Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-18 / 268. szám

2 1950 NOVEMBER IS, SZOMBAT A pacifisták a háborús gyújtogatok szolgál Az amerikai imper:al*ták, a há­borúi gyújtogatok minden eszközt íeihaszná'ncic eszeveszett terveik megvalósítására. Katonai stratégiai rendszabályokat valósítanak meg- gazdasági és politikai elnyomással, a népek le :g ázásával szere, nék lángraio'bbantan. a harmadik világ­háborút. Nem utolsó helyet foglal el aljas eszközeik között a tömegek ideológiai -.előkészítése“, a tömegek becsapása. Ez utóbbihoz tartozik a dühödt sovinizmus felkeltése, a kozmopolitizmus hirdetése s ide­tartozik a pacifizmus terjesztése. Mi a pacifizmus? Nem más.mint elvtelen háborúellenesség. A paci­fista , mindenek felett és minden­áron békét akar, attól függetlenül, hogy milyen háborúról van szó. A pacifista e'őtt nem szent egy nép függetlensége, szabadsága, a paci­fista önként nyújtja kezét a rab­lóknak, hogy azok bilincseket ver­jenek rá. A pacifizmus hangulatét a burzsoázia, az imperializmus tu­datosan terjeszti. A háborús gyúj­togatok, .az amerikai; imperialisták háborút akarnak, hogy hasznukat növeljék, hogy uralmukat kiter­jesszék a világ valamennyi népére, hogy újabb gazdag piacokhoz jussa­nak. Mi sem lenne magiéi előbb a háborús kalandorok számára, mint. az« hogy a népek százmilliói meg­rémülve az atombombafenyegeiőzé- sekiől, Truman és Acheson szajkó- zásaitó’- engedelmes bárányokként így szólnának: inkább hajtsatok bennünket szolgaságba, csak fegy­vert ne lássunk sohasem. Ezt sze­retnék a hn’ái gyárosok és ezért terjesztik tudatosan a pác fizmust. Gyöngíteni akarják a béketábort, le akarják fegyverezni a békéért és szabadságért harcoló munkásosz­tályt, a dolgozókat. Az amerikai imperializmus a tö­meg el bódítására dollárjármára fűzi azokat a lakájbanditákat, akik ma­gukat ,,tudoroknak, művészeknek“ nevezik. Távol áll ezektől a .- adó­soktól. filozófusoktól“ a tudomá­nyosságnak, az emberiességnek még sz árnyéka is: törekednek arra, hogy a világot ^árnyékvtiággá“ és ..jelképessé" változtassák ... ben­nünket ptdig árnyékii'myekké aia- csonyí'sanak le, ak'k nem vagyunk egyébre valók, min. hogy az idea­lista mizikusok kezünkön-lábun- ken megkötözve, kiszolgáltassanak azoknak, zk k azután vágóhídra hurcolnak bennünket, ahol a i-egke- vésbbé sem árnyék tankokkal és atombombákkal végeznek ve unk“ — írja Rudas elvtárs. Esek a „filozífu-Sck" arról akarják meg­győzni a dolgozókat, hogy a sza­badság nőm is fontos, sőt egyenesen kára® a dolgozók számára. Ahogy ezt Jdtm Dewey, az instrumen,tális­ták képviselője, reakciós amerikai iakájtudós hirdeti: az ember ,,elfá­rad a szabadságtól, a politikai sza­badságtól. a fe'eiősség öl és köte­lezettségek,tői, mindattól a tehertől, ros y a poiíikai szabadság birtoklá­sával jár együtt.“ E ők elő helyet fog'al el abban a gárdában a Vatikán. A pápa: „békcszózatok.. nem mások, mint pacifista báránybágetések. azaz job­ban kifejtve: úgysem tehe.sz sem­mit a háború ellen, mert az föl­dön'üli hatalmak rerdeése, nyu­godj bele sorsodba s ha még's bé­két akarsz, áldozd fel inkább sza­badságodat. feleséged és gyerme­keid jövőjét. Az a Vatikán, amely szentségei áldásaival próbálta tisz­tára mosni a hitlerista gonosz'evők véres szennyeseit, most baráti ke­zet nyújt az amerikai imperialis­táknak. A ..szen'szövetségot“ meg­kötötte a Banco Cathol-ico di Vé­nét©. a Banco San Gemirtlanns San Propc-ro, a Banco Venrzlano. a Banco Agrlcoltore. a Banco Santo Spinito. a' 750.000 hektár fö'd ura az ameri­kai bankházak uraival s szent es­küt tettek egymásnak: minden esz­közt megragadnak, csakhogy újabb véres profítheeyek nőjenek. Az amerikai imperialisták és szö­vetségeseik pacifista szólamokat re- begnek. ugyanaltkor ádáz dühvei szórják a szidalmakat arra az^ or­szágra, amely a világ százmilliói­nak békeharcát vezeti: a Szovjet­unióra. Nem- semmiképpen nem tetszik a rablóknak az, ha valaki leleplezi őket. A világ népei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt vakon botorkálva keresték a kiutat a háború borzalmaiból, Le- sái volt az. aki ,,valóban a veséjébe látott az ellenségnek és világossá­got teremtett az első világháború zűrzavarában és homályában ... Lenin tanította meg a tömegeket arra, hogy az imperialista háború ellen harcolni kelt, de nem valami hígvérü pacifizmussal, nem az erő­szaknak valami .elvi“ e.utasításá­val. Lenin tanította meg a tömege­ket arra, hogy van igazságos há­ború és van igazságtalan háború, hogy az imperialista rablók tömeg- gyilkos harca egymás közt igazság­talan háború, amely ellen a mun­kásoknak. a dolgozóknak minden rendelkezésükre álló eszközzel küz­deniük keil. ..A bolsevikok ellenez­ték az első imperlcl'sta háborút, a szovjet áliám születésének első pil­lanatától a békéért harcolt, azon­ban ez nem jelenti azt, hogy a bol­sevikek minden háborúnak ellen­ségei, nem jelenti azt. hogy a szov­jet állam kényre-kedvre megadta magát, az intervenciósoknak. Éppen ellenkezőleg! A Szovjetunió, a bol- sev kok ragyogó pé díját ad ák an­nak: hogyan kell a békéért harcol­ni! Sztálin elvtárs világosan kifejti, bogy ez a jelszót ,-Le a háto.úva-“, mint gyakorlati ú: teljesen alkal­matlan, mert nem megy tú! a béke­eszme áftclános propagandájának kere.ein és ezért nem ad és nem is adhat semmit, amivel a háborút viselő ha'alirrkra. a háború befe­jezése. céljából gyekor la Flog hatni lehel.“ Vagyis nem nr ©dénáron való béke szükséges, hanem olyan béke. amely együttjár a népek sza­badságával, virágzó é'.etével. a remze'ek önrendelkezési jogával. Az intervenciósok rátörtek a fiatal szovjet államra és meg akarták . fojtani a világ első munkás- és ; parasztállamát. Oroszország prole­tárjai ragyogó példáját adták » hazaszeretetnek, a hösleiségrlek. A béke országa kivívta a békéi. S ezt a békét oltalmazták is. A szo- ctaiizm'ir, és a bélke cdesOesivérek .8 a Szovjetunió a bét világháború kö­zött mindéi eszközt megragadott arra. hogy megőrizze az alko'ó munka békéjét, megőrizze az egész vi'ág számára a beké-. Nem a Szov- jeiuniön. hanem a münchenlsta áru- j lökön ••mú'ott az, hogy a hitleri fane- vedák rátörtek a- békés otthonokra és szörnyű háborút zudí'ottak a világra. S a szovjet nép újra ra­gyogó b'zonyitékát sda lángoló békeszeretet ének. A szovjet embe­rek nem kímélték életüké1, hogy Sztálin elvtárs vezetésével kivívják az emberiség számár; a békét és eltiporják a háborús fenevadat. Nem úgv cselekedett a