaslatot teszek arra, hogy a magyar országgyűlés, a magyar nép itt összegyűlt képviselői tegyék magukévá a varsói Békevilágkongresszus határozatait, amelyek olyan rendszabályokat tartalmaznak, amelyek alkalmasak, hogy a I rá ború elkerülését elősegítsék, az imperialisták számításait keresztülhúzzák. Ugyancsak javaslatot teszek arra, hogy az országgyűlés dolgozzon ki békevédelmi törvényt, amelynek értelmében népi demokratikus köztársaságunk a háborús uszítás, mnden fajtáját törvényileg üldözni fogja. Az országgyűlés Andics Erzsébet nagy tapssal fogadóit felszólalása után egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Ezután Szabó Piroska elvtársnő a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről számolt be. Rámutatott arra. hogy a közszükségleti cikkek iránti kereslet hatalmas mértékben fokozódott, néhány fontosabb élelmiszerre vonatkozó statisztikából a fogyasztás 25—30 százalékos emelkedésére lehet következtetni. Elmondotta, hogy az 1930-cs költségvetés végrehajtása az előirányzatnál mintegy 20 százalékkal nagyobb, előreláthatóan 2-t milliárd iorinlos keretben történik. A bevételek várható összege a 24 mill ár- dot is meghaladja. Az ezévi költségvetés a megnövekedett kiadások ellenére nemcsak egyensúlyban lesz. hanem előreláthatóan 100 millió forintot meghaladó felesleggel zárul. A költségve lésben előirányzott 7250 millió forint beruházással szemben az ezévi beruházások tényleges összege előreláthatóan megközelíti majd a 9 milliárd forintot. Ült elviárs hangsúlyozta: az őí■. éves tervünk első e'vében elért ha* talmas eredmények mutatják, hogy dolgozó népünk híven követi a Atagyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatásait. Szocialista építésünk számára felmérhetetlen, hatalmas segítséget jelent a Szovjetunió és szeretett tanítónk, Sztálin elvtárs segítsége. Mindez azonban további erőfeszítésekre kötelez bennünket. Bejelen* tette, hogy az 1951. évi, az állami feladatok teljes egészét magában foglaló költségvetés 29 milliard 623 millió forint bevételt, 29 mjliárd 516 millió forint kiadást irányoz elő és így az 195!.évi költségvetés 107 millió forint felesleget mutat ki.4 bvruhúxúsoli elöiriinyzuta 1951-hcn 61 százai ék hal emeikedib Ezután ax új költségvetésnek az elmúlt évivel szembeni alap* v et ő jsze rk e zeti v ált o záo ait iám e r - t3tte: — A Tanácsok megalakulása jelentős változást hoz a helyi költségvetések bevételi fedezete tekintetében is. A Tanácsok ré. szesedése az áltálul: beszedett adókból tervszerű felmérés alapján keríti megállapításra, A Tanácsok bevételeik biztosításáról maguk gondoskodnak és így messzemenően érdekeltté válnak a területükről befolyó bevételek biztosításában. — A folyó évben a társadalombiztosítás és az egészségügy vonalán végrehajtott átszervezés fontos lépést jelentett ‘előre a szocialista egészségügyi ellátás megvalósítása felé. — 1951. évi költségvetésünk előirányzata 29.516 millió forint, kereken 9.5 milliárd forinttal több, mint a folyó évi előirányzat. A kiadások emelkedése döntő résziben azokkal a hatalmas feladatokkal kapcsolatos, amelyeket ötéves tervünk célkitűzését, nek megvalósítása ró ránk. Ezért emeltük meg az 1951. évi költségvetésben hatalmas mértékben a népgazdaság fejlesztésére szolgáló kiadásokat. A? 3951. évi költségvetésben —- az 1950-es évvel szemben — a beruházások előirányzata 61 százalékkal magasabb, 11.700 millió fount. — ötéves tervünk egyik föfei- adata — mondotta —hogy országunkat gyors ütemben iparo. sítsuk. A rövid néhány év alatt 263 új gyár és üzem létesült hazánkban. Költségvetésünkben hatalmas összegeket irányoztunk elő a tudományos kutatás előmozdítására. A nehézipar kutató intézeteinél 29 millióval megemelve a folyó évi előirányzatot, 85 millió forintot, a könnyűipar kutató intézeteinél pedig 11 millió forintot irányoztunk elő tudományos kutatásokra. — Mintegy százmillió forintot fordítunk ipari, tanuló szakiskolák fenntartására, 75 millió forintot pedig a tanműhelyek fenntartására. A tanulóotthonok számát 40-röl 133-ra, az otthonokban elhelyezett tanulók számát A ndies fcrxsébel elvltírsnö beszámoló ja u varsói Hí’ It i‘világ li on gr ess zu sró I Ax ezévi költségvetés sxiíxmilliós felesleggel zárni smeotéi i ' . ' ■**“■ ~~~ Egy esztendő harcos programja
