Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-29 / 277. szám

4 1950 NOVEMBER 29. SZETU3A Három vagon burgonya beadásával burgonya- begyűjtési hetet kezdenek a vajai dolgozó parasztok A népnevelők 100 mázsát ajánlottak fel és versenyre hívták a megye valamennyi községét Ki tudná, felsorolni mindazt, amit Vaja község a felszabadu­lás óta kapott népi államunktól? összesen 750 ezer forint értékű beruházást kapott mostanáig á község. Kövesutat építenek a fő­utcán, igaz, csak félig, de, hogy rövidesen az egész utca kövezve legyen, társadalmi munkájukon kivül még a burganyabeadás ma- radékta’an teljesítésével is hozzá akarnak járulni a dolgozó pa­rasztok. Bányászok a terv túltel­jesítéséért, dolgozó parasztok most a burgonyabegyüjíés fokp- zásáért indítanak harcot. így van ez rendjén — munkások és pa­rasztok harcolnak, ki-ki a maga területén ötéves tervünkért, bé­kénk megvédéséért. * Délelőtt kilenc ó’-a. A tanács­teremben együtt ü'nek a községi tanácstagok, a tömegszervezetek vcz:füi, a munkában, a hazafias köts'.tsség teljesítésében élenjá­ró kin- és középparasniok. Sólyom Elek tanácselnök nyit­ja meg a gyűlést, majd Vizi Pé­ter elvtárs, a Párt Megyei Bizott­sága nevében üdvözli Vaja köz­ség dolgozóit. Vizi elvtárs néhány szóban ismerteti az amerikai im­perialisták és azok csatlósainak háborús politikáját, majd a búr. gonyabegyüjtés maradéktalan teljesítésének jelentőségéről be- ££él. ; ' ijfotfífi — Vaja község dolgozó pa- rasztääga már az eddigi munká­jával, a kenyérga.bonabegyüjtési, eszi vetési munkájával is bebizo­nyította a Párthoz, a nép államá­hoz való hűségét. Most azért jöt­tünk össze, hogy megbeszéljük a burgonyabeadás maradéktalan teljesítésével kapcsolatos felada­tokat. 108 vagon a község burgo­nyabeadási kötelezettsége és eb­ből a mai napig 87 és fél vagon­nal szállítottak el a község dol­gozó parasztjai. A hátralévő né­hány nap alatt vigyék sikerre a vajai dolgozó parasztok a burgo­nyát) egy üjt est — fejezte be be­szédét Vízi elvtárs. vom Takács Károly népnevelő társamat! — Elfogadom! — jelenti be Takács. — Én is begyűjtők 60 mázsát ! Alig telik el néhány perc és a jelenlévők között egyetlen dolgo­zó paraszt sincs, aki ne tett vol­na felajánlást. AZ ŰTTÖRÖK MOZGALMA Erdős Jenő igazgató tanító örömmel számol oe az úttörők mozgalmáról.-— Nem elégedtek meg az úttö­rők — mondja —, hogy dolgoza­tot írnak & burgonyabegyüjtés jelentőségéről, hanem ők is ver­senyt indítottak maguk között, ki gyűjt be több burgonyát. — Négy-öt kilójával öt mázsát szeretnének begyűjteni. Mosoly fut végig a dolgozó pa­rasztok arcán és ezután még lel­kesebben' teszik meg felajánlásu­kat. Ferenc, Dudás Károly, Királyfal­vi Ferenc, Kovács András, Bacá- ri Endre, Sólyom Miklós, Takács Feienc, Tisza Károly, Tisza Pé­ter, Kun Endre, Takács András mind ajánlattak 3—4 mázsát, pe­dig valamennyien túlteljesítették már beadási kötelezettségüket. Kecskés Józsefnek csak egy hold földje van s abban is sok mindent termelt, de azért egy mázsát ö is felajánlott. Néhány perc alatt 101 mázsát ajánlottak fel össze­sen a népnevelők, hogy a burgo- nyatoeadásban még szebb példát mutassanak. A VÉGREHAJTÁS TERVÉNEK megbeszélésére azután került §pr, mert úgy számítanak, hogy csü­törtökön, amikor megkezdődik a burgonyabegyüjtési hét, legkeve­sebb három vagon burgonyát szállítanak el. Aztán számítanak a korpára is, amit a húszadika után minél előbb elszállított bur­F. TAKACS MIKLÓS KÖZÉP- PARASZT A MAR BEADOTT 110 MAZSA MELLÉ TJJABB 8 MAZSA BEADASAT VALLALJA — Nekünk, középparasztoknak is drága a, béke, s ezért nemcsak szavakban kell beszélnünk róla, de tettekben is bebizonyítjuk, hogy harcos katonái vagyunk a Szovjetunió vezette béketábor­nak. 116 mázsa burgonyát adtam be eddig, többet, mint amennyi a beadási kötelezettségem volt, de még nyolc mázsát ismét felaján­lok — mondja lelkesen F. Takács Miklós középparaszt. Takács Miklós hozzászólását hosszantartó tapssal fogadták a dolgozó parasztok. A jó példa ha­marosan ráragad a többiekre is. R. Kun Mihály 3 mázsát, Gábor Gyula azon kivüi, hogy húsz má­zsa begyűjtését vállalta, maga is felajánlott 3 mázsát. Székely András, Takács György, id. Sós gonya után kapnak. Két vagon­nal már megvan, csütörtökön, ha elszállítanak hárommal, úgy 50 mázsa korpát kapnak. Felosztják maguk között az utcákat, megállapodnak, hogy ki hova megy népnevelő munkára. Még azt is megbeszélik, hogyan dekoráljanak s kinek a szekere megy majd elöl. A termelőazöv*- kezet, mely szintén tíz mázsa bur­gonyát ajánlott fel, vontatóval viszi majd a szekérsor elején az állomásra a burgonyát. A nagy készülődésben minden dolgozó arcán a lelkesedés tüze ég, bol­dogok, hogy ők lehetnek a ver­senykihívók a megyében. — De meg is mutatjuk mondja a tanácselnök, hogy köz­ségünk maradékta.inu! eleget tesz burgonyabegyüjtési kötele­zettségének is ! A gyűlés végétért és a tanács­tagok, kis- és középparasztok el­indultak, hogy vállalásukat siker­rel teljesítsék. Sz. B. Ide jutott a francia függetlenség... KOVÁCS ANDRAS TIZGYERMEKES TANÁCSTAG szót kér. Az arcok feléje fordul, nak és ő egyszerű szavakkal, de meggyőződésből beszél: — Kedves elvtársak ! Mint ahogyan Vizi elvtárs is mondta, községünk élenjárt eddig a me­zőgazdasági munkában. Én biz­tos vagyok benne, hogy a burgo- nyabegyüjtésben is felsorakozik az élenjáró községek közé. A munkás-paraszt szövetség meg­szilárdítása érdekében bátran ígérem, hogy községünk 100 szá­zalékban eleget tesz burgonyabe­adási kötelezettségének is. A mi ipari munkásaink a terv túltelje, sítésén fáradoznak, nekünk fölös­leges terményeink . beadásával kell hozzájárulni békénk erősíté­séhez, családunk boldogságához. Eddig 40 mázsa burgonyát adtam ■he C-jegyre, most újabb három mázsát felajánlók. Javaslom, in­dítsunk burgonyabegyüjtési hetet és hívjuk versenyre a megye va­lamennyi községét. ELFOGADJUK ! Pillanatnyi csend, aztán lelkes taps csattan. — Elfogadjuk ! — hangzik a válasz. És sorra állnak fel a dolgozó parasztok. Takács György középparaszt elmondta, hogy 40 mázsa burgo­nyát adott már be G-jegyre — most még két mázsát ajánl fel. Orbán Sándor burgonyafelvá­sárló már azt is elmondja, ho­gyan készül fel a burgonyabe­gyüjtési hétre. „Három mérleget állítok fel, ezen kivül vállalom a vagonok ltidekorálását és azt, hogy népnevelő munkával 60 má­zsát gyűjtök össze a dolgozó pa­rasztoktól. Párosversenyre hí­Háromezer nyugatnémet fasiszta határátlépése és strassburgi tüntetése Háromezer fiatal nyugatnémet fasiszta, a Wermacht volt tisztjei­nek irányításával, az úgynevezett nyugateurópai unió jelszavait han­goztatva, átlépte a francia—német határt és bemasírozott Strass- bourgba — jelenti az „Humanité” strassbourgi tudósítója. — Maga Schuman külügyminiszter adott utasítást az útlevél nélkül masírozó nyugateurópaiaknak álcázott né­met fasiszták átengedésére a hatá­ron. A strassbourgi „nyugateuró­pai” tüntetések során a német fa­siszták a város litcáin a „Deutsch­en über alles”-f énekelték. Ez a tüntetés hatalmas felháborodást keltett Strassbourgban. Holnap 22 elméleti pártnap lesz a megyében Közel egy esztendeje már, hogy Pártunk Politikai Bizott­ságának iránymutatása alapján megrendeztük az első elmé­leti pártnapokat. Azóta az elméleti pártnapok igen nagy nép­szerűségre tettek szert, a dolgozók —• elsősorban Pártunk tagjai egyre növekvő érdeklődéssel látogatták, amivel bebizo­nyították, hogy figyelemmel kísérik a szocializmus építésének elvi problémáit. Most, néhány hónapos szünet után újból megrendezi Pár tunk az elméleti pártnapokat. Holnap délután 5 órai kezdettel megyénk 22 alapszervezetében lesz előadás ,,A káderek marx­ista-leninista nevelésének jelentősége a szocializmus építésé­ben“ címmel. a Az elméleti pártnapok előadói: Nagyhalászban Szabó Miklós, Ujfehértón Nemes Imre, Kislétán Pusztai József, Kó- tajban Kovács Elemér, Balkányban Gosztonyi Ignác, Ba­rabáson Vincze József, Fehérgyarmaton Pallagh Sándor, Nyírmadán Bogdán József, Nyírbogdányban Fábián Lajos, Tyukodon Tóth Sándor, Ófehértón Szarvas Ernő, Dombrádon Bartha Sándor, Tiszadobon Urbán Szabó Béla, a nyíregyházi villanytelepen Varga András, Tiszabercelen Kovács Sándor, Biidszentmihályon Moskovits Károly, a Tiszalöki Duzzasztó­mű építésénél Fábián József, a záhonyi MÁV-nál Orosz Fe­renc, a Demecseri Ipartelepeken Ferkó István, a nyíregyházi Magasépítési Vállalatnál Lajtai Endre, Csaholcon Kovács Mi­hály, a kisvárdai Vulkánban pedig Bernáth László. Keresztes György elvtárs előadása a tanácsokról Keresztes György elvtárs, a Köz­ponti Etőadó Iroda tagja hétfőn dél­után előadást tartott a tanácsokról Nyíregyházán a Pártoktatás Házá­ban a felső és középíokú káderok: tatásban résztvevők, a pártmunká­sok, valamint a megyei és városi tanács dolgozói számára. Előadásában kifejtette, hogy ál­lami életünkben jelentős lépést let­tünk a proletárdiktatúra legfejlet­tebb formája felé azzal, hogy októ­ber 22-én megválasztottuk a helyi tanácsokat. A magyar dolgozó nép megértette és helyesli azt az utat, amelyen Pártunk vezetésével hala­dunk a szocializmus felé. Ezt mu­tatja a ,tanácsválasztáson elért el­söprő győzelem és az, hogy a dol­gozók egyre nagyobb bizalommal fordulnak a helyi tanácsok felé. A tanácsrendszer kiépítésében a Szovjetunió gazdag tapasztalataira támaszkodunk. A szocializmus or­szágában köze! fé’évszázados tra­díciói vannak az 1905-ös forradalom tüzében létrejött népi hatalmi szer­veknek, a szovjeteknek. Ezek a néptanácsok már keletkezésük pilla­natában hatalmi szervek voltak, sok helyen a cári önkény ellenére meg­valósították a sajtószabadságot, a nyolcórás munkaidőt. A bolsevik ve- zelés alatt álló tanácsok a szocialis­ta forradalom szerveivé, biztos segí­tőivé váltak. Ezután a tanácsrendszer mély de­mokratizmusáról beszélt Keresztes elvtárs. A tanácsokba választás, nem kinevezés út'án kerülnek be a tanácstagok, beszámolni kötelesek munkájukról választóik előtt, tehát felelősek a népnek s ha rosszul dol­goznak, visszahívhatók. A válasz­tóknak joguk ven ellenőrizni a taná­csok működését, javaslatokat tenni a munka megjavítására és ezzel résztvesznek a tanács mindennapi munkájában. A tanácsrendszer centra'.ikus felépítése azért szüksé­ges, hogy dolgozó népünk egysége­sen cselekedjék', össze legyen han­golva az egész ország gazdasági terve, egységes legyen az ország, a haza megvédésére. A centraliz­mus azt eredményezi, hogy dolgo­zóink látóköre tágul, a helyi problé­mákat is abból a szemszögből nézik, hogy mit használnak a haza ügyé­nek, sőt, az egész béketábor ügyé­nek. Ezután a tanácsok legfőbb fel­adatait ismertette Keresztes elvtárs: irányítani a helyi gazdasági életet, az ipart, a kereskedelmet és elsősor­ban segíteni a mezőgazdaság fejlő­dését a szocializmus útján. A tanács feladata a helyi gazdasági terv ki­dolgozása és végrehajtása a lakos­ság segítségével. A tanács őrködik a közrend felett, biztosítja a tör­vények végrehajtását, gondoskodik a szocialista tulajdon, az állampol­gári jogok védelméről. A tanács feladata: e'őscigiieni a dolgozók anyagi és kulturál's színvonalának emelését, a lakosság eszmei-politikai nevelését. A szovjetek és a helyi tanácsok között igen sok lényeges hasonlóság van. A különbségek abbó1 adódnak, hogy a Szovjetunió az új társada­lom formálásában egy egész kor­szakkal előttünk van, a Szovjet­unióban már a kommunizmus épül, nincsenek kizsákmányolok, a tan les- tagok szocialista emberek és rzot'a- lista embereket vezetnek. Felada­tunk: minél jobban megközelíteni a szovjeteket, hasonlóvá válni a szov­jetek tagjaihoz, tanulni, nagyon so­kat tanulni munkájukból. A tanácsok megalakítása meg­könnyíti a szocializmus építését, mert felszámolja a burzsoá hatalmi formák maradványait. E-s megköny- nyíti munkánkat azért isj mert a békét erősíti. Dolgozó népünk egy­ségben áilt ki október 22-én a bé­kéért, a tanácsokért. Ebben a szel­lemben kell tovább nevelni népün­ket s akkor nagy szolgálatot te­szünk az egész béketábornak, az egész emberiségnek. Keresztes György elvtárs elő­adását számos hozzászólás követle. A résztvevők különösen nagy érdek­lődést tanúsítottak a Szovjetunió ta­nácsai iránt. Késsek vagyunk a békét megvédeni — est írja levelében a Szabó család A varsói Békekongresszus új erőt adott ahhoz a küzdelemhez, amelyet a népek a békéért folytatnak. A na­pokban sok más levéllel együtt ér­kezett szerkesztőségünkhöz Bereg- surányból a Szabó-család leveie. Apa és édesanya, gyermekek, vala­mennyien arról írnak, hogy drága kincsünket, a békét készek áldoza­tok árán is megvédelmezni! Az édesapa most a gödöllői mezőgazda- sági akadémián tanul. A levél első részét Szabó József írta: „Kik akarják a háborút? A tőké­sek! Akik érzik, hogy a kizsákmá­nyolás napjai meg vannak szám­lálva. A dolgozók békét akarnak. Békében akarunk élni, építeni, él­vezni azokat a javakat, amelyeket munkánkon keresztül termelünk. Nem akarunk nyomort és nélkülö­zést, volt mác belőle elegünk a fel- szabadulás előtt a nagybirtokon. Az­óta azonban felszabadított bennün­ket a Vörös Hadsereg. Vegyék tudomásul Truman „úrék”, hogy békénket készek va­gyunk, ha kell, fegyverrel is meg­védeni. Családom van, szép három gyermekem, de nem akarom, hogy olyan sors jusson nekik osztályré­szül, mint nekem volt a felszabadu­lás előtt. Nem akarom, hogy az im­perialisták bombái mindig fenyeges­sék a világot, pusztítsák gyerme­keinket, akik előtt boldog jövő áll. Kész vagyok harcolni bármikor a békéért, gyermekeim jövőjéért. Azon leszek, hogy minél több dol­gozó társammal megértessem a bé­kéért való harcot vidéki népnevelő­munkámon keresztül szabad időm­ben. A békéért való harc, kemény, következetes harc, >de biztos, annál is inkább, mert a Vörös Hadsereg őrködik felette és Sztálin elvtárs ve­zeti. Szabó József.’’ Az apa levele után az édesanya is papírra vetette harcos békeaka­ratát : „Én is, mint dolgozó nő, követke­zetesen harcolok a békéért, gyer­mekeim jövőjéért. Elítélem és gyű­lölöm a háborús uszítókat, akik véd­telen gyermekeket és anyákat egy­aránt kegyetlenül gyilkolnak pribék­jeikkel egyelt. Azt hiszem, minden anya csatlakozik hozzám a békéért való harcban és megálljt kiáltunk a háborúnak. A béketábor nap, mint nap nő, erősödik. Szabó Józsefné Beregsuránv.” És a két levél után rövid sor kö­vetkezik, a gyermekek kiáltása, amellyel életüket, ragyogó jövőjü­ket védelmezik: „Édesanyám, mi is békét aka­runk! Szabó Sándor és Katalin.” Kigyult a villany as új benézi iskolában Újkenéz dolgozói már sok ajándékot kaptak a dolgozók államától: villanyt, telefont, mozit, az iskola egy 1400 fo­rintos rádiót. Azonban az új- kenézi dolgozók maguk is hoz­zá akarnak járulni az életük szebbé tételéhez, a kultúrális felemelkedés meggyorsításához. Ez nyilvánult meg abban a gyűjtésben, amelyet a Szülői Munkaközösség és a nevelőtes­tület szervezett, azért, hogy az iskolába bevezessük a villanyt. A gyűjtés eredménnyel járt, a szülők lelkesen adtak pénzt gyermekeik iskolájának gazda­gítására. Az újkenézi általános iskola II. számú tantermében 26-án már kigyult a villany­fény. így sokkal sikeresebben tudjuk megrendezni a Szülők Iskoláját, a Szabad Föld Téli Estéket is. SZENTESI GEDEON igazgató h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom