Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-10 / 236. szám
1S30 OKTOBER 10, KEDD 7 Jogainkat megvédj ük és megerősítjük! A Népfrontra szárazunk! ÖTÉVES TERVÜNK HÍREI 140.000 lórintos beruházás A háborús gyu.jtoga.t6k nem átallották az ENSZ elé terjeszteni egy provokációs napirendi pontot. Ebben Bulgáriát, Magyarországot is Romániát az emberi jogok meg. sértésével vádolják ezek a gyalázatos atomlovagok. Fred Borchett, a neves ausztráliai író a váddal kapcsolatban igy nyilatkozott: ,.Ezeknek az országoknak népei valóban elveszítették a következő •.jogokat": tíz-tizenhét órát dolgoz- •i naponta nyomorúságos fizetésért és egyszobás nyomortanyán lakni más családokkal együtt. A munkások elveszítették azt a jogot, hogy heti hatvan órát dolgozzanak tényleges szakszervezeti védelem nélkül. A földbirtokosok elveszítették a jogot hatalmas birtokaikhoz. A gazdagok elveszítették azt a jogot, hogy kisajátíthassák az üdülő- és fürdőhelyek áldásait.. Nos, Fred Borcheltnek igaza van. Mi valóban elvesztettük „jogun. kát a nyomorhoz, a halálhoz, mi valóban megszereztük a napfényes élethez való jogot S nem tagadjuk egy pillanatra sem: „megsértettük" c földbirtokosok és tőkések „jogait", amely jogokkal koldusok országává változtatták Magyarországot. S mindezt az amerikai imperialiíták hűséges lakájaikkal együtt ma szemünkre vetik. Ezek az emberi jogok védangyala szerepében tetszelgő kivénhedt banditák jól tennék, ha megkérdeznék a mi véleményünket is ebben a kérdésben. Megkapnák a méltó feleleteti Kérdeznék meg csak Szabolcs- Szatmár bármely üzemének mun. ■ kását, aki naponta 12—16 órát robotolt a múltban. Vagy a nyírbátori dohánybeváltó asszonyait, ahol a heti kereset 5.50 pengő volt 1937- ben. Kérdezzék csak meg azt az asszonyt, aki áldott terhet viselt, otthon éhes gyermekek sírtak, ő pedig két fillér béremelés kérése „büntette" miatt a vizes börtönszo- bában állott mezítláb többi társával együtt! Ezeknek az asszonyok- nők ma szülőotthonuk, rendes fize. tésük van s a dolgozók1 megbecsülése, tisztelete övez minden mun. kást és munkásasszonyt! Kérdezzék meg azokat az ifjúmunkásokat, akiknek a múltban 6 fillért fizettek óránként — ha fizették — * akik ma az ipari gimnáziumok padjai között tanulnak! Az imperialista ,.vádlók" azonban nem mernek kérdezni, mert nagyon jól tudják ők is, hogy minden tény. az élet minden valósága 0 ellenük szól! Valóban, mi nem tagadjuk! Mi a nép bírósága elé állítottuk Mind- szeníyt, Rajkot s minden sötét hazaárulót, aki a múlt nyomorúságos éveit akarta visszaállítani. Mi nem tagadjuk: a nép minden ellen, ségét a megérdemelt helyre juttattunk! De azt sem tagadjuk: a nép ellenségeivel szemben ezután sem leszünk kíméletesek, ezután is megakadályozzuk minden erőnkkel, hogy a volt tőkések és föld birtokosok visszaállíthassák régi jogaikat. A nép gondolkodik így! Azok a parasztok, akik hajdan a Kállav, Gencsi, Vay és Dessewffy grófok és más úri kastélyok árnyékában tengették életüket. Voltak olyan idők, amikor megyénkből évente 4 ezer ember vándorolt ki az éhhalál elől! 325 nagybirtokos és nagybérlő birtokolta a megye földterületének több, mint felét s ugyanakkor százezrek föld nélkül. cselédsorban nyomorogtak. S ha követelni mert a nép? Kérdezzék meg csák mister Trumanék a Nyírturán csendőr sortűz által meggyilkolt Szabó Pál szegényparaszt öt gyermeke valamelyikét! A Szabó Pálaknak „joguk" volt csendőr, golyók áldozata lenni. Ma a Szabó Pólóknak jogúk van a gépállomás traktoraival szántani, műtrágyázni földjüket, joguk van könyvet olvasni, jegük van fiaikat és lányai- kát tisztiiskolára, középiskolába és egyetemre küldeni. Kérdezzék csak meg Zelehi tiszadobi szegénypa- rasztot az emberi jogokról! A lánya ma Nyíregyházán kollégiumi e.lá'ásban részesül és tanulhat — az országban sokezer munkás és szegényparaszt társával együtt! Kérdezi ék csak meg Ribóckiékat Bakián! A két öreg szülő örömkönnyek között fogja ehységoi»i az iskolák javítására A dolgozó nép, elhanyagolt és megrongált állapotukban vette tulajdonába az iskolákat. Az ötéves terv első évében valamennyi iskola vagy átalakítás alá került, vagy pedig javítás alá. Számos iskolában fúrtak már egészséges vizű kutat, vagy vízvezeték segítségével látták el egészséges ivóvízzel az iskolákat. Üj berendezéseket kaptak az iskolák nagyobb része. Tágasabb ablakokkal lettek ellátva. Sok volna felsorolni mindazokat a kisebb-nagyobb átlakííásokat, javításokat, melyeket ötéves tervünk első évében 140.000 forint beruházásból végeznek el. A kultúra fejlesxtéséért hogy szabadságon volt itthon a százados fiúnk .. Ilyen jogaink vannak nekünk s ezek valóban emberi jogok. Ezekhez a jogokhoz mi ragaszkodunk, ezek a jogok drága kincseink — époly drága, mini a szovjet néptől kapott szabadságunk! Mi azt is nagyon jól tudjuk, hogy az emberi jogok megsértéséről szóló napirendi pontot ugyanazok terjesztették az ENSZ elé, akik nem átall, ják világgá rikácsolni azt a sze- menszedett hazugságot, hogy az VSA csapatai Koreában a „jogot, a rendet, a szabadságot védelmezik". A tolvaj kiáltja: ,Fogják meg, mert lopott!" A pestisbombák, baktériumháborúk hívei üvöltözik: ,,Az VSA hivatása az emberi civilizáció védelme.1 Azok beszélnek a civilizáció védelméről, akiknek egyetemein Vogt nyugodtan hirdetheti: „Az emberiség felét ki kell irtani. A munkanélkülieket meg kell gyilkolni." Azok beszélnek az emberi jogok védelméről, akik az emberek legelemibb jogát, az élethez való jogát is sárbatiporják. Truman undorító ragadozó keselyűi egyetlen éjszaka 24.000 tonna bombát zúdítotok Korea városaira, A koreai vasúti aló gutákat lemészárolt pa. Tasztok holttesteivel tömik tele a „civilizáció védői". Amerre lépnek az ,,emberi jogok bajnokai", lányok és asszonyok, ártatlan gyermekek halálsikolyai teszik rémületessé a környéket. Hecsju városában 5000 koreait gyilkoltak le ezek a ban- diták — sokszázat benzinnel öntöttek le, meggyujtották őket s célba- lőttek az élő fáklyákra, Milton amerikai őrmester, aki fogságba esett, ‘bevallotta: társaival együtt azért gyújtottak fél egy falut, hogy „érdekes‘ fényképfelvételeket készíthessenek. Ilyen „jogokat" visznek Koreába azok, akik nem átallják a népi de- mokratikus országok népeit a jogok megsértésével vádolni! Ilyen „jogokat" akarnak azok a fasiszta gazemberek a ml drága ha. zánk földjén is. Azt akarják, hogy szép karcsú, ötemeletes nyíregyházi dohánybeváltónk összedőljön s sokszáz munkásasszonyt temessen maga alá. Ezek a bombák nem kímélnék a dohánybeváltó napközi j otthonának sok kicsi virágát sem. Azt akarják, hogy édes hazánk, édesanyánk lakói koldusok és halottak legyenek! A fasiszta agresz- szorok a vér és gyilkolás megszól, lottai! Görögország fasiszta internálótáborairól egy reakciós svájci újság írta: ,,Láttuk a friss , égési sebeket, amelyeket izzó vasrudak. kai ejtettek. Láttuk az eltört karokat. térdízületeket és a mi a legszörnyűbb volt, láttuk a néma embereket, akiknek szétzúzzák gége. csövét." Van-e becsületes ember a világon, ebben az országban, akinek ne szorulna ökölbe két keze ennyi gaztett hallatán?! Van.e becsületes ember a világon, ebben az országban. aki ne fogadná meg újra és újra: még keményebben harcolunk a békéért?! Megfogadjuk! Azok a néma emberek, akiknek gégecsövét a haláltáborokban összetörték, saját vérükkel Írják a falra tiltakozásukat, saját vérükkel írják a falra a legdrágább nevet: Sztálin! Koreában rettenthetetlen hősök fogadják meg: Megfizetünk lerombolt városainkért, meggyilkolt gyermekeinkért, meggyalázott asz. szonyainkért! Halál az amerikai betolakodókra! S mi, ml magyar dolgozók i* megfogadjuk: jogainkat bátran és elszántan megvédelmezzük, Küzdünk az egész béketáborral együtt azért, hogy megszűnjön a halál ezen a földön s ne hordozzon egyik félteke sem gyilkosokat a hátán. Jogot adunk majd mi is a gyilkosoknak! Joguk lesz felelni szörnyű gaztetteikért A mi földjeink napfényesek. A parasztok szántják a barázdákat, a munkások a terv sikerén dolgoznak. A Zrínyi leánygimnáziumban, a Kossuthban munkás- ét parasztfiúk, lányok hajolnak a könyvek felé. Kovácsáé kicsi gyermekével sétál a Sztálin-kertben. S a békés alkotómunkát végző emberek szí. vében ott lángol elolthatatlanul a hazaszeretet, a békeszeretet lángja s ‘ór békés alkotómunkát végző em. I>‘" k szívében új visszhangra kél a Népfront felhívása: Szavazz a jólétté, szavazz a függetlenségre, szavazz a békére! Szavazz a nép hatalmának megerősítésére! S., I. A dolgozók állama nemcsak jogot, de lehetőséget is biztosít a dolgozók számára. Megyénk számos községeiben épül ebben az évben kultúr- ház. Az ötéves tervünk első évében államunk kultúrhá- zak építésére megyénkben beruházott 140.000 forintot. Több községben már a dolgozó nép tulajdonát képezi az új kultúrház. Nyírbog- dányban, Csengerújfaluban, Dombrád községben, Rozsály községben, Berkeszen, Nagy- varsányban, Panyola községben, Nyírkércsen és Mándok községben most folyik a kulIj községházák megyénkben Megyénk községeiben, ahol a felszabadulás előtt elhanyagolt épület volt a községháza, — vagy egyáltalán nem is volt ilyen — új épületeket látunk. Az ötéves terv beruházása keretén belül 1950-ben megyénk 2 millió forint beruházást kapott községházaépítésre. A községházák építései nagyobb részben már befejeződtek. Több községben folyik még az építés. Ebben az évben a tervbevett községházák megépítése sikeresen befejeződik túrház építése. Vásárosna- ményban és Tiszalökön a kultúrház építésének tervezésén dolgoznak. A felszabadulásig senkisem törődött azzal, hogy dolgozó népünk tud-e élni a kultúrával. Legtöbb esetben az egyes iskolákban szorongott a szórakozni vágyó fiatalság. El volt zárva a kultúráiéitól. Ma már nemcsak joga van a kultúrával élni, de kötelessége minden dolgozónak. Dől. gozók állama pedig gondoskodik, hogy legyen is lehetősége a dolgozóknak a kulturális felemelkedéshez. Bekötőutak A felszabadulás előtt kevés gondot fordított a burzsoá állam az utak építésére. Egyes községekben az esős idő folyamán nehéz volt a közlekedés. Államunk, a dolgozók á’la- ma egyre nagyobb gondot fordít az utak és járdák építésére is. ötéves tervünk első évében 1 millió 30.000 forintot fordít bekötő utak, községi belső utak és járda építésére megyénkben. A már elkészült kövesuta- kon és járdákon könnyebben közlekednek a községek dolgozói. Több mint ötszáz dolgozó pa* raszt gyűlt egybe, hogy meghallgassa Szilágyi győző, SzöVOSz országos központja kiküldöttének az előadását. Szilágyi elvtárs beszámolóját többször félbeszakították a dolgozók lelkes éljenzései. mellyel a Szovjetuniót, a Pártot és Rákosi elvtársat éltették. Bulyáki Károly, a község főbírója szólt hozzá elsőnek. — A község dolgozó parasztsá* ga nevében elfogadjuk a timáriak versenyfelhívását és ígérjük, hogy azt maradéktalanul végre is hajtjuk. Október 20-ra befejezzük a betakarítást és a vetést, eleget teszünk a takarmánygabona, burgonya- és kukoricabeadási kötelezettségünknek és fölösleges terményünkrl szállítási szerződést kötünk. Gere Gyula ugyancsak ígéretet tett, hogy az összes fölösleges burgonyájára és kukoricájára szállítási szerződést köt. Majd Mérk község nevében Szálai József foaadu ai a tiniáriak kihi. vasát és ígéretet tett, hogy a földművesszövetkezeti dolgozók személyenként 60 mázsára köttetnek szállítási szerződést. Válla j község nevében Szilágyi Pál és Fábiánháza dolgozó parasztságának a nevében Budai Sándor szólt hozzá. Budai elvtárs elmondta, hogy a fábiánházi dolgozó parasztok ugyancsak csatlakoznak a timáriak versenykihívásához és a betakarítást, vetést október 10_re befejezik. Nagyecsed dolgozó parasztjai közül hozzászóltak még : Szántó Dániel, Zoltán Mihály, Berki István és Szabó József dolgozó parasztok s Ígéretet tettek, hogy vállalásukat maradéktalanul végre is hajtják. A lelkes hozzászólások arra engednek következtetni, hogy a nagyecsedi dolgozó parasztok is teljesíteni fogják hazafias kötelezettségüket és fölösleges terményüket beadva, beadási kötelezettségüket teljesítve, sikerre viszik az őszi munkát is a tanácsválasztás napjára. 133..Ü00 forint beruházás sporttelepek létesítésére Dolgozó népünk egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a sport felé. A felszabadulásig a sportélet sem volt a dolgozóké. A falu fiatalsága a legtöbb községben a disznólegelőkön, a község széles utcáján folytathatta a „sportot“. Igazi sportéletet csak a kiváltságosak folytathattak. A dolgozó népé pedig a robot, s ismét a robot volt. Ma már az életszínvonal emelkedésével do’gozó népünk figyelmét egyre jobban megragadja a sport. A dolgozók állama gondoskodik arról is, hogy a dolgozók széle rétege élhessen is a sporttal. Ebben az évben sporttelepek létesítéséhez 133.000 forint beruházással járult hozzá a dolgozók állama. Új és új sportpályák létesülnek Szabolcs-Szatmárban a 130.000 forintból. Monksversenyeredmények a itaikányi állami gazdaságban Nincsen egyetlen olyan dol- ozója a balkányi állami gazdaságnak sem, aki ne végezné versenyben munkáját. A jól szervezett versenymunkának meg is mutatkoznak az eredményei. Az elmúlt héten már magas teljesítményekkel dicsekedhettek a munkacsapatok dolgozói. Major József például 150 száBurgonyával akart feketézni Gergely Indrás ilki kulák Ilk pártszervezetének egyik vezetőségi tagja a járási pártbizottságról ment hazafele. Körülbelül éjfélfele járt már az idő. Egyszer arra lett figyelmes, hogy ismerős férfi közeledik egy terhes szekérrel. A vezetőségi tag élt a gyanúval és megállította a szekeret. Kiderült hogy Gergely András kulák körülbelül 8 mázsa burgonyát akart elfeketézni. A pártvezetőségi tag átadta a rendőrségnek gz ügyet. zalékot ért el a tengerisza. aj. rébarakásánál, egy nap alatt 35 forint 58 fillért keresett. Felföldi Mária munkaeredménye a tengeritörésnél nem volt kevesebb, mint 327 százalék, ugyanilyen eredményt ért el Felföldi Erzsébet is. Mindketten több, mint harminc forintot kerestek naponta. Éliás Ilona eredménye is 327 zázalék volt, Sütő Piroska pedig 312 százalékot ért el a napraforgó tányérvágásánál Sütő Piroska egy nap alatt 59.30 forintot keresett a tányérvágás jó végzé- l sével. • Szélesedik a burgonya és kukorica szerzűdéskölési mozgalom a megyé/iea A nagyecsedi dolgozó parasztok elfogadták a timáriak verseny kihívását Még csak néhány »apja, hogy nyilvánosságra került Tímár község dolgozó parasztságának versenykihívása, de megyénk több községében máris csatlakoztak a nemes versenymozga- iomhoz. Pénteken este Nagyecse- den tartottak gyűlést a község dolgozó parasztjai és ott határozták el a versenyhez való csatla_ kozást. *
