Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-05 / 258. szám

A magyar nép el van szánva arra, hogy megvédje a nemzetközi békearcvonal ráeső szakaszát • • Ünnepélyesen megnyitották Budapesten a II. Magyar Békekongresssust Fdemclőcn szép képet nyújt a Sportcsarnok, a magyar békekon- 'r.'i sszns színhelye szombaton reggel 9 órakor. A vörös drapériákkal borított, virágokkal díszített emelvény fölött a földgömböt helyezték ei, rajta a nemzetközi békeharc vezérének, Sztálinnak a képe. Alatta Sztál'n legjobb magyar tanítványának, a békemozgalom magyaror­szági vezetőjének, Rákosi Mátyásnak a képe mosolyog a küldöttek és vendégek száza’ra. A föld gömb felett Picasso békegalambja, a nem­zetközi békeharc jelképe. Az ünneplőbe öltözött vendégek gomblyuká­ban a kongresszusi jelvény. Nincs a magyar társadalomnak olyan dolgozó rétege, amely ne képviseltetné magát a kongresszuson. Sztahánovista munkások, a p\ árak hősei, a szövetkezés útján járó dolgozó parasztok és az egyé­nileg gazdálkodók, művészek, írók, tudósok, a néppel együtt haladó ér. telmiségíek, asszonyok és ifjak, papok és katonák vannak a kongresz- v ns küldöttei között, hogy az ország minden részéből, a munka leg­különbözőbb területeiről, nemre, vallásra és politikai nézetekre való kii önbség nélkül egy akarattal, egységesen, elszántan kiáltsák az egész világnak a magyar nép rendíthetetlen békeakaratát és azt, hogy a bé­kéért harcolni is tudunk. Az emelvény feletti dekoráció két oldalán a népek zászlói veszik körül P'casso békegalambjának, a föídgömbnek és a szeretett Sztálin- r. .1; a képét, jelezve, hogy a világ minden szabadságszerető népe, azok i . akik már szabadok és azok is, akik még elnyomásban élnek, egy r’gy táborba tömörülnek a földön, a sztálini békeharc jegyében. A meghívott vendégek között ott találjuk a Párt és a kormány, a tár- S 'dalmi tömegszervezetek, valnm'nt külföldi barátaink: a Szovjetunió és Kína nagykövetségeinek s a többi baráti államnak képviselőit. Hegválaízlják a ilíszelnökscgel és az elnökségei ' • iui t- i ett í\ca*> m-iiidiy, az. ‘íur f" i'kárhe'yetlese. honvédelmi mi­niszter, Kádár János, az MDP fő­titkárhelyettese, Szabó István ve­zérőrnagy és Horváth Márton, a Párt Poliükai Bizottságának tagjai, Rákosi Mátyásné, Rónai Sándor, s Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kiss Károly és Nagy Diniéi, r,z Elnöki Tanács elnökhe­lyettesei, Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára, And:cs Erzsébet, a ..Megyédjük a Békét” mozgalom (■’■szagos Bizottságának elnöke, Mester Erzsébet az Országos Béke- tanács titkára. Dobi István a mi- r. sztertsnács elnöke, Kiss Árpád könnyűipari. Erdei Ferenc föld­művelésügyi. Darvas József kui- tuszmimsz'er, Hidas István, az MDP budapesti bizottságának tit­kára, Pongrácz Kálmán Budapest főváros Tanácsa végrehajtó bizott­ságának elnöke, az államtitkári kar számos tagja, a tömegszervezetek vezetői, Kossuth-díja® tudósok, mű­vészek, sztahánovisták, dolgozó pa­rasztok. 0 órakor a terem már zsúfolá­sig megte't. A nemzetközi béke- mozgalom dala csendült fel a kül­döttek ajkán: ,,A béketábor le­győzhetetlen, a béke útja biztos út. ha összetartunk rendületlen, legyőzzük vég'eg a háborút.'’ Husznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Országos Béketanács elnöke lép először az emelvényre és üdvözli a küldötteket, elsősorban a nagy Szovjetunió küldötteit. Ezután a zenekar e’játsza a: Himnuszt, majd László Lenke, a budapesti Tanács tagja javaslatot tesz a kongresszus elnöksége meg­választására. Először a díszelnökség tagjait választották meg. A díszelnökség tagjai: Joszif Visszárionoyics Sztálin, Rákosi Mátyás, Mao-Ce- Tung, Kim-Ir-Szen, Frederic Jo- liot Curie, Paul Robeson és Pietro Nenni A diszelnökség tagjai nevének felolvasásánál a kongresszus résztvevői hatalmas tapssal, szűn­ni nem akaró lelkesedéssel, he­lyükről felállva éltették az egész világot átfogó, hatalmas és le­győzhetetlen békemozgalom sze­retett vezérét, népünk nagy ba­rátját: Sztálin generalisszimuszt, népünk legelső békeharcosát: Rá­kosi Mátyást, a hős kínai nép ve­zérét: Mao-Ce-Tungot, az impe­rialista agresszió ellen hősiesen harcoló koreai nép vezérét: Kim- Ir-Szent. Hosszasan zúgott a taps a francia nép nagy fia, a híres atomtudós, a nemzetközi béke- mozgaiom egyik vezére, Frederic Joliot-Curie nevének emítésekor, hosszas tapssal éltették a nagy amerikai békeharcost, Paul Robe- sojit és az olasz nép kiemelkedő békeharcosát, Pietro Nennit. A kongresszus elnökségébe töb­bek között az alábbiakat válasz­tották: Farkas Mihály honvédelmi miniszter, Kádár János, az MDP főtitkárhelyettesé, Apró Antal, a SZOT főtitkára, Horváth Már­ton, az MDP Politikai Bizottságá. nak tagja, Rónai Sándor, az El­nöki Tanács elnöke. Dobi István, a minisztertanács elnöke, Darvas József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Andics Erzsébet egye­temi tanár, Péter János ref. püs­pök Debrecen, Kakuk Ferencné tszcs-tag Paszab, Gyerák Piros­ka földműves, Kemecse. Kü’földi delegáltak: A szovjet nép küldöttei: Vsze­volod Pudovkin, Sztálin-díjas film­rendező. Szergej Obrazcov, Sztá- lin-díjjal kitüntetett művész. A Román Népköztársaság kül­döttei: Marcell Breslaru író, a bu­karesti képzőművészeti főiskola rektora, Jón Mitarcat vasúti mun­kás, a szállítómunkások szakszer­vezetének titkára. A Bolgár Népköztársaság kül­döttei: Peter Dimitrov egyetemi tanár, a bolgár országos békebi- zóttság elnökségének tagja és Ell- sabeta Bagriana írónő. Az osztrák országos békebizott­ság elnökségének tagja: Franz Loisl. A finn országos békebizottság titkára: Veikko Laehtosalo. Rusznyák István ezután ja­vaslatot tett a kongresszus napi­rendjére, amelyet a kongresz- szus egyhangúlag elfogadott. verkezés csökkentése feléül tényleges ellenőrzést, a népek belső életébe való bármiféle fegyveres beavatkozás és min­denféle agresszió megtiltását. A kongresszusnak módot kdl ta­lálnia arra. hogy elérje a nem­Padovkin: Békét és nem háborút akarunk Ezután a kongresszus részt­vevőinek lelkes tapsa közbe I. V. Pudovkin, Sztálin-díjas filmrendező emelkedett szólásá­ra. — Néhány hónappal ezelőtt a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa kijelentette, hogy kész együttműködni más államok parlamentjeivel annak érdeké­ben, hogy megvalósítsa a Béke Hívei Állandó Bizottságának ja­vaslatait — mondotta többek kö­zölt, — A Szovjetunió polgárai min, deniitt csatlakoztak a stockhol­mi felhíváshoz, melyet az egész világon több, mint 500 millió jó­zan és becsületes ember írt alá. Pudovkin felsorolta. ezután azokat a hatalmas alkotásokat, melyeknek megvalósításán a szovjet nép fáradozik: a száz é$ százezer hektár új erdőt, a több tízezer víztároló medencét, a há­rom gigászi erőművet, a két nagy déli csatornát. — Ilyen hatalmas terveket csak az egész nép egységes rész­vételével lehet megvalósítani. Ezek az építkezések nagymér­tekben hozá járulnak majd az I emberiség békés és boldog éle­tének felvirágoztatásához. Mi állandóan újabb alkotásokról, nem pedig megalkotó t művek lerombolásáról álmodozunk. Bé­két és nem háborút akarunk. A békeharc legfőbb, mindig hatá­rozott és következetes vezéré, nek, a nagy Sztálinnak vezetésé­vel mondjuk: ,-Még jobban fo­gunk dolgozni, hogy erősítsük a békét az egész világon.* • — Az egyszerű embereknek növekvő aktivitása — folytatta Pudovkin — a legfontosabb és legértékesebb eredménye annak hogy az egész világ dolgozói egyesültek a béke védelmében, 500 millió becsületes ember til­takozása az egész világon mégis megtette a magáét. Az atom­bombát nem merik alkalmazni. de vannak másfajta gyilkos fegy­verek is. Ezer és ezer védtelen öreg, asszony, gyermek pusztul el ma is Koreában akiket szét­szaggatnak a repülők bombái, vagy akik elégnek falvaik, vá­rosaik füzében. A józan és be­csületes emberek között a z egész világon új. természetes, elkerül, hetetlen tiltakozás ébred min­denféle háborús agresszió, min­denféle pusztító fegyver ellen. — Ti most itt megválasztjá­tok küldötteiteket a Béke Elívei lí. Világkongresszusára — mon­dotta ezután. — A kongresszus­nak nagy szerepet kell játszania az emberiség