Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-10 / 261. szám

4 1930 NOVEMBER 10, PÉNTEK I on jtik be a tömegoktatás előkészítésébe a tömegszervezeti aktívákat a nyíregyházi Magasépítési Vállalatnál A nagy Bolsevik Párt három év­tizede; tapasztalata; és a mi tapasz­talataink is azt mutatják, hogy P°" litikai képzettség nélkül nem lehet jó munkát végezni. Az. aki mun­kája célját és fontosságát nem látja, nem is végezhet jó munkát, aki az ellen .éget nem ismeri, nem fo-g tud­ni eredményesen harcolni ellenük. Ezért lelte Pártunk minden be­csülő esen do'gozó ember feladatá­vá és kötelességévé a tanulást, a most következő oktatásba való be­kapcsolódást A dolgozok látják. h:gy n:m elég. ha a gyárakat, üze­meké", erőműveket, földet, gépállo- másofcát magunkénak valljuk és a tudományokat még nem vettük tel- .12<en birtokunkba. Ta.nuln.uk kell. M ndsnkiu-sk el kell Sc.já'.í .; ni a síocializrmis építésének és megvé­dő ión ek tudományát Most vívjuk a kulturforradalmat. ellenségeinket ki­szorítjuk a kultúra területéről, mindenkinek sajá'jává tesszük a kultúrán harcolunk a kultúra terü­letére befurakodott ellenséges néze- tűk el'em ahogyan állandóan har­cot vívunk külső ellenségeinkkel a b .kés épkő munka lehetőségéért- a bőkéé-'t. A-harcot a kul.úra terüle­ten ái ab'-k: megvédésének fron ián csak akkor fejezhetjük be győze­lemmel. ha döigozóink elsajátítják £ tudományok-tudományát, a győ- z:lem éles fegyverét, a marxizmust- len:rrzimust. Pártunk minden segítséget meg- ed ehhez a dolgozóknak. Gondos­kodik arról, hogy m'nden ember tanu'hasson. A Magyar-Szovjet Tár­sasból is megbízta a pártonkívüli do'gozók oktatásának nagy felada- tavaly A nyíregyházi Magasépítő "Vállalatnál a Magyar-Szovjet Tár­saság üzemi csoportja is hozzá kez­dett az oktatás előkészítéséhez. Az atlminiszlraliy munkáknál azonban még nem jutottak tovább. Busmann elvtárs. a MSZT üzemi cscporjának titkára ez oktatási fele­lősre. ifjú Máchel Sándorra bízta az előkészítést, Máchel kiírta azok­nak a nevét a kartotékokról, okik pár oktatásban nem vesznek részt. Edd'g jutottak. Az idő ptd:g sürget, A jövő hóén már meg kell indul­nia a tanfolyamnak. A MSZT vá­rosi szervezete azt a feladatot tűzte ki elíbük, hogy a jövő hétre min* den dolgozót személyesen győzze­nek meg a tanulás fontosságáról, szükségességéről. Ezt a feladatot, azonban még eddig nem végezték el. Ebben hibás az üzemi pártszerve­zet is’ .nem ad ke'lő támogatást, se- gíls-éget az üzemi MSZT csoport­nak. Az MSZT csoport megalakult ugyan még tavasszal. de komoly munkát edd'g nem végzett, nincse­nek aktívái. Ezért nem tudja a dől" gozókat mozgósítani a tanu'ásra. Két ember> a tikár és az oktatási felelős, ak ívák segítsége nélkül kép­telen időre elvégezni ezt a munkát, A pártszervezet cdjon segítséget! A lemorzaolódás leküiídé^c a szervezésnél kezdöd'k A tapasz­talt azt mit‘díja. hogy azok szok­tak a tanulók közül elmaradozni, akik nem látják értelmét a tanulás- nők. Bürokratikus kiírásokkal nem lehet a lemorzsolódást megelőzni. Beszé’ni kell mindenkivel, akiket be akarunk kapcsolni az oktatásba Elsősorban azokkal, akik eőrehala- dott korukra, elfoglaltságukra hi~ va koznak. Aki nem tanul, az önmaga és nép? rosszakarója. Ha ezt minden munkás Iá ni fogja, nem fog elhú­zódni a tanulástól, mert senki sem ellensége magának, egy becsületes ember nem akar rosszat dolgozó társainak, népének, A tanulással hatalmat, fegyvert kapunk. A fegy­verre pedig igen nagy szükség van népünknek, amikor a szocializmus építéséért, az amerikai imperialis­ták és csatlósaik tervei ellen har­col. a békeláborban a békéért küzd. Mit krll tenni, hogy a lemaradást be tudják hozni? Elsősorban kérni kell a pártszerve­zet segítségét az előkészítéshez, a dolgozók fe világosításához, A Párt né kül. a Párt népnevelői nélkül, a titkár és az oktatási felelős nem fogja tudni az oktatás feladatát megoldani. Be kell vonni a mun­kába a többi tömegszervazetet is. Az oktatás minden tömegszerveze' ügye, az előkészítés minden tömeg- szervezet feladata, A feledat rr.eg- o'dósáért közös munkára van szük­ség. Az >,Ismerd meg a Szovjetuniót1' előadássorozattal indul a tanulás. Az anyag nagyon szép. tanulságos, sok szovjet tapasztalatot fog adni a hallgatóknak. Olyan tapasztala4 o- ka\ me'yek-et úgy a munkában, m'n* a békéért vívott harcban fel­hasznaha'nik. Minden dolgozó embernek tudnia ke 1. hogy a tanulás Pártunkkal, do’gozó népünkkel szembeni köte­lesség, további előrehaladásunk se­gítője. Sz.Gy. EL JEN AZ ELET A Szabad Nép egyik le ép es melléklete vad- ál'at'.as amerikai katona fényképét közli Ez a fénykép eredetileg a New­sweek című reakciós eme„ rikai hetilapban jelent <meg. Az eltorzult kegyet­len arcot bármelyik Sing- Singbe zárt rablógyilkos megír'gyűlhetné, (Bocsá­natot kérünk a Sing.Sing. be zárt rablógyilkosoktól ti hasonlatért). Nem tudni 'poníosan, mi volt a le- >közl esnek a célja. Talán tt Koreában szabadságu­kért harcoló hősök> vagy asszonyok és gyermekek ijesztésének szánták ezt •az emberi mivoltából ki­vetkőzött banditát ábrám, zoló fényképei? Nos. ha ez volt a. céljuk, az ijeszt­ve', est illetően. n?m sok hatást értek el velet Ha- sori', óké yen próbáin és próbálja ijeszlgetni a vi­lág népeit valamennyi há. borús gyújtogató. Truman és társai nem egyszer szajkóznak gyűlölettől csepegő hangon, s nem egyszer fenyegették már meg a világot atombomba. Tál. hidrogénbombával pcsfisbaciUiííOkka!. Ezek. re a szajkózásokra gon. dolva eszünkbe jut most. 33 esztendővel a Nagy Októberi Forradalom után ti fasiszta Nyirvidéknek egyik 1917-es cikke, amely a Nagy Forradalmat,, hol- sev'ik kalandnak“ nevezte és azt állította, hogy né. hány napon belül nyoma sem lesz az egésznek. Az imperialisták és lakájaik soha sem bizonyultak bölcs előrelátóknak. Ter­mészetesen az üzlethez, a profit növeléséhez, har. maiik világháború kirob. hántásának megpróbálá- síhoz hozzátartozik az is, hogy rémületbe próbál­ják ejteni az emberiséget. Azonban emlékezzünk ar­ra Truman már szatócs ko­rában is rossz üzletember, nek bizonyult és a tönk szélére került És meg steil mondani: bennünket a Newsvzeek képei nem rémítenek meg. Csak gyű­löletünket és elszántsá­gunkat fokozza a háborús gyujtogatókkal szemben. Fokozza gyűlöletünket az élet ellenségei ellen, mert szeretjük az életet, A szabadságszerető népek. nek nem tulajdonsá­guk a bátortalanság. A szabadság szerető népek szívét 33 esztendeje acé- lozza a Kreml tornyán ragyogó vörös csillog. Ami az amerikai heti­lapban megjelent vadálla­tics képet illeti: ez az amerikai imperializmus. nak igazi ábrázata! A mi cmbereirk.nek> x mi r épünknek is van ar~ ca. Ez az ,arc megszámlál- hatatlanul sokféle és még­is egységes. Az olvasztár, a vascn'ő szilárdan tartja kezében az öntöcsészéket és irányitja a h-nger alá futó izzó acélkígyókax, szívóson küzd minden százalékáért a selejtcsök- kentésnél. Közben a trak. torokra, a tűzhelyre és a ruhákat gyártó gépekre gondol. A kőműves sza­porán rakja egymásra a téglákat és arcát az alko. tó derű sugározza be. A paraszt szántás közben le- hajlik, felemel egy marék földet és megelégedettség tükröződik arcán. Az édes­anya mellét kibontja és szemei sugárzó, túláradó szeretetet árasztanak. Fia­taljaink a Dunai Vasmű felépítésének hírét hallják s lángoló arccal jelentkez­nek hősi munkára. Száz é$ millió ilyen arcot mu­tat népünk boldogsága. Ezekre az arcokra gondo­lunk mi akkor, amikor a békéről beszélünk. Jól emlékszünk azokra az időkre, amikor még a vasöntö és a kőműves arca gondterhes volt> mert •nem tudta: holnap lesz-e munka. Jól ismertük a barázdás arcú paraszto. kát. akiknek homlokára az adók súlya szántott ráncokat. Az asszony sír­va vetette magát a föld­re, ,a férfi káromkodott- amikor. mint a kivégzési szertartásnál megperdiilt a dob a ház, a jószág fe. lett, Láttuk az anya ar- cát» amelyen könnyek csurogtak le- mert k; szá­radt mellét hiába rágta éhesen a csecsemője. Lát­tuk a bombák sivítása, szirénák bőgőse hallat/án rémülettől eltorzult arco­kat. Láttuk az özvegyek és anyák kiszáradt köny- nyező szemeit, amelyek úgy üllek a lárvaarco. kon, mint a fényüket vesztett gyémántok. Nem. bennünket nem lehet megijeszteni. Mi ra­gaszkodunk a férfiak, asszonyok és gyermekek derűs, vidám arcához. Ezt kiáltották küldötte, ink a békekongreszsuson is. Ezt mondta messze- hangzóan és ércesen Var­ga Barnabás sztahánovis- ta vájár: „Mi bánijászok eddig elért szép eredmé. ny cinket nem engedjük tönkre tenni és elpusztí­tani. A csákány és a fej- tökalapács most a mi fegyverünk. Innen üzen­jük a háborús provoká­toroknak, ha kell, a csákánnyal le is tudunk sújtani". Erről beszélt Kodály Zoltán a világhí­rű magyar zeneszerző: • •nem lehet más választá­sunk, mint minden erőnk­kel a béke ügyét szolgál­ni, még áldozatok árán is. Nincs az az áldozat, amit gyönyörűnek képzelt sza­bad jövőnk meg nem ér­demel.“ Szőcs Istvánná, elyeki dolgozó paraszt­asszony fia a Néphadse­reg ka'onája Fia még nem volt sorköteles, azon­ban az anyja elküldte és Szőcs Istvánné így üzent valamennyi katonának a békekongresszusról: .,En, Szőcs Jstvánné etyeki dolgozó paraszti,isszony> aki 13 gyermeknek adtam életet, üzenem a katonák­nak. hogy mi mindnyájan úgy szeretjük öke*. mint édes fiainkat, testvérein- két. Alt, üzenem nekik. hogy úgy vigyázzanak er. re az országra, mint a szemük fényére" Balogh Béla á'lamvédelmi ezre­des az egész n íp akaratát fejezi- ki. .-Minadannyian mindig ott leszünk, ahol a békéért harcolni kell". Igen, mi mindannyian ott leszünk és ott va­gyunk, ahol az életet az emberek boldogságát m.*>g kell védeni. Semmiféle ijesztgetés, rikácsolás és semmiféle aljas tett nem tölti el rémülettel a szí­vünk »t. Igazságunkért kém szék vagyunk harcot vív­ni és tudjuk, hogy velünk ven nngu bárdiunk, Sztá­lin. Sztálin neve és a bé- ke összeforrott egymással. Ezért üzenie a második békekengresszus minden dolgozó nevében a drága Sztálin elvtársnak•*: *.Á házaink békések, tiszták, csendesek. De haramiák ólálkodnak ordas farkasok, ként déli és nyugati ha­lárainkon. akik tűzvészt akarnak dobni az építő ember házára, akik ki akarják lopni a fényt az élők szeméből, akik az egész világot egyetlen csatatérré, az egész fő det egyetlen börtönné akar­ják változtatni. Ha erőt akarunk meríteni a harc­ra ellenük, a Szovjetunió hatalmára, az On legyőz­hetetlen seregére, önre, a győzelem vezérére gondo­lunk, Sztálin generalisz- szimusz,.. A mi népünk Sztálinnak fogadja meg: ha ma erős. holnap még erő-ebb lesz!“ A béke vezérének tett fogadalom tettekben vissz­hangzik millió és millió békeharcosnál. Millió és millió békeharcos kiáltja: éljen az élet! S. X. A középfokú politikai oktatásról Szerdán megyeszerte megtartották a középfokú politikai iskolák első előadásait. Ünnepélye; keretek kö­zött kezdődött az iskola s a hallga­tók már az első napon bizonyságát adták annak — s ezt felszólalásaid­ban fejezték ki — hogy nagy meg­tiszteltetésnek tartják a tanulást. Ugyanakkor elsőrendű kötelességük­nek tekintik, marxista-leninista el­méleti színvonaluk szorgalmas eme­lésé:. Megfogadlak városon és fa­lun egyaránt, hogy a. negyven hét a'att, a középfokú politikai iskolák Idő’arlama alatt a lehető legtöbbet igyektznsk elsajátítani, A közép­fokú politikai iskolák hallgatói kö­zött foglalnak helyet az alapszerve­zetek' vezetőségi tagjai, a Járási Bizottságok aktívái, a kerületi veze­tőségi tagok és az üzemi alapsz’r- vezetek vezetőségi tagjai. Ugyan­akkor ide osztjuk he a pártaktívík közül azokat az elvtársakat, akik haladó fokú szemináriumot végeztek ez elmúlt oktatási évadban, vagy pedig azokat a volt alapfokú szemi­nárium' hallgatókat, akik kitűntek a tanu'ásbrn. A tanulási anyag a városban és falvakban egyforma. Párunk szervezeti szabályzata ki­mondja: ».M'nden alapszervezef­támpontja a Pártnak a tömegek kö­zött folytatott politikai, agilációs. propaganda és szervezési munka el­vég''éjében.“ A legnagyobb mérték­ben az alapszervezeti vezetőségi ta­goktól. aktíváktól függ az. hogy Pártunk mennyire tekintheti biz os, szilárd támpontjának az egyes alap­szervezeteket, mennyire tudják az alapszervezstek a Párt irányvonalá­nak’ a do'gozó nép érdeke-nek ma?- fe éően kialakítani a hely; politi­kát. Ha ezek az dlvtársak gondot fordítanak a tanulásra, ha keilő elméleti képzettséggel rendelkeznek s azt állandóan fejleszűk» akkor he­lyesen vezetik az a'.apszervezeeket, akkor mozgósítani tudják a dolgo­zók tömegeit a Párt cé'kitűzéseinek végrehajtására. Ezt kell szem előtt tartania minden egyes középfokú politikai iskola hallgatójának s ennek tudatában kell tanulnia. A foglalkozások hetente 2 és fél órát vesznek igénybe Két órát akkor. amikor csak szeminárium van. 2 és fél órát akkor, amikor a szemináriumot előadás egészíti ki. Előadás rendszerint ké‘.hetenként ven. Nagyobb anyagoknál a feldol­gozás 6—3 hétig is eltart s ebben az ese ben az utolsó szemináriumon összefoglalót kell tartani. Az iskola­vezető az előadásaiban ismerteti az anyag legfentosabb részeit az útmu­tató szerin’, felhívja a figyelmet a legdöntőbb kérdésekre, ugyanakkor megmondja: m'lyen filmet nézzenek meg az anyaghoz a hallgatók és milyen szépirodalmi könyvet olvas­sanak hozzá, milyen helyi anyagot használjanak fel a tanuláshoz. Na­gyobb időközökben, 6—8 hetenként módszertani megbeszélést kell tar­tani. Itt a hallgatók megbeszélik: hogyan tanulnak, hogyan jegyzetel­nek és hogy tudják a tanúitokat e.z éleiben, a gyakorlatban felhasz­nálni, A középfokú politikai iskolák ve­zetőinek. képzéséről a középfokú propagandista szemináriumok gon­doskednak. Ezek a szemináriumok elméleti, módszertani és nevelési kérdésekben nyújtanak segítséget. Ugyanakkor fontos feladata a pro­pagandista szemináriumoknak az. hogy a középfokú politikai iskola- vezetőket alaposan megismertessék a megye, járás, város, köz­ség problémáival* merthiszen csak ebben az esőiben lehet mozgósítani a he’yi pártszervezetek előtt álló feladatok megoldására. A középfo­kú propagandist szemináriumok kéthetenként jönnek össze s egy-eSy foglalkozás időtartama 3 és fél óra. Az időbeosztás körülbelül a követ­kező legyen: két és fél óra vita. «melyen a hallgatók különböző módszertani és neveiési kérdéseket vita nak meg a középfokú politikai iskolákkal kapc ólaiban Ezt fél­órás előadásnak kell követnie a kö­vetkező két hét anyagának ismer",e- tésér?. A szemináriumvezetők el­mondják. hojyan vezessék isko'á- ikat a vezetők, milyen szemponto­kat emeljenek ki előadásaikban» milyen film. sajtóanyag és szépiro­dalom tartozik az anysgho-z és ho­gyan kell azokat felhasználni. Az e őadág után újra 20—30 perces vita következik a politikai iskolák elmúlt kétheti tapasztalatairól. Nagy se- gí ség.et nyújt majd a Pártoktatás Háza. Egyes fontosabb témakörök feldolgozásánál ankétot rendeznek a Pár’.oktatás Házáben. Az anké'.on maguk a szemináriumvezetők .és iskolavezetők is beszámolnak mun­kájukról. A középfokú propagan­dista szemináriumok veze'ői vala­mennyien a felsőfokú káderoktatás, b?n tanulnak. Feladatunk az, hogy a párttagság ál!alános elmé'éti színvonalát emel­jük Ezér: Pártunk a különböző «k. tatás! formák létrehozásával is se- :gít;égére s'etett az elvtársaknak, így hozta léire Pártunk az úgyne­vezett középfokú egyéni tanulási formát is. Ennek az oktatási formának szín­vonala a középfokú politikai iskolák színvonala, anyaga ugyanaz, mint a poli'ikai iskolák anyaga Ebben a formában azok tanulnak, akik már rendalkeznek olyan cüapvelő marx­ista-leninista ismeretekkel és olyan gyakorlatuk van már a tanulás mód- szerében, hogy önállóan is képesek tanulni, vagy p:d:g azok az elvtár­sak, akiket távoleső lakóhe'yeik mi­att ném lehet rendszeres középfokú politikai iskolákra beosztani. Az egyéni tanulásnál minden egyes be­fejezett témáit konferencia követ» í me yen a hallgatók megbeszélik az anyag kérdéseit, tisztáznák a vitás kérdéseket. Az egyej konferenciák között 6—8 főből álló tanuló csopor­tok működnek és tartanak egy-egy tancsoporti foglalkozást. Az első tancsoporti foglalkozást november 20 án kell megtartani. A tancsopor­tok vezetői mindig a legfejlettebb középfokú egyéni tanulókból kerül­nek ki, a konferencia veae'ők pedig azok az elvíársak. ak:'k már az el­múlt oktatási évadban is jól vezet­tek konferenciákat vagy pedig öt- hónapos színvonalon tanultak. A kon­ferencia vezetők a középfokú pro­pagandista szemináriumokon vesz-: nek részt. A népnevelők segítik a tanács munkáját A kisszekeresi népnevelők jó munkát végeznek. Nem kampány­szerűen foglalkoznak a dolgozók felvilágosításával. Hetenként tar. tanak értekezletet, ahol tapaszta­lataikat, munkamódszereiket ki­cserélik és azt felhasználják to­vábbi munkájuk során. Jó mun­kájuknak, bizonyságát adták a bé. kegyülések megrendezésénél Is, amelyeken számos felajánlás hangzott el. A békegyülésen meg­ígérte Kisszekeres dolgozó pa­rasztsága, hogy november 7-ig befejezi a mélyszántást. A kissze- keresiek a Béke^tongresszus nap­jára, november 4-re teljesítették ígéretüket. 10-es csoportokra osz­tották fel a község dolgozóit s minden csoportnak van állandó népnevelője. Ez az állandó nép­nevelő minden felvetett kérdésre választ ad. Úgy, ahogy azt Rá­kosi elvtárs tanította legutóbbi beszédében. A jó népnevelők a tanács munkáját is nagyban megkönnyítik. A község dolgozói a népnevelőkön kei észtül ju-taij-K ei kívánságaikat, javaslataikat a tanácshoz. Természetesen sokan vannak olyanok is, akik szemé­lyesen keresnek fe! bennünket. A tömegekkel állandó kapcsolatot tartó népnevelők tanácsot adnak számunkra is a munka végzésé­hez. £n magam mindig igyekszem felhasználni a népnevelők nagy segítségét» és igyekszem hozzájá­rulni a népnevelőmunka megja­vításához. Én 21 éves paraszt­származású asszony vagyok. Büszke vagyok a nép nagy bizal­mára, amellyel tanácselnöknek választottak meg. Minden mun­kámban azon leszek, hogy a Párt útmutatásainak megfelelően, a nép érdekeit szem előtt tartva vé­gezzem el fe adataimat. Jó har­cosa akarok én is le<nni a béketá­bornak. Vasas Sári dóriié községi tanácselnök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom