Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-07 / 259. szám

T93C NOVEMBER 7., KEDD AZ„AURÓRA“ÁGYÚDORGÉSÉT NYÍREGYHÁZÁN IS MEGHALLOTTÁK Petrográdon s hangjai Nyíregyházára is elhallat­szottak. Megremegtek a Téli Palota falai, de meg­remegtek a világ minden részén az elnyomás és ki­zsákmányolás sötét dene- vértanyá nak falai is. 1918 ok'éber 31-én a nyíregyházi Néptanács megszállatta a munkások­kal a megyeházát, város­házát, pályaudvart és a postát. Ujjongtak az elnyomot­tak. Remegtek 'a cifra há­zak- kastélyok lakói. A Tanács felhívást bocsátott ki: --A rend he’yreállí'á- sára. az élet megindí ásá- ra mindenki ajánlja fel azt. amit né'külöani tud a haza oltárára ..." S egyszer a sok becsületes ember közölt megjelentek a prémbundá-sok is, mint .ahogy a patkányok előbúj. nak odúikból. S a bizott­ság élőit kiegyenesedtek, mintha valamiféle erőt kölcsönzött volna a ma­gukkal hozott sok pompás ékszer, ragyogó drágakő, aranyáré é; nagy pecsét­gyűrű. így beszéltek fenn­héjázva: >-Mi rendet aka­runk. Szörnyűséges, hogy mit csinál kinn a söpre­dék ... A végén még mi dolgozunk .. “ A tanács becsii’etes tagjai először csodálkoztak a nagy ..ál­dozatkészség“ láttán, de később megértet té'.c a bur- zsoák nagy rendcsinálási vágyát Amikor a tanács megtisztította magát a burzsoá lakájoktól, a jobb­od.’.i szociáldemokraták nagyrészétől, amikor meg­Szamuelly Tibor haza­jött. Január 5 re hirdettek előadást, amelyen ő be­szélt ,,Imperialista dikta­túra. vagy proietórdiktsi- túra“ címmel. Az előadást a tüzérezred, a huszárez­red bizalmi testületének egy részo és a nyomdász­szakcsoport készbe te elő. Nagy tömeg gyűlt össze az előadásra — de volta-L akik a függönyök mögül gyűlölködve néztek a Pro" letérők szónokára Mert ez az ember kiadta a jel­szót: . Győzünk, vagy el­pusztulunk!“ A jelszót Le­nin elvtársiéi hoz a. Szamuelly'ellen gy'lkos- ságot tervezlek. Az á'.nok terv azonban nem sike­rült. * Az árulók eladják az or-, szágot. Az imperialista megszálló csapatok ráta" pcs'ak Nyíregyházára is. A Vörös Csapatok azon­ban még él ek. arra Tokaj felé. Azok még harcoltak. Az itthoniakkal Weber elvtárs tarolta fenn az összeköttetést: pap: ruhá­ban járt át nz ellenséges vonalakon. Egyszer ezzel az üzenettel jött: — Éheznek a vörös ka­tonák . . Másnap a Felsőpázsit­ról s a környező tanyák­ból öt-hat parasztember összoá lt és kerülő, bujkáló u’akon kenyeret vittek a szabad-ágért harcolóknak. Egy pillanatra sem tudta elnyomni a terror a sza­badság utáni vágyat. Az „Auróra“ sortüzének dö­reje ott visszhangzik örök­ké százmilliók szivében . . Az évszakok most is váltogatják egymást. Ilyenkor noveinbertáj! megkopaszodnak a fák, a Széchenyi-úlon niegíeketednck a (agytól a füvek: Az emberek azonban ma nemcsak az utca túlsó oldaláig néznek, ahol kopár fák búsulnak, nem sü­tik a földre szemüket, ahöl megdermed a fii és az apró bokor, hanem merészen tekintenek a távolba. A nyíregyházi állomás, amelyet 12-én avatnak fel, az ötemeletes csillogó fermentáló a jövő nagy­szerű kepét rajzolja a horizontra. A pályaudvar épületében gumipadlós, fürdőszobák lesznek az anyák és kisgyermekek részére, ahol pihenhetnek, aludhatnak. A diákok számára tanulószoba és könyv­tár ... Ennél az állomásnál dolgozott Koma János szta­hanovista is. Homa János „gazdag’’ ember lett. Azelőtt a templom egere sem cserélt volna Homáékkal. Ma új bútoruk van, feleségének nagykabátot vett, ma­gának ruhát, két kis apró gyermekének szintén ruhát és cipőt. Amikor pedig közeledett a Nagy Októberi Fo'radalom évfordulója, békebrigádot szer­vezett a 80 százalékosokból. Ma ezeknek az átlaga 167 százalék! És vájjon mi Homa János legnagyobb vágya? Gyönyörű szép terv! Mire megindul Nyíregyházán a nagy motorgyár építése, akkorra legalább tíz sztahanovista brigádot szervez meg. * A IV. számú iskolában a terem közepén szép egyenes sorban állanak a leendő vörösnyakkendő- sök. Tiszta, hófehér ingben s ráterítve kötetlenül — a vörös nyakkendő! Állanak és dalolnak. „Rákosi pajtás a boldog jövőbe vezet..Ott van közöttük Kopányi Ag­nes munkásgyermek is, akinek már csak az apja él. Árva talán Agnes? Nem, ő nem érezte még sohasem, ö annak á társadalomnak gyermeke, amely minden becsületes embernek boldogságot ad. Nem tudni, hogy mire gondol az apja a szülők között, azonban hullanak a könnyek a szeméből, amikor így beszélnek: — Pajtások! Szeressétek az életet és harcolja­tok érte! Valamennyien kihúzzák magukat. Fejet nőtt mindegyik. A honvéd bajtárs eléjük lép s csokrot köt a nyakkendőkre. Ott áll szemben velük a III. kerületi pártszervezet kiküldött elvtársa is. A legjobbak kitüntetései pedig, a vörös nyakken­dők úgy virítanak, mint megannyi élő rózsa. Ezek a nyakkendők a dicsőséges vörös lobogó részei. Ezeknek a nyakkendőknek a színét millió forradalmár és szovjet hős vére festette pirosra... A vörös zászló a Nagy Októberi Forradalom nap­jától a Kreml tornyán lobog. Megsimogatta Kopányi Ágnes életét is. * A Bckekongresszus második napja. Kinn a fé­nyes utcákon fiatalok csapatai vonulnak az ifjúsági békenagygyűlésre. A Párt háza előtt háromszoros „Hurrám csattan és szárnyal a magasba. A fiatalok harcos dalai egybeolvadnak a Kongresszus üzeneté­vel: . rádió mellett ülnek a nyíregyházi dolgozók — mint az egész országban. A Nagy Forradalom ünnepe előtt dolgozóink szivében Pudovkin'elvtárs, a szovjet békeküldött sza­vai visszhangoznak: „Mi állandóan újabb alkotások­ról, nem pedig megalkotott művek lerombolásáról álmodozunk. Békét és nem háborút akarunk. A béke­harc legfőbb, mindig határozott és következetes ve­zérének, a nagy Sztálinnak vezetésével mondjuk: „Még jobban fogunk dolgozni, hogy erősítsük a bé­két az egész világon.’’ Ezekkel a szavakkal ölelke­zik -össze az utcáról behallatszó harsogó énekszó. A békéért kiáltanak a nyíregyházi dolgozók is! Visny.k elvfárs és Koczka elvtárs, Szajnikkal együtt tözelebb húzza székét a rádióhoz. A rádióban feless Fan a taps. A Rákosi Művek egyik sztahano­vistája felemelt ököllel vezeti be a terembe a gyár békeküldöttségét. Itt Nyíregyházán is büszkén hall­gatják a sztahánövisták, az üzemek gazdái a Rákosi Művek békejelentését: „Szombaton reggel befejeztük ez évi tervünket!” Most Balog István lép a mikrofonhoz. Szabolcs- Szatmár parasztküldötte. A régi életről beszél: „Nyolc hónapig mezítláb jártunk, négy hónapon keresztül éhezett az egész család.” Felemeli hangját, amikor a ma boldogságát magyarázza. „Mi meg is védjük ezt a boldogságot” — s- így folytatja: „Amikor megválasztottak, azt mondtam: eljövök a kongresz- szusra, de csak akkor, ha a község dolgozó pa­rasztjai minden burgonya- és kukoricafeleslegüket beadják a Kongresszusig. És így is lett.” Ezelőtt három évtizeddel még nem volt Ilyen hangos a nép szava! Ma harsogó és legyőzhetet­len, mert mögötte tettek vannak! A szovjet embe­rek tanítottak meg bennünket harcolni az életért! * 1950 novemberében járunk. Harminchárom esz­tendeje tekintenek bizakodva az emberek Moszkva felé. S ez a bizakodás tavasszá varázsolja az embe­rek életét, hősiességet önt a szivekbe. Minden be­csületes dolgozó megtesz mindent a maga helyén, hogy a hajnal napfényes nappá változzon! s Minden eredményünket a Nagy Októberi Forradalomnak köszönhetjük Háromnapos gyermekágyat feküdtem, amikor férjemet a fasiszták katonának vitték a, második világháború idején — írja levelében No- vák Lászlóné újkenézi parasztasszony. — Magamra maradtam telje­sen, hiába panaszkodtam nehéz helyzetem miatt, senki sem segített rajtam. Sok éjszakát átsírtam két gyermekemmel, ha megláttuk a pos­tást, már féltünk, hogy férjem haláláról hoz értesítést. Férjem nem halt -ncg, de községünkből nagyon sok dolgozó paraszt család maradt apa nélkül. A tőkések érdekéért tudtak meg. Látják ezt ma már a község dolgozói, ezért teljesítik oly szívesen hazafias kötelességüket, a terniénybeadást. Eddig a jegyző- és a postahivatal a szomszéd községben, Mező- ladányban volt. Most, hogy megalakult a községi tanács, nem kell már a dolgozóknak Ladányba menni, mert odahaza mindenkinek elin­tézzük ügyes-bajos dolgait. Postahivatalt is kap rövidesen községünk. Tudom, hogy eredményünket az Októberi Forradalomnak köszön­hetjük. Meg is ünnepeljük 33. évfordulóját. A burgonya-, széna- és kukoricabeadást már teljesítettem, az elmúlt napokban pedig dolgozó társaim között népnevelő munkát végeztem és 50 mázsa szénát és 50 mázsa burgonyát adtak be. Ilyen lelkesen fogunk ezután is dolgozni. A nyíregyházi Magasépítési Vállalat sztaliánovistái már túlteljesítették ezévi tervüket A nyíregyházi Magasépítési Vállalat sztahánovista-mozgalmá­nak komoly fej'ödése nagy ha­tással van az egész üzem mun­kájára. Ahol Koczka János és Visnyik József átadta munkamód­szerét, túlteljesítették a kőműve­sek a tervet, Az összes gépállo­mások építése a határidő előtt be­fejeződött. A dózsapusztai 3 hét­tel korábban készült el. Vigyáz­tak a minőségre is. Bár az ellen­ség azt híresztelte, hogy a Szta- hánov-munkamódszerrel végzett munka minőségileg gyenge, itt is bebizonyosodott az ellenkezője. A második díjat nyerte az üzem az ország gépállomásépítkeze.sei kö­zött. Sztahánovista falazással si­került a nyíregyházi kertészeti technikum felépítését 26 nappal határidő előtt befejezni. A sztahánövisták: Koczka Já­nos, Visnyik József kőműves, Szajnik János festő egész bri­gádjával és Homa János már be­fejeztek ezévi tervüket és a jövő évi terv teljesítésén dolgoznak. Reszegi elv társ ünnepel 122 százalék! Reszegi Sándor elvtárs, élmunkás eredménye ez. Nem egykönnyen ért el ilyen eredményt, nem egy nap munkája hozta meg számára a győzelmet. Reszegi elvtárs. az Alkaloida. élmunkása szívó. san. kitartóan versenyez, hogy emelkedjék teljesí'ménye is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ezelőtt 33 évvel adta meg a lehetőségét annak, hogy Reszegi elvtárs ilyen eredményt érjen el. Reszegi elvtárs kihasználja ezt a lehetőséget. Hónapok óta első a szó. etatista versenyben. A normarendezés utáni napokban sem maradt el — büszke arra, hogy első. büszke arra. hogy ebben az országban sza­badon dolgozhat. így ünnepli a Nagy Forradalom évfordulóját> sokmillió társával együtt. Balogh Mihály esztergályos SO százalékkal emeli teljesítményét Mennél jobban spekulálnak az amerikai imperialisták a harma­dik világháború kirobbanlásán, munkásosztályunk annál kemé­nyebben fogja, kezébe a kalapá­csot és a termelés fokozásával válaszol nekik. A termelés fokozásával vála­szol Balogh Mihály, az AMG al­központ esztergályosa is, amikor az Októberi Forradalom jelentő­ségét, a béke erősítését átérezve vállalta, hogy eddigi teljesítmé­nyét 50 százalékkal emeli a béke-héten. Sztahó András he­gesztő 10 százalékkal emeli ed­digi napi teljesítményét. Mi teljesítményünk fokozása, val harcolunk a békéért, de ha kell, fegyverrel is megvédjük — mondták a röpgyülésen, amikor lelkes felajánlásukat tették. Méltó leszek a nép bizalmára Tamás Ferencnc érpataki tanácstag levele Nehéz azt szóval elmondani, amit akkor éreztem, amikor ta­nácstagnak választottak. Egész életemet mint cseléd töltöttem el a felszabadulásig. Férjem szintén cseléd volt, úgy kerül­tünk össze semmi nélkül. A cse­lédkedés családi hagyomány volt nálunk, mert apám, nagy­apám, még talán az ükapám is itiindig más gazdaságban dolgo­zott. Hogy milyen volt az életünk, arról nem kell, hogy sokat mondjak. Mint a hazátlan, egyik évről a másikra kóboroltunk egyik uradalomból a másikba. Legutóbb Goldstein Dezsőnél dolgoztunk. Ott ért a felszaba­dulás. Eleinte, nem nagyon ér­tettük meg a változást, csak amikor 3 holdat nekünk is ha­sítottak a földosztáskor. Tóth Ferencné még aztán is egy csupor tejért hívott napszámra. De 45 óta napról napra jobban élünk. Községünkben termelőcsoport alakult, még nem vagyok a tagja, de rövid idő alatt a cso­porttagok között leszek én is, mert látom, hogy a nagyüzemi gazdálkodás még biztosabb éle­tet biztosít számomra. Addig is példásan teljesítem mind a burgonya-, mind pedig a kukoricabeadási kötelességemet, mert tudom, hogy ezzel is a békét, a dolgozó nép hazáját erősítem. 14 új kút Fehérgyarmat, Hodász, Csaholc és Ura községekben 14 kutat fúr­tak az utóbbi két hónap alatt. Mind a négy községben hiány volt az egészséges ivóvízből és sokszor a nyári száraz hónapok­ban ki is apadtak a kutak. Az új kutak építésére 56.000 förintot fordítóit A Nyírvidék“ igy irt a Nagy Forradalomról: .•Stockho’mon és Kop­penhágán át Oroszország­ból érkező hírek komoly forradalmi mozgalomról számolnak be. A zendülés o.ka az élelmiszerhiány. A zendülők e’-len katonaság és rendőrség vonult ki. amely a zendülők közül négyszáznál több embert megölt.,.“ A reakció szerette volna az ügyet egyszerű ..ke­nyér üntetésnek“ feltün­tetni. azonban azok a munkások, ak'K minden hívó szó nélkül összejöt­tök a hír ha'laián a nyír­egyházi munkásotthonban, már sejtelték: a világ sár- kai mozdulnak meg! Nem beszéltek ró!a, mert nőm tehet'ék. Am:ni két-három munkás megjeleni az ott­honban. legalább kétszer- annyi rendőrspicli i.s be­dugta a képét. Az össze­gyűltek szó nélkül, né­mán ültek a padokon, legfeljebb ennyicekét mondtak o ykor-o ykor: ..Lassan kitavaszodik • • •“ • •Az! Megolvad a jég...“ Nem szóltak, azonban sze. műk valami különös belső fűztől ragyogott. S eztán, mint a sziklát is elsodró hatalmas hullám, úgy hömpölygőik legyőzhe'et- lenül és megaksdályozha- tatlanul szájukra szivük m’ndén dobbanása. Feláll­tak és felszegett fejjel rá. kezd'fk a dalra: ..Fel. fel, ti rabjai a földnek...“ * A tél előtt. íme. bekö­szön'ö't a tavasz. Az .-Au- Tóra" ágyúi megdördüLck alakult a direk’órium, az adakizók fröcskölve köve­telték vissza ékszereiket. is Szakadatlan harc folyt a jobboldalialk ellen a ta­nácson belül. Murányi ügyvéd. Tompos és társai a burzsoák felé húztak. A, rendelkezéseket igyekeztek úgy kiadni, hogy t.zok zűrzavart keltsenek. A baloldali rész. amely ké­sőbb a Szaimuelly-tesívé- rek alakította kommunis­ta pártszervezetbe tömö­rült. éjt nppo: eggyétéve dolgozott. A Kálvin-téri óvóda helyiségében osz­tották a ruhát a ruhátla­noknak. a nyomorgóknak. Népkonyhákat szerveztek, s go-ndoskod'ak a gyerme- kékről is . - Megszervez­ték o tanítást minden is­kolában. S a máíS:k rész. . • Há­romnapos szigorú szeszti­lalom volt az egész ország területén. A tanács jobb­oldal ura: a Koronában dőzsöl' ek. Bariba elvtárs. a pos'a és vasút népbiz­tosa te’efonon hívta fel őket. Fazekas János je­lentkezett: — E’.vtársek. a szeszti­lalom nemcsak a polgá­rokra. hanem rátok is vo­na koz:k — szólt erélye­sen Bar'ha. — Inkább . idedugnád az orrod . .. Ta’án nem tar­tozol közénk?! A becsületes emberek nem tarloz'ak g lakájok közé. azok közé, ak k nyu­godjon tűrték, hogy a me­gyeháza fo’yosóin újra feltűnjenek a tiszai egyen­ruhás bi angok . . 9 Es a városba beköszöntött a hajnal...

Next

/
Oldalképek
Tartalom