történetében. „4 béke védelme a világ minden népének ügye!” — kiáltjuk. — Ez a kongresszus újból megmutatja majd az emberek nemzetközi összefogásának ere­jét és jelentőségét. Pudovkin ezután magyar nyelven üdvözölte a nemzetek közötti barátságot és a béke hí­veit. — A kongresszusnak módot kell találnia arra. hogy elérje valamennyi országban a fegy­verkezés csökkentését, a íegy­A román nép te Ezután a román nép küldötte: Marcell Breslaru, a buka­resti Szépművészeti Főiskola rektora utalt arra, hogy a ro­mán és a magyar népet is a legyőzhetetlen Szovjet Hadse­reg szabadította fel a fasiszta „árom alól. a sflivjet népek erős segítő karja pedig támogatásit nyújtott a háború súlyos sebei­nek begyógyítására, A román és a magyar nép egyaránt ak­tív résztvevője annak a hatal­mas békéfrontnak, amelynek élén a nagy Szovjetunió áll. ze.tközi nézeteltérések békés megoldását, a Koreái an elköve­tett vadállati kegyetlenkedések megszüntetését, az intervenciós csapatok kivonását Koreából és mindenféle háborús propaganda betiltását az egész világon. Beszédét fergeteges tapssal fogadták a kongresszus küldöt­tei- akik felállva, hosszú per­ceken keresztül lelkesen ünne­pelték a nagy szovjet nép kül­döttét, a Szovjetuniót és bölcs vezérét. Sztálin generalisszi** muszt. tvéri üdvözlete — A román nép testvéri sze­retette! tekint azokra a sikerek­re. amelyeket a magyar dolgo­zó nép « Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás vezeté­sével elért — mondotta többek között. — Kívánjuk, hogy ez a kongresszus, amelyen mi most résztveszünk- munkájával, ha­tározataival Magyarországon é§ az egész világon kelteit! vissz­hangjával hozzájáruljon közős ügyünk, a béke nagy ügyének győzelméhez. Andics Erzsébet: A békemozgalom az emberiség százmillióit mozgósította az új háború megakadályozására Szünet után Andics Erzsébet, országgyűlési képviselő, a „Meg- védjük a békét” mozgalom Orszá­gos Tanácsának elnöke tartotta meg referátumát. — Békekongresszusunk közvet­lenül a n. Világkongresszus ösz- szehívásának előestéjén jött össze olyan nemzetközi helyzetben, me. lyet a világbéke mozgalom hatal­mas sikerei, az egész békemozga­lom megerősödése jellemez — mondotta. — A történelemben példa nélkül álló hatalmas moz­galomról van szó, amely tüne­ményes gyorsasággal az emberi, ség százmillióit mozgósította egy újabb háború megakadályozására, a béke védelmére. Ezután a Béke Híveinek I. Vi­lágkongresszusa óta elért ered­ményekről szóiott. — A Stockholmban megindított aláírási kampány hatalmas világ­mozgalom lett. Á legkülönbözőbb jellegű szervezetek és kiváló sze­mélyiségek ragyogó sora támo­gatta világnézetre és politikai meggyőződésre való tekintet nél­kül aláírásával az atombomba el­tiltásáért megindított küzdelmet. Az imperialista» kormányok erő­szakos rendszabályai, korrupt saj­tójuk agyafúrt támadásai, a jobb­oldali szociáldemokrata körök ál­pacifista jelszavai éppen úgy nem tudják feltartóztatni növekedését, mint a fasiszta bérgyilkosok orv­merényletei. — Az aláírási mozgalom élén természetesen a béketábor nagy vezére, a Szovjetunió halad és a népi demokratikus országok, mint olyan államok, amelyekben a la­kosság békeakarata szabadon megnyilvánulhat. Eddig a Szov­jetunióban 115 millió, Kínában közel 200 millió, Lengyelország, ban 18 millió, a Német Demokra­tikus Köztársaságban 17 millió, Romániában 10 millió, Csehszlová­kiában 9 és fél millió, Magyar, országon 7 és fél millió ember írta alá a stockholmi kiáltványt. Óriási tömegek írták alá a stock­holmi pontokat a kapitalista or­szágokban is, dacolva minden aka­dállyal. így Olaszországban 16.5 millió ember, Franciaországban közel 15 millió, Japánban 3 és fél millió, az Egyesült Államokban 2 és fél millió ember. — Ahhoz, hogy a békemozga­lom meg tudja akadályozni egy új világháború kitörését, még sokkal hatalmasabbá keil válnia. A béke ügyének meg kell nyerni, a hóké. ért folyó küzdelembe aktívan be kell kagcsolni az egész becsületes, SMCCTm I ---------------------------------------------------s

Next

/
Oldalképek
Tartalom