Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-18 / 268. szám

4 1958 NOVEMBER 18, SZOMBAT ' BERLIN ELESTE“ - A BEKE FILMJE A' , JierUo eleste” a béke filmje, elidéví a béke hívei, a világ' dol- 33ói előtt a fasiszta fenevad viikos háborúját. A magyar dol- '•zó nép tapasztalta a Hitier-ba- itség „áldásait”. Egy félmillió »Igozó ember pusztult bele az -ak által kötött barátságba. Hit- r sohasem volt dolgozó népünk irátja, ellenség volt, gyilkos, a >p életére, boldogulására, hala­sára törő szörnyeteg. A „Berlin eleste” rendezője és ói megtalálták az eszközöket a Lslszták ábrázolására. Teljes tör. metoni hűséggel mutatja meg a ?kés szovjet hazára törö, gőgös, lig felfegyverzett ellenséget, itler a világuralom terveivel ín- j>t a Szovjetunió ellen. Vércsé­éi és a vlllámháfcorú csődje után „keresztény világ” megmenté­nek, a kommunizmus elleni küz- :lem keresztes lovagjának tün- tte fel magát. Segítségre, támo- itásra volt szüksége, mert a :ovjet harcosok rendíthetetlen 'enállásán és ellentámadásán ■iörlödtek a világhódító útra in- ilt „hivatásos” győzök. Hitler és az angol-amerikai lm. íriai isták rokomszenvét nagy­terűén ábrázolja az a jelenet, melyben Gőrínget és angol ven- égét látjuk. Az angol-amerikai nperialisták tervei nem sikerül- 'k. Arra számítottak, hogy a hit- ri Németország legyőzi a Szov- ■tuniót, a világ első szocialista llatnát, a győzelem közben úgy gyengül, hogy az amerikai im- rriaiizmus ellenállás nélkül ter­ítheti ki 'birtokait a világ egész rrületére. Tévedtek. A Szovjet hadsereg legyőzhetetlen. Az amerikai imperialisták poli­tikája most is hasonló, most nem a Szovjetunió „szövetségese” lep­le alatt, hanem az ENSZ zászla­ja alatt harcol a világ békéjének legfőbb támasza és őre ellen, a Szovjetunió ellen. A harc „hideg” formáját igyekeznek .jnelegTe” változtatni. Hitler örökébe léptek. Hitler sorséra is fognak jutni. A „Berlin eleste” filmalkotás büszkesége lehet a szovjet szo­cialista művészetnek. Bizonyság- tétel arról, hogy a szocializmus nemcsak gazdasági, politikai, ka­tonai fölénnyel, de a kultúra fö­lényével is rendelkezik a legfej­lettebb imperialista országok fe­lett, A polgári filmgyártás kép­viselői, akik eredménytelenül küzdenek a téma helyes megvá­lasztásáért, a téma és filmhosz- szúság közti ellentét legyőzéséért, csodálkozva és szájtátva látják, hogy a szocialista művészet olyan feladatok megoldására is képes, amivel a tőkések profitérdekeit szolgáló polgári filmgyártás nem is próbálkozhat. A filmnek a témája, a békés, alkotó munka éveitől, a Reichstag elfoglalásáig, olyan hatalmas, hogy több flmet lehetne belőle ké­szíteni. Gondoljunk arra: komoly és a. szovjet életre, a szovjet em­berekre jellemző témát adna csak annak az ábrázolása, hogyan éri el Alexej Ivánov sztahanovista acélöntő országos csúcseredmé­nyét, vagy filmet lehetne készíteni arról, hogyan jut el Alexej Ivá­nov Sztálinhoz, hogyan és miért találkozik a szovjet nép vezére és a munka hőse stb. A szovjet ren­dező, Csiaureli és a filmregény Írói egy filmben dolgozták fel ezt a hatalmas témát. Feldolgozták anélkül, hogy beleestek volna ab. ba a hibába, amibe a nagytémájú filmek készítésénél a polgári ren­dezők. A film nagy témájának feldolgozása nem rd%pt a film ért­hetőségének rovására. A film nagy témája ellenére is jól ki­dolgozott, művészi alkotás. Le­győzte a szocialista realista film­művészet a nagy téma és a film- hosszúság közti ellentétet. Ho­gyan és milyen eszközökkel győz­te le ? Rövid, de kifejező jelene­tek bemutatásával. Sztálin és a béke, Sztálin és az emberiség jövője, a kcorumuniamus építése, Sztálin és a szocialista emberek viszonya — ezt a hatalmas témát egy szép képsor ábrázolta: Sztá­lin kertjében dolgozik és ott ta­lálkozik » sztahánovista acélön­tővel. Nagyon