Szovjet­unió. mint a pákán ista árulók. A Szovjetunió pó'dit muta'ott a vi­lág valamennyi népének arra. hogy hogyan kell a békéért harcon:, a háborús gyujtogatók ellen, A Szov- je'unió és Sztálin elvtárs a világ bekeszerető emberednek reménysége lett. íme. ezért frccskö ődnek dü­hödt kitöréiekkel az új háborús gyujtogatók. Hitler örökösei és csat­lósaik akkor, amikor a Szovjet- un óról van szó. Mi, magyar dolgozók is abba 3 nagy táborba tartozunk, amely a Szovjetunió vezetésevet a békéért harcol. Bennünket is a Szovjetunió dicsőséges példája lelkesít! A mi béke szeret e‘fink nem megijedt bá­rányok bágeisse, hanem harcos béke'karat, ahogy Rákosi elvtárs mondotta beszédében: ,.A magyar dolgozó nép nemcsak kívánja a bé­két. de el van lökéivé arra. hogy minden eszközzel meg is védje.“ Szakadatlanul küldenünk kell a pacfizmus megnyilvánulásai ellen. Miben jelentkezhet a pacifizmus? Jelentkezhet a néphadsereg lebe­csülésében. A néphadsereg hús és vér a dolgozók testéből, a néphad­sereg határaink b'ztos oltalmazója, békénk védelmezője. Minden dol­gozónak kötelessége a béke meg­védése érdekében erősíteni és szi­lárdítani a béke hadseregét. Ez a hadsereg más. mint a régi hor­thysta hadsereg volt. Sztálin elv- társ a Vörös Hadsereg fennállásá­nak 10. évfordulóján beszélt a Szov­jet Hadsereg három sajátosságáról. Melyek ezek a sajátosságok? .-Az első és fő sajátossága az, hogy a felszabadított munkások és parasz­tok hadserege, az Októberi Forra- d lom haderese, a proletárdiktatú­ra hadserege.“ Az imperialista had­sereg a népek elnyomását, a dol­gozók leigázárát szolgába. Az im­perialista hadsereg és a nép között válaszfal van. „Nálunk az ellenke­zőjét Iá tjük — mondja Sztálin elvtárs — a nép és a hadsereg egy­séges egész, egy család.“ S ezt a hadsereget támogatják, szeretik 3 dolgozók, ennek a hadseregnek szi­lárd támasza a hátország. Mi a má­sod.k sajá.osság? ,. ...az. Hogy az országunk nztnzetei közötti barát­ságnak, az országunkban élő elnyo­mott nemzetek felszabadításának hadserege, az országunkban élő nemzetek szabadságát és független­ségét védeimező hadsereg“. Ennek volt az eredménye, hogy a Nagy Honvédő Háború idején grúzok, ör­mények és szibériaiak egyforma le kesedásse’ űzték el a rab'ókat Moszkva aló’. „Végül Vörös Had­seregünk harmad'k sajátossága az. hogy a nemzetköziség szellemében nevelik, a nemzetköziség szellemét erősít k benne, hogy Vörös Hadse­regünket a nemzetköziség szelleme halja át minden ízében... a mi hadseregünk az egész világ mun­kásainak a hadserege ... megszám­lálhatatlan báré ja és szövetségese van a világ m'nden táján, Sang- háj’ól Newyorkig, Londontól Kal­kuttáig.“ A mi hadseregünk a Szovjet Had­sereget tekinti mintaképének és Sztálin elvtárs tanítása széliemében erősítjük, szilárdítjuk néphadsere­günké'. Az amerikai imperializmus belső ügynökei mindent elkövetnek, hogy gyengítsék a béke hadseregét. A jehovisták, a háborús gyújtoga­tok fize'ctt ügynökei megtagadják a katonai szolgálatot s becsületes do gozö parasztokat is igyekeznek hálójukba keríteni. Feladatunk, hogy leleplezzük ezeknek az igazi arcát s megmutassuk dolgozóink­nak: éppen ők azok, akiit a véres háborút elősegít'k. A paclf zmus jele még az imperia­listák erejének eltúlzása. Trumanék mindent elköve‘nek, hogy atom­bombával. hidíogjnbombável és másfajta fegyverekről való üvöltö­zéssel megrémítsék a népiket. Az imperializmus be'sö ügynökei elő­szeretettel fújják fél‘az imperial Is­tók erejét. Meg kell mondani né­pünknek: a béke veszélyben van. azonban ha a népek összefognak és egységesen kiállnak a béke mel­leit, teltekkel fejezik ki béikeokara- tukat, akkor a világ semmiféle impe­rialista bandája nem képes vér- Szont zúdítani a világra. A pacifis­ták azzal is igyekeznek híveket szerezni maguknak, hogy szünte’e- nül ecsetelik a háború borzalmait. Le ke!! leplezni a mogfélem í é rő való törekvésüket. Mi emlékezünk a háború borzalmaira, mi jól is­merjük ez árvák és özvegyek szen­vedése:!, mi emlékszünk Lidiiére. Auswltzra, azonban éppen ez az emlékezés serkent bennünket orra, hogy még nagyobb erővel harcol­junk a békéért. És minden teszköz- zol mégakadályozzuk azt, hogy újabb L:d cék borzalmai sújtsák a népeket. Mi készek vagyunk fegy­verre. a kezünkben visszaül sisitani a támadj agresszorokat. (S. í.j Sztálin elviárssai az élen a dolgozók legjobbjait jellék a Szovjetunió helyi szovjetjeibe A helyi szovjetek választási előkészületeiben a szovjet ál­lampolgárok milliói vesznek részt. A Bolsevik Párt ugyan­úgy, mint a korábbi választá­sok idején a pártonkívüliek- kel, valamint a szakszerveze­tekkel, Komszomollal és a dol­gozók többi szervezeteivel és egyesüléseivel egy tömbben in­dul. A szovjet emberek első je­löltjüknek egyöntetűen a dol­gozók nagy vezérét és tanító- ját, Sztálin elvtársat javasol­ták. Sztálin elvtársat jelölték területi küldöttjüknek Mosz­kva és Leningrád, Minszk és Alma-Ata. Ukraine városai, az TTral üzemei és a Balti Szovjet Köztársaságok. A helyi szovjetekbe, jelölték Sztálin elvtárs legközelebbi munkatársait, Molotov, Malen­kov, Vorosilov, Berija, Miko- ján, Kaganovics, Bulganyin, Andrej ev, Hruscsov. Koszigin, Svernyik, Szulov és Ponoma­renko elvtársakat. A jelöltek között vannak az ipar és me­zőgazdaság dicsőséges élenjáró dolgozói, a szovjet tudomány, technika, irodalom és művészet legjobbjai, Vladimir Zaharov, a híres acélöntő, Mihail Jego- rov, a Reichstag ostromának hőse, Grigorii Rumiancev, a híres újító orvos és még sokan a legkiválóbbak közül. A Szovjetunió területén ösz- szesen több mint egymillió­négyszázezer választókörzet lé­tesült. Tirana felszabadulásának S. évfordulója Az albán főváros felszabadulá­sának 6. évfordüója alkalmából a demokratikus arcvonal elnöksége ünnepi előadóestet rendezett. Az albán lapok vezércikkekben emlékeznek meg Tirana felsza­badításának évfordulójáról és a városfejlesztés terén elért sike­rekről. 6 289.800 béksaiáírás Bulgáriában Az Országos Békevédelmi, 6,200.000 ember írta alá a Bizottság jelentése szerint no I stockholmi felhívást. Bulgária vember 15-ig Bulgáriában lakosságának száma 7,028.000. Meghiúsult amerikai el lent« nt adás a koreai fronton A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága november 16-i haris jelent ősében közli : A néphadsereg csapatai vala­mennyi frontszakaszon a ko­rábbi vonalakon harcolnak az amerikai és délkoreai csapatok ellen. Az ellenség megkísérel­te, hogy Ancsjutól (Ansziu) északra és Tokuszen körzetében ellentámadásba menjen át. Kí­sérletei azonban nem jártak si­kerrel. Sokszáz amerikai katona megfagyott Eszak-Koreáfoan A moszkvai rádió newyorki tudósítást közölt, amely sze­rint a Koreából odaérkező je­lentések elmondják : sok ame­rikai katona megfagyott Észak- Koreában. A United Press szöuli tudósítója jelentésében beszámol arról, hogy Koreá­ban igen hideg az időjárás és már sokszáz eset fordult elő, hogy az amerikai katonáknak lefagyott a lábuk és a hómező lett a koporsójuk. Különösen az amerikai tengerészgyalog­ság szenved a nagy hidegtől. Az amerikai katonák felszere­lése általában nem felel meg a hideg időjárásnak. Készül az ország az MSZT első országos kongresszusára November 15-én megkezdődtek a Magyar-Szovjet Társaság vá­rosi ai apszervezeteiben és vidéki szervezeteiben a küldöttválasztó taggyűlések az .MSZT első orszá­gos kongresszusára. Ezeken a taggyűlésekéin november 30-ig megválasztják a városi, nagyüze­mi és megyei küldöttértekezletek küldötteit. A küldöttértekezlete, két december 1-töl 10-ig tartják meg szerte az országban, itt vá­lasztják meg az MSZT első kon­gresszusa küldötteit. A Magyar-Szovjet Társaság el­ső országos kongresszusára, mely december 20-án és 21-én lesz a parlamentben, a dolgozó nép az ország minden vidékéről elküldi küldötteit, hogy hitet tegyenek népünk forró szeretetéről és hálá. járói a felszabadító Szovjetunió iránt. A kongresszust megelőzően no­vember végén és december elején számos esemény lesz az MSZT kongresszusával kapcsolatban. A műsoros előadások keretében be­számolók hangzanak cl arról, hogy mit köszönhet a magyar nép a Szovjetuniónak. Az előadások­kal párhuzamosan az MSZT 200 vándorkiállítást rendez, amely szemléltetően mutatja be, milyen sokat segített a Szovjetunió né­pünk felemelkedésében. A műso­ros előadásokon kívül az MSZT budapesti központi müvészbrigád- ja november végén vidéki körútra indul és számos színes műsort ad a falvak dolgozóinak. A DOLGOZÓ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGÉNEK központi vezetősége november 18-án ülést tart. Napirendi pon­tok: 1. Fokozzuk a magyar ifjúság harcát a béke megvédéséért és a szocializmus építéséért. Előadó: Szűcs Lajos, a DISZ főtitkára. 2. A DISZ szervezeti szabály­zata. Előadó: Bacsó Ferenc fő­titkárhelyettes. Kína egész népe fenntartás nélkül támogatja a Békevilágkongresszus határozatát A világbéke biztosítására és az amerikai agresszió leküzdésére alakult kínai népi bizottság üd­vözlőtáviratot intézett a Varsóban megnyíló II. Békeviiágkongrcsz- szushoz. A távirat leszögezi, hogy az amerikai imperialisták fegy­veres támadása Koreában, a gr esz. sziójuk Taivan szigetén és a kí­nai légitérben, mélyen felháborí­tották a kínai népet, amely elha­tározta, hogy lépéseket foganato­sít, hogy minden lelhető segítséget megadjon Koreának. önkéntesei vállvetve harcolnak a koreai hazafiakkal, hogy kiűz­zék az agresszorokat és biztosít­sák a tartós békét. Kínában több mint 220 millió ember írta alá a stockholmi békefelhívást. — ígéretet teszünk, nogy teljes mértékben támogatjuk az önök határozatait é3 sok sikert kívá­nunk önöknek — fejeződik b# a távirat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom