Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-03 / 256. szám

1930 NOVEMBER 3. PÉNTEK S' fl kárpátukra'nai parasztkiildöttek tanácsait felhasználva készítik üzemterviikel a nagyhalászi „Petőfi“ termelőszövetkezet tagjai Sűrű cseppek ben esik az eső> jól íe'ár a ja a nagyhalász.! fekete föl­deket, do az utcán járó kelők ru­háit is. — Hej. — jó ez az eső — mond­ja magában özv. Németh Lajosné. míg vacsorakészítés közben napra- íorgószárért megy az udvarra, de lega'áb'o még addig ne esett volna, mig kiszedjük a répánkat. De meg is mondom a csoport elnökének, hogy az üzem'.ervbe répaszedő gép beszerzését is vegyék be. milyen jó lett volna már most is. azóta már egy répánk se ’enne a fő dben. — Sose búsuljon édesanyám, va. Igyunk már a csoporban több mint nyolcvanm, kiszedjük egy-kettőre, ho raegá'I sz eső — biztatja Német nénit a kislánya. Készül a jövő esztendei terv Míg Nemet néniék vacsorakészí- tés közben a csopor ról beszélget­nek. addig a szomszédban, a szövet­kezet irodáján hatan ülik körül a kis asztalt. Fekete Sándor, a terme­lőszövetkezet elnöke papírokat te­redet szét. Ba'ta Dezső, a gépállo­más mezőgazdásza, Kovács Gizi, Gyurka Sándor. Tó h József és Fe­kete Sándor intézőbizottsági tagok és brigádv3z.e‘ők a kiterített papí­rok felé hajolnrk. Két hete készül már a terv, de méj mindig nem ké­szült el te'jesen. 322 holdra készí­tik saját tervüket. A novény'.erme- léssel már megvannak. Hatvan hold őszibúza. 38 hold rozs. 20 hold do- hány, répa. kender, burgonya, ku­korica, mindennek megvan már a helye, kijelölték, hogy miből meny­nyit és. hogy hova vetik. — T3valy is volt tervünk — szól közbe Fekete Sándor —. de nem tartottuk be m ncei pontját. • Igaz az is hiba volt, hogy nem jött min­denki do'gozni. többen elmaradoz­tak a munkából. No de most olyan tervet készítünk, amit ha betartunk. sokat erősödik majd a csoportunk. Lesz egy három ' tonnás gépko­csink is d csekszik vele az elnök. Ezen kívül bevettük az ütemlervbe egy 24 méteres tehénistálló. 100 köbméteres siló és egy fúrottkút építését is. Két répaszedő gépet, egy szelelőrostát és baromfiakat, libát, kacsát vásárolunk. Közeledik annak az ideje, amikor termelőszövetkezeteink és csoport­jaink számba veszik egész évi mun­kájukat, megállapítják bevételüket, kiadásukat, valamint azt, hogy mennyi lett az egyes tagok jöve­delme. Termelőesoportjaink már előre jól felkészülnek, hogy mindenütt pontosan. végre tudják hajtani a zárszámadást. Nagykállóban, Mátészalkán, Fe­hérgyarmaton és Vásárosnamény. bán azért indítottak most ötnapos tanfolyamot, hogy a termelőcsopor- tok könyvelőit, külön is jól kioktas­sák a zárszámadás levezetésére. Gépállomásaink könyvelői is segí­tenek majd termelőszövetkezeteink­nek ebben a munkában. 142 ter- melőcsoport könyvelője mellett ezért jelentkezett még 27 gépállomás könyvelője is erre a tanfolyamra, A tanfolyamok csütörtökön indul­tak meg 'mindenütt s öt nap múlva érnek véget. SZOVJET BJELORUSSZIÄ- BAN LAP JELENT MEG A KOLHOZPARASZTSÁG SZAMÁRA A Bjelorussz Kommunista Párt Központi Bizottsága új lapot adott ki a kölhozporasztság számára, ,föl­hoznaja Pravda“ címmel. Az új lap segítségére’ lesz a kol~ hozistáknak abban, hogy szervezete febben végezzék a kolhozok Jejlesz, tésére irányuló munkálatokat, vala„ mint abban, hoc,y gyorsabban tudo­mást szerezzenek a szovjet tudomány legújabb eredményeiről, az élenjáró kolhozok tapasztalatairól ás mazhassák azokat a 'mezőgazdasági termelés minden ágában. A „Kolhc-znája Pravda“ helankint ötször jelenik meg orosz cs bjclo- russz nyelven, százezer példányban, Megteremtjük a munkaszervezetét — Fekete elvtárs — szól közbe Gyurka Sándor bri.gádvezelő. Meg kell. hogy teremtsük a munkaszer­vezeteket is. Hallottátok, amikor a kárpátukrajnai parasztküldöttek el* mond Iák» hogy náluk milyen szé- pen megy a munka, mert minden br'gádnak és munkacsapatnak ki van. jelölve az állandó munkaterü­lete, amelyen egész éven át dolgo­zik. így aztán, könnyen lehet ellen­őrizni nem csak a mennyiségi, de a minőségi teljesítményt is és ezen kívül a verseny is jobban ki széle- srd'k. Ajánlom, hogy vegyük terv­be ezt is. — Helyes bólintanak a többiek. A ,.Petőfi“-csoport eléig jól dolgo- zott az elmúlt évben is> de mégis voltak h ányosságo-k. Az egyik az, hogy 81 tag közül csak 43 jött ál­landóan dolgozni, ezárt egyes mun­ka átoknál, mint például az aratás- nál is segítségre volt szükség. Most azt is tervbe veszik, hogy minden munkaerő do'gozzon a csoportban, mert a növénytermelési, de a többi tervet is csak akkor tudjuk végre­hajtani, ha a dologidőben vala­mennyi tag dolgozik. A másik hiányosság, hogy a bri­gádok és munkacsapatok össze" vissza dolgozik, nem volt meg az állandó munkatérül ebük. így aztán nem tudták helyesen kiértékelni, hogy melyik brigád dolgozott job­ban. — Ezért kell már most foglalkoz­ni az új belépőkkel is — vesz: át a szót Fekete elvtárs — az elnök. Mert bizony vannak itt szép szám­mal új tagok, akik míg nem dol­goztak a csoportban és még nem j ismerik a munkaegység elszámolá­sát, de még a szövelkezeti életet sem. Csak .a parasztküldöttek látogatá­sa ó a 27 új belépőnk van s ezek­kel foglalkoznunk kell. Az ám! Most is hibát követtünk el, hogy az új tagok közül egyet sem vontunk be a tervkészítésbe. — Ez bizony hiba — ismerik el. Sok olyan új belépő van, akivel még nem is beszélgettünk a belé­pés óta. Sürgősen össze kell állítani a bri­gádokat, munkacsapatokat s ezek­be be kell vonni az új tagokat is, így ismerkednek meg a csoport életével, a rézi tagokkal. Mindjárt el is határozzák, hogy ezután m'n- den csoportéi lékezletre meghívják és az őszi munka befejezése uián nevelni, tanítani fogják őket. Tan f o'vamot indítanak, ahol részlete­sen minden tag megismeri majd a szövetkezet szervezeti szabályzatát. a munkaegységgel való számítást, de a munkaterületet is, amelyen jövő éven dolgozni fognak. Hadd törjék már a télen a fejüket, hogy hogyan termelnek majd többet azon a területen, amelyen dolgozni fognak. — Csak most látom tisztán, hogy milyen sokat segítettek tanácsaik­kal a kárpátukrajnai küldöttek — mondja Batta elvtárs. a gépállo­más mezőgazdásza. Már a jövőévi tervünket annak megfelelően ké­szíthetjük el s bizony, ha azt be­teljük, úgy megy majd a munka mint a karikacsapás. Aztán az egyé. ni felelősség is nagyobb lesz a szö­vetkezetben. (Sz. B) Jól jártak a dolgozó parasztok, hogy hallgattak a Párt szavára Dolgozó parasztember tudja a legjobban, milyen az az örömérzet, amely előveszi az embert ilyenkor az ősz derekán, ha elnézi a jövő esztendei kenyér kezdődő születését. A mostani napok szinte ünnep­számba mennek falcainkban. Azért, mert alig emlé­keznek még olyan esztendőre, • amelyikben olyan hamar befejezték az őszi vetést, mint az idei őszön. És elsősorban azért, mert a megindult őszi esőzés mindenütt földben találta már a magot és az őszi kalászosok gyönyörű fejlődésnek indultak minde­nütt. Mindenfelől azt üzenik dolgozó parasztjaink, ahogy a szépen fejlődő vetések látása után vissza­jönnek a határjárásból: nagy hálával tartozunk a Pártnak, amiért tanító szavával segített bennün­ket. Jól jártak dolgozó parasztjaink, hogy hallgat­tak a Párt szavára, mert sikeres munkájukkal meg­alapozták a jövő esztendő gazdag aratását. Néhány napja esni kezdett és megyénkben is jó sok csapadék hullott az idejében elvetett őszi gabonára. A búza szépen, egyenletesen kel, min­den szem kibújik a földből. Azt láthatják már most a dolgozó parasztok, hogy jól beállt, sűrííállományú lesz a vetés, sok száron sok kalász lesz, tavasszal nem lesz gond, baj a gazzal, mert nem igen ver­heti fel a növekvő, sűrű táblákat. Az egyenletes kelés után pedig az egyenletesen beérő termés olyan gazdag lesz, hogy bo'dogság már előre rágondolni is. A párnapos jó esőzés után szépen bokrosotok el a rozs és az árpa is. Erős gyökeret ereszt, ta­vasszal meg korán megy szárba és — ami gyak­ran van nálunk Szabolcs-Szatmárban, — ha jön; egy kis szárazság, akkor sem kell már félni a kései szárbamepésfől' és az ezt követő rosszul éréstől, a gyenge terméstől. Öröm nézni mindenütt az őszi vetéseket fal- Vaink határában. Mindenütt megfoghatóan mutat- . koztak meg a korai vetés előnyei, mindenütt kézzel­fogható valósággá vált a Párt, a kommunisták tanácsainak helyessége, szavaiknak igaza és. meg­cáfolná az a seregnyi hazugság, amelyekkel a kulá- kok igyekeztek hátráltatni a vetési munkák lelkes menetét. Kétszínű, hazug pofával, hizelkedve .„in­tettek": „ne vess porba komám, mert megjárod, kaszálhatsz aztán jövőre száraz füvet, ha az! is egyáltalán ...” Lám, az igazság most még a két­kedők előtt is bebizonyosodott. Az idejében — ha száraz földbe is — vetett magot ott lelte a határ barázdáiban a meginduló őszi esőzés, szívet-lelket gyönyörködtető, ahogy fejlődik, erősödik. Akik a kulákhazugságra hallgattak volna, most ököllel üthetnék fejüket. Mert a kulák: a dolgozó falusi emberek, egész népünk esküdt ellensége azt.akarta, hogy az idejében való vetéssel ne érhessünk el jó terméseredményeket, ne gazdagodhassák orszá­gunk. Legtöbbje jól ismerte a korai vetés előnyét. De tudatosan és nem mutatott, de elkeseredett dühei hazudoztak mindent a korai- vetés ellen. Mi is történt volna, ha dolgozó parasztjaink reá­juk hallgatnak? Ha az esőt várva nem vetettek volna el idejében? Az, hogy most — kivéve a ho­mokos földeket — annyira felázott a föld, hogy nem bírja el a vetőgépet. Aki most akarna vetni, annak el kellene halasztani a munkát, míg szikkad egy kicéit. De alaposan megkésne így. Nem tudna a későn elvétett búza megerősödni, gyengécskén menne a télbe, mi sem kímélné az őszi fagyoktól sem. Ügy kiritkulna, meggyériilne, mint az öreg­ember hajzata, mikor már életének késő őszéhez érkezik. De dolgozó parasztjaink falvainkban számtalan­szor meggyőződtek már arról, hogy a Párt szavát, tanításait érdemes megfogadni, iránytmutatását mindig követni érdemes. Most örülnek, hogy szé­pen, nagyon szépen fejlődik az idejében elvetett őszi mag, de legjobban örülnek annak, hogy a Párt, a kommunisták szavának igazáról újból meggyő­ződhettek! De a korai vetés még , más előnyöket is jelent dolgozó parasztjainknak. Azt, bogy a vetés mun­káinak elvégeztével felszabadult igával és szerszám­mal lendületesen végezhetik már az őszi mélyszán­tást és ezzel már most tartalékolhatják az eddig lehullt nagymennyiségű csapadékot a tavaszi ga­bonák, ipari növények és kapások számára. Köny- nyebb is most végezni az őszi mélyszántás munká­ját. Ekejárásig beázott a föld. nem hasogat fel az eke hatalmas rögöket. Könnyebb a traktor munkája, de a fogatos eke is könnyen megszántja tizennyolc centire is . a feiázott, omlós talajt. Elég szép lendülettel fogtak most hozzá me­gyénk dolgozó parasztjai az őszi mélyszántáshoz. A Párt, a kommunisták megint arra tanítják őket: idejében végezzétek el a mélyszántás munkáját is, alapozzátok meg az ősziek mellett a tayasziak ma­gasabb terméshozamát is, mert most mi .minden cselekedetünkkel a békéért, gyönyörű jövőnk meg- védeltnezéséért harcolunk. Dolgozó parasztjaink, akik a korái vetés gyönyörű fejlődése láttán ismét meggyőződtek a Párt szavainak igazáról, végezzék most is olyan jól, nagy gonddal és idejében a mély­szántás munkáit is, hogy az ötéves terv második esztendejében mindenből gazdag aratásunk legyen, új győzelem hirdesse, hogy erőnk hatalmas: mun­kásosztályunk mellett hatalmas hadserege van a békének' íalvainkban is. Gépállomásaink tervük maradéktalan teljesítésével készülnek november 7-re Csahole reset, Kölese megelőste a na gr halászi a kai a 4,3. bérhéten Egymás után vívja megyénk dolgozó népe győzelmes csatáit. Őszi vetés, békekölcsönjegyzés, ta­nácsválasztások: mind egy-egy győ­zelmet jelentett Pártunk, egész dol­gozó népünk számára. Most az őszi mélyszántás, a burgonya- és kuko_ ricabeadás teljesítésén munkálkod­nak dolgozó parasztjaink. Egész dolgozó népünk hatalmas, eddig még nem tapasztalt lelkese­déssel, készül most november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 33. évfordulójára. Érzik és tudják, hogy minden eddigi ered­ményeik ennek a forradalomnak a győzelméhez torkoltának vissza e az elkövetkezendő idők eredményei is ebből a forradalomból születnek. Gépállomásaink dolgozói is átérzik e nap jelentőségét és éppen ezért munkafelajánlásokkal, tervük mara­déktalan teljesítésével készülnek az ünnepre. A csaholci gépállomás vállalta el­sőnek a megyében, hogy ó'szi idény- tervét november 7-re 100 százalék­ban teljesíti. Ez a gépállomás a 43. -bérhéten idénytervének a 84.2 szá­zalékát végezte el. Versenytársa, Nagyhalász és Kölese ugyancsak csatlakozott a versenymozgalomhoz. A kölesei gépállomás a 43. berhé- ten megelőzte a nagyhalásziakat, így ők kerültek a második helyre, Nagyhalász pedig a harmadik lett. Kölese idénytervét 81.5 százalék­ban, 'Nagyhalász pedig 80.9 száza­lékban teljesítette. Jól áll még az idényterVíeljesítésben a büdszent- mihájyi, tyukodi, fehérgyarmati és a t.iszaszalkai gépállomás. A homokiak között a kislétai gép állomás 58 százalékban teljesítette idénytervét. Balkány, a versenytárs 54 százaléknál tart. A BRIGÁDOK VERSENYÉBEN továbbra is a csahold „Vörös Csil­lag” brigád vezet, őszi idénytervét 105 százalékban teljesítette. Utána, következik a nagyhalászi „Vörös Csillag” brigád 102 százalékkal és ugyancsak a nagyhalászi „Dózsa” brigád idénytervének 100 százalé­kos teljesítésével. A traktoristák egyéni versenyé­ben Vitái Pál nagyhalászi traktorista áll az élen tervének 117 százalékos teljesítésével. Bacsku András nagy­halászi, Bodor Sándor biidszentmi- hályi, Gaál Béla fehérgyarmati és Munkácsi Mihály kölesei trakto­risták már mind túlteljesítették őszi idénytervüket. De közel negyven azoknak a traktorosoknak a száma, akik már 100 százalékos eredményt értek el. A megyei átlageredmény csak 51 százalék. Ennek egyik oka, hogy a legtöbb gépállomás nem teljesíti rendszeresen heti tervét, ezáltal le_ rontják a megyei átlagot. így pél­dául az ófehértói, dózsapusztai, en- csencsi, nagyvarsányi, nagydobosi és a demecseri gépállomások gyen­ge eredményei. Ezek közül még egyik sem teljesítette 35 százalék­ban sem az idénytervét. Most no­vember 7-re vállalták, hogy 'ema- radásukat behozzák és mindent el­követnek, hogy idénytervüknek lej?» alább 50 százalékát teljesítsék erro a napra. A LEMARADÁS OKAI elsősorban ott mutatkoznak, hogy egyes gépállomásaink a nyári kam­pány idejének tapasztalatait, politi­kai és szervezési módszereit rém hasznosították az őszi munkák si­keres elvégzése érdekében. Több gépállomáson az őszi idényterv meg. kezdése idején átvették traktori-s- táink az ellenség érveit, hogy szá­razság van, nem lehet szántani, vet­ni és szeptember 4 helyett 15-e kö­rül kezdték meg az őszi munkát, így volt ez többek között a dózsa. puszati gépállomáson is. De gyengén dolgoznak e gépállo­mások üzemi pártszervezetei is. El­hanyagolták a politikai felvilágosító munkát a traktoristák között, nem képezték ó'ket politikailag úgy, ahogyan kellett volna. Az alapszer­vezetek vezetőségi tagjai nem tar­tanak hetenként vezetőségi ülést, nem értékelik ki a felmerülő hiá­nyosságokat, hogy azokat menet közben kiküszöböljék. Elfelejtet, ték az alapszervezetek titkárai, hogy a kampányfeladatok összekötése a pártépítés mindennapi feladatával, hozzátartozik a kommunista munka­stílushoz. Ebből adódik aztán, hogy egyes traktoristák felelőtlenül keze­lik gépjeiket és ennek következté­ben sok a munkából való kiesés. Még maguk - a felelős vezetők is beleestek, ebbe a hibába. Naphossza­kat rábízzák olyan fiatal traktoro. 1 sokra a gépet, akik még csak né. hány hete kerültek a gépállomásra. Ezek aztán természetesen a legki­sebb hibánál is tétlenül állnak, nem tudják kijavítani, hogy munkájúkat tovább folytassák. Ezért van olyan sok üzemzavar egyes gépállomás©, kon és ezért törnek a gépek alkat-: részei. A dózsapusztai gépállomáson csak az őszi idényben eddig 16 jár- kerékcsapágy tört el. Mint hiányosság mutatkozik f legtöbb gépállomáson az is, hogy éjjel nem szántanak, nappal fent úgy, ahogyan kellene. Főleg azokon' a gépállomásokon van így, amelyek’ lemaradtak az őszi idényterv telje­sítésében. Van olyan gépállomás, ahol még bércsalásokat is követtek el, nem voltak eléggé éberek a gép. állomás pártszervezetének és veze­tőségének tagjai, ezért követhették ej Dózsapusztán és Nagydoboson is egyes traktoristák a bércsalást. Közeledik november 7, a világ proletariátusának nagy ünnepe. Er­re a napra szerte az országban munkájuk fokozásával, tervük tel­jesítésével készülnek ipari munká­saink. A dolgozó parasztok a mély­szántás és a terménybeadás telje­sítésével készülődnek. A lemaradt gépállomások dolgozói értékeljék ki részletesen lemaradásuk okait, ja­vítsák ki sürgősen hibáikat és a munka jobb megszervezésével, az egyéni felelősség fokozásával, a ne­hézségek leküzdésével hozzák be le­maradásukat! Ötnapos zárszámadási tanfolyam indult Szaboícs-Szatmárban

Next

/
Oldalképek
Tartalom