kifejező minden jelenet. Gondoljunk vissza arra a jelenetre, amely azt fejezi ki, hogy hogyan tört a német fasiz­mus a békés, boldog szovjet em­berekre. (Hatalmas búzamező, Alexej Ivánov acélöntő és meny­asszonya, a váratlanul megjelenő német bombázók, a felgyújtott búzamező, lebombázott házak.) Vagy az angol-amerikai-né-met politikát ábrázoló képsor: az an­gol voltram-tröszt képviselője Gő- ringcél. Sorolhatnánk a szebbnél szebb és kifejezőbb jeleneteket,. A „Berlin eleste” bemutatója ünnepet jelent városunk kulturá­lis életében. Ezt helyesen és jói kifejezte az a szép dekoráció is, amit a moziban láthatunk. Sz. Oj. r Száz Eiyírbátsri szüli fogatta msg, hogy a Szülik Iskolájában tanul és harcol a világ békéjéért lüste vem. Csendes őszi eső Jó­solgatja Nyírbátor utcáit, főié­it, a házaikat és építőanyaggal berakott tökeit. A csillagokat takarják a fellegek, de a mi -ök csillagaink ragyognak. Az iaceonyafcbra szállt osiilagok gesz serege viszi szét a Párt sza- át a dolgozóiknak. Egy csillag ta­tául hívja a szil1 őket. Az I. számú általános iskola agy litert érmében gyűltek össze szülők. Lehetnek vagy négyszá­zul. Boldog, nevető, vidám ember dnd a négyszáz. Boldogok, gyere- eikre boldog jövő vár. ezer lehe- íség. Most lesz a Szülők Iskolá­inak megnyitója. Száz szülő ■átkozott be tanulásra. Százan múljék, hogy ebben az ország­án minden a mieink, minden a olgozó népé: a gyárak, a dús ve- ásü földek, az iskolák, hazánk ;lett az ég, a jövő. Megtanulják, ogyan kell mindezt megvédeni, yvábbépttcni. Jövőnk alkotói, épí- M vagyunk. Ismernünk kell az pftés tudományát, nevelni kell a atalokat, akik helyünkbe lép­ek és tovább építik országunkat. , szülőknek össze kell fogni a mitóklta! és nevelni maguk he­gé*» az ú| embereket. A Szülök skolája ezért indul harcba. Mint züst sípok, úgy csendül fel a út- örők hangja. Az énekléshez a ziBflk is csatlakoznak. Mindnyá. in éneklik: „Egy a jelszónk a éke, harcba boldog jövönkért legyünk...” Ezután a Sztálin antáta: „...Sztálin nevével p1H a világ.” Mtadöjök vágyát, iarcos akaratát fejezi ki egy vers: Ezért írjuk most földre, égre, ! hegyekre, bsmgerc’.c vizére, hűségre, szándékra, reményre, a mirdenség mennyezetére — Zuhogjon hát lángolva, égve sugárzó négy betűd fénye: B*KE r Boribés Károly, az Iskola igaz­gatója Ismertette a Szülők Iskolá­jának feladatait. __A harc új szakaszba lépett — _ Az imperialisták hi­degháborújukat Koreában meleg- háborúra változtatták. Korea né­pe, Vietnam szabadságharcosai küzdenek a békéért, fegyverrel vé­dik hazájuk szabadságát, függet­lenségét. A békéért harcolni min­den ember kötelessége. A szülők, nek gyermekeik jövőjéért, boldo­gabb életéért keli harcolni. _Harcolni kell a munka front­ján, a tanulásban. Meg kell tanul­nunk az építés, a szocializmus építésének, a béke védelmének tudományait. Meg kell tanulni gyermekeinket új emberekké ne­velni. Minderre Pártunk tanít meg. Tanuljunk és tanítsuk gye­rekeinket, neveljük őket Sztálin és Rákosi békekatonáivá. _ Éljen Sztálin ... Sztálin, Rá­kosi ... ,— Éljen a béke, harcolunk ér­te ... — tört fel a taps és a lel­kes kiáltás. Ezután Nagy Irtván. né dolgozó asszony szavalta, mind­azt, ami neki és mindőnknek a szívében él. „Sztálin, aiki mindig győztes. Sztálin, kinél nincs erősebb. Sztálin, ki a népnek drága; kinek sok a katonája !” Meglécl Jánosné dolgozó pa­rasztasszony. Sokat szenvedett, nélkülözött, rongyoskodott a múlt­ban. Azóta szabad, azóta boldog, amióta Sztálin katonái felfűzték vörös zászlójukat a nyírbátori há­zak fölé. Iskolába járt, de nem so­kat tanult, mert nem tanították. Nem mindig volt gondja az ál­lamnak a dolgozó emberek gyere­keire. Hideg iskolában ültek, ron­gyos ruhácskájukban dideregtek. Erről beszél felszólalásában. — Dolgozó asszonytársaim ! A mi államunk, Pártunk lehetővé tette, hogy a mi gyerekeink jó tankönyvekből, meleg, fütött is­kolában tanulhassanak, ök már csak hírből ismerik a régi sze­génységet és nyomort, ök már nem ismerik, de nekünk emlékez­ni kell rá és el kell hogy mondjuk gyermekeinknek. El kell, hogy mondjuk mindenkinek, hogy azt a világot szeretnék visszahozni az amerikai uralt, azért kezdenek há­borút. De mi kiállunk a béke mellett. Én taníttatni akarom gyermekeimet és én magam is tanulni akarok, pótolni mindazt, amit a múltban elmulasztottam. Ezzel akarom meghálálni a mi nagy vezetőinknek, Sztálinnak és Rákosinak a jóságát, segítségét. A szívből jövő szó minden dol­gozóhoz szól, mindenki megérti. Egyetértenek vele, hiszen a béke- megvédésének, gyermekeink ne­velésének ügye, mindünké, az egész béketáboré. A Szülők Iskolája minden hé­ten egyszer tart tanulási estét és megbeszélik a többi szülőkkel kö­zösen* a fiatalok nevelésének fel­adatait. A Szülők Iskolájára be­iratkozott 100 szülő megígérte, hogy minden tanulóestre eljön, senki sem marad el. Apolló liliip/jnhá/ Telefon 30.86___________ November 16-tól 19-ig, csütörtöktől vasárnapig Olasz film Villas- előtt Béke filmszínház Szerdától Szerdáig. November 15—29-ig A 30 éves szovjet filmművészet koronája Berlin eleste Mindennap négy előadás: fél 3, fél 5, fél 7, fél 9 kor és 10 órakor SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE TÉLI KULTÚRVERSENYE ELÉ A tanácsválasztás volt a kultúr- agitáció eisö komoly erőpróbája. Az az 500 kultúr'origád, amit Pár­tunk útmutatása szerint megszer­veztek megyénkben, megállta a helyét. Bebizonyosodott, hogy a, kuitúrbrigádok a kultúragitáció-, val nagy . segítséget adhatnak népnevelőinknek, pártszervezete­inknek. Bebizonyosodott, hogy a kuitúrbrigádok munkájára szük­ség van, érdemes támogatni, ér­demesek Pártunk segítségére és gondoskodására. Megyénkbe»! a kultúrbrigád- mozgalom a választások után újabb fejlődésnek indult. A kui­túrbrigádok száma több mint két­szeresére emelkedett. A fejlődés annak köszönhető, hogy pártszer­vezeteink 'többsége fél ismerte a kuitúrbrigádok jelentőségét és már a tanácsválnsztás előtti hé­ten megrendezett békenapokra kultúrbrigádolcat szervezett. Tá­mogatta a népművelési ügyvezető­ket, a járási népművelési előadót. Hibák ott mutatkoztak, ahol a pártszervezet segítsége hiányzott, ahol a pártszervezet nem ellen­őrizte a kuitúrbrigádok munká­ját. A legsúlyosabb hibák a mű­sor megválasztásánál és a játék színvonalában voltak. Nem egy községben a kuitúrbrigádok olyan műsort választották, aminek sem­mi köze sem volt a Párt előtt álló feladathoz, a tanács választáshoz. Sok kultúrbrigád dolgozott csu­pán központi anyaggal. Beleestek- abba a hibába, hogy kifelejtették szerepükből a helyi problémákat, csasztuskáikfean nem a falu leg­jobb, élenjáró embereit, nem a falu jelöltjeit népszerűsítették, hanem egyszerűen a központi anyagot adták le, vagy mondták el. Ezek a hibák előfordultak a csengéri járásban és a megy© több községében, Kemecsén, Fe- jércsén, Beregsurányban. Bereg- daróeon, ópályiban, Géberjénben, Nagyhalászon, Rozsáiycn stb. -A kemecsei, vásárosnaményí és ti- sza'öki Járási Pártbizottság sem ismerte fel a kultúragitáció fon- tosságát. A kultúragitáció irányí­tásával megbízott járási népműve­lési előadót más munkával bízzák meg, kivonják saját munkaköré­ből. A választások óta semmit' sem tettek, hogy a kultúrbrigád- mozgalmat megerősítsék. Az Országos Népművelési Bi­zottság a kultúragitáció fontos­ságát ismerve, a kultúrmunka megjavítása érdekében országos kultúrversenyt indít. A verseny célja a kulturális tömegmozgalom politikai és művészeti színvonalá­nak emelése, szervezeti megerő­sítése. A versenyre induló kultúr, csoportoknak alá kell támasztani a politikai feladatok megoldását, a dolgozókat mozgósítani a béke védelmére, az ötéves terv megva­lósítására: hazaflságra, munka­szeretetre, az ellenség, a háborús uszítók; a jobboldali szociáldemo­kraták, a kulákok és a Klerikális reakció gyűlöletére nevelni dol­gozóinkat. Feladat az új magyar és a klasszikus magyar, a szovjet kultúra kőzkinccsé tétele, a kul­túra területén még meglévő el­lenséges befolyás felszámolása, a kulturális tömegmozgalom to­vábbfejlesztése, a tömegek aktív?