Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-18 / 243. szám

A tanácsok meg választásával is erősítjük a Szovjetunió népei és a magyar nép megbonthatatlan* örök barátságát! Megyén)! tíz termeieszövetkezete és oi községe táviratban jelentette Rákosi elvtársnak as őszi vetés és betakarítás be fej esését NÉPNEVELŐ TANÁCSADÓ Most, hogy közeledik a ta­nácsválasztás napja, megyénk dolgozó parasztsága még na­gyobb szorgalommal végzi az őszi munkát. A szántás-vetés versenyében nem akarnak le­maradni, vállalásuk teljesíté­sével akarják bebizonyítani hű­ségüket és szeretetüket Pár­tunk és a haza iránt. A mezőn éjjel-nappal zúgnak a traktorok. A dűlőkben bur­gonyával megrakott szekerek gördülnek a falu felé. Egyre nagyobb terület ölt új szint, amint a vetések zöldiilni kez­denek. Termelőszövetkezeteink és községeink egyénileg dolgozó parasztjai egymás után jelen­tik, hogy befejezték a betakarí­tást és vetést: teljesítették Ígé­retüket. Tegnap tíz termelő- szövekezet és két község dol­gozói táviratban üdvözölték Pártunk szeretett vezérét, Rá­kosi Mátyás elvtársat abból az alkalomból, hogy hiánytalanul Pártunk és államunk segíti a dolgozókat a kultúra és a tudo­mányok megismerésében. A munkás- és parasztgyerekek tízezrei tanulnak középisko­láinkban és egyetemeinken. Ál­lamunk azzal is segíti a dol­gozó emberek gyerekeit, hogy minden hónapban, rendszere­sen ösztöndíjakat oszt ki a leg­jobban tanuló munkás- és r>s- rasztgyerekek között. Me­gyénkben tegnap szülői mun­kaközösségi értekezleten ünne­eívégezték a vetést és a beta­karítást. A komlódtótfalui, a laskodi, a besenyődi, a nyírmadaí, a túristvándi, a csahold, a tisza- csécsei, a bedöbokori, a nagy- leállói és a varjulaposi termelő- szövetkezetek, valamint Magos­liget és Botpalád dolgozó pa­rasztsága élenjárt és példát mu. tatott a megyében a többi dől. gozőknak. „Büszke örömmel jelentjük Rákosi elvtársnak, —írják táv­iratukban — hogy átérezve a tanácsválasztás jelentőségét, fo­kozott munkánk eredménye­ként öt nappal a tanácsválasz- tás előtt maradéktalanul telje­sítettük őszi betakarítási és ve­tési tervünket. Harcos üdvöz­letünket küldjük ebből az al­kalomból Pártunknak és szere­tett vezérünknek. ígéretet te­szünk, begy burgonya- és ku- koricabeaáási kötelezettségün­ket is teljesíteni fogjuk, s az őszi mélyszántást szintén ha. pélyesen osztották ki az októ­ber havi ösztöndíjakat. Me­gyénkben 180 általános iskolai tanuló kapott 40 forintos ösz­töndíjat Ösztöndíjat kaptak a legjobb középiskolai tanulók is. 132 kö­zépiskolás kapott 50, 12 diák 80 és 133 diák 140 forintos ösztöndí­jat. Tegnap osztották ki az ösz­töndíjakat a szakérettségizők között is. 140 szakérettségiző között 19.000 forintot osztottak ki. táridő előtt befejezzük. Ezzel válaszolunk az impe­rialista háborús gyujtogatók- nak. Tudják meg, hogy mi, dol­gozó parasztok egységesen zár­kózunk fel a Szovjetunió ve. zette békét ábor soraiba és a ránkeső frontszakaszon mun­kánk, hazafias kötelezettségünk fokozottabb teljesítésével har. colunk a békéén/* Az egész megye, de az egész ország dolgozó népe nagjy sze­retettel fordul azok felé a dol­gozó parasztok felé, akik be­csülettel teljesítik őszi munká­jukat. A Megyei Tanács ezeken a községeken és a termelőszö­vetkezeteken kívül Nábrád, Cégénydányád, Nyírmeggyes, Ibrány, Szamoskér, Vámos­oroszi, Zsurk. Papos, Jármi, Dögó, Tiszamogyorós, Tornyos, pálca és Záhony községeknek fejezj ki elismerését abból az alkalomból, hogy őszi vetésü­ket száz százalékban elvégez­ték. Többek között a követke­zőket írják e községek dolgo­zóinak : „Legyen ez az eredmény to­vábbi győzelmek mozgósítója. Ugyanilyen, sőt fokozottabb szorgalommal és lelkesedéssel teljesítsék a burgonya, a ku­korica és a takarmánygabona beadását is. A község minden becsületes dolgozója sorakoz­zék fel a választás napján a Függetlenségi Népfront möge. Érezzék át, hogy minden egyes szavazat a béke megerősítését, saját felemelkedésünket. orszá­gunk előrehaladását szolgálja.“ A múltban a dolgozók öt százaléka sem szavazhatott Nyíregyházán Keserves elnyomatásban élt a dolgozó nép a múltban. Nemcsak kenyere, megé'hetése hiányzott, ha­nem jogokat sem gyakoro. hatott.! A do gozók nagy többségét megfosz­tó t'.a az ur.lkodóosztály a szavaza­ti jogtól is. hogy így még köny- nyobbé tegyék a k-zsákminyolást, az urak hűséges lakájainak, meg­választását. Jellemző adatokat nyúj­tanak ehhez a nyíregyházi 1806-os és 1901-es képviselőválasztások Nyíregyháza felnőtt lakosságának létszáma ebben az időben körű be. lül 30 000 volt. 1896-ban 1269 város­lakónak volt szavazati joga. A megyei arányszám még kisebb volt, Természetesen ezt a jogtalan álla* potot, s kíméleten elnyomást nem nézte tétlenül a dolgozó nép. Szer­te a megyében fellángoltak az ag­rárszocialista mozgalmak. Ibrány- ban. Nyírkárászon. Kisvárdán s a megye többi falvaiban tüntettek a földmunkások, a nineteen parasz­tok. Mi volt a földesurak válasza? Nem a szörnyű nyomort enyhítet­ték, hanem sürgősen egy ezred ka­tonaságot kértek a megyébe, csend­őrök gyiko ták a kisvárdai tünte­tőket. Börtönbe vetették a nép jo­gaiért síkraszállókat s még jobban megnyirbálták a ,.jogokai“. A 1901- es választásokon Nyíregyházán már csak 1.200 embernek volt szavazati joga 32.000 köziül. Ez a szám a la­kosságnak még az öt százalékát sem tette ki. Ma a nép szavaz saját jelöltjeire Közelegnek a tanács választások, amikor a nép legjobb fiait választ­ja meg a dolgozó nép a tanácsok tagjainak. A tanácsválasztások a nép hatalmát erősítik s dolgozó né­pünk egésze résztvesz ezen a vá­lasztáson. Az ország csaknem vala­mennyi felnőtt lakosának van vá­lasztójoga A VASÁRNAPI FALUJÁRÁS alkalmával Gáván megkérték a nép­nevelőket, hogy menjenek ki a hét kilométerre fekvő Kossuth-tanyára, mert ott még nem járt senki. Ki is mentek teherautón a kultúrcso- port tagjai. 36 újgazda család lakik itt, két új házsorból áll a tanya. La­kói elmondották, hogy több, mint egy éve nem járt náluk népnevelő vagy falujáró. Gyűlés soha nem volt még a tanyán, a Járási Bizott­ság nem is tudott róluk. A kultúrműsorra és az utána kő­vetkező beszámolóra már mindnyá­jan összejöttek. Érdeklődtek a ta­nácsválasztás felől. Közülük is van egy jelölt, azonfelül a községi je­lölteket is jól ismerik, örömmel fog­nak rájuk szavazni. Kérték a faiujárókat, hogy sűrűb­ben keressék fel őket, hogy_ több felvilágosítást kapjanak, örömmel mutatták, hogy a vetésből csak ke­vés búza van már hátra. Megígér­ték, hogy szerdára azt is befejezik, ök is méltóan akarják fogadni a választás napját. ROZSALVBAN többen panaszkodtak egyes textil- cikkek hiánya miatt. Banka elvtárs, az egyik népnevelő azzal érvelt, hogy felszabadulás előtt az egész község háziszőttesben járt. Másra nem tellett. Most meg kell nézni. Az egész falu üzletben tud már vá­sárolni. Ez pedig azt jelenti, hogy van, csak sokkal nagyobb a keres­let. Megszűnt a különbség a város és a falu közt öltözködésben is. A NYÍREGYHÁZI alsópázsiti kis gyűlésen felhozták, hogy „a gépesítés munkanélkülisé­get hoz magával”. Czipó László megválaszolta, hogy éppen a gépe­sítésnek, a soha nem tapasztalt ará­nyú iparosításnak köszönhető, hogy elértük, amire még nem volt példa, felszámoltuk a munkanélküliséget. A gép nem ellensége már, hanem ba­rátja a dolgozóknak, megkönnyíti munkájukat. Gyorsütemű építőmun­kánkhoz szükség van minden mun­káskézre. A TERMELÉSSEL is összekötik agitációjukat a nép­nevelők. Berkó Sándor Balsán meg­látogatta többek között Csombóh Bertalan 8 holdas dolgozó parasz­tot, aki megértve, hogy burgonya­beadásával is a béketábor erejét nö­veli, 30 mázsa burgonyára kötött szállítási szerződést. Kiss Mihály 5 holdas kfsparasztnál hosszabb időt töltött Berkó Sándor és miután tü­relmesen megmagyarázta a burgo- nyaszerződás fontosságát, ami a gyárak, üzemek dolgozóinak^ szük­ségletét biztosítja, 75 mázsára kö­töttek Kissék burgonyaszállítási szerződést. A NYÍREGYHÁZI KISGYÜLESEKEN hiányosnak találták, a közvilágítást. Ezeket a népnevelők által benyúj­tott panaszokat mind lelkiismerete­sen kivizsgálja a városi tanács. A Vécsey-köz kisgyűlésén felvetett pa­naszt már orvosolták, felállították az újabb lámpát. A Gólya-zugban, ahol soha azelőtt nem volt közvilágítás, szintén indokoltnak találták és telje­sítik a dolgozók kérését. AZ ÓSZÖLLÖ UTCA 168. SZÁM ALATTI K1SGYÜLÉSEN Sonkblyáné elpanaszolta, hogy kis­lányának nehezen tudja beszerezni a tankönyveket, füzeteket. Résztvett a kisgyűlésén Orosz Mihály a me­gyei tanács oktatási alosztályának dolgozója, aki megvizsgálva szociá­lis helyzetüket, már a következő nap elintézte, hogy a kislány ösz­töndíjat kapjon. Már a kisgyülé­sen kihangsúlyozta, hogy a fölösle­ges bürokráciát kiküszöbölik a ta­nácsok gyors intézkedései. LACZKOVSZKI MIKLÓS FALUJARÓ színtér, a megyei tanács dolgozója. A jnezőgazdasági osztály Földbir­tokrendező csoportjában van, amely ezelőtt földhivatal néven működött. Szabolcs községben egy négyholdas újgazda mondta el neki esetét a bü- I rokráeiával Rossz állapotban kis házát akarta újjáépíteni, ehhez kellett engedély. A községháza kü­lönböző osztályai után a balsai gép­állomásra küldték, majd a Mezasz- hoz, utána Nyíregyházára a Föld­hivatalhoz. Végül félév után elke­seredetten abbahagyta a kilincse­lést. Laczkovszki Miklós megmagya­rázta, hogy a megyei tanács meg­alakulásával ezek a szervek mind egy közös irányítás alá kerültek Eddig a Földhivatal is minden leg­kisebb ügyet a pesti központba irá­nyított és ott egy túlhalmozott elő­adónál félévig is elfeküdt. Ma már a megyei tanács, a választások után pedig a helyi tanács saját hatásköré­ben intézi az ügyeket, még a szom­széd községig sem kell elmenni. Felhozta, hogy a kolhozparaszt kül­döttség tagjai, köztük Sütő elvtárs tanácselnök elmondotta, hogy ná­luk Kárpátukrajnában is milyen hatalmas változást hozott a tanács- rendszer hat esztendő alatt. HÉTFŐN ESTE a megye számos községében érte­kezleteken beszélték meg a népne­velők azt i hatalmas segítséget, amelyet Rákosi elvtárs cikke nyújt számukra további munkájukhoz. Fényeslitkén Szabó elvtárs párt­titkár Rákosi elvtárs cikkének egyes sorait idézve mindjárt rámutatott a helyi konkrétumokra. Többek között a tanulás lehetőségeivel kapcsolat­ban felsorolta a kollégiumokban ta­nuló községben parasztfiatalokat Emb'tette Török Gáspárt, aki a múlt­ban béres volt, most pedig a 13 hó­napos mezőgazdasági akadémia el­végzése után a termelőcsoport ag- ronómusa lett. Továbbá hárman vé­geztek már tisztiiskolát. Felhozták a régi képviselőtestüle­tet, ahol a kulákok mellé mindössze egy középparasztot engedtek be. Ezzel szembeállította a község mos­tani, minden dolgozó által becsöK jelöltjeit. A fényeslitkei úttörők sorra kö­szöntötték fel a tanácsjelölteket, de felkeresték azokat a DISZ fiatalo­kat is, akik huszadik évüket betölt­ve, első alkalommal gyakorolják vá­lasztói jogukat, először állnak ** urna elé. IBRANVBAN Kató Béni rnnktri segédmunkás á község egyik legjobb aép'ievelojtt. Rákosi elvtárs cikkének áttanulmá­nyozása után friss erővel indult fel- világosító munkára. A tanácsvá­lasztás kérdésénél megmagyarázta, hogy most már a falu dolgozói is teljes mértékben belefolynak a ha­talom gyakorlásába, hiszen a jelöl­teken keresztül saját maguk inté zik .ügyeiket. Egyik helyen cipőhiányra panasz­kodtak. Kató Béni emlékeztette őket arra, hogy más években még tétre is nehezen tudtak beszerezni egy pár cipőt a család valamelyik tag­jának, most pedig aratás óta állan­dóan folyik a lábbeli, ruha vásár­lása, de nem egy párat, hanem a család több tagjának vásárolnak egyszerre. Tehát nem kevesebb, ha­nem sokkal több a gyártás, csak­hogy a vásárlás ennél nagyobb ará­nyú. Rákosi elvtárs cikkét idézte a serdülő gyermek kinőtt kabátujjá- rcl, amellyel demokráciánk hatalmas növekedését szemléltette Rákosi elvtárs. Felhozta a nemrég meg­nyílt Népbolt egynapi 26.000 forin­tos forgalmát JSéke filmszínház Telefon: HU l engyel «lm. Ezerarcú hős Előadások kezdete: *« A 3*8 % 9 órakpv. A Népfrontra szavazunk Doügozók levelei a tanúc§o!trúí Szabolcsveresmaxt dolgozó népe őrömmel készül a tanácsválasztá­sokra, mert ezzel még jobb élet lehetősége nyílik meg a falu előtt. Hiszen a nép hatalma még erősebb lesz. Eddig is sokat kapott a köz­ség — ami mind azt bizonyította, hogy amit Rákosi elvtárs megígér, az teljesül is. Régen körjegyzőség­hez tartozott Veresmart s éppen elég volt az ügyes-bajos dolgok­ban a körjegyzőségre szaladgálni. 1947-ben kapott önálló közigazga­tást a falu s már épül az új község­háza 200,000 forint állami támoga­tással. Két fűrott kutat is kaptunk, valamint egy kompot. így most már a Tiszán túl' elterülő földeket is Minden hafalom a dolgozóké Népi demokráciánk a nagy Szov­jetunió segítségével, a Magyar Dol­gozók Pártja, Rákosi elvtárs veze­tésével arra a fejlődési fokra jutott, amikor a dolgozó nép bekapcsolódik az államvezetés munkájába, sajái sorsának irányításába. A tanácsok biztosítják a hatalomba való teljes részvételét a dolgozó népnek. Alkotmányunk előírja, hogy: „Minden hatalom a dolgozó népé.” Azonban teljes egészében csak most fog megvalósulni. A múlt rendszer elzárt tőlünk minden olyat, ami hasz­nunkra válhatott volna, ami fejlődé­sünket segíthette volna. Gyerekeink nem járhattak iskolába, nem műve­lődhettek, tudatlanságban kellett felnőniük. A magyar dolgozók leg­nagyobb többségének alig volt meg a megélhetési Tehetősége, éhezés, nélkülözés, fárasztó, másnak hasz- uothajtó munka között múltak el hosszú évtizedek. A Szovjetunió Vörös Hadserege, Sztálin elvtárs szavára felszabadította a magyar népet is. Megnyitották a felemel­kedés útját. 1945-beo eljött » hai­könnyen meg tudja a község népe művelni. 1922-ben „földreform” veit Szabolcsveresimarton. Az urak csi­nálták — úgy is nézett ki. Néhány ember házhelyet kapott olyan vé­szen, ahol minduntalan elönti a há­zakat a víz. A nép állama 20.000 forintot áldoz még ebben az esz-' tendőben arra, hogy ez a tűrhetet­len állapot megszűnjön. Villanyt is kap a falu & megindul nagy léptek­kel a kulturális felemelkedés. Mind­ezeket látja a község dolgozó népe és ezért szavaz nagy bizalommal és. örömmel a Párt vezette Népfrontra október 22-én! Nagy Károly. nal, hogy felkeljen a dolgozó nép Világosság lett ebben az ország­ban. Én szakérettségis tanfolyamra já­rok, ezt i|s a Párt, az Alkotmányunk tette lehetővé. Tudom, hogy mi a feladatunk: tanulni, tanulni, tanulni. Ezzel is erősítjük államunkat, a bé­ketábort. Ez nagy feladat, elég ne­héz is, de azok a körülmények, ame­lyek között élünk megadnak min­dent ahhoz, hogy sikeresen lekezel­hessünk minden akadályt, sikerr'el tegyük le a vizsgát. Most, hogy a Párt és a dolgozó nép a tanácsok megválasztásáért harcol, nekünk az a feladatunk, hogy segítsük Pár­tunkat, népünket ebben a nagy küz­delemben. Hogyan segítünk? Fel- világosító munkát végzünk, a dol­gozókkal megismertetjük a taná­csok jelentőségét, fontosságát és tanulni fogunk, hogy megfeleljünk népünk várakozásának, valóban jó szakemberek legyünk. Dftdgyas Erzsébet j ksvireírvháza 647 tanuló kapott októberre ösztöndíja* <p*> * v wm mgroggft m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom