Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-06 / 233. szám
A TERV VIRÁGZÓ FALVAI ■ (Pj) Falvainkban nem volt pezs- dülőbb, lüktető élet a mostaninál. S ez a tény megmondhatója annak, hogy Szabolcs-Szatmár dolgozó pa- rasztsága nemcsak, hogy felzárkózott még szorosabban a Párt, a munkásosztály mögé. de tevékeny részesként igyekszik belekapcsolódni a békéért folytatott harcba, az ötéves terv megvalósításáért folyó munkába. — E pezsdülő, lüktető élétet éppen olyan események lendítik, mint a Békekölcsön jegyzése, az ötéves terv második esztendei kenyeréért folytatott szántóföldi munkák és a készülődés a falusi tanácsok megválasztására, a békéért vívott szakadatlan küzdelem. Békekölcsönre adják forintjaikat a falvak dolgozó parasztjai, mert valahányan úgy éreznek, mint ahogy Rubóczki István záhonyi középparaszt is, aki azt írta levelében: ..Minden becsületes dolgozó paraszttársam vegye ki részét a Békekölcsön jegyzéséből, mert tudniuk kell, hogy ezek a forintok csak gyorsabbá teszik az ötéves terv megvalósulását és erősebbé teszik a mi országunkat. Erőseknek kell lennünk. mert a gaz imperialisták azt szeretnék, hogy elsodorjanak minket, rommá tegyék, amit eddig megvalósítottunk. Azt szeretnék, ha itt még mindig olyan vérszopó kizsákmányolok ülnének a nyakunkon, mint az elmúlt rendszer fö des- urai és gyárosai voltak.“ Békekölcsönt jegyeznek s Békekölcsönre adott forintjaikat tetézik azzal, hogy versenyre kelve- végzik sz őszi szántás-vetési munkákat. Úgy mint sokszáz társává! Szövér.y: Sándor szamos-kéri középparaszt, aki így Irta levelében: ..A Békekölcsönre adott nyolcszáz forintomat még azzal tetézem, hogy a tanácjválasziások napjára elvégzem fö demen az őszi munkákat.“ — Mindezt azért teszik így dolgozó parasztjaink, mert az ötéves terv első esztendejének második felében járva teljesen tisztán látják már. hogy ú juk á landóan felfelé visz, életük egyre könnyebb lesz s a terv virágzó falvainak ígérete egyre inkább válik valósággá. Fa'vaink harmadik eseménye az a lelkes és reményekkel teli készülődés. amellyel méltón akarják ünnepelni október huszonkettedikét, a tanácsválasztások napját. Nincsen olyan falu megyénkben, ahol ne beszélnének a tanácsokról úgy. mint olyan szervekről, amelyek legféltettebb kincsei lesznek népünknek, amelyekben hús és vér valósággá válik az Alkotmány szava: ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé. Ügy tekintenek a helyi tanácsok elé. mint amelyek mozgatói, szervezői, irányítói lesznek a munkának és harcnak a virágzó faluért. ..Látni kell, hogyan boldogul földhöz jutott parasztságunk a ía'-un, hogy segít neki a traktor, egyre több villany gyúl a faluban, egyre, több a jószág és mindenben segít államunk, hogy magasabb terméshozamot érjünk el a földeken. Ebből világosan kitűnik, hogy jó úton haladunk, jó irányba vezet bennünket a munkásosztály, a Párt“ — írja Banka Gábor nyírgelsei dolgozó paraszt. Kézzelfogható tények lelkesítik falvaink dolgozó paraszti ságát. Mert nincsen olyan dolgozó parasztember egyetlen falunkban sem, aki ne kapott volna valamit államunktól, tervünk eddgi megvalósultától, aki ne érezné a saját életének változásán át is. hogy milyen hatalmas utat tettünk meg már eddig és milyen széles úton menetelünk egyre gyorsabban a jólét felé. . Vegyünk csak sorra egy pár ada* I tot, említsünk meg néhány kézzelfogható eredményt, amelyek ott vannak feivainkban dolgozó pa. rasztjalnk szeme előtt, ötéves tervünk legfőbb feladata, hogy fejlett ipart teremtsünk országunkban, amelyre támaszkodva aztán felszámolhatjuk mezőgazdaságunk elmaradottságát. S miben állhat a falusi gazdálkodás elmaradottságának felszámolása? Abban, hogy a nagyapák, apák ósdi módszere: helyett gépek dolgoznak a fö.deken, műtrágya és nemesített vetőmagvak segítik a terméshozamemelkedést. S lám, már éppen huszonhét gépállomás traktorai dübörögnek megyénkben, amelyekből kereken nyolc létesült ötéves tervünk első nyolc hónapjában. Éj a legrosszabb talajt is megműveli, a legmeredekebb dombokra is felmászik tizenkilenc Sztálinyecünk, a szovjet munkások és kolhozparasztok ajándéka. ötéves tervünk feladata, hogy megkezdje a város és a falu közti különbség megszüntetését. Egész sereg eredményt sorolhatnánk fel ezen a téren. Azt, hogy a két esztendővel ezelőtt megindult faiuvil- lamositás eredményeként több mint negyven községünkben gyulladt ki a villanyfény, sz ötéves terv első nyolc hónapjában hatvan községben létesült ku'.túrház és kultúrotthon, szociális léiesítmények százaiban harcolnak a dolgozó parasztság egészségéért, összesen csaknem kétszáz új sportpályán és sporttelepen szórakozhat, sportolhat a falu paraszt fiatalsága. Vájjon szabad-e megfeledkezni az ötéves terv eredményeiről beszélve arról, hogy mit jelent a falu életének változásában már' most is termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődése, az az egyre növekvő szám. amely dolgozó parasztjaink részvételét _ mutatja a nagyüzemi mező- gazdálkodásban. Nem, nem lehet megfeledkezni Vámosi Imre tisza- dobi csoporttagról, aki már a félévi elszámoláskor is kerek ötezer forint jövedelmet vett fel és társairól a megye termelőszövetkezeteiben, akik előtt jómódú, gondtalan élet áll. De vegyünk példának olyan dolgozó parasztokat is, akik nem léptek^ még a nagyüzemi gazdálkodás útjára, akik még nehezebben is boldogulnak úgyan, mint a termelő- szövetkezetek tagjai, mégis ezer-- szerte jobb életet biztosít és ad számukra a terv, mint amilyen cselédsoruk, rabszolgasoruk volt a földesurak, a zsírosparasztok portáján. Itt van mindjárt Sző iősi János szakoly! dolgozó paraszt, aki soha bem rémé te, hogy saját tágas, egészséges háza legyen és két tehene. Most van. Mindezeket látja, benne él falvaink népe. S ez lelkesíti, odasorakoztatja még szorosabb szövetségbe a munkásosztály mögé és a Párt mögé. amely mindig betartja szavát s amely biztos kézzel vezeti népünket előre. Ezért veszik ki most dolgozó parasztjaink jó hazafiakként részüket a Békekölcsönjegyzésből. mert úgy hisznek a Párt szavának, mint saját maguknak. Tudják, hogy ahogyan a tervköl- csön forintjaival, úgy a Békekölcsön forintjaival is a terv megvalósultát segítik e^ő s a békét védelmezik. Ezért munkálkodnak még nagyobb igyekezettel földjeiken, amint a jövő évi kenyér ágyát vetik s ezért készülődnek a tanácsválasztásokra oly lelkesedéssel. Ha szavazni fognak, a békére, az-építő munkára szavaznak, eddig elért eredményeinket ismerik el s a terv további megvalósítása mellett tesznek hitet a virágzó faluért, do’gozó . népünk gazdiig hazájáért, A mátészalkai járás megelőzte a nyírbátorit, hármaik lett a csengeti járás A tiszalöki erőműtelep felhívása a nyíregyházi járás doigozóiiio?, A tiszalöki erőműtelep dolgozói felhívást intéztek a nyíregyházi j’á- rás dolgozó parasztjaihoz. A felhívás a következőképpen hangzik: A nyíregyházi járás (jolgozó parasztjainak! Mi, a tiszalöki erőműtelep dolgozói felhívással fordulunk hozzátok, kik az eddigi jó munkátokkal bebizonyítottátok, hogy népi demokratikus kormányunk és Pártunk mellett állottok. Most, a Békekölcsön jegyzésénél sem maradhattok el. A mi üzemünk dolgozói egy emberként vettek részt a békekölcsönjegyzésben a béke megvédése érdekében. Kövessétek a mi példánkat és a Békekölcsönök, jegyzésével erö"- sítsétek hazánkat, e'eget téve ezzel hazafias kötelességeteknek. Előre a békekölcsönjegyzéssel a virágzó, gazdag, független Magyarországért! A tiszalöki erőmű dolgozói. Dolgozó parasztságunk nem szűnő lelkesedéssel veszi ki részét továbbra is a Békekölcsön jegyzéséből. A népnevelők példamutató jegyzésekkel fokozzák tovább agi- tációjukat, aminek tiiegvan az eredménye egész megyénkben. — Én nemcsak forintjaimat adom szívesen hazámnak, hanem ha arra szükség van, életem árán is megvédem szabadságunkat. Soha nem voltam olyan boldog, mint mióta ; termelőcsoport tagja vagyok. Ki lene gyermekem van, egyik Nép hadseregünk tisztje, másik pedig már redőrtiszt. Vájjon mikor mehetett volna az én fiam tisztnek. A múltban elnyomás, rúgás és szitok volt osztályrészünk, most a boldogabb élet elé nézünk — ezekkel a szavakkal vette kezébe a tollat Ga- rai _ András, a császárszállás: termelőcsoport tagja és írta be a gyüj- tőivre az 1000 forintot. Gyermeke é-s saját maga életét védi ezzel az összeggel. Számtalan példa bizonyítja me gvénkben is a lelkesedést. Egymással versenyezve ajánlanak fel újabb összegeket, harcos lelkesedésük jeléül. Tóth Györgyné nagykállói szegényparaszt asszony 150 iorint jegyzése mellett két gyermeke, akik úttörők, szintén 50—50 forintot jegyeztek. Csegöldön Cubrák Lajos, aki 5 hold földet kapott népi demokráciánktól, látta községében a lelkesedést és 200 forintos jegyzését megháromszorozta, — hogy még többet építhessünk ötéves tervünk ben — mondotta. 1000 forintos jegyzéssel válaszoltak a kulákuszítóknak, akik arra biztatták a parasztságot, hogy ne jegyezzenek Békekölcsönt. Az őszi munkát is elvégzem a tanáes- választásra Ezekkel a szavakkal jegyzett 800 forint Békekölcsönt Szövényi Sándor szamoskéri 15 holdas középparaszt. — Tudom, hogy ez az összeg arra szolgál, hogy megvédjük hazánkat az imperialista rablóktól. Én úgy gondolom, hogy ezzel az ösz- szeggel én is hozzájárulok a béka megvédéséhez. De nem elégszem még ennyivel. Felajánlom azt, hogy a tanácsválasztásig elvégzem az őszi munkát. Tudjuk, hogy Szövényi Sándor teljesíti vállalását, hiszen a hatalmas béketábor egy tagja ö is, aki békét akar. Élni akar boldogan. A községek és járások versenye tovább fokozódik. Egymással versenyezve küzdenek boldogabb életükért. A nagykállói járásban Érpatak és Geszteréd versenyben á 1- nak egymással. A verseny eddigi győztese Érpatak, de Geszteréd nem akarja hagyni magát. Megfogadták a geszterédi dolgozók, hogy előre törnek. Érpatak válasza erre az volt, hogy a megye első kát községe közé kerülnek. Nem egyedülálló ez a lelkesedés megyénkben. Méhteleken egymással versenyeznek a népnevelők és a járás minden községe versenyben van. A 1SZCS dolgozók példát mutatnak Szerte a megyében értekezletet tartottak a termelőcsoportok dolgozói kedden este. Az értekezleten megvitatták, hogy eddig mennyi keresetük, megvitatták, hogy hogyan tettek eleget hazafias kötelességüknek. Az értekezlet lelkes hangulatára, dolgozó parasztjaink megváltozott. életére jellemző az, hogy újabb és újabb jegyzéseket tettek. Versenyre hívták egymást, hogy ezen keresztül erősítsék népi demokráciánkat, erősítsék a proletár internacionalizmust. Balázsi Kálmán a mátészalkai termelőesoport tagja 200 forint Békekölcsön jegyzését 400-ra emelte, Gulyás Péter 100- 61 ötszázra, Kálmán Károly 300 forintos jegyzését megduplázta és a termelőesoport minden tagja négyötszáz forintra emelte fel a. békekölcsön jegyzését. A kisvárdai járásban Tőrös Gáspár a fényeslitkei termelöcsopo-t részéről versenyre hívta ki a járás összes tszcs-it, hogy minél magasabbra emeljék a békekölcsön jegyzés összegét. A lyukodi termelőcsoportban 3750 forintot jegyeztek a dolgozók, az értekezlet után Tarcsa János megduplázta, Szabó Lajos szinten 2Ö0 forintról 400 forintra emelte a jegyzés összegét. Rövid idő alatt újabb 4550 forintot jegyeztek a termelő- csoport dolgozói. Komlódtótialuban a csengeri járás termelőesoportjait hívta versenyre Illés István, .a párt- szervezet titkára, ahol 'az addigi 2650 forintos jegyzést újabb 3200 forinílal emelték. . A zajtai termelőcsoportban Kiss János 200 forintos jegyzését emelte 400 forintra és ennek nyomán 16-an 1G00 forintot jegyeztek, hogy minél nagyobb összeggel járuljanak a béke megvédéséhez. Fokozzák jegyzésüket a középparaszfok A békekö'csönjegyzés harci feladat is. Tisztában vannak ezzel dolgozó parasztjaink is, tisztán látják; ezt a békekölcsön jegyzők. Tudják, hogy minden forint, amivel békénket erősítjük, egy-egy újabb fegyver a koreai harcosok kezében az amerikai imperialisták ellen. Minden forint jegyzés szavazás is egyúttal. Szavazás a békére, a boldogabb, szebb életre, amit nem néznek tétlenül ellenségeink. Minden alkalmat felhasználnak arra, hogy akadályozzák a lelkesedést, akadályozzák a Békekölcsön jegyzését. Nyíregyházán a Temesvár téren 5. szám alatt lakik Bajszát Sándor, akinek Hajdúnánáson van földje. Nem jegyzett Békekölcsönt, mert „már Hajdúnánáson jegyeztem”, de amint kisült, ott sem tett eleget hazafias kötelességének. Itt, bent a városban is megtalálhatjuk az ellenség ügynökeit, kint a falvakban pedig a kulákok uszítanak a béke ellen. Kis- és középparasztjaink nem hallgatnak rájuk, tudják, hogy a kulákok szava vért, aljas imperialista haszonlesést takar. Itt is vérfürdőt akarnak, mint Koreában. Gyermekeket, asszonyokat halálra kínozni, , nőket megbecs- telenüeni. Ez az ő céljuk. Hermán- szegen Bíró. Miklós és Dányádi Béla 18 holdas középparasztok választottak. A bekét, jólétet választották é-t Városunkban is szép eredménnyel dolgoznak a népneve.ők. Személyes példamutatásukkal, meggyőző érveikkel keresik fel a dolgozókat. A kerületek egymással versenyezve jegyeztek Békekötvényt. A verseny győztese már huzamosabb idő óta a II. kerület, ahol a legjobb eredményt Neubaum Lászlóná népnevelő elvtárs érte el, megelőzve Klapoff Ferenc elvtársat. Rejtő Rezső elvtárs népnevelő csoportja szívósan tartja a második helyet. A IV. kerületi népnevelők tegnap még a harmadik helyen voltak, most visszaszerezték a második helyet, amit megfogadtak, hogy ezután meg is fogják tartani. A legjobb csoportja ennek a kerületnek Benki Ilona elvtárs csoportja, a csoporton belül Nagy János elvtárs vezet. A további versenyeredmény a következő. Az alsópázsiti népnevelők még tegnap második helyen voltak, most a harmadik helyre estek vissza, megelőzve az I. b. és I. a. kerületeket. Hatodik lett a III. kerület és a ku lógók maradtak 0 Szabadság- és Ságvári-telep népnevelői A környező tanyabokrekban elmaradtak a népnevelők és itt igen kevés helyen jegyeztek eddig Békekölcsönt. Ennek legnagyobb oka az volt, hogy kevés népnevelő kereste fel a dolgozó parasztokat és kevés ideig is beszé gettek el velük. Most a városi pártszervezet siet a dolgozó r-omsz.ok segítségére. Esténként népnevelő csoportok mennek ki a tanyabokrokba, ahol f .’.világosító munkát folytatnak. A Icád: napon több mint 100 népnevelő kereste fel a bokrokat, akik a kultúr- csoporiokkal együtt végezték ugbá- ciós munkájukat. Járások versenye Lapzártakor jelentik: A járások közötti verseny egyre szélesebb mértékben ragadja- magával dolgozó parasztságunkat. Valamennyi járás teljes erővel igyekszik azon, hogy 3 msg'isztelő első helyet elérje. A járások közötti versenynek egyik kimagasló eredménye az, hogy a mátészalkai járás az élre tört. Az eddig az állandó első helyet tartó nyírbátori járás így a második helyre szorult. A harmadik a csengeri járás. Szívós népnevelőmunkának eredménye ez. A csengeri járás dolgozóinak lelkes békeakarata - nyilvánult meg a napok óta tartó versenyben. A nyolcadik he'yen állottak s három nap alatt küzdöttek fel magukat a harmadik helyre. Negyedik lett a bak'aiórántházl járás, amely szintén szép eredmény. A kemecsei járás és a tiszalöki járás az ötödik és hatodik helyre, maradt le. Hetedik a kisvárdai, nyolcadik a nagykállói, kilencedik a fehérgyarmati, tizedik a vásárosnaményi és tizenegyedik a nyíregyházi járás, sziiiik-hiiiiii | •----------------------A nyíregyházi népnevelők segíísége a tanyáknak