-» zálása. A kultúrverseny célkitűzéseiben szocialista verseny lesz. Szocialis­ta lesz azért, mert főcélja a «so­cial! zmus építésének szolgálata és a verseny tartalmában kifejezésre jut, hogy a művészeti csoportok munkája része az egyeteme® párt- munkának. A ve meny Sztálin elvtárs szü­letésnapján, december 21-én meg­induló bemutatókkal kezdődik. Csoportjaink Sztálin elvtárs ne­vével indulnak harcba a békéért. Falusi kultúrcaoportjainkat mun­kájukban az üzemi kultúr csopor­tok fogják segíteni, ezzel is erő« sitik a kultúra terén is a munkás, paraszt szövetséget. A februári bemutatók Pártunk kongresszusi előkészületét segítik majd. A verseny feladata az is, hogy a lemaradt kultúrcsoportokat, a .gyengéket segítse, megerősítse. Fe'számolja a kultúrcsoportok ön- eélúságát, a versenyre alakult kultúrcsoportokat megszilárdítsa. Az elmúlt országos kultúrverseny után tapasztaltuk, hogy több kul- túrcsoport felbomlott, vagy nem dolgozott. A verseny országos döntőjébe nem kerültek be. Nem képezték tovább magukat, nem törekedtek a műsor' helyes meg­választásával a játék művészi színvonalának emelésére. Ered­ménytelen munkájuk láttán fel­bomlottak. A versenyben jól sze­replő csoportok munkája is rosz- szabb lett a verseny után. így ha. nyagolta el munkáját a Cégény- dinyádi tánecsopart. Az utóbbi időben már nem is hallunk róluk, Kul'túrcsoportjaink nem folytat­ták olyan lelkesen és eredménye­sen a kultúragitáció« mimikát, nem segítették Pártunkat az őszi begyűjtés sikeréért vívott harcá­ban. A választások óta a Me­gyei Tanács népművelési osztálya sem fordított kellő gondot a kiil- túragitációra. Az elmúlt héten dolgozott csak ki egy műsort, ami a terménybeadáasal foglalkozik. Hozzá kell kezdenünk a ver­seny előkészítéséhez. Meg, kell erősíteni a gyenge kultúrcsopor. tokát. Segíteni kell a műsor he­lyes megválasztáséiban. A tanulás, a próbák ellenőrzésére fordítsunk az eddiginél sokkal nagyobb gon­dot. Teremtsünk szoros kapcsola­tot kuitúrcsoportjaink ée párt. szervezeteink között, mert Pár. tünk segítsége, támogatása nél­kül a verseny nem fog sikerülni. Fontos feladatot kap a verseny szervezésében és előkészítésében a helyi tanács is. A községi taná­csok a verseny gazdái. Érezze minden helyi tanácsunk, hogy községe válogatott kultúrosoport.- ja Pártunkat, a tanácsot, a bé­ke védelmét segíti szocialista Kul­túránk fejlődésinek ezen a nagy erőpróbáján. A tömegszerveze- teknek támogatni kell a tanácsot a versenyek szervezésében, mert a tanácsok nem helyettük, ha­nem velük dolgoznak és fiaiusl kuitúrcsoportjaink a verseny téli első szakaszára csak Így készül­hetnek fel. Lajtai Endrémé, a Megyei Ttmács művészeti előadója* Megyénk öt állami gazdaságában fogtak hozzá a silóépítéshez Álllami gazdaságaink jó­szágállománya egyre növek­szik, ezzel együtt emelkedik az állatgazdaság takarmányszük­séglete is. Dolgozó népünk ál­lama mosc kerek 3.000 forintos beruházással hozzásegíti a gyu­latanyai, petneházi, harkányi, dombrádi és kállósemjéni álla­mi gazdaságokat ahhoz, hogy takarmánysilókat építsenek. A megyénk öt állami gazdaságá­ban épülő silók jelentős segí­tői lesznek annak, hogy nagy­mennyiségű és értékes táp­anyagot tartalmazó takar­mányt biztosítsanak a jószág- állomány számára. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom