Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-24 / 273. szám
1950 NOVEMBER 94, FENTEK s Segítsük a bányászok küzdelmét Miért nem volt vita a Nyírségi Oíajfeldoigszé termelési értekezletéit? Vasárnap tartották meg tér. melási értekezletüket a Nyírségi Olaj feldolgozó munkásai. Kevesen jelentek meg. Citrom. ©Ívtárs, a vállalatvezető tartotta mag a két telep dolgotóinaJt a beszámolót. Beszélt a békeharcról, a hős koreai nép harcáról és beszámolt arról is, hogy milyen eredményeket értek el az üzem dolgozói a Szocialista Forradalom évfordulójára tett m unit aáfeí ajánlásuk teljesítése során. — A legutóbbi termelési értekezleten elhangzott javaslatokat mind megvalósítottuk — mon. dotta — és a felajánlást 9.000 forinttal teljesítettük túl. Rámutatott arra, hogy a tapasztalatcserével még mindig hibák vannak — nem adják át a jó eredményeket ©lért dolgozók tapasztalataikat. A munkafegyelem területén tapasztalható laza. Ságok rányomják bélyegüket a termelésre. Sokan késnek, nem használják ki kellően a termelésre fordított időt. Sok a haszontalanul eltöltött idő. Az elmúlt hét eredményei csökkentek, November 19-én voltam Budapesten a II. Újító Kiállításon. Hogy ezen résztvehettem, elsősorban a Pártnak tartozom köszönettel amely lehetőséget adtak arra. hogy ezen részt vehettem. Amikor utaztam, azon törtem a fejem, hogy a gazdag tapasztalatokból, mit tudnék majd idehaza megvalósítani. Meg is fogadtam magamban: vissszaadom társaim bizalmát, hasznosítom az ott látottakat. Itt láttam, hogy m’lyen gazdag is a mi államunk. Hatalmas gépeket láttunk, bánya-, és építőipari gépeket, amelyek mind könnyebbé teszik a munkát. Itt láttam az első aratócséplőgépet, amely a szovjet kombájn mintájára épült. Az jutott eszembe akkor, hogy milyen jó is lesz maid a földeken dolgozó társaimnak, mennyire megkönnyebbül munkájuk. rosszabb a minőségi munka is. Mindez a munkafegyelem lazaságának tudható bé. Citrom elvtárs beszámolójában beszélt a hibákról, mégsem alakult ki vita. Vájjon miért kellett volna most a termelési értekezleteket üzemrészenként tartani ? így szólt a rendelet — ezt kellett volna tenni a nyírségi Olaj- feldolgozóban is. Az üzem termelési értekezletét nem készítették eíö kellőképpen és ami szintén hiba, nagyon kevesen jelentek meg. Nemcsak az üzem dolgozóinak felét érinti a terv határidő előtti befejezése, a munka köny- nyebbé tétele — érdeke ez minden dolgozónak. Ezt nem vették figyelembe az olajfeldolgozóban. Egészen bizonyos, hogy ha műszakonként tartják a termelési értekezletet, vagy külön-külön a két telep részére, eredményesebb iett volna. Nem véletlen a rendelet arról, hogy mühelyrészenként kell tartani az értekezletet — hiszen a dolgozók annál nagyobb méetékLáttam Muszka Imrét is, amint éppen a gyorsvágást mutatta be. Nagyszerű munka volt — nagyon sokan álltunk ott és néztük munkáját. Soha nem gondoltam volna, hogy egy ember ilyenre képes. Azután láttam olyan újításokat, amelyeket itt a mi üzemünkben a gépi fermentálóban is bevezethetünk. Volt olyrn készülék, amely jelzi, hogyha a zárt ventillátor megáll. A mi üzemünkben sok ilyen ventillátor van és ha megállt csak akkor tudtuk, amikor már a gép hőmérséklete csökkent. Ez pedig káros a dohányra. Ezt a készüléket itthon is megépítjük. A gőzszelepek tömítő anyagául használt selejtanya- got használnak egy másik üzemben. Ez is nagyon sok megtakarítást jelent. Mindezt ben tudnak reszt-vermi az üzemvezetésben, több a javaslat a gyorsabb, jobb termelésre. Kevés volt a hozzászólás. Mért ? Citrom eivtárs az üzem dolgozóit hibáztatja, hogy nem indult meg a tapasztalatcsere — de elfelejtkezett az önkritikáról: nincs rendszeresítve a jó munka- módszerátadás lehetősége. Ennek a termelési értekezletnek lett volna a feladata, hogy közösen, a vállalatvezetés és a dolgozók megbeszéljék a terv mielőbbi . befejezésének feltételeit. Ez i,s hiányzott. Vándorzászló díszíti az üzemet — második helyen áll az or. szág olajfeldolgozóina,k versenyében és máris megmutatkozik az a hiba, hogy babéraikon feledkeznek, nem néznek előre. A pártszervezet feladata legyen a termelési értekezlet kiértékelése, a hiányosságokra való rámutatás. Ennek segítségével elérhetik az üzemben, hogy idejekorán felismerik a hibákat és kommunista módra kijavítják azt. megvalósítjuk itthon. így teszek eleget fogadalmamnak. SZALAI JÁNOS a nyíregyházi dohányfermentáló géplakatosa. 9.700 MÉTER ÚTSZAKASZT JAVÍTANAK MEGYÉNKBEN Kormányzatunk gondot fordít a meglévő utak fenntartására is. Megyénk egyes útszakaszai már javításra szorulnak. Gödrösek, rongálják a járműveket és akadályozzák a közlekedést. Ilyen útszakasz Nyírtura Nyiradony közti, a Nyír- adonv Nyírbéltek közti. Székely Baktalórántháza közti és Tég'ás Balkány közti útszakasz. Az Útfenntartó Vállalat dolgozói megkezdik nemsokára a javítást. Új terítéket kap az út. A javításra kerülő rész közel 10 km hosszú lesz. Tegnap jelent meg a miniszter- tanács és az MDP Központi Vezetőségének határozata a szénbányászat fejlesztéséről. Hatalmas segítséget jelent ez bős bányászainknak további munkájukhoz. Rákosi elv- iárs iránymutatása válik valóra ennek nyomán. Segítséget ígért a tárnák hőseinek és ígéretét valóra váltotta a Párt, az állam. Ez a rendelet megbecsülése a szakmunkának, a nehéz munkának. Lent, a tárnák mélyén állandóan életveszélyben dolgoznak a bányászok, akik annyi csatát nyertek már meg. A Párt, az állam megbecsüli ezt a nehéz munkát. A tapasztalat- csere szervezése, a legjobb munkamódszerek kiszélesítése, mindmind segítséget jelent, azoknak a hős munkásoknak, akik erejüket megfeszítve dolgoznak azért, hogy ellássák népgazdaságunkat kellő mennyiségű szénnel. Fejlődő iparunk, dolgozóink igénye mind több szenet kíván. Bányászaink adtak és adni is fognak, de szükséges, hogy harcukban támogassuk mindnyájan őket. Uj gépek kerülnek majd le a bányák mélyére, könnyebb lesz a bányász munkája, itt is segít majd a gép. Az új gépek mellé új szakemberekre van szükség — erről is intézkedik a határozat. Az illetékes miniszterek kötelesek arre! gondoskodni, hagy a bányákba jelentkezőket minél előbb felmentsék előbbi munkájuk alól, minél előbb elfog- la’ják új helyüket a bányákban. Segítséget nyújt a Tervhivatal akkor, amikor kidolgozza a szén- és áramfogyasztási normákat. Nekünk, minden becsületes dolgozónak kötelessége, hogy azokat betartsuk, ne lépjük túl. Így válik mindnyájunk harcává a bányászok harca. Minden szem a bányászokra tekint. Ök már számos esetben bebizonyították, méltók az egész nép megbecsülésére. A nagy sztrá'kok idején elsők voltak, akik letették a szerszámot. Sortűz dördült, de nem törtek meg. A felszabadulás után, amikor népünk segítségért fordul* hozzájuk, nem hiába te’te ezt. A Nagy Októberi Forradalom évfordulóit hatalmas te’festménnyel, munkával ünnepelték. Fiatvan százalékkal emelték teljesítményüket és most arra törekszenek, hogy ezt eredményt megtartsák, tovább fe "esszék. Népünk együtt érez nagyszerű hőseivel, a bányászokkal. Egymásután történtek felajánlások a bányászok harcának megkönnyítésére. A Rákosi-müvek Varrógépgyárának ifjúsága, a mozdonyvezetők és fűtők versenyt indítottak. Megyénkben a Vulkán vasöntő ifjúsága csatlakozott először a vliiamosenergia takarékossági moz-’ galomhoz. Kicserélik a 100 wattos égőiket 40-essel, brigádot alakítottak, akik ellenőrzik és eloltják a feleslegesen égő villanyokat. Mindezzel több tonna szenet takarítanak meg. És itt vannak a nyíregyházi lű- tőház dolgozói, aki egyemberként csatlakoztak a széntakarékossági mozgalomhoz. Felajánlották, hogy 5 százalékkal csökkentik a szénfogyasztást mozdonyaikon. Az első hónap eredménye 217 tonna szén- megtakarítás. De ennél az eredménynél nem akarnak megállni. Nagy Sándor fűlő, sztahánovista- módszerrel tüzel a mozdonyban. Első kísérlete nem sikerült, de nem áll meg. Tovább kísérletezik, míg végül siker koronázza munkáját. Sokezer mázsa szén marad így majd neg, amit máshol tudunk felhasználni. Most a termelési értkezleteken újabb felajánlások hangzottak el. Újabb segítséget kapnak a bányászok a dohányfermentáló dolgozóitól, akik szén- és villamosenergia takarékosságra tettek munkaíel- ajánlást. Dvarnicsenkó János eddig a gépifermenfáló gőzellátására 40 42 mázsa szenei használt fel műszakonként. Munkafelajánlásában 1500 mázsa szén megtakarítását jelentette be. Mellick Mihály gépkezelő azt állapította meg, hogv sok a feleslegesen égő villany. Mindezt eloltja munka után és a lehető legkevesebbet használ majd munkaközben is — így műszakonként 10 kilowatt áramot takaríthat meg. Szita János műszakvezető csatlakozott Melhck elvtárs javaslatához és ugyancsak felajánlást tett. A legszebb, a legmelegebb elvtársi segítség ez, amit adhatnak megyénk dolgozói a bányászoknak. Megértették, hogy harcukat támogatnunk keli, hiszen a mi érdekünk is a takarékosság. Ötéves tervünk megvalósítását segítjük ezzel, bé- kénk erősítését szolgáljuk a szén- takarékossággal. Megyénk dolgozói kiszélesítik ezt a mozgalmat, nagyobb segítséget adnak a tárnák mélyén harcoló dolgozóknak. Ezt fogja kifejezésre juttatni a „Bányászok napja" is a jövőben. Ez a nap, szeptember első vasárnapja mindnyájunk számára ünnep lesz. Ünnepelni fogjuk azokat a hős munkásokat, akik minden erejük laíbavetésével, jobb munkájukká! teszik lehetővé számunkra a szebb életet. B. 1, BERLIN FELÉ... Itthon értékesítem az Újító Kiállítás tapasztalatait A béke erődjének alkotói A Szovjetunióban óriási sikereket érnek el a természet átalakításában : a hatalmas sztálini erdőültetési terv előirányzatát számos vidéken túlteljesítik. Képünk mezővédő erdősáv ültetését ábrázolja egy szovjet kolhozban. Részlet a „Berlin eleste44 című filmregényből — Nesze Berlin ! — hallatszik Ivámov hangja. Harc a seelowi magaslatokon. Meredek, szinte függó'letges magaslataik ho®z- szú sora, amelyeket róhatnánk ok szeJdeunöik ke- reszUU-kasul, szögevJrót hálóz be, sűrű aknamezők lepnek el. A földbe többszáz „Tigris”-t és „Ferüinándot ástak be. — Sztálingrád i a k. előre ! hangzik Ivóm orv felhívása. A köppeny lángol rajta, úgy tör ©lőre, mint valami lángnyelv. Juszupov és Zajoev hasukon csúszva igyekez- nek kikerülni az aknamezőkéit. Elviselhetetlen dörgés. A „Rumjainceva tanítónő” tank közeledik, tüzel, s mindent feléget útjában. — Nesze, Berlin 1 kiált Ivánov és gránátot dob egy német lövészárokba. Juszupov és Zajoev Igyekszik utána. Égő német tankok roncsai, összegörbült fegyverek. Német hullák hegyei. A hullák fölött tankjaink gördülnek át. Az ellenséges katonák hulláén a harcosok kezükben siszik előre a tűzfegyvereket. Mindenki ereje végső megfeszítésével küzd. Mindenkit kimerített a feszültség — Előre, előre 1 — kiált Ivánov. A láthatárom egyszerre német tankolt új hulláma tűnik fel. Az első után a második. Amikor meglátják őket, a mieink beássák magukat. — Alekszej, bújj a föld alá !... Egyetlen menekülés a föld 1 Valaki hátrafelé kúszik. — Ne merészelj ! — üvölt Ivánov. — Ne merészelj 1 Előre ! Berlinbe 1 Egyedül Ivánov kúszik előre makacsul, barát ai kísérik. — A többség azonban visszamarad. Kifogyott az erejük. Kifogyott a lőszer. Égő német tankok között kúsznak. — Vissza, Alekszej, vissza ! — kéri Juszupov. — Ma nem megy a dolog. — Mennie kell ! — erősködik Alekszej. — Ka visszafordulsz, megöllek ! Egy német tank füstölgő roncsai mögül váratlanul német altiszt bukdácsol eflö. Iváewv ökle leveri lábáról. Juszupov ráveti magúit. Zajcev hátracsavarja a karját. — Hű, te dög ! — Ivánov felemeli öklét. — Állj, állj, Aljosa ! — állítja meg Ivánom* Juszupov. — Érdekes „nyelvet” kapjunk i Nézd: SS-tanklsta ! — Hány tankotok van, beszélj ! — formed rá Ivánov. — Hallkatni ! — válaszol kiáltva a német. — Ti vagytok fogci'y, Orosz, add meg magad ! .., — Én ? ö, t© nyavalyás kutyafajzat J,. * Berlinnél állok és megadjam magam ? —Ki Berlin ? Te ?... ö, soha ! ... Csak felemelt kézzel !... feleméit kézsél !... Mi fogunk verekedni, amíg nőin jönnek amerikaiak ! ... Akkor: sehr gut !... Győzelem. — ó, t© kutyafajzat '.... Amerikaiakra vágyód«! ? Megöllek 1 — De Zajcev megáll!'ja Ivánovot. Juszupov hátulról lökdösi a foglyot. — Nagyon érdekes „nyelv” ! Nagyon érdekes! Föl a kezeikkel — és hátra vezeti a törzshöz. A német tankok hulláma pedig már eltűnik a láthatárról.
