Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-21 / 270. szám

2 1950 NOVEMBER 2!, KEDD Félretoljuk az ágyúcs&vet az emberiség feje felől Hja Ehrenburg beszéde a II. Világkongresszus szombati ülésén A Béke Hívei II. Világkongresz- szusa szombati ülésének kiemel­kedő eseménye volt Hja Ehrenburg felszólalása. — Nagy felelősség terhel bennün­ket mondotta. — Felelősek vagyunk valatnenyi gyermekért, a fehérekért és feketékért egyaránt, a londoni és moszkvai, a párisi és pekingi gyermekekért, a newyorki felhőkar­colók árnyékában élő gyermekekért és azokért is, akik most borzalma­kat élnek át Koreában., Mi vagyunk felelősek az összes családokért, az összes városokért, az összes ker­tekért. Az emberek riadtan kér­dezik: valóban , új háború jön? Le­hette élni ilyen nyugtalanság köze­pette? Lehet-e ilyen körülmények Között gyermekeket nevelni, lehet-e gondolkodni, alkotni, előre vinni az emberi kultúrát, amikor a háború lidérce üli meg a lelkeket? A háború nem földrengés és nem számum, a háborút em­berek csinálják és emberek meg is akadályozhatják. Mindannyian tudjuk, hogy nagy a veszedelem. Nem azért jöttünk ösz- sze itt, hogy vitatkozzunk. Az em­beriség jól átgondolt szavakat, pon­tosan kidolgozott javaslatokat vár tőlünk, olyanokat, amilyeneket m'n- denki elfogadhat. Meg kel! akadá­lyoznunk a háborút. Ez az összes férfiak és asszonyok reménysége, bárhol éljenek is a világon. Egye­sek azt mondják, hogy a háború el­kerülhetetlen, mivel a világ kél részre szakadt, mivel Moszkvában rhások a törvények, mint Newyork- han, mivel vannak országok, ahol a kommunistákat törvényen kívül he­lyezik és más országok, «ho! a kom­munisták csinálják a törvényeket. Hja Ehrenburg hangsúlyozta, hogy a béke megvédése érdekében első­sorban a háborúra uszító propagan­dát kei! elnémítani. A szovjet író a f. továbbiakban határozati javaslatot * ter jesztett a kongresszus elé a há­borús propaganda betiltására. A ha­tározati javaslat szövege a követ­kező: . A Béke Hívei II. Vüágkongresz- sz'iisa, figyelembe'véve 1. hogy a háború® propaganda, amelyet egyes . országokban foly­tatnak, a legnagyobb mértékben akadályozza a népek békés együtt­élését, hogy 2. hogy az új háború kihívására irányuló propaganda a legnagyobb bűn az emberiség ellen, a világ összes országainak par­lamentjeihez fordul azzal a felhívás­sal, hogy hozzanak különleges tör­November 19-én a Béke Hívei II. Világkongresszusinak délelőtti ülésén folytatták a vitát. Diaz, Uruguay képviselője elmondotta, hogy az uruguayi munkások hi­hetetlen nehéz körülmények kö­zött folytatják a békealáírások gyűjtését. Az amerikai befolyás — mon­dotta —, amelytől Uruguay szen­ved, azzal a veszéllyel fenyeget, hogy országunkat bevonják az amerikai imperializmus háborús kalandjaiba. Az uruguayi kor­mány azok között volt, akik első­ként járultak hozzá, hogy csapa­tokat küldjenek az amerikai ag­resszió támogatására Koreába. A vényt a béke védelmére, amely törvény büntetéssel sújtja az új há­ború propagálását, akár élőszóval, akár írásban, akár nyomtatásban, akár rádió, vagy film útján folytat­ják is. A kongresszus azzal a felhívással fordul az országok összes parla­mentjeihez, gondoskodjanak a béko megszilárdítása érdekében arról, hogy az ifjú nemzedékeket a többi néppel való együttműködés és más fajok és népek megbecsülése szel­lemében neveljék. Hja Ehrenburg ezután hangsúlyozta, hogy a hatá­rozat nem irányul valamely állam, vagy államcsoport ellen, hanem az összes nemzetek érdekeit védi. Nemcsak az a kötelességünk — mondotta Hja Ehrenburg, — hogy is háborús propaganda megtiltásáról gondoskodjunk, hanem az is, hogy olyan erkölcsi elveket honosítsunk meg az egész világon, amelyek le­hetővé teszik a különböző államok békés együttélését. Meg kell változtatni a világban uralkodó szellemi és- erkölcsi lég­kört. Ki kell irtani az emberek gondolat óSágá-ból azt a tévhitet, mintha a háború elkerülhetetlen és küszöbönálló volna. Hiszek az értelemben, hiszek a tudósakban, akik minden erejüket latba Vetik, hogy megszabadítsák az embere, két a betegségektől. Hiszek a költőben, aki szellemével megvi­lágítja a mélyben dolgozó bányá­szok és kőtörök' éjszakáját. Hi­szek a tűző napon szorgalmasan dolgozó kertészben ás az anyák­ban, akik tudják, mint jelent éle­tet adni és tudják, mit je'ént az élet pusztulása. Megakadályozzuk a háború kitörését. Féí.retoljuk az ágyúcsövet az emberiség feje fe­lől. Ebben egységesek vagyunk valamennyien, kommunisták és katolikusok, liberálisok és szocía. listák, oroszok és amerikaiak, an­golok és kínaiak. Egyike vagyok a szovjet nép delegátusainak, mint annak a népnek a küldötte, amely a háború eg&sz terhét vi­selte é.. egész szívéből gyülö'i a háborút, kezet fogok azokkal, aki­ket ellenségeinkként állítanak elénk: az amerikaiakkal, ango­lokkal és franciákkal. Megingat­hatatlan a hitem, hogy nincsen olyan erő a világon, amely egy­másba záruló kezünket elválaszt, hatná egymástól — fejezte bo be­szédét Ilja Ehrenburg. határozott tiltakozások, az álta­lános sztrájkkal való fenyegetés, az egész nép megmozdulása azonban arra késztette a kor­mányt, hogy álljon, el tervétől. Buchma algíri küldött kije­lentette, hogy az algíri küldött­ség, amikor kifejezi az új háború elhárítására törekvő algíri nép szilárd akaratát, teljes mérteikben támogatja a 8 állam külügymi­niszterének prágai javaslatait. Az algíri küldöttség nevében be­fejezésül javasolta, hogy a béke hí­vei minden eszközzel, támogassák a gyarmati népeket abban a harcban, amelyet nemzeti függetlenségük­ért folynak az elnyomás ellen. Ma­rinelo kubai küldött közölte, hogy több mint 700 ezer ember, azaz a te jes lakosságnak közéi egyharma- da aláírta a stockholmi felhívást. P.ojhar, Csehszlovákia küldötte ki­fej tette, hogy Csehszlovákiáiban a keresztény egyházak és papjaik örömmel kapcsolód lak he a béke híveinek mozgalmába és nagy tevé­kenységet fejtettek ki a békealá- írásek gyűjtésében. Élénk ellentétben állt az eddig elhangzott felszólalásokkal az a be­széd. amelyet az amerikai küldött. Rogge tartott. Rogge már eddig is ismeretessé vált a béke híveinek más gyűlésen ehangzott provoká­ciós felszólalásaival. Rogge arra törekedett, hagy a ,.béke védelme­zőjeként“ tüntesse fel magát a kon­gresszus előtt. Egész felszólalása azonban azt bizonyította, hogy nem a béksküldo iteként jött a kon­gresszusra. hanem éppen azoknak az US V körök békeküldött ekéi', t, amelyek fokozottan törekednek az új háború lángjának fétőbbantásá- ra. Kogge felszólalása ál’alános fel­háborodást keltett a kongresszus résztvevői között. Angello. a trieszti szabad terület képviselője beszámolt arról, hogy Triesztben 102 ezer aláírást gyűj­töttek a stockholmi felhívásra. Az aláírások közül 1500 aláírást a jugoszláv zónában gyűjtöttek, ame­lyet a tlio'Sta csapa'ok tartanak megszállva. Ebben a zónában a bé­ke híveinek mozga'mát törvényen kívül helyezték, a béke híveit üldö­zik, letartóztatják és börtönbe vetik­A va»,ániit|i rféütifáiti ülés November 19 021 a Béke Hívei II. Világkongresszusa dó utáni ülésén elsőnek Tefike Tubi. Izrael képvi­selője szó'alt fel. Közötte, hogy Iz- rae'ben, mind az arabok, m nd a zs'dók, egységesen vesznek részt a béke híveinek mozgalmába n. Élesen msg'cé y: gézié az izraeli kormányt, amely támogatta az amerikaiak ko­reai intervencióját. Pettíck Early. Írország képviselő­je kijelentette, az ír nép többsége szembehelyezkedik azzal, hogy Ír­ország részivegyen Nagybriiatjnia kaionai terveiben. Jo:e G rál, a köztársasági Spa­nyolország volt minisztere lelkesen helyeselte a Béke Hívei Világkon­gresszusa Állandó Bizottságának te­vékenységét. A'áirások érkeznek hozzánk hon­fitársainktól : munkásoktól, pa­rasztok-ól és szellemi dolgozók ól. akik a börtön és üldöztetés ellenére kimondják, hogy él az igazi Spa- nyo'ország, az a Spanyolország, amelyet nem tudnak megölni Fran­co és lakájai, se támogatói. Ezután következett Yves Farge- nok, a francia küldöttnek felszóla­lása : — A francia nép — mondotta Yves Farge — szilárdan a békéért foly aíott küzdelem útjára lépett. Az egész országban 15 millió alá­írást gyűjtöttek. Az országos kon­gresszus, melyet Párísban tartottak meg, jóváhagyta a prágai felhívás öt pontját és azt a megbízatást ad­ta a Varsóba induló küldötteknek, teremjenek a béke számára reális és szilárd alapot.----------o—------­ISKOLAI ÜNNEPSÉGEK VÖRÖSMARTY SZÜLETÉSE 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Vörösmarty Mihály születé­sének 150. évfordulóját meg- ünneplik az ország általános és középiskoláiban is. Az ünne­pélyt december 1-én, az ötö­dik órán rendezik. Az igazgató megnyitó szavai után kerül sor az ünnepély műsorára, amelynek keretében a tanulók elszavalják Vörösmarty leg­szebb költeményeit. A Béltevilégkougresszus vasárnap délelőtti ülése Yasziljevszkij marsall napiparancsa a Tüzérség Kapja alkalmából Vasziljevszki-j marsall, a Szov­jetunió hadügyminisztere, a Szov­jetunióban a Tüzérség Napja alkal­mából a következő napipara ácsot adta ki: Tüzér elvtársak és tüzérségi pari munkás elvtárs3k! Tisztes és áltiszt elvtársak! Tiszt és tábornok e’vtársak! A szovjet nép és hadsereg ma ünnepli a Tüzérség Napját, üdvöz­löm és koszöntöm Önöket a Tüzér­ség Napja alkalmából. Minden tüzérnek és a tüzérségi ipar minden munkásának újabb si­kereket . kívánok, a szovjet kor­mány és Sztálin elvtárs által tüzér­ségünk számára kitűzött feladatok teljesítésében. A Tüzérség Napjának megünnep­lésére megparancsolom: Ma, 1950 november 19-én, Moszk­vában, hazánk fővárosában és min­den szövetségi köztársaság fővá­rosában húsz tüzérségi össztűzzel díszsor tüzet adjanak le. Éljenek a dicső szovjet tüzérek! Éljen a hős szovjet és dicső had­serege! Éljen a szeretett szovjet kormány! Éljen a mi bölcs Kommu­nista Pártunk! Dicsőség a szeretett vezetőnek és tanítónak, győzelmeink ’.Illetőjének és szervezőjének, a nagy Sztálinnak! VASZILJEVSZKIJ, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió hadügyminisztere A twepk nyomására az »erikái hatésápk szabadén bocsátották a letariázlaíait !6 kiiíio di származású személyt A külföldi származású sze­mélyek védelmére alakult ame­rikai bizottság közölte, hogy a szövetségi bíróság elrendelte annak a 16 haladó személynek iszabadonbocsátását. akik a MacCarran törvény áldozatai :é$ akiket Eilis Islandon inter­náltak. A haladó személyek szabadon bocsátásának elren­delése azoknak a tömeges til­takozásoknak és tüntetéseknek az eredménye, amelyek során követelték a külföldi szárma­zású amerikaiak alkotmányos polgári jogainak védelmét. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi _ Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága november 18-i hadi- jelen ősében közli, hogy a néphad­sereg egység»: valamennyi arcvo­na ton aktív harc; tevékenységet feüett.ek ki az amerikai és déiko- reai csapatok ellen. Az ellenség ar­ra irányuló ismételt kísérlete:, hogy az Anoszsu:ól (Ansziu) és a Tóku- szemól északra lévő térségiben el­lentámadást indítson, eredményte­lenek maradiak; A harcok az eddi­gi vonalakon folynak. A keleti partvidéken Hamhyntól északra. Phungsz:;n térségében és Giidlutól északkeléire folynak harcok. A Koreai Nép; Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága je'entl november 19- én. hogy a néphadsereg egységei valamennyi arcvonalon sikeres hadműveleteket folytatnak az ame­rikai és délkoreai csapatok ellen. Aoesjutól (Anszlu) és Tokusz.níöl északra a néphadsereg egységei visszaverték az ellenség m:nden kí­sérletét, hogy támadásba menjenek át. Az ellenségnek súlyos veszte­ségei , vannak emberben és hadi­anyagban. A keleti partvidéken a népi hadse­reg egységei kemény védelmi har­cokat folytattak Hamhlntól északra, Phungszen körzetében és Gildlutól északkelére. megtartva elfoglalt állásaikat. Egy nagyabb parfizánsgysée elfoglalta Csecsen városi és elvágta a Szöulba vezető főutat Az amerikai főhadiszállásnak Igen súlyos gondot okoz a belső arcvonal — állapítja meg az AFP koreai haditudósítója. Vi/sámap súlyos harcokat jelentettek, melyek a Szöultól-80 km el északkeletre fekvő Csuncson körűi dúlnak. A várost egy nagyobb partiza/negység magi epet ésszerű támadással szom­baton este elfoglalta — je'enti a Realer, A partizánok hétfőn reggel is kezükben tartották a várost és ezzel elvágták a Sztu ba vezető fontos országutat. A tudósító meg­állapítja. hogv a partizántevékeny­ség a téli időjárással megnöveke- dett. amelynek működése azzal fe­nyeget. hogy éket ver a nyugvói: lévő 8. hadsereg és a keleten lévő 10. hadosztá y közé. Erős par.izán- íevókenységat jelen lenok Vonszan térségéből is. November íO-tö! 14-ig 330 amerikai replfiöfép 28 izbsn repüli be Kma láatorébe Az Uj Kína hírügynöksége közíi: November 10—14-e kö­zött az amerikai repülőgépek 23 ízben törtek be Kína légi te­rébe. Kilenc alkalommal bom­báztak és géppuskáztak. A be­törő repülőgépek száma össze­sen 339 volt A berepülések mind Északkelet-Kína felett történtek. A bombázások és géppuskázások következtében hat kínai megsebesült és több mint 163 ház megrongálódott. Szovjet jegyzék az Egyesit Üüaiiiokiioz Sigemicu japán háborús tűnés szabadláérakelyezése ügyében Ez év november 8-án Mac- Arthur tábornok vezérkara közölte, hogy ez év november 21-én büntetésének kitöltése előtt szabadonbocsátják Má­mora Siegmicut, az egyik ja­pán háborús főbűnöst, aki fe­lelős azért, hogy Japán milita­rista klikkje agresszív háborút idézett fel. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban jegyzéket intézett az Egyesült Államok kormá. nyához és az Egyesült Álla­mok kormányára hárítja a fe­lelősséget azért a törvénytelen és önkényes eljárásért, amely kárt okoz a nemzetközi béke fenntartásának. Njíliánílíák háborós Jhűm>«sc MacArlhurf A szombati ülésen fe’szóla’t Kuojnozso, a nagy kfaai nép kül­dötte: A ílzcvje turulé a kínai népet se­gíti — mondotta —, az Egyesült Ál launok pedig a kínai nép áruló­ját, Csang-Kai-Seket. A kínai küldött benyújtotta .a kongresszusnak a kínai küldött, ség javaslatát. A javaslat köve­tei, hegy szüntessék meg az Egyesült Államok és más orszá­gok koreai agresszióját, követeli a külföldi agresszorok .valameny- nyi csapatának kivonását Koreá­ból és a koreai kérdés békés megoldását. Követeli, hogy szün­tessék meg az Amerikai Egyesült Államok mindennemű beavatko­zását abba, hogy a kínai nép fel­szabadítsa Tajvan szigetét, köve­teli Mac Arthur háborús uszítóvá nyilvánítását, követeli, hogy lép­jenek fe! határozottan az atom­fegyver és más tömeggyllkis fegyverek alkalmazása ellen és követeli, hogy háborús bűnöséé nyilvánítsák azt a kormányt, amely elsőnek alkalmazza ezt a fegyvert. Egyben l-.öveteü a ja­vaslat valamennyi állam fegyver, kezesének korlátozását és hatásos ellenőrzés létesítését, hogy a kü­lönböző országok és népek a bé­kés együttélés körülményei kö­zött va'ásítsák meg a kölcsönös segélynyújtást, a gazdasági és kulturális élet terén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom