Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-30 / 278. szám

' WOT NOVEMBER 30, CSÜTÖRTÖK % 180 (aggal nőtt megyénk termelőszövetkezeteinek és termetőcsoportiainak létszáma Ezekben a napákban folynak mt- Cyénlt termelőszövetkezeteinél és termelőcsoport jainál az évvégi zár­számadások. Számbaveszik mind­azokat az eredményeket, amelyeket eddigi munkájuk során értek el. Számos csoport már befejezte, «őt van olyan járásunk is, mint a ke- mecsei járá*.. amelyikben nrnden csoport elkészítette a zárszámadást. Megyeszcrte nagy figyelemmel kíséri dolgozó parasztságunk cso­portjainak számadását, kíváncsiak eredményeikre. Azoknál a csopor­toknál, ahol jól megszervezték ezt a munkát, ahol meghívták a zárszám­adásra az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztokat is. ott már a zár­számadás idején többen léptek boa csoportba. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy kevés helyen, hasznú!Iák fel a zárszámadást eddig csoport­juk további fejlesztésére. Főleg ez az oka annak, hogy Jzen a héten már nem volt annyi belépő me­gyénk termelőszövetkezeteinél, mint az elmúlt héten. AT.-g az eímu'.l nu­ten 222 dolgozó paraszt lépett be a csoportba, adig ezen a héten már csak 180 újbelépö volt. Aleg kell érteniök termelőszövet­kezeteink és termelőcsoportjaink dolgozóinak, hogy saját felemelke­désüket is szolgálja az, j)a c>°‘ portjuk minél több egyénileg, gaz­dálkodóval erősödik. Éppen ezért ne bízzák a véletlenre a csoportfej- le.sztést, keressék fel elsősorban azokat a lés- és közepparasztokat, akik érdeklődnek a nagyüzemi gaz­dálkodás iránt és segítsék e!ő be­lépésükéi. Forduljanak a tömegek felé, mondják e! eredményeiket, jö­vő évi tervüket, magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, mennyivel élnek jobban, amióta közösen dol­goznak. Hívják meg 'az egyenleg gazdálkodókat csoporígy ülésekre, hogy még közelebbről megismer­kedjenek a csoport belső életéve!, szervezeti szabályzatával, a jövede­lem elosztásával.- Pártszervezeteink kövesssék a ke- mecsei járás pártszervezeteinek pél­dáját, akik szervezetten irányítják a csoportfej'.esztési agltációt is. Minden csoport segítse elő Sztálin elvtárs születésnapjára tett megyei vállalásunkat. A petneházi állami gazdaság malacnevelő telepének dolgozói munka felajánlást teltek Sz tádii i elvtá rs sz ü l et és napjára p, versenyre hírfák megyénk raitrmeanri állami gasdanágáf Ü3rtntlnkben, falvainkban máris hatalmai lelkesedéssel készülődnek a világ dolgozói szeretett vezérének, nagy tanítójának, Sztálinnak TI. szüleiésiíJipjára. Sztálin elvtárs szü­letésnapjára. munkafelajinlást tellek <i pztnah&zl állami gazdaság malac- nevzlö telepének do1 gozói is. Elhatá­rozták. úgy végzik munkájukat■ hogy a takarmányokat a lehető legjobban kihasználják, Vállalták, hogy a telep-e be­vezető úton kipusztult okáccsemeíé- ket pótolják és köriilfásítják a lelep sertéskórházit is. Gyakran volt hiba náluk ■ a munkafegyelemnél. Úgy dcn'ötíck. hogy gyökeres fordulat lesz ezentúl, egyetlen egyszer sem fogjuk elkésni és , 'önkéntes sza- bad?iapokat“ csinálni. I mentre hív fűk a m 2 2 ve ösises sertéstelepét _ Határozták el a petneházi malac- nevelő telep dolgozói. Elgondolásuk szerint a versenyt úgy jogjály majd értékein:: melyik telep ér el a ser­téseknél magasabb súlygyarapodást, hil lesz a legkisebb az,elhullás és 0. ki­esési százalék, milyen összeget ta­kart anak meg a telepek dolgozói és járulnak hozta az önköltség csök­kentéséhez, milyen javaslatokat ter­jesztenek be egyes telepek a ma­lacnevdési üzemág még jövedelme• zőbbé télelére és a telepek hogyun végzik az adminisztrációs munkát. Szőlőtermelő csoportot alakítottunk — írják a sóstóhegyi dolgosé oarassloh Mi sóstóhegyi dolgozó parasz­tok a felszabadu'ás előtt sz.őllő- m un kasok, vincellérek voltunk. Szőlő- és gyümölcstermelő terü­lettel egyáltalán nem rendelkez­tünk. A hegyközség uraié volt minden. „Báró” Butler, LLskány László, Them asz Ernő, Barta Jó­zsef «zötölnrtoko.sok, Ferenczi Géza cseiiaórszázadoa és Antal Sándor horthysta őrnagy tulajdo­nában vo t az egész szőlőhegy. Nekünk munkásoknak önhatal­múlag 60 filléres napszámot álla­pítottak meg, s ezért a bérért hajnaltól késő estig, ahogy mon­dani szokták látástól vakulásig dolgoztunk. Ha valaki egy szem gyümölcsöt munka közben elfo­gyasztott, annak az egész nap­számbérét íevonták. Felszabadulás után ini lettünk a birtokosai a sóstóhegyi úribir- tok nagvrészének. A kérdés azon­ban nem oldódott meg, hogy sa­ját és nemzetgazdasági érdeke­Baromfiólak létesítésére 32.000 forint A térmc’őszövetkezeti csopor­tok fejlődésükkel párhuzamo­san nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére, így a baromfi tenyésztésére is. Kormányzatunk kölcsönnel tá­mogatja a termelőszövetkezete­ket. A varjúlaposi „Győzelem“ TSZCS 11.000 forintot, aZ ibrá- nyi „Vörös Csillag1 TSZCS 9.000 forintot, a császárszállási „Vörös Csillag“ TSZCS és a Nagyccsedi „Vörös Csillag“ TSZCS 6.000—6.000 forintot kaptak a baromfiólak létesíté­sére. ink szem e'őtt tartásival tudjuk művelni szőlőnket, gyümölcsösün­ket. A véóöszereket csak részben tudtuk beszerezni. A nyíregyházi kuIákok és kupeckereskedök eze­ket eiöre felvásárolták és kulák- cimboráiknak juttatták. Tudomá­sunk van arról, hogy nemcsak ná­lunk, de a megyében nagyon sok be yen megtörtént ez. Így volt például Fényeslitkén, Mándokon és Kállősemjéűben is. Hallottunk arról, hogy Bácsal­máson, Bálátonfüreden és Erdö- bényén a szőlő és gyümölcsterme­lő dolgozó parasztok szőlőtermelő csoportot alakítottak. Mi úgy gondoltuk, hogy ha ezt a lépésüket Pártunk helyeselte, akkor nekünk is javunkat fogja szolgá'ni, ha az egyéni művelés helyett csoportot alakítunk és úgy gondozzuk gyümölcsösünket és szőlőinket. így biztosítva látjuk, hogy a kipusztult szőlőtőke helyett úja­kat ültethetünk s ezenkívül a földmüvesszövetkezeten keresztül védekező szereket is bőven ka­punk. Tudjuk, hogy népi álla­munk korszerű magasnyomású gépekkel és egyéb kisgépekkel segít majd. Könnyebb lesz az ér­tékesítése is termeivé,nyeinknek. Ezért saját meggyőződésünkből, önként alakítottuk meg a szőlő- termelők csoportját. Sóstóhegy! szőlőtermelő csoport. Kenyérliszten tartotta hízóit és a pékhez ment kenyeret vásárolni, Tóth Zsigmondné fehérgyarmati kulák A gyarmati Lu'ákoknak újból kell végezniük a mélyszántást, mert csak öt centire kaparták meg a tőidet Jópár nappal ezelőtt felfigyeltünk arra, hogy a fehérgyarmati péküzem e ott igen sokan gyülekeznek, sor­b.máilnak a kenyérért. Minden köz- isfgbeü becsületes embernek sze­met szúrt ez a sorbanállás, hiszen van elegendő liszt, jó volt az idei kesnféfgabonatermés és Rém keli, hogy 6orba álljunk a pék előtt Ke­nyérért. A fehérgyarmati helyi ta­nács tagjai éppen ezért határozták el, hogy megnézik, mi is van a s-or- banáilás mögött. Kiderült, hogy a .-.legfőbb sorbanállók’’ olyan embe­rek, mint Tóth Zsigmondné kulák- korcsmáros és cimborái, akik u n­dent elkövetnek, hogy ártsanak a népnek, hogy megakadályozzák bol­dogulásunkat. Sorbaál.tak és rém­hírekét terjesztettek, hogy mások is jöjjenek kenyérért, mert „nem so­kára már kenyeret sem lehet • lesz kapni”. Am kor körülnéztünk Tóth Zsig­mondné portáján, észrevettük, hogy nagymennyiségű kenyérlisztje van, semmi szüksége nincs, hogy a pék előtt álljon. Keuyérl’sztjét hízóival etette fel. Még "a grizeslisztet is sertésetetésre használta. Sorbanál- lásának igazi célja az volt, hogy zavart keltsen, rémhíreket terjesz- szen és a szerzett kenyeret jószág­gal etesse fel. Még másokat Is meg­kért arra, hogy sorba álljanak és neki kenyeret vásároljanak. Tóth Zsigmondnénak 15 hold földié van Nagyar községben. Elszabotálta a terménybeadást, korcsmájában és fia jómenetelíí hentesüzletében igye­keznek minél jobban becsapni a dol­gozó parasztokat. Ilyenek hát a sorbanállók, ilyenek hát azok, akik vásárlási lázt kelte­nek, hogy zavart okozzanak a dol­gozók ellátásában. Tóth Zsigmondné, Acs Józsefné és Gacsá'.yi Lászlóné községbe'i ku- lákok még azt is megtették, hogy mindössze öt centire végezték a mélyszántást. Éppen' csak hogy megkaparták a föld tetejét. Szabo­táltak. Most a községi tanács köte­lezte őket arra, hogy újból szántsa­nak és ellenőrizni fogja, hogy a föld 25 centiméteres mélyen legyen meg­munkálva. Tóth Zsigmondné ésku- láktársai el fogják nyerni méltó bün­tetésüket. Séra Sándor, a helyi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. SZÖLÖTERMELÖ-CSOPORT! SÓSTÓHEGY! Üdvözöljiik a most megalakult sóstóheg>i szőlőtermeló'-cso- portot! Megalakulásával példát mutatott a többi szőlőtermelő dol­gozónak is. . DOLGÜZO PARASZTFIATALOK! A szamosszegi fiatalok vesenyre hívták a járás DlSZ-szerve- zeteit a burgonyabeadás sikere érdekében! Minden község ifjú­sága negyven mázsa burgonyát ad be a kötelezettségen felül! Dolgozó parasztfiatálok! Versenyezzetek valamennyien! Ez­zel is elősegít tek a vezetöségválasztás sikerét! Ezzel is erő­sítitek a béke nagy táborai! VASUTAS DOLGOZOK! Kedden este a komoró-fény'esBtkei út és vasútkeresztezodés- nél a sorompó le volt engedve. Senki nem volt ott és fontos ügyben siető gépkocsiknak kellett másfél óra hosszat hiábavalóan várakozniuk! Vasutas dolgozók! Számoljátok fel a hanyag, lelkiismeretlen munkát! Felemelték Beszterce kultúrházépitési beruházását Beszterce 22.000 forint beru­házást kapott kultúrház építé­sére. A község dolgozói öröm­mel kapcsolódnak be a társa­dalmi -munkába, mellyel a kul­túrház építését meggyorsítják és a befektetett pénzt gazdasá­gosan kihasználják A népműve­lésügyi minisztérium figyelem­be vette Beszterec dolgozóinak odaadó munkáját és még 20.000 forinttal felemelte a kultúrház építésére fordított beruházást. Beszterec dolgozói még. szebb kultúrházat építenek. Vaja dolgazó parasztjainak példáján indítsanak ünnepélyes burgonyabegyüjtési napol megyénk kétségei Bányászaink megértették, hogy minden csille szénnel a dolgozók hazáját, népünk bol­dogságát és a tartós békét szol­gálják, s a bányák mélyén egy­mást túlszárnyalva versenyez­nek a több szénért. Nincs na­gyobb dicsőség, mint résztven- ni abban a harcban, melyet a világ dolgozó népei folytatnak a boldogabb jövőért. Dolgozó parasztságunk is a maga területén harcolhat leg­jobban a virágzó faluért, csa­ládjának boldogságáért. Vaja dolgozó parasztsága átérezte e harc jelentőségét, példás moz­galmat indított. Két nappal ezelőtt indították el ezt a nemes versenymozgal­mat Vaja dolgozó parasztjai. Kommunisták, tanácstagok tö­megszervezetek vezetői, kis- és középparasztok. úttörők együt­tesen határozták el: „a 10 na­pos Begyűjtési Héten maradék­talanul teljesítjük községünk burgonyabeadási kötelezettsé­gét“. A népnevelők jártak elől jó példával. Már valamennyien teljesítették beadási kötelezett­ségüket, de még összesen 101 mázsát ajánlottak fel a ver­senykihívás napján. Tudják azt a vajai népnevelők, hogy a leg­meggyőzőbb érv a személyes példamutatás. Felosztották ma­guk között az utcákat és elin­dultak kedden délután, hogy megmagyarázzák a dolgozó pa­rasztoknak : „tettekkel kel! vé­denünk a békét, felesleges bur­gonyánk beadásával is hozzá­járulunk ahhoz, hogy közsé­günk főutcája végig legyen kö­vezve“. Elmond fák ezt is a nép­neve’ők, hogy ők többszörösen teljesítették már beadási köte­lezettségüket, de azért még tettek felajánlást Az első fél­napi agitáció sikerrel járt Va­ján. Összesen 283 mázsa bur­gonyát aíánlottak fel a község dolgozói. ígéretüket, hogy csü­törtökön, . a, burgonyabegyüjtési hét kezdetén három vagon burgonyát szállítanak el, már az első félnapon teljesítették ! A vajai példa bebizonyította a felvilágosító munkát: a kom­munisták, tanácstagok példa- mutatásának jelentőségét. Kecs­kés Józsefnek egy hold földje vari összesen s abban kukori­cát, forgót és sok mást termelt burgonyán kívül, de azért ő is e.szakított egy mázsát és szíve­sen ajánlotta fel. Ünnepnappá teszik a mai na­pot Vaján. A dolgozó parasztok homokkal szórták le a házuk előtti utcarészt. Piros és nem- zetiszínü lobogókkal díszítették lakásaikat s feldíszített szeke­rekkel indulnak az állomás fe­lé, ahol a vagonok oldalán fel­iratok hirdetik, hogy: Vaja község dolgozó parasztsága együtt harcol a bányászokkal boldogabb jövőnkért! Megyénk több községében is foglalkoznak már dolgozó pa­rasztjaink hasonló mozgalom­mal. Itt a példa, követni kell! Az egész megye, sőjt az egész ország dolgozói figyelemmel kí­sérik a vajai dolgozók lelkes munkáját. Csatlakozzanak eh­hez a nemes mozgalomhoz me­gyénk többi községei is! Szer­vezzék meg a burgonyabegyüj­tési napot, párt- és tanácstag­jaink mutassanak példát a bur­gonyabeadásban. indítsanak széleskörű felvilágosító mun­kát a dolgozó parasztok között. Kíméletlenül leplezzék le a ku- lákság szabotálásait, rémhírter­jesztéseit s minden igyekeze­tükkel' azon legyenek, hogy a vajaiak által elindított ver­senymozgalom kiterjedjen min­den községre, hogy a burgo- nyabegyüjtés befejezésével büszkén jelenthessük: Sza­bolcs- Szatmár dolgozói ebben a küzdelemben , is megállták • helyüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom