Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-21 / 270. szám

4

A hátralévő napokban minden község teljesítse a szerződéses vetésterület

lekötését

Közeledik november harminc, a termelési szerződéskötés végső határideje. A lemaradó községek az eddiginél fokozottabb politikai munkával hozzák be a lemaradást. A népnevelők, tanácstagok és a tömegszervezetek tagjai magyarázzák meg a dolgozó panasz, toknak, hogy milyen előnyökkel jár a szerződéskötés. Fajtiszta vetőmag, a talaj jó előkészítése, műtrágya, termelési előleg fa többtermelés a jutalma a szerződésnek. Mondják el, hogy már jó- e’öre számítást tehetnek, mert a növények árát már most megszabták, s attól nem kell tartani hogy több termés esetén olcsóbban fogják eladni a terményt.

Azokban a községekben, ahol a párt- és tanácstagok személyes, példamutatásukkal, jó politikai felvilágosító munkával támasztották a'á a termelési sz.erzödé3kötés jelentőségét — ott már teljesítették a községek szerződési tervüket. Ilyen községek:

Biri, Baki a 16 ránt 11 áza, I^as- kod, Rohoil, Vaja, Peronos, Győröcske, Eperjeske, Hasalt, Tornyospálca, OlcsvaapáJi,

K évarany os, Pusztaterem, Hermans/,eg, Komlódtótfalu, Szamostatárfalva, Swunos- angyalos, Nyírderzs, Kisna- mény, Botpalád, Nemesbor- zova. Kisszekeres, Vámosoiro- szi, Csaholc, Turricse, Nagy- szekeres és Mánd. Ezenkívül összesen 48 olyan község van, ahol néhány napon belül őszintén teljesítik a termelési szerződéskötési tervet.

A szerződéskötési versenyben (továbbra is

a fehérgyarmati járás jáor az élen.

Csatlós Ferenc hat és félhol- ’das dolgozó paraszt Tiszaberce. Jen. Hét gyermeke van. Igen ragy bajban volt most, hogy felesége hoszan betegeskedett, kórházban ápolták. Nemrég jött haza. A család sok nehézséggé.! küzdött meg, hogy Csatlós I'crencné visszakapja egészségét. Néhány szükségest még nélkülöztek is. Azonban, amikor a burgonyabcadás került szóba, Csatlós Ferenc felajánlotta összes burgonyafeleslegét. „Becsülettel akarok eleget tenni hazafias kötelességemnek, mert tudom, hogy saját magamat segítem azzal, ha dolTervterületének 84 százalékát szerződte le 'eddig a járás. Második a csengeri járás 81 százalékkal. Szorosan felzárkózott az élenjáró járások mögé a mátészalkai és a baktalórántházi járás. Leggyengébb a nagykállói járás és Nyíregyháza város. Eddig tervte. rületüknek csak a 45 százalékát szerződték le. Községek között a leggyengébbek: Biidszfsitini- hály, Rakatna/, Vásárosna- rnény, Mátészalka, Tts/a- nagyfalu, Nyjrpazony, .Bal- kány, Kemecse, Bakony, Kis- várda, Apagy, Csenger, Sza- inossályi, Máriapócs, Fehérgyarmat és Póespet-ri községek.

Ezekben a községekben fokozottabb felvilágosító munkával kell folytatni a szerződéskötést és tanácstagjaink mindent kövessenek el a lemaradás behozására.

A termelési szerződéskötés eredményei azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk egyre világosabban látja a termelési szerződéskötés előnyeit. Ha megismertetik minden egyénileg dolgozó gazdával a termelési feltételeket, ha világosan és érthetően beszélnek azokról az előnyökről, amelyek a szerződéses termeléssel járnak, ott az eredmények nem maradnak el.

Gégény községben Pázimán István 14 holdas középparaszt az elmúlt évben is szerződött már, az idén ismét elsőnek kötött szerződést. összesen 1 hold cukorrépára, 1 hold naparfor.góra, 2 hold magkenderre, 1 hold tavaszbükkönyre, 1 hold téiikáposztára, 400 öl nyárikáposztára, 300 öl kelkáposztára és ezen kívül petrezselyemre, sárgarépára, borsmentára és uborkára kötött termelési szergozó népünk államát erősítem a burgonyabeadással“.

Csatlós Ferenc földjeinek nagyrésze a Tiszán túl van és a krumpli beszállítására nincsen igaereje. A községi téglagyár üzemi pártszervezete és a TSZCS dolgozó parasztjai együtt határozták el, hogy fuvarral fogják segíteni Csatlós Ferencet, hogy összes burgonyakészletét beszállítsa portájára és minden olyan szükséges munkát elvégezhessen, ami. hez fuvar kell.

Abban is határoztak, hogy Csatlós Ferencet mindenben segíteni fogják.

zödést. Ezenkívül két hold szöszösbükkönyre is eiöjegyeztette magát.

Jakab Lajos enesencsi kispa- ras/t, aki 5.60 mázsa dohányért 2.726 forintot kapott, most ismét kötött szerződést. Ifj. Dobos János nyírbélteki kisparaszt átlag 437 forintot kapott dohányának mázsájáért.

Csipkés Pál nyírgyulaji kispa- raszt szabolcsi dohányt termelt. Egy kisholdon 7 mázsa termett neki, ezért összesen 2.419 forintot kapott. A községben nem akartak szerződést kötni szabolcsi dohányra a dolgozók, mert attól féltek, hogy ez nem biztosít olyan jövedelmet. Csipkés eredménye azt bizonyítja, hogy ebből is szép jövedelmet biztosítanak maguknak a termelők.

Népünk ellenségei ezen a téren is támadnak, igyekeznek meggátolni és lebeszélni dolgozó parasztságunkat a szerződéskötésről, ők maguk azonban szívesen kötnének. Fejércsén például Kovács Ignác kulak igyekezett lebe, szé'ni az öntudatlanabb dolgozó-, kát a szerződéskötésről, ő maga pedig elment a földmüvesszövet- kezethez, hogy szerződést kössön. Tarpán is hasonlóan cselekedtek a kulákok.

Népnevelőink leplezzék le a ku- ákokat, mutassanak rá a mesterkedéseikre-.

Párt- és tanácstagjaink indítsanak az eddiginél szélesebbkörü felvilágosító munkát, vonják be ebbe a szerződéskötésbe élenjáró kö/épparasztokat is, mint ahogyan azt Dombrádon tették és november 30-ra lemaradásukat behozva vigyék sikerre a termelési szerződéskötést.

Három holdon ezer mázsa cukorrépa a demecscri „Di mii r o v “-ná l

Kimagasló eredményt ért el a de- mecseri „Dimitrov” tszcs ezévi cukorrépái érmésé vei. Már az átadásnál csodájára jártak a gyönyörű, egészséges cukorrépafejeknek. Hatalmas örömöt okozott a csoport tagjai között, hogy egész évi jó munkájuk eredményeként három holdon ezermázsás cukorrépatermést takarítottak be. A 30 centiméteres mélyszántás, a holdanként egy mázsa szuperfoszfát, az ötszöri kapálás, a minisztertanács határozatainak lelki- ismeretes betaríásaa így hozta meg gyümölcsét a demecscri „Dimitrov” tszcs-nél is.

Csatlós Ferenc tiszaMi dolgozó paraszt, a szövetkezei és a téglagyáriak pélitaulatása

A tiszakóródi termelőcsoport megkezdte a zárszámadás elkészítését

Szombaton este telefonunkon Ti- iszakóród jelentkezett. A termelőszövetkezeti-csoportbeliek jelenlétiek örömmel, hogy aznap megkezdték az évvégi zárszámadás elkészítését és egészen jól állnak már a munkával. Elmondták, hogy az ptös munkabizottság a szombati napon elkészítette az épület, a gépi berendezés és felszerelések leltárát és a jószágál'.omány leltárát is. tőrömmel mondták el, hogy az egész csoport ott volt, amikor beírták a leltárba, hogy a huszas sertésá'io- 'rnány a zárszámadás napjára már kilencvenre szaporodott a sok '-zép kismalaccal. Tudatták azt is jelen- lésükben. hogy hétfőn folytatják a zárszámadás elkészítését és szeretettel meginvitálják a szövetkezeti gazdá’kodás iránt érdeklődő falu - jukbeii paraszttársaikat is. Hadd lássák, hogy mit jövedelmezett ebben az esztendőben munkájuk, nácid lássák, hogy milyen szépen boldogulnak a szövefkezetbeliek. Tizennyolc taggal alakult Tiszakóródon a csoport, ősszel negyvenre emelkedett taglétszámuk. De nagyon sokan vannak Tiszakóródon, aldk latolgatják már a nagyüzemi gazdálkodás útjára való lépést és már az ősszel mondogatták, hogy megvárják az évvégi elszámolást, megvárják,, mit jövedelmez egy-egy tag munkája a csoportban és azután

Hosszabb ide:e tervezik már a nyírbogdányi dolgozó parasztok, hogy a régebbi tszcs melleit megalakítanak egy újabb termelőcso- poriot is. A csoportalakítás kezdeményezésében a községi pártszervezet tagjai jártak elől, Huszár, Miiró és a többi elvtársak. Szomíognak csak jelentkezni a belépési nyilatkozatokért. Most majd, ahogy a zárszámadást készítő bizottság munkájához meghívták a kívülállókat, együtt fognak beszélgetni, minden bizonnyal több tiszakóródi dolgozó parasztot fognak meggyőzni arról, hogy a boldogulás, a felemelkedés helyes útja a termelőszövetkezeti gazdálkodás.

bat este felvilágosító munkájuk eredményeképpen összegyülekezett az a 46 család, akik magukévá tették a szövetkezés gondolatát. A gyűlésen aláírták a belépési nyilatkozatokat és kérték az új „Partizán” elsőtípusú tszcs hivatalos elfogadását.

Negyvenhat családdal alakult mc£

rv # p

Nvírbogdányban a „Partizán44 tszcs

*

H. Illés András termelési felelős megírja:

Hogyan szervezték meg Laskodon a termelési szerződéskötést?

Mi, földművesszövetkezeti termelési felelősök az ötéves népgazdasági tervünknek alkotóivá csak akkor válhatunk igazán, ha minden munkában, a termelési szerződéskötésben is becsülettel eleget teszünk kötelességünknek. A békcharcbóí akkor vesszük ki részünket legjobban, ha a ránkbízott feladatokat minél jobban teljesítjük. Most a termelési szerződéskötés, mint legfőbb feladat áll előttünk.

Én a közgyűlés idejér.e vállaltam, hogy a község előirányzatát 100 százalékban leköttetem. Ezt a vállalásomat teljesítettem is. Mint minden munkánál, így a szerződéskötésben is nagyon fontos a munka jó megszervezése. Mi a következőképpen szerveztük meg munkánkat: addig a kívülállókkal meg sem kezdtük a szerződéskötést, míg a Párt és tömegszervezetek vezetői, a tanácstagok és a szövetkezeti alkalmazottak le nem szerződtek. Ezután felosztottuk a községet körzetekre és a múlt évben jó eredményeket elért, valamint az új szerződéskötésben élenjáró dolgozók közül állítottunk be népnevelőket, hogy elmondják tapasztalataikat. Gyakorlatban mutattunk rá, hogy pl. mit jelent, ha valaki napraforgó vetését leszerződi s ezzel szembe állítottuk azokat, akik nem kötnek szerződést. Személyileg neveztük meg azokat, akik a szerződéskötésen keresztül több jövedelemhez jutottak.

Földmíívcsszövetkezetünk boltjának kirakatát a termelési szerződéskötés agitációjára rendeztük be. igy sikerült nekem 200 holdra köttetni szerződést a dolgozó parasztokkal. Orosz Béla boltkezelő a pult- melletti agitációval 150 holdra köttetett szerződést. így szerveztük meg községünkben a termelési szerződéskötést s így értük el. hogy községünk már 100 százalékban leszerződte az előírt tervterüktét.

H. ÉLES ANDRAS Laskod.

A gégényi „Ady Endre44 íszcs cso|iorlfejle§z<ési versenyállása

A gégényi „Ady Endre“ termelőcsoport tagjai megtárgyalták a tiszalöki „Kossuth1' TSZCS versenykihívását. Elhatározták á versenykihívásra válaszolva, hogy Sztálin elvtárs születése napjáig, december 21-ig nem 25 hanem 30 családot fognak beszervezni csoportjukba.

November utolsó hetében tartják zárszámadási gyűlésüket. Minden csoporttag elvállalta, hogy zárszámadási gyűlésükre ki-ki 2—3 kis- és középparasztot hív magával.

A gégényi TSZCS tagjai felismerték a tanulás jelentőségét is. Tizenötöt jelölt közülök a járási oktatási bizottság az alapfokú politikai iskolára. Ezzel szemben már első alkalommal 35-en jelentek meg. Amikor kifogásolták az iskola nagy létszámát, kijelentették, hogy igenis, ők ragaszkodnak az iskolán való részvételhez. Részt akarnak venni a tanulásban, úgy szervezzék meg számukra az iskolát.

Középparasifok kövessétek Penész Balázs nyirbélleki középparaszl példáját

Kertész Balázs 12 holdas középparaszt, aki szívügyének tartja a békét és harcol a béke ellenségei ellen, hazafias békeszeretét azzal támasztja alá, hogy már ezideig 50 mázsa burgonyát és 10 mázsa terményt adott be. Kertész Balázs tudja azt. hogy ő mindezt a demo- krác á ól százszorosán vsszakapja. A flát a múltban tanítaini állj tudta. Fia a vizsgán csak úgy tudott átmenni, ha anyja hizottlibát vitt a tanár uralunk. Ma már ingyen tanul a fia. sőt ösztöndíjat is ltsp. Éppen ezért Kertész Balázs terményét még jobban felméri és még bead 6 mázsa burgonyát. Tudja az;, hogy .minden kiló beadott burgonyával a lAét erősíti.

Van már mit szántania

az enesencsi gépállomásnak

Lapunk előbbi számában beszámol unk erről, hogy az enesencsi gépállomás bejelentette az alközpontnak; leálltak a gépek, nincs mit szántani. A Megyei Pártbizottság bírálata nyomán az enesencsi traktoristák ki-ki a maga brigádterületén széleskörű felvilágosító és szervező munkát indított. A szervezett és jó politikai munkának az leit az eredménye, hogy két nap alatt több mint 100 holdra kötőitek szántási szerződést a gépállo-más dolgozói és ebből 112 holdat már le is szántottak. Újra megindultak a gépele s az enesencsi traktoris- iák továbbfolytatják szervező munkájukat.

Most a mátészalkai és nyírtéti gépállomás akar leállni munkahiány miatt. Hogy ilyesmi megtörténhetik egy gépállomáson, az elsősorban az üzemi pártszervezet munkájának hiányosságait bizonyítja. A párt- szervezet nem fordít gondot a traktoristák politikai nevelésére• maguk a pártszervezet vezetőségi tagjai is beletemelkeznek a gazdasági munkába és teljesen elhanyagolják a politikai munkát, az irányítást. — Nagydoboson. Ófehértón, Tyúkodon és Fehérgyarmaton nem tartanak hetenként vezetőségi ülést a párt- szervezetek vezetőségi tagjai. Elhanyagolták te icsen a tag- és tagje- löltfe'.véítV, nem foglalkoznak politikailag c termelési kérdésekkel sem eléggé. Nem látlak el a trak- toristákat jó agitációs érvekkel. Főleg ezek az okai annak- hegy egyes gépállomáson már fogytán van a szántás.

Nem így van ez ott, ahol jó a politikai vezetés. A balkán yi gépállomáson pé’dául az elmúlt héten munka közben is 450 holdra szerződtek a tráktorislák. A vencsellőt gépállomás dolgozói 154 re, a kisíé - fai pedig 120 holdra kötött szán'ási szerződést a dolgozó parasztokiuil. A gulácsi gépállomáson a termelő munka mellett a gépállomás dolgozói helyesen a termelőszövetkezet fejlesztésével is foglalkoznak. Vállalták a legutóbbi értekezleten, hogy Csarodin új termelőcsoporiot alakítanak. A csaho'ci gépállomásnak még három hétig is lesz mit szántani, pedig már jóval túlteljesítette őszi idénytervét.

Már csak három hét van hátra és gépállotnásaink befejezik a szántást. a hátralévő szép napokat használják fel gépállomásaink a szervezésben tapasztalt hiányossápok kiküszöbölésére. Az üzemi párlszer. vezetek legyenek irányítói ennek a munkának. A kommunis'ák mindenben mutassanak példát a pir- tonkívüli traktoristáknak, szélesítsek még jobban ki a munkaversenyt, a műszaki v:zetőfc pedig biztosítsák a munkaverseny technikai előfeltételeit. A gépállomások vezetői fordítsanak az eddlgnél nagyobb gondot az ellenőrzésre s minőségi munkával vigyék s kerre az őszi mélyszántást.

1950 NOVEMBER 51, -KMÖ