Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-04 / 257. szám
1859 NOVEMBER 4, SZOMBAT 3 Rigó Bálint és felesége a Vulkánban harcol a békéért Néhány héttel ezelőtt fejezte be czévi tervét a kisvárdai Vulkán vasöntöde. De azóta sem állt meg mun kájuk. Munkafelajánlást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára. Vállalták, hogy még több vasat adnak országunknak. Az öntöde munkásai közt lát juk Rigó Bálintot, a magkészítők között pedig feleségét. Sokszor adja férje keze alá a munkát Rigó Bálinlné Harcolnak jobb munkájukkal egymásért, társaikért, a békéért. A mosoly, mikor egymásra néznek munka közben, azt jelenti: gyerünk, igyekezzünk. Dolgozzunk azért, hogy mi legyünk az elsők! És elsők lettek. Rigó Bálint az öntödében 161 százalékos eredménnyel a legelsők között van, felesége pedig 156 százalékkal jár a magkészítők élén. Nagyszerű eredményük elősegíti a munkafelajánlás teljesítését és segít a béke megvédésében. Rigó Bálint és Rigó Bálintné két munkás a Vulkánból. Két munkás, amilyen mill:ó és millió van még az országban és még több van a világon. Mindnyájukat egy cél fűti — megvédeni a békét! Ma itt dolgoznak az üzemben vállvetve társaikkal, akik szintén arra gondolnak, hogyan emeljék munkateljesítményüket. Arra gondol, nak, hogy egy-egy százalék emelkedés újabb tégla ötéves tervünk megvalósításában. Arra gondolnak, hogy ezzel nagyon sok gyermek, asszony, ártatlan ember életét védik az aljas háborús gyújtogatok fegyverétől. Ma öntik a vasat azért,, hogy még több kályhát adjanak dolgozó társaiknak. De, ha kell, az öntött vasból fegyvert is kovácsolnak, hogy megvédelmezzék vele szépülő életüket, boldog jövőjüket! ___________ Rákosi elvíárs beszéde nyomán családlátogatásokat szervesünk Rákosi eivtárs beszéde világosan rámutatott arra, hogy a gaz imperialista banditák veszélyeztetik a mi eredményeinket is. Pedig ná- 'unk Magyon is igen nagy fejlődés megy végre napról-napra. Az állami gazdaság területén még e héten bekapcsolják a villanyt. Ugyanakkor a magyi általános fiókisko'át önálló általános iskolává fejleszti a nép állama. A háborús banditák ezeket az eredményeket is veszélyeztetik. Mindezt megbeszéltük a . legutóbbi Szülői Munkaközösségi gyű. lésen az iskolában s a szülők, valamint mi pedagógusok elhatároztuk, hogy közös családlátogatásokat szervezünk s ezek során a magyi dolgozók előtt a békeharc fontosságáról fogunk beszélni. Albert Antal igazgató Magy. Óriiicü annax, Siogy tanú Into f, mart iobli harcosa leszek a tűkének Számomra nagyon sokat jelent az, hogy mint Pártunk tagjelöltjének alkalmam nyílik a tanulásra. 1946 óta dolgozom az építőiparban s minden vágyam az, hogy minél jobban kivegyem részem a szocializmus építéséből. Munkahelyeinken számtalan eset bizonyítja azt, hogy azok a dolgozók, akik politikailag is fejlesztik magukat, akik becsülettel tanulnak, azok a termelésben is az élen járnak. Valamennyien meg. becsüléssel nézünk ezekre a dolgozókra. Érzem és látom én is, hogy gyakorlati munkámat csak akkor tudom eredményesen végezni, ha tanulok is. Most van lehetőségem. Részt vehetek az alapfokú politikai iskolán. Nagyon örülök annak, hogy tanulhatok, mert így jobb-harcosa leszek a békének. A múltban nem tanulhattam. Állandó elnyomás volt az osztályrészem, mert az apám is „csak” kőművessegéd volt s nem gazdag ember. 1945-ben felszabadult az annyit szenvedett munkás- osztály, új lehetőségek nyíltak meg előttünk. Üzemünkből nem egy pél. dát tudnánk felsorolni, nem egy volt munkást tudnánk megnevezni, akik ma katonatisztek, vagy m ás funkciót töltenek be. Bebizonyosodott az, hogy a mi Pártunk helyesen vezeti a szocializmus útján a népet annak az iránytűnek a se gítségével, amelyet Lenin és Sztálin elvtársak adtak Rákosi elvtárs kezébe. Én kiváló szakmunkás akarok lenni, de emellett politikai tudásom fejlesztésére is szüntelen gondot fogok fordítani. Ifj. VARGA JANOS kőművessegéd Nyíregyházi Magasépítési Vállalat. fi békéért, a szocializmus építéséért fog szót emelni a Békekongresszuson Kurucz János küldött Indulnah a szabolcs-ssatmári küldöttek Szántó József tornyospálcai középparaszt kongresszusi küldött üzeni : siessetek a mé yszántással, hogy erős legyen a békeíábor — Te fogsz képviselni bennünket a békekongresszuson! — mondta társának, Kurucz Jánosnak Sziklai bácsi a nyíregyházi Teherfuvarozó Vállalat dolgozója. — Igen ... én ... mindőtö- ket. Gondolatai a szavak után a múlt felé fordultak. Még nem volt képviselőié soha dolgozó társainak ? De igen volt. Akkor is a dolgozó népet képviselte, amikor mint illegális kommunista harcolt a burzsoázia megdöntéséért. Most a békekongresszusra megy, ott fogja képviselni dolgozó társait... — Azóta élek boldogan amióta felszabadult az ország. Sok gyárban dolgoztam, sok gépen ott volt a kezem nyoma, de a munkában örömet csak öt éve találok . .. amióta magunknak dolgozom — így mondja. Egy ideig elhallgattam. Mind a ketten elgondolkoznak. Kint a Mártírok-tere megvilágítva á’l tele teherkocsikkal. Sok kocsi van, de még több lesz egy év múlva, öt év múlva. Sok kocsi már közel jár a 100.000 kilométerhez. Javítás és karambol nélkül futni ennyi kilométert ... jó vezetőt, munka- szerelő embert követel. Egy kocsiveze’ő kocsiját túráztatja, majd leállítja a motort. Minden csendes lesz. csak a moziból hallatszik ki a zeneszó. Szünet van és hanglemez játszik : „Egy a jelszónk a béke. hayeba boldog jövőért megyünk .. !1 — Ugv vegyed, hogy nem egyedül leszel azon a kongresz- szuson, hanem mi is ott leszünk — szól újra Sziklai azért küldünk csak téged, mert mindnyájan nem mehetünk, a munkát nem hagvhatjuk, egy nillanatra se szabad megál- lani... de úgy beszélj, úgy képviselj, ahogy mi tennénk, ha ott volnánk mondia es szavait széles kézmozdulatokkal kíséri. —- Csak úgy, mindőnk nevében ... Hadd tudja meg az ellenség, hogy mi nemcsak mondiuk, hogy legyen béke, de harcolni is készek vagyunk. Mindig is védtük a beket. A Békekölcsönnel is . .. több mint 40 ezer forintot jegyeztünk. Ezt a pénzt azért adtuk, hogy békénk legyen, építsünk, erősödjünk... így van? kérdezi hirtelen. Kurucz bólint. — A választáskor is az elsők közt szavaztunk. És dolgozunk. Mindenki láthatja a kocsik ablakán a 100.000 kilométeres versenycédulát. — Van mit megvédenünk. Szépülő életünket, munkánk sok-sok eredményét —- mondia Kurucz, majd elgondolkodik és úgy sorolja azután : — Milyen szép az új állomásunk, meg a fermentáló... Épül a tiszalöki erőmű is. A kocsik már nem akadnak el a sárba, új útjaink vannak, már városi égővel világíthatsz a falvakban is, a kocsi lámpája helyett fénylenek a villanyok ... — Ezért harcolunk, ezt védjük. A gazemberektől, akik szeretnék lerombolni... — mondta Sziklai. — Ezt fogjuk védeni a kongresszuson is. Elmondom majd ott az elvtársaknak, hogy a mi dolgozóink is a békét védik, építeni akarnak, tovább dolgozni ... menni Rákosi elvtárssal... mondja az öreg Kurucz. — De amíg oda leszek ám dolgozzatok ! Ti itthon munkával harcoljatok .. ! Az óra mulatója 10 felé köze. ledik pénteken délelőtt. Sok, sok ember gyűlt már össze a Megyei Tanács Sztálin.kerti épülete előtt. A kerékpáros stafétákat várják. Néhány perc s a hat staféta már be is fut, virágos, szalagos kerékpárokkal. Kezükben staféta bot, amely valóságos zászlónak néz ki a rákötözött sok, sok vörös, nemzetiszínű szalagtól. Ugyanakkor a bot nyelére száz és száz levelet csavartak. A megye fiataljai üzeneteiket küldték el a stafétákkal Szabolcs-Szalmár valamennyi részéből. Itt van a nyíregyházi Magasépítési Válla, lat ifjúmunkásainak levele: Fogadjuk, hogy teljesítményünket 5 százalékkal emeljük. Megalakítjuk a legjobb ifjúmunkásokból a ,,Dunai Vasmű“-brigádot, a szemináriumokat pontosan látogatjuk . _. Üzentek a tiszalöki • •Petőfi".termelőszövetkezeti cső. port fiataljai is: ,'Számunkra a jövő igen szépnek mutatkozik. Ha bárki is meg meri zavarni építésünket, egy emberként sziliünk harcba a betolakodókkal“. Benn a tanácsteremben gyüle. keznek a küldöttek. Eljöttek • megye valamennyi részéből• hogy a kongresszuson felszólaljanak és ország-világ számára hirdessék: Szabolcs.Szatmáj dolgozói egy emberként készek a béke védelmezésére. Itt van Brösztl Margit, a nyíregyházi Tejüzem kiváló munkásnője is, A Do. hánybeváltó ifjúmunkás küldöttével beszélget, A békéről * a termelésben elért eredményeiről^ Van-e más. szebb téma ma? Tettekkel a békéért! Ezért üzen ezekkel a szavakkal elutazása előtt Szántó József középparaszt küldött is: ..Üzenem haza Tomyospál- cára, de az egész megye dolgozó parasztságának: siessetek az őszt mélyszántás befejezésével, hogy még erősebb legyen a béke tábora". Arrébb az egyik parasztasz- szonnyal Bőd is Andor katolikus lelkész, küldött beszélget, Bódis Andor ezeket mondja: ••A vas nem azért van, hogy belőle ágyúkat öntsenek, hanem azért, hogy termelő szerszámgépeket gyártsanak. Az édesanyák nem a halál számára hozzák világra újszülötteiket., hanem az élet számára. Ezt mondjuk d a budapesti Békekongresszuson olyan hangosan, hogy abból értsenek a háborús gyújtogatok is“! A tanácsteremben, ahol a küldöttek gyülekeznek, az egyik asztalon ott sorakoznak az óján. dékokm Zászlók, amelyeket egyszerű munkás, parasztasszonyok hímeztek s minden öltés a békéről beszél. Amikor a tiszadobi, vagy olcsvaapáti, panyolai MNDSZ asszonyok a zászló szavait hímezték: ,,Harcolunk a békéért!“ akkor gyermekeikre és férjeikre gondoltak. A legszebb zászlót a kisvárdaiak készítették s utána talán a tiszaberceli következik. Nehéz eldönteni, hiszen minden egyes ajándék arról a lelkes békeakaralról beszél, amellyel a férfiak és asszonyok ezt elkészítették. S ez a béke. akarat egyformán drága kinccsé avatja valamennyi ajándékot... Kinn az állomáson már gyönyörűen feldíszítve áll a két kocsi, amely a küldötteket viszi fel a Budapesti Országos Békekongresszusra Délután háromnegyed négykor elindultak a megye béke hírnökei. Szabolcs. Szatmár dolgozóinak forró szerzete kíséri őket útjukon. FARKASAK MIND A TIZENKÉT GYERMEKET A BÉKE KATONÁIVÁ NEVELI Az ólomszínű ég alatt egyszerű munkásházak sorakoznak a nyíregyházi Hunyadi utca környékén. Farkasné, az 58-ból, fáradhatatlanul serénykedik. Gyorsan végzi munkáját, este bizalmiértekezletre kell sietnie, délután még a szemináriumi értesítéseket is el kell vinni néhány hallgatóhoz. Nem könnyű tizenkét gyermek mellett — a legidősebb 16 éves — jó társadalmi munkát Is végezni ... Most, amikor életéről beszél az asztalka mellett ülve, akkor sem tud munka nélkül meglenni. József Attila verseskötetét törölgeti a portól. Közben mindazt elmeséli, ami vele és családjával történt. Ezzel a történettel kezdi: „Az elmúlt év őszén férjein súlyos mellhártyagyulladás. ban feküdt. Felgyógyulása után folt maradt a tüdején s az orvos drága injekciót ajánlott a kezeléshez. Természetesen gondolkodás nélkül megvettem az orvosságot, És maradt összesen két forintom. Nem panaszkodtam senkinek, csak az Iréntől kérdeztem: „Vájjon mi lesz velünk elsejéig ..És képzelje el elvtárs, ebben a nehéz órában kaptam meg az értesítést.. Előveszi és mutatja. Megőrizte a fehér papírlapot, amelyen ez a szöveg áll: „Kedves elvtársnő ! Sztálin elvtárs születésnapja alkalmával a Pártbizottság javaslatára 400 forint jutalomban részesítjük.” Ezt a történetet nem azért mesélte el Farkasné, mert a sorrendben az elsőnek következik élete során, hanem azért, mert életének minden öröme és boldogsága szorosan összeforrt Sztálin elvtárs és a Szovjetunió nevével. Fiatal lányka volt, amikor férjhezment. Fiatal volt, hiszen 34 éves létére már 13 gyermeket hozott a világra. Sem abban az időben, sem utána hosszú esztendőkön keresztül még nem volt fényezett bútor a szobájukban, nem volt az asztalon verseskötet, nem volt a férjének biztos fizetése ... De ne vágjunk az események elébe. Már- már a kétségbeesés szélén állottak, amikor végre sikerült „állást” kapnia: útkai>aró lett havi néhány sovány pengőcskéért. Aztán az állandó kinti munkában — nem tellett meleg ruhára, vagy pláne télikabátra — tüdőgyulladást kapott a férfi. Több, mint két hónapig kellett feküdni — fizetést nem kaptak erre az időre. A két hónap alatt a lepedő, a párna, a szekrény sorra elvándorolt a fűszereshez. Szabómesterektől munkát vállaltak. Egy nadrág megvarrásáért 30 fillért kaptak. A beteg férfi otteült a gép mellé asszonyával együtt s éjjel-nappal varrták a nadrágokat. Nem egyszer aludtak el mindketten holtfá- radtan a fircelt nadrágok mellett. .. Éjszaka hideg vízzel locsolták le egymást minden másfél órában, hogy ébren tudjanak ma. radni s az egyre szaporodó gyermekek ne siránkozzanak éhen ... ROSSZ EMLÉKEKKÉNT meséli mindezt Farkasné. Itt ül a szobában. Az asztalon csipketeritő, rajta a József Attila kötet pirosba kötve. A falon olajfestmény: tájkép s mellette másik kép bekeretezve, amelynek a címe: „Lenin elvtárs a dolgozószobában.” A konyhában vidám zslvajgással játszanak a gyerekek. Ha nem lenne tágas a konyha, be sem fémének. Klári a pesztonka, aki az alig öthetes Marikát csucsujgatja. A legidősebb Irén, munkában van, a Nemzeti Banknál dolgozik. Férje kiemelt munkáskáder az Útfenntartó NV-nél. — Sokan kérdezik tőlem — mondja Farkasné —, „hogy van türelme magának a sok gyerekhez ?” Én mindig azt válaszolom: nem türelem kell oda, hanem szeretet. Képzelje csak el, hogy milyen büszke leszek, ha mondjuk Rákosi elvtárs azt mondja: „Még több mérnökre van szükségünk !” — én így felelek: „Itt van a Tóni, Rákosi elvtárs, legyen mérnök.” Vagy bányász kell, én Farkasné odaállok és azt mondom: „A Peti fiamnak nagy kedve van a bányászathoz, Rákosi elvtárs. Traktoristalányra van szükség ? Az Ica máris szeret a gépekről beszélni. Katonára van szüksége a hazának ? Nemsokára felnő már Laci.” — Még nem mondtam el elvtárs ... Újra és újra ezzel kezdi el a beszélgetést Farkasné. órák hosszat tudna beszélni az életéről. Az egyikről és másikról. De inkább a mostaniról szeret beszélni. A Hunyadi utcán laknak, azonban Farkasnéhoz inkább illenék a tőlük nem messze levő Tavasz utca. Kisiet a konyhába. Elkeseredetten bömböl a legkisebb, Marika. Az anyai ölben egyszeriben elhallgat és nagy buzagolmmal veszi szájába kicsi ujjait. Itt, az édesanyja mellett biztonságion érzi magát. A sok gyermek között határtalan nyugalmat áraszt Farkasné pirosfejkendős magas, derék alakja. Az embernek eszébe jutnak azok a mondatok, amelyeket Farkasné a kongresszusi küldöttválasztó nagygyűlésen mondott el hozzászólásában: „Én, mint 13 gyermekes családanya, ígérem, hogy minden gyermekemből új- tipusú embereket nevelek, akik ha kell, életüket is feláldozzák a béke megvédéséért !”
