Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-07 / 259. szám
nak előadásai megkönnyítik a £ sét. Ma délután 5 órakor a Pártc __*.*-u*a mfiiy rerencné vezet nyilvános konzultációt a „Társadalmi formák fejlődése“ címmel, a középfokú politikai iskolavezetők részére. Kilencedikén, csütörtökön délután 5—8 óráig elméleti tanácsadás lesz. A tanácsadáson minden káderoktató, szemináriumvezető, egyéni tanuló feleletet kap a vitás, előtte eddig még nem tisztázott kérdésekre. 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Lajtai Endre elvtárs tart előadást. Az előadásában azokat a módszereket ismerteti, melyekkel a marxizmus-leninizmus klasszikusai tanulnak! melyekkel az élenjáró elmélet a legkönnyebben és legmélyebben elsajátítható. Tapasztalatokat kapnak ebből az előadásból az egyéni és önálló tanulók és a káderoktatásban résztvevők. Kedden, november 14-én, délután 5 órakor Bodogán János elvtárs „Hogyan éltek megyénk dolgozói a Horthy-rend-- szer alatt“ cimmel ad elő a városi alapfokú politikai iskolák vezetői részére. Javult a baklai tífépítők munkája Néhány hónappal ezelőtt nem ment a munka. Az ellenség befurakodott a baktalórántházi útépítők közé. Hillier főmérnök, — a szakasz „Hitiere“ — szabotált. Nem ment a munka — veszélyben volt a szép betonút. A dolgozók kemény kézzel csaptak le az ellenségre, a béke, a jobb jövő ellenségére. Hernádi elvtárs vette át a munkát. Hernádi főmérnök becsülettel látott munkához — minden erejével arra törekszik, hogy kijavítsa a hibákat, amit elődje elkövetett. A dolgozók támogatják, munkafelajánlást tettek a Forradalom évfordulójára — hogy így köszöntsék a nagy Sztálint, a szovjet népet. Megjavult a munka, egyre hosszabb és hosszabb lett az út, szélesen és biztosan vezeti a dolgozókat a cél, a szocializmus felé. Pedagógus-ankét Nyíregyházán im&s járásokban is találkozunk olyan községgel, ahol még mo3t is vetnek. Mint sürgős feladatot szabta meg Bodogán elvtárs: pártszervezeteink, tanácstagjaink mindé, nütt ellenőrizzék a vetést. Alakítsanak határjáró csoportokat s főleg a kulákok földjeit nézzék meg, hogy valóban elvetették-e szántóterületük 35 százalékát. Majd a mélyszántás kérdésére tért át. — Mi Is beleestünk abba a hibába, hogy a mélyszántás befejezésének korai határidőt szabtunk, azt gondoltuk, „rohammunkával” hamar elvégezzük. Megfeledkeztünk arról, hogy ez is épp olyan feladat, mint a vetés volt, sőt, az őszi munkáknak egyik legdöntőbb feladata. Jövő évi kapás- és ipari növényeink terméshozamának eme’ése érdekébén ez az első és egyik legdöntőbb feladat. Miért van szükség a mélyszántásra ? — tette fel a kérdést Bodogán elvtárs. — Dolgozó parasztjaink már tapasztalatból is tudhatják, hogy az ősszel megszántott föld jobban tartalékolja a téli és tavaszi csapadékot s azt még szárazság esetén is megtartja. Márpedig növényeinknek a napfényen, levegőn kivül tápanyagokra Is szüksége van, ezt pedig a víz oldja fel, az teszi a növény számára alkalmas tápanyaggá. Annál is fontosabb az őszi mélyszántás, mert nálunk rossz a csaportékeloszlás, tavasszal és ősszel esik a legtöbb eső, nyáron, amikor a legjobban kellene, kevés esőt kapunk. így volt ez ebben az évben is. A jólfelszántott föld természetesen több vizet tud felszívni és tartalékolni, mint a tömör, felszántatlan föld. Az idei termésnél számtalan példa bizonyítja, hogy jóval nagyobb volt a termésátlag az. ősszel jó mélyen felszántott földön. A szovjet tudósok — mint Wil- liamsz — a kolhozparasztokkal együttdo'gozva, a füvesvetésforgó és más jólbevált kísérleteik alkalmazásával, olyan terméseredményeket érnek el, amilyet sehol a világon nem tudtak elérni. A dolgozó parasztoknak, de főleg az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek dolgozóinak állandóan tanulmányozni kell a szovjet mezőgazdaság agrotechnikáját, hogy azokat alkalmazva mi is hasonló eredményeket érjünk el mezőgazdaságunk területén. Pártszervezeteink és tanácstagjaink fordítsanak nagyobb gondot a felvilágosító munkára. A szovjet tapasztalatokat leszűrve magyarázzák meg dolgozó parasztjainknak, hogy milyen óriási jelentősége van az őszi mélyszántásnak. Hozzanak fel helyi példákat. Beszéljenek arról, hogy még szántás előtt hordják ki istállótrágyáikat a fö’dre és szántsák azt is a földbe. Fokozottabban használják ki népi demokrá. Szocialista nevelésügyünk eredménye fokozása céljából Pártunk kezde-' ményezésére még ez év júniusában a közoktatásügyi minisztérium pályázatot hirdetett „Az igazgató irányító munkája-” címmel. A pályázat nagy érdeklődést kelte'; pedagógusaink körében és a pályázatra szcp számmal küldtek be dolgozatokat. Szabolcs-Szatmárból négy nevelőnk: Durucz István, Akáb István, Albert Antal és Tóth István nyert e pályázaton. Most a minisztérium a páiyadijat nyert pedagógusok műveit ankétok keretében ismerteti.— elsősorban a tanyai, falusi és városi iskolaigazgatókkal, hogy ezzel is megköny- nyítse munkájukat és még eredményesebbé tegye az iskolák oktató és nevelő munkáját. Az első ankétot otkóber 10-én tartották Budapesten szombaton pedig városunkban volt pedagógusankét Békés, Hajdú, Szabolc.s-Szatmár megyék részére. Az ankéton megjelent Bodnár Béla elvtárs a Megyei Pártbizottság, Varjas Istvánná elvtársnö a népművelési minisztérium nevelésügyi főosztálya és Orosz Ferenc elvtárs a Megyei Tanács oktatási, osztálya képviselője. Orosz elvtárs megnyitó beszédében hangsúlyozta. Hogy ez az ankét éppen akkor értekezik, amikor a Békekongresszus. Minden pedagógus a béke katonája. Feladatuk, hogy az iskolában harcoljanak a békéért, mert eredményes nevelői és tanítói munka csak békében lehetséges. A mi dolgozó népünknek^ és azok gyermekeinek nem háborúra, hanem békés épitőmunkára van szüksége, hogy a múlt mulasztásait pótoi'ák és mielőbb megvalósítsuk "h nvndcn becsületes dolgozónak kijáró és méltó emberi életet. Minden pedagógust át kell hatnia annak a határtalan szeretetnek, amit minden igaz becsületes dolgozó érez felszabadítónk: a nagy Szovjetunió iránt és annak bölcs vezére: Sztálin elvtárs iránt. Szeretnünk kell a Pártot, amelynek vezetésével eddigi szép eredményünket elértük. Fel kell fegyvereznünk magunkat a tudás fegyverével, hogy egyöntetű neveléssel megteremtsük az új embertípust: a szocialista embert. „Egy-egy iskolánál olyan az eredmény, amilyen igazgató áll annak élén” — mondotta. Majd Durucz István és Cseke Gábor elvtársak felolvasták pályadíjat nyert munkáikat. Durucz elvtárs pályázatában gyakorlatilag mutatott rá, hogy milyennek kell lennie az iskola és a tszcs ió kapcsolatának, hogy az a neve'ési munkát előbbre, vigye. Cseke eivfárs pályázatában rámutatott arra, hogy hogyan tudjuk iskoláinkban a természettudományos oktatást eredményesebbé tenni. A felolvasásokat igen érdekes és lendületes vita követte. A vita késő délutánig tartott. A népművelési minisztérium kiküldötte, Varjas Istvánné elvtársnö összefoglalta az ankét tanulságait. Megállapította, hogy a jobb, az eredményesebb munka előfeltétele a tervszerűség. Albert Antal igazgató, Magy. lást az oktatási munka átszervezésével. Uj oktatási formákat hozott létre s mindez az elméleti színvonal . emelését segíti elő. Megszervezte az alapfokú politikai Iskolákat falun 28 hét, városban 33 hét Időtartalommal. Az alapfokú politikai iskoláknak az a feladatuk, hogy bátor, harcos és jólképzett népnevelőket és más pártmunkások ezreit adja a szocializmus építése számára. Nem- csupán tanítani kell, hanem nevelni is. Az innen kikerülő elvtársaknak majd példát kell mutatni a nehézségek legyűrésében, az áldozatkészségben a dolgozók milliói előtt. A hallgatók kiválogatásánál a káderbizottságok különös súlyt fektettek a sztaháno- visták, élmunkások, termelőszövetkezeti tagok, állami gazdaságok és gépállomások dolgozóira, azonban gondosan vonták be az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is a tanulásba. Ugyanígy a tanácstagok számára is lehetővé tették a tanulást, a marxista-leninista ismeretekben való gyarapodást. Alapfokú politikai iskolai előadást minden hét hétfőjén tartanak megyénkben. Természetesen, ha bőséges a feldolgozandó anyag, akkor két hét idő áll a feldolgozás rendelkezésére — így az előadás helyét szeminá- riumszerü foglalkozás tölti ki. Egy-egy héten a foglalkozás ideje nem lehet több két, két és fél óránál. A hallgatók tanulását nagyban megkönnyíti az, hogy minden egyes előadáshoz füzetet, brossurát kapnak. Ebben az esztendőben Pártunk fokozottabb gondot fordít az alapfokú politikai iskolavezetők továbbképzésére is. Jól emlékszünk az elmúlt esztendő oktatási évadjára, amikor úgynevezett „szemináriumvezetők értekez!eté”-t tartottunk hetente. Ezek az értekezletek azonban sok helyen papíron maradtak csak, ha pedig öszmunkások, akik nap, mint nap szoros kapcso'atban vannak a dolgozó tömegekkel. És nem mindegy az számunkra, hogy népnevelőink, pártmunkásaink hogyan nevelik a tömegeket, hogyan ma. gyarázzák a Párt politikáját, hogyan tudják helyileg is mozgósítani a dolgozókat a Párt politikájának, útmutatásainak végrehajtására. Megtisztelő feladat propagandistának lenni: a szocializmus építésének, a békéért való küzdelemnek tanítója lenni. Ezt tartsák szem előtt a politikai iskolavezetők, amikor megkezdő, dik az oktatási évad. A Párt gondoskodott az alapfokú propagandista szemináriumok vezetőinek továbbképzéséről Is: önálló tanulás formájában, amelynek anyaga igazodni fog a propagandistaszeminárium anyagához. A szemináriumvezetők 3— 6 hetes időközönkénti félnapos el. méleti tanácskozásokon beszélik meg ezt az anyagot, meghallgatják a Pártoktatás Házának előadásait. Az önálló tanulásban résztvevő elvtársaknak egyénileg kell tanulási munkatervüket elkészíteni. A Párt minden lehetőséget megad elvtársainknak arra, hogy emeljék marxista-leninista képzettségüket. Minden egyes párttagnak kötelessége a tanulás ad. ta lehetőségekkel legjobb tudása szerint élni. S minden párttag tanulása csak akkor lesz eredményes, ha az elméletet gyakorlati munkájukban iránytűként használják fel, ha szem előtt tartják Sztálin elvtárs tanítását: „A marxista-leninista elmélet e'sajá. titása annyit jelent, hogy magunkévá tesszük ennek az elméletnek a lényegét és megtanuljuk ennek az elméletnek az alkalmazását a forradalmi mozgalom gyakorlati kérdéseinek eldöntésé, nél, a proletáriátus osztályharcának különböző viszonyai között.” Súlyosan megbüntették a szocialista vagyai e lsti véti lisztfekelézbket A nyíregyházi Belsped négy alkalmazottja súlyos vétséget követett el : a dolgozó nép vagyonához nyúltak bűnös kezekkel. Nagy András, Nagy János és Gyurkó Mihály Belsped alkalmazottak a szállítóvállalat megbízásából lisztet szállítottak a KISOSZ-nak. A három akal- mazott menetközben vette észre, hogy egy zsák liszttel többet vételeztek fel. Jelentették ezt Hetényi Pál Belsped ellenőrnek, az ellenőr azonban azt tanácsolta a három szállítónak: adják el a lisztet. Ez az eset kétszer ismétlődött meg. Először Tamási Gyula kereskedelmi alkalmazottnak, majd Racskó János nyíregyházi pékmesternek adták el a lisztet s a pénzen megosztozkodtak Hetényi ellenőrrel. A bíróság Nagy Andrást, Nagy Jánost és Gyurkó Mihályt 3—3 havi fogházra, a felbujtó Hetényit 10 havi börtönre, 5 évi hivatali és politikai jogvesztésre, Tamási Gyulát és Racskó Jánost pedig 3—3 havi fogházra, 1—1 évi hivatali és politikai jogvesztésre, 500—500 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, az államügyész fellebbezett. Helyesen, mert akik meglopják a nép vagyonát s ugyanakkor lisztfeketézéssel meg akarják zavarni a közellátást, akik a háborús gyújtogatok cinkosai, azok még súlyosabb büntetést érdemelnek. Ez a dolgozók véleménye az élelmiszerspekulánsokkal kapcso- labaal
